Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR XXV. évf. 297. sz. 1974. dec. 20., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M EGYET TANÁCS LAPJA Megkezdődött az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő találkozó Budapesten Kádár János köszontölfe a lalaikázó résztvevőit Budapesten tegnap délután két órakor megkezdődött az európai kommunista és mun­káspártok 1975. első felére tervezett konferenciáját elő­készítő találkozó. A Gellért Szállóban 28 európai testvér­párt delegációi foglaltak he­lyet a tárgyalóasztalnál. A találkozót Giancarlo Pa- jetta, az Olasz Komntunis­ta Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára nyitotta meg. Üdvözlő beszédet mondott Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára. (Kádár János beszédét a 2. oldalon közöljük.) Téli ülésszak A jövő esztendő köllscgveléscnck vitája az országgyűlésben Felszólalt Németh Károly, a Központi Bizottság titkára Tegnap délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdő­dött az országgyűlés téli ülésszaka. Legfelsőbb államhatal­mi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pal, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezé­sének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta, s a je­lentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés az El­nöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a Minisztertanács megbízásából. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az ország- gyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségveté­séről szóló törvényjavaslatot, amelyet megvitattak az or­szággyűlés állandó bizottságai, s kézhez kaptak a képvi­selők is. Az országgyűlés ezután elfogadta a napirendet. Esze­rint az ülésszak a Magyar Népköztársaság 1975. évi költ­ségvetéséről szóló törvényjavaslatot vitatja meg. Ezután napirend szerint megkezdődött a költségvetés tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos beszéde Élénk gazdasági évet ha­gyunk magunk mögött, ame­lyet még gondjainkkal és jö­vőbeni feladatainkkal egy­bevetve is eredményesnek ítélhetünk. Az eddigi adatok­ból már megállaoítható. hogy 1974-ben termelésünk több­letének forrása majdnem tel­jes egészében a termelé­kenység emelkedése. Nem­zeti jövedelmünk 6 száza­lékkal több az 1973. évinél, a tervezett 5 százalékos nö­vekedéssel szemben. A fo­gyasztás és a felhalmozás is magasabb az előirányzottnál — kezdte beszédét a minisz­ter, majd ismertette részle­tesen az ipar, a mezőgazda­ság termelési eredményeit, majd így folytatta; Az életszínvonal-politika fő előirányzatait teljesítettük. A lakosság fogyasztása 6 szá­zalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 5,5 százalék­kal nőtt. A kiskereskedelmi áruforgalom több mint 8 szá­zalékkal emelkedett. Az áru­ellátás — néhány kivételtől eltekintve — kielégítő volt A tervet túlhaladó gazda­sági növekedést és az élet- színvonal emelését a fo­gyasztói árak tervezett 2 szá­zalékos növekedése mellett értük el. Két tényezőnek köszönhet­jük. hogy gazdaságunkat egyenletesen fejleszthetjük és fogyasztói árainkat szabá­lyozott szinten tarthatjuk. Az egyik a szocialista tulajdon- viszonyokra épülő tervezés és szabályozás, a másik, hogy külgazdasági kapcso­lataink és kereskedelmünk nagyobb részét a szocialista országokkal folytatjuk. Szólt a miniszter a világ­piaci árak változásából ere­dő problémákról, a tőkés or­szágokkal való gazdasági kapcsolataink kérdéseiről, külkereskedelmi mérlegünk hiányairól. Gondjainkat azonban nem volna helyes csak a világ­piacon bekövetkezett válto­zásokra visszavezetni, hiba lenne, ha nem vennénk ész­re azokat a tényezőket és összefüggéseket, amelyek ko­rántsem határainkon túlról erednek. Gazdálkodásunk már ismert gyengeségei most új megvilágításban, éleseb­ben jelennek meg! — hang­súlyozta Faluvégi Lajos. A hatékonyság kisebb mértékben javult a szüksé­gesnél és a lehetségesnél — a mindennapi termelési mun­kában és a beruházási tevé­kenységben egyaránt. A ter­melés. a beszerzés és a be­ruházási céljaink sem alkal­mazkodnak még elég gyor­san a megváltozott körülmé­nyekhez. Végső összegezésben a nemzeti jövedelmünk terme­lésének és felhasználásának mérlege azt mutatja, hogy a fogyasztás és a beruházás növekedését, továbbá az ár­veszteséget és készletfelhal­mozást együttesen a h»” nemzeti jövedelem növekmé­nye nem fedezte teljes egé­szében. A kongresszusi irányelvek szellemében pártunk Köz­ponti Bizottsága ez év de­cember 5-i ülésén a kong­resszusi irányelvek szellemé­ben meghatározta a jövő évi népgazdasági terv fő elő­irányzatait. A Központi Bi­zottság az 1975-ben előttünk álló legfőbb feladatnak a IV. ötéves terv minél sikeresebb teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének ja­vítását tartotta. Ezeket fi­gyelembe véve, a jövő évi terv azt- tűzi ki cé­lul, hogy a beruhá­zások dinamikája nagyjából azonos ütemű legyen az 1974. évivel. A fogyasztás to­vább bővüljön, de az ideinél valamivel kisebb mértékben. A készletek ne haladják meg a termelés és forgalom ál­tal valóban indokolt mérté­ket. A terv ezen céljaival összhangban az ipari terme­lést az ideinél mérsékelteb­ben, 6 százalékkal, a mező- gazdasági termékek termelé­sét 3—4 százalékkal kíván­juk növelni. Az építőiparnak legalább 6 százalékkal kell emelnie termelését. Ezek együttesen a nemzeti jöve­delem mintegy 5—5,5 száza­lékos többletét alapozzák meg, ami kisebb ugyan az 1974. évinél, de az ötéves időszak egészére tervezett fejlődés megvalósulását je­lenti. Az előterjesztett 1975. évi állami költségvetés bevételi előirányzata 318,5 milliárd forint, tehát 12,7 százalékkal több az 1974. évinél. A jövő évi tervben foglalt vala­mennyi cél megvalósítására 323,4 milliárd forint költség- vetési kiadást kellett előirá­nyoznunk. így a kiadások meghaladják a bevételeket. A hiány 4,9 milliárd forint. A hiány nagysága önmagá­ban vagy az összés kiadá­sokhoz hasonlítva nem ag­gasztó,- de növekvő mértéke azt mutatja, hogy az eddigi intézkedéseink csak mérsé­kelni tudták a gazdaságun­kat érő negatív hatásokat. Elemezte a miniszter az árszínvonal mozgásának, a külföldi és hazai ármozgások összefüggéseinek problemati­káját, és aláhúzta: A januári árrendezésnél nem engedjük meg, hogv a fogyasztói árak annyival nő­jenek. mint a termelői árak. ezért számos termék forgalmi adóját mérsékeljük, összesen mintegy 3.7 milliárd forint­tal. egyes termékek fo^vasz-- tói árkiegészítését pedgi to­vábbi 1,3 milliárd forinttal eme’’ük, ezáltal elérjük, hogy az alapvető köz'zíiksioW’ cikkek, köztük a kenyér, a liszt, a cukor, a hús. a tej. a tejtermékek fogyasztói ára nem változik 1975-ben. Vál­tozatlanok maradnak a la­kosság ellátása szempontjából fontos közüzemi díjak, szol­gáltatások árai is. Mindemellett a népgazda­sági terv a fogyasztói árszín­vonal 3.6 százalékos emelke­désével számol. Ebből az 1974-es változások — bele­értve a borárak emelését is — 1 százalékkal növelik a jövő évi fogyasztói árszínvo­nalat. Az 1975-ös árváltozá­sok hatását a népgazdasági tervben tehát 2.6 százalékra becsüljük. Legszélesebb körben a ru­házati termékek fogyasztói árai módosulnak. Áremelke­dések és csökkenések egy­aránt lesznek, s ezek — számításaink szerint — együttesen nem jelentősen, de mérséklik e termékek ár­színvonalát. Viszont többsé­gében emelkednek a vas- és műszaki termékek árai. átla­gosan 1,2 százalékkal, a vegyipari termékeké átlago­san 4,3 százalékkal, és a bú­toroké átlagosan 3,2 száza­lékkal. Egyes termékek árai ennél jobban nőnek, amit az átlagok nem felezhetnek ki jól. Hangsúlyozom azonban, hogy — külön elbírálás alap­(Folytatás a 3. oldalon) MA A diákok beszélnek Leltártöbblet minőségrontásból Az ellenállás mártírja Baiáfságvonat indul a Szovjetunióba MSZBT tagcsoportok megyei tanácskozása (Tudósítónktól) A magyar—szovjet barát­sági munka idei tapasztala­tait és a tagcsoportok termé­keny munkásságát összegez­te tegnap Szolnokon, a me­gyei pártbizottság székházá­ban az MSZBT-tagcsopor- tok ügyvezető elnökeinek és az irányító pártszervek kép­viselőinek megyei értekezle­te. A hagyományos év végi számvetést és a jövő évi fel­adatokat körvonalazó mun­kamegbeszélést dr. Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság titkára nyitotta meg. Tasnádi Emilné, azMSZBT országos elnöksége külügyi osztályának vezetője, a ba­rátsági munka országps vetü- letéről, tapasztalatairól tar­tott nagy érdeklődéssel kí­sért előadást. Kiemelte, hogy az országosan» kibontakozott és egyre színvonalasabb munkában, a tagcso­portok élénk tevé­kenységében példamutató helyet foglal el Szolnok me­gye. Országosan is követésre méltó az a munkakapcsolat, amelyet Szolnok megye és az észt főváros, Tallinn között, immáron másfél évtizede tart. Szép sikereket értek el az orosznyelv oktatása terén is: hétszázötvenen tanulnak a Gorkij nyelviskola Szolnok megyei tagozatán. A művé­szeti kapcsolatok ápolását jelzi többek között a balti népek képző és iparművé­szeti tárlata, valamint az észt grafikai kiállítás. A me­gye MSZBT-tagcsoportjai- nak kiemelkedő munkáját az is bizonyítja, hogy az orszá­gos elnökség 1974-ben tíz tagcsoportot aranykoszorús plakettel tüntetett ki, ezen túl számos ügyvezető elnök és párttitkár kapott magas elismerést. Dr. Boros Ottóné, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője előadásában arról szó­lott, hogy 1974-ben számsze­rűen gyarapodott, tartalmá­ban, formájában megújult a magyar—szovjet barátság ápolásának mozgalma. Hét új tagcsoport alakult és ez­zel együtt 41 ipari, mezőgaz­dasági, oktatási és egyéb in­tézményekben tevékenyked­nek. A pártbizottságok és pártszervezetek irányításával komplex módon igyekeznek felkelteni az érdeklődést a nagy szovjet nép szocialista építőmunkájának eredményei iránt. Hatékonyan bekapcso­lódtak a forradalmi ünnepsé­gek rendezvényeibe, felsza­badulásunk 30. évfordulójára indított vetélkedőkbe. Kima­gasló munkájáért, a vetél­kedőkön tanúsított szép helytállásért 12 tagcsoport érdemelt dicséretet. Kiszéle­sedett a kapcsolatok rendsze­re is, az idén négy tagcso­port teremtett együttműkö­dést Észtónia hasonló jelle­gű intézményeivel. Bővült a kapcsolat a Szovjet Tudo­mány és Kultúra Házával, valamint a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetségé­vel. A jövő év terveiről szólva arra ösztönözte a tag­csoportokat, hogy aktívan vegyenek részt felszabadulá­sunk 30. évfordulójának méltó megünneplésében, gaz­dagítsák tovább a barátsági munka tartalmát. Bejelentet­te, hogy felszabadulásunk jubileuma alkalmából, a ta­vasszal a harmincévesek ba­rátságvonata indul megyénk­ből a Szovjetunióba. A két előadás után több felszólaló beszélt a mozgalom eredmé­nyeiről, terveiről. Hí KEK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍKEK - TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Munkások a tanácsban A megyei tanácsban he­lyet foglaló fizikai munká­sokkal tartott megbeszélést tegnap dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke és Sí­pos Károly elnökhelyettes. „A megye munkásságának helyzete” című előterjesztés tervezetét vitatták meg. A vitában tíz munkás fejtette ki véleményét a tervezetről, amelyet egyébként munkahe­lyükön megismertetnek a szocialista brigádok tagjai­val, s az elhangzó javaslato­kat eljuttatják a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­hoz. A készülő előterjesztés januáréban kerül a megyei tanács ülésének napirend­jére. Szocialista szerződés A szolnoki Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem munkásői szakasza és a ho­moki Ki segítő-foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon teg­nap 1975-re szóló szocialista szerződést kötött a már há­rom éve fennálló kapcsolat folytatásaként. A értelmében a munkásőr sza­kasz vállalja az intézetben lévő raktárak, a könyvtár és az úttörőszoba berendezési tárgyainak, a játszótérnek, valamint a szemléltető esz­közök, játékok folyamatos karbantartását. Nagycsaládos szülők találkozója Tegnap délután Martfűn, a művelődési házban száz­negyven nagycsaládos szü­lőt látott vendégül a Tisza Cipőgyár szakszervezeti bi­zottsága. Szabó Attila szb- titkár arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a gyár mit tett ebben az évben, és mit tervez jövőre a nagycsa­ládosok érdekében. A tájé­koztató után huszonötezer forintot osztottak szét a meghívottaknak, Szocialista brigád a folyamatos gázellátásért A hajdúszoboszlói gáz- és olajszállító üzem Damja­nich János szocialista bri­gádjának szolnoki gázátadói vállalták, hogy a tél folya­mán, amikor a fogyasztás óránként a 16 ezer köbmé­tert is meghaladhatja, ' m meglévő 12 ezer köbméteres névleges áteresztésű állo­mással Szolnokot folyamato- , san ellátják földgázzal. Tanácskozás a Kisgyepről Tegnap délután Szolnokon tanácskoztak a kisgyepl Széchenyi lakótelep építésé­ben részt vevő vállalatok képviselői és a városi tanács illetékes szakemberek Az esemény a közelmúltban megtartott rendkívüli vb- ülés „folytatása” volt. Elfo­gadták a lakótelep terveit, a most már meg lehet tenni a további lépéseket az új vá­rosrész építésének előkészí­tésében. . Egy mondatban — Tegnap a Sopron kör­nyéki erdőben “gy gépesített brigád kivágta a parlamenti fenvőfát, amelv csaknem 20 méter macas, 80 éves. és a 22-es Volán egyik szocialista brigádja szállítja Budapestre — Hidas Antal Kossuth- díjas költőt és írót 75. szü­letésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdem-; rendjével tüntették ki. i

Next

/
Thumbnails
Contents