Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-21 / 298. szám
WTl deeember ft, SZOLNOK MEGYEI NtPLAY 5 Az emberség is követelmény Egyetlen út vezet Jásziványba, tatán onnét már nincs tovább: a kis falut körülölelik a szépen művelt földek. Ilyenkor télidőben, amikor még nem borult „fehérlepedő” a természetre, sivárnak, hidegnek, kegyetlennek tűnik ez a világ. És talán úgy is van: az itteni embereknek mindig nagyon meg kellett dolgozniok a mindennapi kenyérért. Csaknem kilencszáz ember él a községben. A statisztikusok szerint 302 házban, kétszáznegyvennégy család. Hová vezet az itt élők sorsa? — A sorsot apámék maguk választották, amikor annakidején a hozzá hasonló szegények megalakították a termelőszövetkezetet. Az apám kovács volt a tsz-ben, , már meghalt. Anyám is itt dolgozik a növénytermesztésben. A szövetkezet rólam is gondoskodott. Amikor 1965- ben leérettségiztem, idejöttem a termelőszövetkezetbe. Tagként dolgoztam és engem a tsz iskoláztatott. A szövetkezet ösztöndíjasaként végeztem el Zsámbékon a felsőfokú technikumot, így lettem üzemgazdász. A bátyám is itt dolgozik, erőgépvezető. Bagi István egész családja idegyökerezett a jászivá- nyi földbe, amely esős időben igencsak vendégmarasztaló sárrá dagad. — Ismerek én itt minden embert, még a gyerekeket is. És ismerik őt is az emberek. Ennek tulajdonítható, hogy négy évvel ezelőtt a 23 esztendős Bagi Istvánt választották meg a jásziványi Szabadság Tsz kommunistái a párta]apszervezet függetlenített titkárának. Megbíztak a fiatalemberben, saját neveltjük volt. — őszintén mondom, nem nagy örömmel vállaltam ezt a megbízatást. Amikor a pártcsoportüléseken annakidején a titkári funkcióra javasoltak a kommunisták, megijedtem: egy évvel azelőtt léptem be a pártba, nem volt pártmunkás gyakorlatom, féltem tőle. De a járásiak, az alapszervezet régi vezetőségi tagjai, Habán László, Andrási Balázs meg mások is nemcsak ígérték, hanem segítettek is. Aztán meg, hogy még akkor tagja lettem a községi csúcsvezetőségnek, abból is sokat tanultam: hogyan kell levezetni egy vezetőségi ülést, munkatervet készíteni, beszámolót. Az is sokat számított, hogy az elmúlt négy évben végeztem el az esti egyetemet, voltam 5 hónapos pártiskolán Szolnokon, most pedig szakosítóra járok. — Négy év. Milyen gondokat, eredményeket hozott mindez az alapszervezetben; elkeseredést vagy örömöt a titkárnak? — Nagyon sok káderproblémánk volt. Az egyik ügy, ■— Nyugdíjba ment a főmezőgazdászunk, de szerencsére voltak fiatal szakembereink. Közben az akkori elnökünk szintén magatartásbeli problémái miatt lemondott. Igaz, ezt a lépést pártvezetőségünk javasolta neki. Tudja, mi volt a szerencsénk? Az, hogy az emberek közben becsületesen dolgoztak, nem törődtek azzal, hogy a vezetők „eszik egymást az irodán”. — Gondolom a történetekből levonták a kellő tanulságokat. még 1970-ben kezdődött, de két évvel később már nagyon felkavarta a szövetkezet tagjainak hangulatát. Bejelentés érkezett a dolgozóktól a pártvezetőséghez az akkori főkönyvelő ellen, milyen durván bánik az emberekkel. Kivizsgáltuk az ügyet és az lett az eredménye, hogy az illetőtől megvontuk a bizalmat. De beosztásából a szövetkezet vezetősége nem váltotta le, hanem csak 1972- ben került ügye a közgyűlés elé, és ott a tagok kizárták a szövetkezetből. Az illető fellebbezett a döntés ellen a bíróságon. Az ügy még ma is tart, most várjuk a Legfelsőbb Bíróság döntését, ami reméljük ennyi idő után pontot tesz az ügy végére. Az az igazság, hogy jogi ügyekben nem voltunk elég járatosak, ezért járhatja meg ez az ügy a bíróságokat. — fis ha jól tudom, nem ez volt az egyetlen kádergondjuk a négy esztendőben? — Azt vontuk le tanulságul, hogy minden vezetőnek Valóban eleget kell tennie a hármas követelménynek: nem elég jó szakembernek lennie, fontos a politikai tudás, a rátermettség, a vezetői készség, de nagyon fontos, hogy bánni tudjon az emberekkel. — És ma mi a helyzet? — Tulajdonképpen majdnem teljesen új vezetőséggel az élen, elég jó évet zárunk. Életünkben először termeltünk hektáronként több mint 30 mázsa búzát. Az összbevételünk 40 százalékát pedig már a dohány adja. De ezzel azt is elértük, hogy a szövetkezet asszonyainak egész évben van munkájuk. A pártvezetőségünknek, de a szövetkezet vezetőinek is sok magyarázó szavába kérült, míg az emberek megértették: ha több dohányt termelünk, nem kell majd különböző idegenben vállalt bérmunkákkal — főként permetezéssel — előteremteni a pénzt, hogy legyen elegendő kereset. Az volt a baj, hogy az emberekből hiányzott az önbizalom, féltek, hogy nem tudunk megbirkózni a 70 hektárnyi területtel. Jásziványban — annak ellenére, hogy itt is nehéz őszszel birkóztak az emberek, hogy olajbányászoknak, egyetemistáknak kellett jönniük segíteni a betakarításban — nyugodtan várhatják az emberek a karácsonyt, aztán a zárszámadást. Becsületesen fizetett munkájukért a négyezer hold, a szülőföld, — árbevételük meghaladja a 29 millió forintot. És az idei esztendő nemcsak rendet, jó munkát hozott a Szabadság Tsz kétszázötven tagjának: nagy elhatározást is. Január egy-' tői egyesülnek a jászapáti Alkotmány és Velemi Endre Termelőszövetkezetekkel. A jövő útja •— Tulajdonképpen amikor erről először párt vezetőségi ülésen beszéltünk, azt mondtuk: ez a jövő útja. Nem volt könnyű dolguk a kommunistáknak, hogy meggyőzzék az embereket róla. Most már bíznak, hogy nagy szövetkezetben jobb lesz. A mi kis területünkön a modern mezőgazdaság gépeit, mint a K—700-as traktor, nem tudjuk kihasználni vagy nekünk egy évben 3 millió forintunk volt fejlesztésre, egy forrólevegős lucernaszárító pedig belekerül 8—9 millió forintba. Az optimális üzemnagyság kialakítása ma már épp oly nélkülözhetetlen, mint a legújabb agrotechnikai eljárások. Érvekkel, indoklással mentünk a szövetkezeti tagokhoz. Nem volt olyan munkahely, ahol erről ne beszéltek volna. De a közgyűlésen már titkos szavazással, két ellen szavazat ellenében mindenki az egyesülés mellett döntött. — És Bagi István a szövetkezet fiatal párttitkára milyen tervekkel kezdi az újabb négy-öt esztendőt? — Január l-től én leszek a jásziványi kerület vezetője. Ismét kezdő leszek, ugyanakkor a feladatom nagyon sokrétű, de párttitkárként nagyon sok vezetői gyakorlatra tettem szert, tapasztalatra, amit új beosztásomban hasznosítani tudok. V. V. Nehéz helyzetben Helytörténész álruhában Karcagról írja tanulmányait — Már gyermekkoromban is érdekelt ugyan az elektromosság — mondja Csányi Sándor, a TITÁSZ karcagi kirendeltségvezetője, — de mindig azt szerettem volna, hogy az elektromosság legyen a hobbym, a történelemtudomány pedig a kenyéradó „szakmám”, hivatásom. Fordítva sikerült. Arra gondoltam, hogv most jön a kesergés az elrontott életről. Tévedtem. Csányi Sándor tavaly a nehézipar kiváló dolgozója lett. Szó sincs kesergésről. — Úgy tudom, hogv írt egy ipartörténeti tanulmányt. Vaskos kéziratot nv°m a kezembe, mikrofilmeket szed elő, amelyeket az Országos Széchenyi Könyvtárból szer: zett. —i> Most a karcagi munkás- osztályról. a helyi iparról írok tanulmányt. A Nagykun Múzeum adja ki felszabadulásunk 30. évfordulójára. Tovább kíváncsiskodom. Helytörténeti írásai érdekelnek. Kiderül, hogy Csányi Sándor nyolcvanoldalas tanulmányt írt Kátai Gáborról, a megve és Karcag kiváló, múlt században élt orvosáról. Hátborzongató képet 'fest a hírhedt karcagi pestisről és a 19. századi kolerajárványról. Lelkesen beszél Kátai felvilágosult egyéniségéről. Azután két kötetnyi kéziratot tesz elém. Karcag történetéről szólót, mutogatja a képeket, magyaráz. Lapozgatunk, századokat szökkenünk egészen jelenünkig. Egv fiatalemberre. Gvőr- fi Sándorra hívja fel a figyelmemet, aki a Képzőművészeti Főiskola szobrász tanszakán tanul, és ha végez, hazajön szülővárosába. Csányi Sándor számon tartja — Soha ilyen szükség nem. volt itt művészekre — mondja —. mert a jelenünk igazán érdemes megörökítésre. — Mégis mi érdekli a legjobban? — Főleg legújabbkori történetünk, amelyben élek. Negyvenkilenc éves vagyok, gróf Bethlen korában születtem. Aki tanult történelmet, tudja. mit jelent ez. Boldog vagyok, hogv részese lettem ennek az óriási átalakulásnak. Csányi Sándort, a sokoldalú embert, az álruhás helytörténészt alig ismerik. Írásait meg kevésbé. Pedig igaz. amit eev budapesti történész mondott nekem: „Ismerd meg Csáriyi Sándort és meg- ;smered Karcagot”, — körmendi — Közérdekű befeleiitések sorea A karcagi kórház munkája — Uj címer és díszpolgári cím Vb-iilés és tanácsülések a megye városaiban (Folytatás az 1. oldalrólI) rost érintő ötletek, javaslatok is. például a társadalmi munka szervezéséről, az ön- tevékenység fokozottabb támogatásáról. Szóba került például egy központi raktár létesítésének gondolata, ahonnan a társadalmi munkára vállalkozó csoportok megfelelő ellenőrzés njellett vihetnének homokot, salakot, zúzott követ vagy egyéb anyagokat. A határozat többek között kimondja, hogy a társadalmi munka koordinálására a várospolitikai bizottságon belül társadalmi munkát szervező albizottságot ken létrehozni. A napirend több témája belső ügyrendi kérdésről szólt. Az előterjesztések között szerepelt a Társadalmi Munkáért kitüntető jelvények, plakettek és oklevelek adományozása. A jelvény arany fokozatát 46, ezüst fokozatát 39, bronz fokozatát pedig 35 társadalmi munkásnak ítélte oda a tanács. A plakett arany fokozatát 20, ezüst fokozatát 13, bronz fokozatát 12 kollektíva kapta meg. Az elismerő oklevelet a tanács 53 személynek és 9 kollektívának adományozta. Karcag A karcagi kórház 116 ezer lakos gyógyító-megelőző ellátását biztosítja — hangzott el a tegnapi tanácsülésen. Az ország egyik legmodernebb egészségügyi intézménye jól végzi a rábízott feladatot, bár komoly gondokkal küzd. Például fel kell újítani á víwézeteKhál!Í!2atöt kivitelezési hibák és a talaj „agresszivitása” miatt. A kazánház nem felel meg g követelményeknek, a kórház ablakait nem lehet tisztítani és rossz a hőszigetelésük. Az 1968-ban — a kórház elkészültekor — korszerűnek számító műszerek egy része már nem jó, sőt. életmentő berendezések ig hiányoznak. Tava.j és az idén 22 orvos jött a karcagi kórházba, de még így is kevesen vannak. A városi tanács lakások biztosításával próbálja segíteni az orvosok letelepedését Gondot okoz az ápolónők hiánya. Á karcagi egészségügyi szakközépiskola még nem tudja, biztosítani az utánpótlást, mert a végzettek egy része máshol helyezkedik el, nem vállalja a három műszakot, vagy pedig nővérszállást igényelne. A nővérszállást mielőbb meg kell építeni, — így szól a karcagi Városi Tanács határozata — hiszen 1978 második felében sok ápolónőt kell munkába állítani az új elmeosztályon. A tanács a továbbiakban munkatervek jóváhagyása mellett a tanácstagi beszámolókon és a jelölőgyűléseken elhangzott bejelentések intézéséről tárgyalt, valamint rendeletet fogadott el díszpolgári cím adományozásáról. Kislijszáll&s Kisújszállás történelmi múltjára és mai jellegzetességeire utaló városi címer alkotásáról döntött a városi tanács tegnapi ülése. A döntés értelmében a város címerét a jövőben a tanácsülések fneghívóin, a város történetével, életével foglalkozó kiadványokon, a- tanács által alapított díszokleveleken, emlékplaketteken is láthatják Kisújszállás lakosai. A város életében jelentős események alkálmával használni fogják a városi zászlót, melynek alkotásáról szintén a tegnapi tanácsülés hozott határozatot. Kisújszállás megbecsüli azokat, akik a város fejlődését jelentősen elősegítik, a város pohtfkai, gazdasági és kulturális életét maradandóan gazdagítják munkájukkal. E megbecsülést a város díszpolgára cím adományozásával fogják kifejezni, melyről ugyancsak a tanácsülés döntött. Túr ke ve Tavaly óta nőtt Túrkevé» az újszülötték száma — állapította meg tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. 1973-ban 159 baba született a városban, aZ idén pedig október végéig 166. Lényegesen több a terhes anya, s egyre kevesebben kérik a terhesgégmegsza- kításit. Ezek a kedvező változások a terhességmegszakítást engedélyező bizottság munkáját is dicsérik. Javítani kell a felvilágosító munkát, a igyekezni kell, hogy a bizottság előtt megjelenő 'nők ne ügyfélfogadás^ hanem elbeszélgetés részesei legyenek — hangzott a vb-ülésen, T5r5kszentmikl6s "K végrehajtó bizottság megvitatta és elfogadta a családi események társadalmi megrendezéséről szóló jelentést. majd az ifjúsági törvény végrehajtására készített intézkedési tervet. Ezután — mivel az utolsó vb- ülést tartották tegnap a vár* rosban, a vbrtagjai kötetlen beszélgetésen vették számba egész évi munkájukat. A tények azt bizonyítják. bogy az idén növekedett a végrehajtó bizottság tagjainak aktivitása. A 11 vb-tag közül ülésenként átlag , hatan mondtak véleményt a felmerült kérdésekről, a tavalyi hárommal szemben, s a megjelenési arány is naf*Tobb volt ebben gz évben, mint tavaly, pedig éves átlagban akkor is kettő alatt voli a4 ülésekről hiányzók száma. Medikusok a könyvtárban A polcokon könyvek, folyóiratok — mint minden könyvtárban. A belépőnek csak a vendégek ruhája szokatlan : a könyvek között fehér köpenyes fiatalok olvasgatnak, kutatnak, keresgélnek. Orvosi könyvek, természet- tudományi lexikonok, a Magyar Orvosi Bibliográfia bekötött példányai, az Index medicus vaskos kötetei — e kivonatos leltárjégyzék talán már jelzi: orvosi könyvtárban vagyunk, a Szolnok megyei Tánács kórházában. A fehér köpenyes fiatalok, orvostanhallgatók. Bekker Sándor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem hatodévese éppen az Index medicus egyik kötetében lapozgat : — Egy betegségről akarok bővebb felvilágosítást kapni. A Magyar Orvosi Bibliográfiából már megtudtam, hogy hol és ki írt róla magyarul, az Index medicusban, a külföldi szakirodalom bibliográfiájában pedig az idegen nyelven megjelent írásokat keresem. A Szolnok megyei Tanács kórháza a szegedi orvostanhallgatók gyakorló kórháza. Itt töltik évről évre a fiatal medikusok kötelezően előírt gyakorlatukat. Mint elmondták, szívesen jönnek Szolnokra minden évben; az orvosok, a leendő kollégái önzetlenül segítik őket az elméleti ismeretek gyakorlati megvalósításában. Rendelkezésükre áll a kön \ 2 ezer 500 kötet könyve és 2 ezer 60 l|ötet folyóirata is, A könyvtárosok dr. Kardos Józsefné és Hajdú Dénesné türelemmel és hozzáértéssel igazítják el őket a könyvek, folyóiratok labirintusában. A szegedi egyetem ez év szeptemberében felkérte a kórház vezetőit és könyvtárosát a hallgatók könyvtárismereti oktatására. Az oktatást dr. Kardos Józsefné vezeti. Megismerteti a hallgatókat a katalógus használatával, tájékoztatást ad a magyar orvosi könyvtárügyről, a könyvtár felépítéséről, szolgáltatásairól, a szakirodalomban való eligazodásról. Minden évfolyamnak 12 órát tart egy-egy tanévben. A hatodévesek eddig mindössze két előadást hallottak, de már ez is nagy segítséget nyújt munkájukhoz, s az államvizsgákra való felkészüléshez. Dancza Mária így beszél a könyvtárról: — Amilyen könyv kell a munkánkhoz, illetve a tanuláshoz, az itt mind megvan. Még egyszer sem fordult elő, hogy hiába kerestünk valamit. — Csak az a baj — kapcsolódik a beszélgetésbe Hídvégi Julianna —. hogy kevés időnk marad a könyvtárban ..búvárkodni’’. szabad időnket nagyobbrészt tanulásra fordítjuk. — Szerintem ezeket az új ismereteket gyakorló orvos korunkban tudjuk a legjobban kamatoztatni. amikor majd egy adott szakterületen dolgozunk. Nem kell vizsgára készülni, több idő marad tudományos munkára, s egyáltalán orvosi szakkönyvek, folyóiratok olvasására — folytatja Kalmár József, aki a Debreceni Orvostudományi Egyetemre jár, de mivel Szolnok megyei, itt tölti el a szigorló évét — Hogyan tudják elolvasni az idegen nyelvű írásokat? —-Nekem könnyű a dolgom az angol nyelvű folyóiratok olvasásával, hiszen 12 évig tanultam angolt — szól közbe Abbas Elzein Ginawi, aki Szudánból jött Magyar- országra tanulni. — Nekünk viszont az idegen nyelv a legnagyobb problémánk — mondja Ul- veczki Erzsébet. — Az egyetem mellett nincs időnk nyelvet' tanulni, így szótár segítségével fordítjuk le 4 külföldi szakirodalmat. — Itt a könyvtárban —■ folytatja Vadász Mária —> persze van lehetőség nyelv- tanulásra. A polcon nyelvkönyvek, szótárak. magnószalagok, lemezek is sorakoznak. Csakhát az idő, az nagyon kevés. Hajdú Dénesné az éppen „ügyeletes” könyvtáros elmondta még. hogy a könyvtár 153 olvasójából 42 egyetemi hallgató. — Nagy-nagy szeretettel várjuk mindig a hallgatókat. Szervezünk nekik még külön programokat is: moziba. színházba, kiállítás látogatást, kirándulásokat a megyébe, hogy a munka és a tanulás mellett jól érez- '■ ik mag-'1 nálunk. T. G, / Oromleljes megbízatás