Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-19 / 296. szám

1974. december 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gazdasági fejlődésünk új feltételei 2. A valósággal összenőtt egyéni és közfelfogást A józan ész parancsa: ta­karékosság az anyagokkal! Ebben jelölhető meg gazdál­kodásunk stratégiai célja, cselekvési iránya. Noha az összefüggések láncolatában ennek indokoltsága bősége­sen igazolódik, szükséges ezt a feladatot szélesebb hori­zonton, a gazdaságpolitika tükrében is elemezni. Magyarország egyik közis­mert gazdasági adottsága, hogy természeti, ásványi kin­csei rendkívül szegényesek, feldolgozó iparának legtöbb ágazata — kivétel as élel­miszeripar, az alumínium- feldolgozás és -felhasználás — részben, vagy teljes egé­szében importált nyers- és alapanyagokból gyártja a késztermékeket. A nemzet­közi munkamegosztásban való részvételük időbeni fo­lyamata : beáramlik az ener­giahordozó, az anyag, a fél­késztermék, ezeket a magyar gazdaság felhasználja, fel­dolgozza. majd produktumait a külföldi piacokon értéke­síti. Felavatták a Szajol — Lököshiza—- Békéscsaba vilfámosított vasútvonalat Ésszerű anyagfelhasználás Mindebből következik: a magyar gazdaság kulcskér­dése — legyenek az anyagok olcsók, avagy drágák — ho­gyan hasznosítja a belső és külső forrásokból rendelke­zésre álló anyagokat, s azok­ból a hozzáadott élő mun­kával a termékek, a javak milyen tömegét, értékét ké­pes létrehozni. Ez több mint anyagtakarékosság — ez az anyag racionális, ésszerű hasznosítása. A különbség érzékeltetésére: ha egy ter­méket a műszaki-technoló­giai szempontból indokolt anyagráfordjítással állítunk elő, az anyagot takarékosan használtuk fel. Racionális anyagfelhasználásról akkor beszélhetünk, ha ugyanabból az anyagból — példának okáért a termékszerkezet változtatásával — a koráb­binál nagvobb árúértéket produkálunk. Gazdaságpolitikánk időről időre napirenden tartotta és meghatározta a racionális anyagfelhasználás teendőit. A hatvanas években például a gépipar beruházási-fejlesz­tési eszközeit a kevésbé anyagigényes ágazatokra — a híradástechnikára és a mű­szeriparra — koncentráltuk, s az egymást követő ötéves tervek alapvető gazdaságpo­litikai céljai között szerepelt a társadalmi termelés haté­konyságának — egyebek kö­zött az egységnyi termékre jutó anyagráfordítások csök­kentésével történő — javí­tása. Alapvető erőforrások Az anyagi termelésnek két alapvető erőforrása van: a munkaerő —'■ annak rtteny- nyisége, termelési tapaszta­lata, produktivitása — és a termelőeszköz, az anyag, a gép. Egyik erőforrásban sem bővelkedünk. Nem memők azt állítani, hogy a munka­erőt racionálisan, megfelelő hatékonysággal hasznosítjuk, de ennek követelményéit igyekeztünk a vállalati gaz­dálkodás középpontjába állí­tani. (Elegendő a munka- és üzemszervezés korszerűsíté­sét célzó határozatra hivat­kozni, továbbá a vállalati bér- és jövedelemszabályo­zásra.) Nem állítható ugyan­ez az anyagban, termelő be­rendezésben megtestesülő holt munka vállalati hasz­nosításáról. Ennek követel­ményei megrekedtek a gyár­kapuknál, S legfeljebb köz­vetett módon hatnak a gaz­dálkodásra. (Felemás megol­dás :szinte közgazdasági képtelenség —, hogy az élő munkával takarékosan igyekszünk bánni, de annak -produktumával már lazábban gazdálkodunk, s ily módon mindazt az eredményt, amit a vámon nyertünk, a révnél elveszíthetjük.) A magyar gazdaságban létrehozott összes termékek folyó áron számított értéke 1973-ban már csaknem 900 milliárd forint volt, s ezen belül az új érték, a nemzeti jövedelem 360 milliárd > fo­rint. Ha az utóbbihoz, hozzá­adják az elhasznált termelő- berendezések értékét, az amortizációt, s ezek együttes összegével csökkentjük a társadalmi termék értékét, előttünk áll a népgazdasági tevékenység összes anyag- költsége, amely kb. 500 mil­liárd forint. Ezzel a summá­val, költséggel kell, lehet, s érdemes takarékosan, racio­nálisan gazdálkodni . Nemcsak a jelenlegi világ­piaci árhelyzet, a nyers­anyagimport korlátái, hanem a gazdaságpolitikai összefüg­gések és követelmények is azt indokolják, parancsolják, hogy rövid és hosszú távon egyaránt az anyag ésszerű felhasználását állítsuk a gaz­Közös úíon, nagyobb lehetőségekkel Egyesült Jás/árokszállás két ipari szövetkezete A két telephelyet csupán a néhány méter szélességű út választja el. A két szövet­kezet — a jászárokszállási Faipari KSZ és a Fémipari Szövetkezet —- mégis megkö- zelíthetetlennek látszó távol­ságra volt egymástól évtize­den át.. Pedig közös ügyeik régóta összehozhatták volna őket. A Faipari KSZ-ben gyártott termékek különösen az ak­kumulátor faszekrényekhez szükségesek. Vasalásokat na­gyobb költséggel és hosszabb vállalási idővel egy budapes­ti vállalatnál készítettek. A Fémipari Szövetkezet is a termékeihez szükséges faal­katrészeket Jászárokszállástól távoleső üzemekben rendelte meg. ilyen tényezők érlelték éveken át az összefogás gon­dolatát, a terveket tettek kö­vették. és az idén két egyr mást, követő közgyűlésen a szövetkezeti tagok kimond­ták. hoev 1975. január 1-től egyesül. a két iQ_ari szöve.tke­A Faipari KSZ-ben az évek során jói bevált és gyakran még hiánycikknek számító óvodai székeket, té­vékávákat, akkumulátor fa­szekrényeket és egyéb hir- ad.í-technikai berendezések­hez szükséges faálkatrészeket gyártanak. Idei tervük 19.5 millió forint, amit várhatóan 20 millióra teljesítenek. A Fémipari Szövetkezetben is több fontos termék gyár­tása honosodott rneg. Fő ter­mékük az Ikalor jármű-fű­tőberendezés és a jármű - zsírzó készülék. Mind több megrendelést kapnak borá­szati gépekre, felszerelésekre. Nő a Hűtőgépgyárral koope­rálva gyártott vasalkatrészek száma. Bevált az exportra készült bitumen termosz, amelyből egy csehszlovák cég 1975-re 200 db-ot ren­delt. Idei lennel ési értékük 16 millió forint. A két szö­vetkezet együttesen -a jövő évben 40 millió forint értékű terméket gyárt maid. A tagság a közgyűléseken azzal a meggyőződéssel sza­vazott, hogy anyagi eszkö­zeik koncentrálásával na­gyobb. közgazdaságilag ész­szerűbb beruházásokra lesz­nek képesek. Üj termékék gyártása válik maid lehetővé. Az összefogás nyomán la­kásépítési alapot képezhet­nek. Elkezdhetik a ' íiatal szakemberek letelepedését ígérő családi házak építését. Tervük, — egy épület meg­vásárlásával már megtették az első lépéseket — üzemi óvoda építése. Az egyesült szövetkezet közel háromszáz dolgozója közül száz nő- Sok a kis­gyermekes édesanya. Munká­jukat nem tudja nélkülözni a szövetkezet. Égetően szük­ség van tehát az üzemi óvo­dára. Nagyobb gondot fordítanák a jövőben a szakmunkáskép­zésre. a felnőtt oktatásra. A két szövetkezet jelenleg 12 ipari tanuló képzéséről gon­doskodik. A következő tan­évben a vas- és a faipari Szakmát tanulók száma hu­szonötre emelkedik. dálkodás és a gazdaságfej­lesztés középpontjába. En­nek érdekében operatív in­tézkedések egész sorára, az anyaggal való gazdálkodás átfogó . szabályozására lesz szükség. Ám mindennél fon­tosabbnak tartjuk szemléle­tünk — szinte gazdaságpoli­tikai jellegű — módosítását, 5 annál is inkább, mert a köz­ponti intézkedések nem old- j hatják meg hiánytalanul a racionális anyaggazdálkodás vállalati feladatait. A cselek- • vés konkrét módszerei — pl. az anyagfelhasználási nor­mák korszerűsítése, a konst­rukciók felülvizsgálata, a fajlagos anyagfelhasználást csökkentő technológiák al- I kalmazása, a termékszerke­zet módosítása stb. — csak a gazdálkodás új szemléié* - módjából születhetnek. Nem a lát>/at a fontos Ezzel kapcsolatban hadd emlékeztessünk arra, hogy a népgazdaság anyaghelyzeté­vel és ellátásával kapcsola­tos közfelfogásunk — s eb­ben a tömegkommunikáció, a sajtó is részes és hibáz­tatható — koránt sincs össz­hangban a realitásokkal. Bi­zonyos tényeket olyan hang­súllyal regisztrálunk — pL a külkereskedelem feladata a népgazdaság importanyag­szükségletének beszerzése, a KGST-országok hosszúlejá­ratú kereskedelmi megálla­podásaikban kölcsönösen biztosítják egymásnak az alapvető nyers- és alapanya­gokat — ami a zavartalan­ság, az abszolút biztonság látszatát keltette. Persze hi­vatkozhatnánk másmilyen dolgokra is — mondjuk a mennyiségi szemlélet „kor­szerűsített’' formában való érvényesülésére, arra, hogy a nyereséget elsősorban, á volumen, *ä 'termelés' ést-az értékesítés növekedése táp­lálja, a dráguló importanya­gok költségvetési támogatá­sára — ámelyek akarva- äkaratlanul ugyancsak az anyaghelyzetről alkotott in­dokolatlanul optimista fel­fogást tápláltak. Nos, ezért kell a valósággal összenőtt egyéni és közfelfogást kiala­kítanunk, amely létrehoz­hatja — a gazdaság minden szintjén, a központi gazda­ságirányítástól a munkagé­pig, de még a háztartások­ban is — a józan és racio­nális anyagfelhasználás és fogyasztás stílusát, módsze­reit. . VÉGE G. L (Folytatás az 1. oldalról.) sára a vasutak korszerűsíté­sének keretében került sor, az észak-keleti villamosvasúti tengely részeként. Az erede­ti határidő szerint 1975. de­cember 31-ig kellett volna megépíteni a felső villamos- vezetéket. A kormány azon­ban úgy döntött, h’így egy évvel korábban kell befe­jezni a munkálatokat, mi­vel erre a vonalra nemcsak a MÁV és a magyar népgaz­daság tart nagy . igényt, ha­nem a nemzetközi, tranzit szállítások szempontjából is jelentős. Az építők azonban a módosított, határidőt is le­rövidítették, egy hónappal az év vége előtt elkészültek a villamosítással. A szocialista brigádok a kongresszusi munkaverseny vállalásuknak megfelelően példamutatóan dolgoztak. dacolva esővel, hóval, szélviharral, — az ál­lomási vágányok feletti veze­tékekkel együtt, — összesen 229 kilométer felsővezetéket építettek mpg, ehhez csatla­kozott még a 1.20 kilométer hosszúságú távvezeték. A munkaműveletek . során két és fél ezer vezetéktartó osz­lopot állítottak fel. A villamosítási program meggyorsításához hozzájárult a KGST Beruházási Bank is, amely hitelt folyósított a be­ruházáshoz azzal céllal, hogy a szocialista országok közötti vérkeringést ezzel is biztosítsa- A korszerűsített vonalon évente csaknem 1 millió vasúti kocsit továbbí­tanak. A nagy forgalom zök­kenőmentes lebonyolítása szempontjából külön jelentő­sége van a sebesség növelé­sének: az úi rendszerű fel­sővezeték óránként 140 ki­lométeres sebességre ké­szült. A beruházással egy időben, azt követően a vonal által érintett települések va­sútállomásait is fokozatosan korszerűsítik. Mezőtúron, Bé­késcsabán és Lökösházán például a személyforgalom biztonsága érdekében emelt peront építettek. Elkészült Tiszatenyő, Mezőtúr. Gyoma, Mezőberény. Murony, Békés­csaba, Kétegyháza és Lökös- háza állomások távlati fej­lesztési terve. Két helyen, Mezőtúron és Békéscsabán már folynak a kivitelezési munkák. Az ünnepségen a román vasút képviselői is köszöne­tét mondtak az építőknek a kiemelkedő ’ munkáért, amellyel a szomszédos orszá­gok tranzit forgalma Is je­lentősen meggyorsul. Urbán Lajos, a MÄV vezérigazgató­ja kitüntetéseket nvúitott át é.s megjutalmazta a villamo­sításban példásan helytállt tervezőket és kivitelezőket. A korszerűsített vonalsza­kaszt Kiss Károly. a szegedi MÁV Igazgatóság vezetője vette át üzemeltetésre. R, Kikkeniv karcagi li ogit&sn N. B. Bikkeniv, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának osz- tályvezető-helyetteSe , tegnap Karcagra látogatott. Találko­zott a város vezető párt­munkásaival, pártpropagan­distáival. Karcagon megis­mételte a már Szolnokon is megtartott és nagy sikert aratott előadását „A nemzet­közi feszültség enyhülése és az SZKP által a jelenlegi körülmények között folyta­tott ideológiai tevékenység egyes kérdései” címmel. Az előadás igen nagy érdeklő­dést váltott ki. N. B. Bikkeniv — akit két­napos Szolnok megyei láto­gatása alatt fogadott dr. Ger­gely István, a megyei párt- bizottság titkára — tegnap visszatért a fővárosba.- ' 1 ''' " Gyomban fejlesztik a hús- és tejipart Országom értekezlet a UÉM-ben A belföldi igények zavar­talan kielégítése, az élelmi­szerválaszték bővítése, a cso­magolás további javítása, korszerűsítése, az egészsége­sebb táplállcozást segítő ter­mékek gyártásánál*: fokozá­sa az elsőrendű feladata — összegezte az élelmiszeripar általános , céljait Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes az ágazati szakszer­vezetek, a gazdálkodási egy­ségek vezetőinek tegnap kez­dődött országos értekezletén a MÉM-ben.-Az élelmiszeripar az igé­nyeknek megfelelően mint­egy 4,5 százalékkal növeli jövőre a termelését, s az át­lagosnál gyorsabban fejlesz­tik a hús-, a tartósító és a tejipart. A tervek szerint jö­vőre húsból két kilóval, tej­termékekből 8 kilóval, zöld­ségfélékből 2,9 kilóval, gyü­mölcsből 3,5 kilóval, cukor­ból 80 dekával emelkedhet az egy főre jutó fogyasztás. A tanácskozáson ágazaton­ként meghatározták az eh­hez szükséges tennivalókat, a vállalatok, az iparágak ter­melési céljait és sorra vet­ték a rendelkezésre álló le­hetőségeket. Az élelmiszer­ipar jövő évi beruházási elő­irányzata 6,3 milliárd forint, 17 százalékkal több az idei­nél. Az összeget zömmel re­konstrukciókra, a meglevő üzemek bővítésére. korsze­rűsítésére, 60 százalékát el­sősorban az állati termékeket feldolgozó és tartósító ipar­ágait gyorsabb ütemű fej­lesztésére használják fel. Kü­lön hangsúlyt kapott a ta­nácskozáson a takarékos gaz­dálkodás. amelynek a beru­házásoknál is érvényesülnie kell, például az erők kon­centrálásában, az olcsóbb és gyorsabb építészeti megoldá­sok alkalmazásában. 53 SZÖVETKEZETBEN Több min! egym’iliárd a jövedelem A Középtisza vidéki és Jászsági Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének székhazában tegnap sajtótá­jékoztatót tartottak. 52 ter- melószövetlcezet és egv halá­szati tsz készít zárszámadást — mondta Egri Sándor köz- gazdasági osztályvezető, Az iparszerű termelési rendsze­rek tovább fejlődtek, amit a különböző állami támoga­tások is elősegítettek. A ku­korica, a búza és a napra­forgó termeléséhez a gazda­ságok a gépeket, jórészt be­szerezték, , de nem., volt gond az áru felhelyezése sem. A termelési' feladatok megoldá­sában a megyei- párt- és ta­nácsi vezetés is segítette a szövetkezeteket. Az idén a szövetséghez tartozó gazdaságok mintegy 340 millió forintot fordítot­tak beruházásra. Növelték álló- és forgóeszközeiket, va­lamint szociális és kulturá­lis alapjaikat. Az áruterme­lés növelésére bekapcsolód­tak a kongresszusi munka­versenybe. így elérték, hogy búzából az átlagtermés meg­közelítette a 39 5 mázsát, cu­korrépából a 330 mázsát, ku­koricából a 46 mázsát. Nőtt a tejtermelés, a szaryasmarhalétszám. ezen beiül is, a tehénállomány. Az idén 14 ezer vágómarhát. 114 ezer sertést. 690 vagon ba­romfit és 33 ezer 500 vágu- juhot ..termeltek” a gazda­ságok. Az előzetes kalkuláci­ók szerint a szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek jövedelme megközelíti az 11' milliárd forintot. -A gazdasá­gok ji veresége a kedvezőtlen őszi 'időjárás' niiatf valami­vel kevesebb lesz, mint a múlt évben volt. Néhány szövetkezetben még az is elő­fordulhat, hogy kiegészítő részesedést a tagoknak nem tudnak fizetni. Az elsődleges cél az, hogv a gazdaságok a következő évi termelésük megindításához is kellő ala­pokkal rendelkezzenek. fanicsWtak a szocialista brigádok vezetői a Tisza Cípőjn árban December 11-én az „A”, egy héttel később. tegnap délután pedig a .,B” műsza­kos szocialista brigádok ve­zetői tanácskoztak Martfűn, a művelődési központban. A könnyűipari üzem 1974. évi gazdálkodásáról, az eves terv várható teljesítéséről, a szocialista munkaverseny ér­tékeléséről. valamint az 1975- ös népgazdasági, vállalati és brigádfeladatokról esett szó. Maczó László műszaki igazgató beszámolóját a kö­zel háromezer, a szocialista brigádmozgalomban résztve­vő cipőgyári munkás képvi­seletében megjelent küldöt­tek najjy figyelemmel hall­gatták, s tevékeny részesei voltak a jövőt meghatározó vitának. A Tisza Cipőgyár áz ipar­ág vállalatai közül elsőként csatlakozott a kongresszusi és felszabadulási iubileum tiszteletére kezdeményezett versenyhez. Sikeresek voltak a nyereséget és a termelést növelő vállalások, s ielentős eredmények születtek az anyagtakarékosságban. Haté­kony, jó a gyár együttműkö­dése azokkal a vállalatokkal, amelyekkel szocialista szer­ződéseket kötöttek.- A műszaki igazgató ez­után népgazdaságunk hely­zetét elemezte, kiemelve a Tisza Cipőgyárat is érintő import nyersolaj, valamint más alapanyagok világpiaci áremelkedéséből eredő .leg­fontosabb feladatait. A kollektívák vezetői be­számoltok eddigi sikereikről, vázolták további elképzelé­seiket. Elmondták, hogy a jubileumi munkaverseny egyre több, brigádon kívüli társat is vonz a közös válla­láshoz. Sok szó esett az anvagta- karékosságról. A szabászok olyan modellek kidolgozását kérték, melyekhez a leeső, eddig hulladékba kerülő részekből is — társszabással — felhasználható kellékek szabhatók. A gumigyári asszonyok az 1975-ös brigádvállalások irányelveit említették: szere­peljen közöttük első témaként az anyag- és energiatakarékos­ság, az ésszerű gazdálkodás. Többen javasolták a bri­gádok közötti szocialista szerződések megkötését, a fi­atal dolgozók munkahelyi beilleszkedések segítését. Kiss Ka5 os vezérigazgató zárszavában iavasolta: 1975 legyen az ésszerű, célszerű takarékosság évé. A tanácskozás befejezése után megjutalmazták a kongresszusi munkaverseny- ben legeredményesebben te­vékenykedő brigád vezetőket és szocialista brigádokat. r- szőes — /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents