Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-18 / 295. szám
1974. december 18. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP A lyukasztó? bérlet Fagerberg, egv svéd gépgyár gyalusa munkába siet, s mert késett egv kicsit nagyon szeretné elkapni a metrót. A iegykezelő azonban nem hailandó elfogadni a csak más na o érvényessé váló lyu-kasztós bérletét mn;d ötvenesét sem válttá fel. mert mondja: csak tízesből köteles visszaadni. Ezzel az apró kellemetlenséggel indul Fagerberg kálváriája, aki végül is lemarad a metróról. A jegykezelőtől azt követeli ismerje be. mindez miatta történt. Végül egv rendőr is közbelép. Fagerberg az őrszobába kerül. ahol egv éjszakán át „pihentetik”. Emiatt kirúgják a munkahelyéről, elhagyja a felesége, maid némi közbeeső bonyodalom után egv pszichiáter veszi kezelésbe Zárt intézetbe utalják, ahol a megrázkódtatások sorozata miatt végül is valóban kezdenek kiütközni rajta az elmet«! első jelei. Christer Dahl és Claes Lundberg rádiószat'fráia felszabadult nevetésre bizony alig ad lehetőséget Mosolv- gunk abszurditásain, de ez a mosoly néha borzongással vegyes. Mindezt az okozza, hogy a hangjáték szerzői egy reális alaphelyzetből kiindulva nagyon is elképzelhető szituációk sorozatával jutnak el az embert-veszejtő végpontig. A játék azt érzékelteti, hogy ha a véletlen e valóságos bosszúságokat egymáshoz láncolja — hová juthat az ember. A darab egyként adja a svéd adminisztráció# gépezet, s az emberi meg nem értés, a butaság kritikáját. Valójában sokkal több annál, mint amit cselekmény vázolásával érzékeltetni lehet. Varga Géza lényegi-e koncentráló, jó ritmusú rendezései s a főszerepet alakító Gera Zoltán sokszínű iátéka tette élvezetessé a rádiószatírát. A népes, s egyöntetűen igényes alakítást nyújtó szereplőgárdából is kiemelkedik Maior Tamás, aki a pszichiáter alakjából formált jellegzetes karakterfigurát Buzzati Dino Buzzati, a neves olasz író egyre ismertebbé válik hazánkban. Dézsi Margit most két elbeszélését dolgozta át rádióra. A Szárnyas feleség-ben egv arisztokrata nejének meseszerű történetét mondja el az író. A telefonsztrájk című növeli» Dedig mintha egyenesen rádióra született volna. Egv szellemes ötlet, a telefonáthallások idnak lehetőséget arra, hogy az író emberi kicsinyesség felett mondjon fanvar humorú ítéletet. Kedves meglepetés, hogy ismerős hangokat fedezhettünk fel a két novella rádióváltozatában. A Szolnoki Szigligeti Színház művészei közreműködésével készült a hangfelvétel. bizonyítandó, hogy a rádióban ritkábban szereplő művészektől sem idegen a hangjáték Ügy érezzük hogy nem csak dramatizált elbeszélések hanem eredeti hangiátékok, igényesebb rádiónrodukciókban is jobban és gyakrabban lehetne szerepeltetni színházunk művészeit. •— tröruböczky — A szobrász vallomása Beszélgetés a művészetről munkásokkal A tiszafüredi művelődési ház érdekes kezdeményezéséről számolhatunk be lapunk olvasóinak. Kamara kiállítást rendeztek Szabó László szobrászművész néhány alkotásából kifejezetten azzal a céllal, hogy a művész maga magyarázza el a meghívott szocialista brigádok tagjainak; hogyan készül a szobor. A program nemcsak azért figyelemre méltó, mert így közvetlen kapcsolatba kerül alkotó és közönsége, hanem azért is, mert a bemutatott éppen elkezdett, vaev félig kész alkotások műhelytitkai is megelevenednek az érdeklődök előtt. Az alkotási folyamat bonyolult, minden összetevője talán nem is magyarázható. Azok az élmények, látott, vagy átélt tapasztalatok, benyomások, amelyek egv mű létrejöttében szerepet játszanak alig fordíthatók le hétköznapi nvelvre. Benpe van a művész egyénisége, emlékei, gondolatai, szándékai — és a megvalósításban tudása, alkotói felkészültsége. Természetesen erről igen nehéz beszélni, különösen a nem beszédhez szokott, nem irodalmi műfajban dolgozó képzőművészeknek. Ezért szolgál külön örömünkre, hogy a kiállításokról, a szolnoki Felszabadulási emlékműről, a Famunkás emlékműről iól ismert szobrász- művész, Szabó László vállalkozott erre a közvetlen beszélgetésre tiszafüredi közönségével. A kiállításlátogató, áld megáll egy-egy mű előtt, magát az alkotásokat élvezi. Függetlenül attól, hogy a nemes arcélű női fej fából, vagy márványból készült, hogy a kubikosfigurát kőből faragták-e. vagy a nyájával körülvett pásztort lemezből hegesztették, az anyag azonban igen fontos tényező a szobrász számára Nem mindegy. hogy valamely plasztikai gondolat milyen anyagba kívánkozik, melyik a számára legmegfelelőbb matéria.- Maga az anyagválasztás is kétoldalú. Egyes művészeknél éppen egy talált márványdarab, egy kivágott, gyökerével felfordult farönk indítja meg a fantáziát. Az anyag maga kínálkozik fel az alkotáshoz. Másoknál ez éppen fordítva jelentkezik. Elindul a művészben egy elképzelés, testesülni kívánó forma, s keresi a neki megfelelő anyagot. Szabó László is általában így dolgozik. Ezért találunk műtermében fafaragást, kő, márványmunkákat, lemezhegesztést. S miután számára nem az anyag ajánlkozik — a felette aratandó győzelemért erősebben meg ’ kell harcolnia. De ha úgy érzi, sikerült: igazgyönggyé változik a veríték. „Mámorító érzés lánggal, tűzzel formálni n fémet ... Ha követ faragok, vagy gránitot... az meg azért szép. mert nagy az ellenállása és még nagyobb ellenállásra inspirál. A fát azért szeretem faragni, mert az maga az élet. Az él. Akkor is, ha ki van vágva ..” — mondta a közelmúltban, amikor azt kérdeztük: miért választ munkáihoz többféle anyagot. 'Más az alkotói tevékenység akkor, ha agyagban dolgozik a művész és megint más ha fát, követ farag, az agyagot belülről indítja, s egymásra építve a tömeget, apró darabkák felrakásából „növekszik” a forma- A faragás fordított művelet. Ott a tömbből kell elvenni azt, ami felesleges, és „fogyasztással” alakul a mű. Emellett természetesen más gondolatok plasztikai kifejezésére alkalmas az anyag‘. az ólom, illetve bronz, s más iellegű elképzelések valósulhatnának meg kőben, s megint mások márványban. Miként alakul egy mű. egy-egy gondolat hogyan keresi és hogyan találja meg a neki megfelelő anyagot. Hogyan készül a szobor? Erre a kérdésre válaszolt Tiszafüreden Szabó László szobrász- művész a munkásoknak. Egyszerűen, szeretettel közérthetően. Mondhatnánk: művészete iegyében, — egri — „Éneklő ifjúság” Úttörő kórusok hangversenye Immár hagyomány, hogy Szolnokon évente megrendezik a kisdobosok és úttörők kulturális seregszemléjét. Ezúttal ebben az évben először módosított formában indult országosan az „Éneklő Ifjúság” címmel szervezett és célját tekintve azonos gondolati tartalmat képviselő hangversenysorozat. Kizárólag szakmai szempontok szerint, az egyes kórusok teljesítményének alapján, az előadás színvonalát gondosan mérlegelve hozza meg döntését a zsűri, illetve a megbízott zsürielnök a rádiófelvétel lehetőségéről. Tehát megfelel-e az adott produkció azoknak az elengedhetetlen zenei alapkövetelményeknek, melyeket a csalhatatian gép (mikrofon) támaszt minden előadóval, illetve az előadókkal szemben. A Magyar Rádió ifjúsági osztálya, a Magyar Úttörők Országos Szövetsége és a szolnoki Városi Tanács művelődésügyi osztálya rendezésében Szolnokon a Ságvári körúti Általános Iskolában az elmúlt hét végén került sor a város úttörőkórusainak, illetve a törökszentmiklósi Bethlen Gábor Általános Iskola kórusának bemutatójára. Sajnos nem éppen a legszerencsésebb megoldás, hogy a megszokott időpontnál legalább négy hónappal korábban rendezik meg ezeket a hasznos vetélkedőket. A kórusoknak így nem volt elég idejük a felkészülésre. Ezenkívül elgondolkodtató az is. hogy akik most netán nem feleltek meg a kívánt követelményeknek, azok hosszú időre elvesztik a hasonlóan jelentős bemutatkozás inspiráló lehetőségét. Ez alkalommal Szolnok hat általános iskolájának úttörő kórusa mutatkozott be a törökszentmiklósi Bethlen Gábor Általános Iskola kórusával együtt. A már említett nagyon korai időpont ellenére is jó volt a színvonal. Bizonyára a felkészülési idő rövidségével magyarázható az a néhány pontatlanság (helyenként nem eléggé — átgondolt zenei felépítés, tiszta intonáció, érthető szövegkiejtés, pontos ritmusok), melyek szinte valamennyi kórusnál előfordultak. Úgy tűnt. mintha ezen az egyébként színes bemutatón az Abonyi úti, a Ságvári körúti és a Tallinn körzeti Általános Iskola kórusának sikerült leginkább kihasználnia képességeit, s kiemelkedőbb tejlesítményt tudott nyújtani. Egyed Ferenc A Tánosio Kiadó terveiből A Táncsics Kiadó egyre inkább a népszerű tudományosismeretterjesztő témákkal kezd foglalkozni. Ezt a profilváltozást tükrözi a Mi világunk című sorozata, amelynek havonta megjelenő, két íves, gazdagon illusztrált füzetei olvasmányosan, könynyen érthetően foglalkoznak gyors ütemben fejlődő világunk jelenségeivel. Minden füzetben egy-egy témát tárgyalnák meg: a szovjet és az amerikai űrkutatás történetét tartalmazza majd a most készülő kötet, amely a világűr meghódításáról szól Karácsony helyeit lavaszra Késlekedett az Ö1P Három, mindig éhes apró gyerekre és egy munkaképtelen idős emberre egy takarítónő fizetéséből nem sok jut. Még akkor sem. ha a család egyetlen keresője, az édesanya saját magától szinte mindent megvon. Nagy Ferencné. mert róla szól a történet — gyötrődik is eleget miatta. Nagy Ferencné különvál- tan él férjétől, aki ismeretlen helyen tartózkodik, s akitől így gyermektartást sem kap. Gyerekei közül A levél megmozgatta szánté az egész vállalatot. Az egyik szocialista brigád néhány tagja a helyszínre, Jászalsószentgyörgyre sietett megtudni, hogyan segíthetnének munkatársukon. Megállapították: a roskadozó kunyhó olyan állapotban van, hogy már nem lehet felújítani. A helyszíni „szemle” után újból tanácskoztak — akkor már hét szocialista brigád — és megszületett a döntés: társadalmi munkában új házat építenek. A tervezők ingyen elkészítették a tervrajzot. A döntésről a vállalat értesítette a jászalsó- szentgyörgyl Községi Tanácsot Kérte, járjon közbe az Példás gyorsasággal intézkedett a megyei tanács vb építési-közlekedési és vízügyi osztálya is. Sóronkívül biztosított 95 ezer forintos építési hitelt. A községi tanács ezután a szükségesnek vélt okmányokat késedelem egyik férjnél van. egy állami gondozásban. A három legkisebbet és 68 esztendős édesapját a szolnoki Állami Építőipari Vállalattól kapott takarítónői fizetéséből tartja el... Súlyosbítja helyzetét, hogy a viskó, amelyben laknak. beázik. falain ki-be jár a szél. A nehéz gondokkal küzdő asszony az év elején levelet írt vállalatának. Elpanaszolta, milyen mostoha körülmények között élnek, és segítséget kért a ház kijavításához. OTP jászberényi fiókjánál, hogy Nagy Ferencné megkapja az építőanyag vásárlásához szükséges hitelt. Az építők embersége követőkre talált. A községi tanács végrehajtó bizottsága április 10-i ülésén határozatot hozott: ingyen ad telket Nagy Ferencnének. Arra is gondoltak, hogy a munkásasszony nehezen tudna eligazodni a ház építésével kapcsolatos ügyintézés „útvesztőiben”. Ezért megbízta a vb egyik — az építőipari ügyekben jártas — tagját, hogv az alapozástól, — a lakáskulcs átadásáig intézze az építkezéshez szükséges okmányok. s az építőanyagok beszerzését. nélkül eljuttatta az OTP jászberényi fiókjához. Örömmel írtunk Nagy Ferencné történetéről. nehéz sorsának várható javulásáról. Örömmel, hiszen ez alkalommal is emberségből sokan, kitűnőre vizsgáztak. írásunkból ugyanakkor szívesen kihagytuk volna, hogy az OTP- nél túl hosszú ideig „feküdtek” az említett okmányok. Ez döntötte halomra a szocialista brigádok tervét, hogy az építkezést a nyár elején elkezdik. Sajnos az időjárás miatt most már csak a jövő év tavaszán kerülhet erre sor. Igaz, az OTP munkáját szigorú pénzügyi előírások szabályozzák. Mint Sáss Miklóstól, az OTP jászberényi fiókjának helyettes vezetőjétől megtudtuk, a jászberényi fiók az OTP megyei igazgatóságától május 7-én megkapta az ügyben az értesítést. Ezután azonban sok okmányt kellett még beszerezni : nyilatkozatot arról, hogy az építőipari vállalat brigádjai társadalmi munkában teljes egészében felépítik a családi házat. Továbbá arról, hogy a folyósított 95 ezer forintos kölcsön elegendő lesz a ház felépítéséhez, Szükség volt olyan nyilatkozatra is, hogy a jászálsó- szentgyörgyi Községi Tanács kijelöl egy olyan, az építőipari szakmában jártas személyt. aki kulcsátadásig eljár Nagy Ferencné ügyében. A régi házban Azonban a szabályok betartása mellett is lehetett volna gyorsabb az ügyintézés. Így talán valóra váltak volna a brigádok elképzelései. és Nagy Ferencné. valamint három apró gyerekének álma. hogy az idei karácsonyt már az új lakásban ünnepük. Szép karácsonyi ajándék lett volna. L A. Válasz a levélre Hitel sor ónk ívül Életek megrontója: az alkohol £ Mitől válik az em- bér alkoholistává? — kérdezem dr. H. Zs. pszichiáternőt. — Az ember könnyen formálható személyiség, intelligenciájától, igényeitől függ, mivé alakítja a környezete és saját maga önmagát. Az alkohol — és egyéb narkotikumok: cigaretta, kávé, kábítószerek — iránti szenvedélyét a személyiség defektusa, hajlama is előidézheti. Adódhatnak konfliktushelyzetek, amikor a gyenge akaratú ember az italban, a kábítószerekben látja a kiutat. Fenegyerek póz — És a fiatalkorúaknál? — Leggyakrabban a fenegyerek póz az alkoholistává válás fő mozgatórugója: „Bírom a piát! Nézzétek csak!” — és lehajtja a pohár pálinkát. Falun és városon egyaránt oka lehet az ifjúság túlzott alkoholfogyasztásának, hogy fiataljaink egy része nem tud mit kezdeni a szabad idejével. Nincs, ami kitöltse életét a munka után, elsi várul, érzelem nélkülivé válik, igénytelenné lesz, nem vágyik sikerélményre. Gyakran a rosszul értelmezett szülői szeretet hajszolja italba a gyereket: ez a kis pohár bor igazán nem árthat meg a fiúnak. .. — És nem számol azzal, hogy a fiatal szervezetnek egy csepp alkohol is méreg! — Igen, és így lehet alkoholista abból, aki már elbírja a poharat, egészen addig, amíg elbírja., j — Ha módjában állna, mit tenne az alkoholizmus csökkentéséért? — Én a megelőzést szorgalmazom. A teljes absztinencia nem lehet cél, oktalanság lenne a teljes és általános szesztilalom. Példák tucatja bizonyítja, hogy általa nem csökkent az ivók tábora. Síkraszállok a kis alkoholtartalmú italok forgalomba hozataláért, választékuk bővítéséért. Az üdítőitalok még hatásosabb népszerűsítésére van szükség. Ki kell mondanom, különben megfojt a vélemény: társadalmi méretekben szükség lenne erkölcsi normarendezésre, őszinte önkritikára. Mert és de Igaz, hogy az egyik oldalon következetes harcot hirdetünk és folytatunk az alkoholizmus ellen, sok jogszabály, rendelet intézkedik arról, hogy fiatalkorút nem szabad a vendéglátóiparban alkohol- tartalmú itallal kiszolgálni, de: az élelmiszerboltokban, ABC-áruházakban, sőt: tej- boltokban ki kérdezi meg öcsitől, hány éves vagy, kinek viszed az üveg pálinkát, vodkát, bort? Igaz, hogy - a Vöröskereszt, az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság számtalan sejtje szerény eszközeivel- küzd a szesszel és szesztestvérekkel. hogy az állam milliókat áldoz az alkoholisták jó útra térítéséért, igaz, hogy a Büntetőtörvénykönyv, 22. §-a szerint felelősségre von- l'itő az egyén az ittas vagy bódult (kábítószere?) áll*“ pótban elkövetett cselekményekért, és a 62. § (1.) bekezdése szerint a hatóság bírói végzés alapján kény szerel vonó-kezelésre utasíthatja az alkoholistát. Hol az eredmény Eredmény-e az, hogy hazánkban, és szerte a világon rohamosan növekszik az alkoholisták száma (talán gyorsabb ütemben, mint ahogy az életszínvonal emelkedik), egyre népesebbek az elvonórendelések, egyre több családi életet rombol szét az alkohol, az apa, vagy az anya ittas életmódja miatt? — Eredmény-e az, hogy 1972-ben a szándékos emberölést elkövetők kétharmada alkoholista volt, hogy a rablás és markecolás sértettjeinek négyötöde volt ittas, olykor eszméletlenségig részeg és emiatt hetekig nélkülözött a család? — Eredmény-e az, hogy a közlekedési balesetek előidézői és áldozatai immár 70 százalékban alkoholmámoro- san követték el cselekményüket? Közhely, de igazság: az alkoholizmus a bűnözés melegágya, mert az alkoholista az italért mindenre képes (gyilkolás, rablás, izgatás, prostitúció) és a bűnöző tehetetlen áldozata az ittas, részeg ember. Nem véletlenül választottuk a sorozat címét: Életek megrontója: az alkohol! (Kulcsár) „ (VEGE) ]
