Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. december 18. Kötéltánc és kompromisszum Elégedett politikusok, gyanakvó sajtó — így le­hetne összegezni a írancia—amerikai csúcstalálkozó első visszhangját. A Martinique-szigetéről hazatért Ford elnök nyilatkozatában annak a véleményének adott kifejezést, hogy az amerikai kongresszus igen elégedett lehet a csúcs eredményeivel. Nemkülönben derűlátónak mutatkozott Giscard d’Estaing a francia televízió kamerája előtt a Ford elnökkel folytatott eszmecserét illetően. Velük ellentétben az első kommentárok mintha némi gyanakvással tekintenének vissza a csúcstalál­kozóra. Az l’Humanité szerint a kompromisszumok je­gyében folytatott tárgyalásokon írancia részről jóval nagyobb engedményeket tettek, mint az amerikaiak. Mindenekelőtt az olajkérdésben csatlakozott Párizs a Washington irányítása alatt álló neokolonialista front kialakításához. Francia engedménynek számít az is, hogy a jövőben — amerikai ösztönzésre — szo­rosabbra fűzik kapcsolataikat a NATO-val. Ebbe a témakörbe tartozik Giscard d’Estaing kötelezettség vállalása, miszerint 100 millió dollár kártérítést fizet a NATO-támaszpontok Franciaországból történt el­távolításáért. Végül^az FK.P lapja rámutat: az arany- kérdésben is a washingtoni elképzelés diadalmasko­dott, s Párizs behódolt, mert most már végérvénye­sen a dől Iái; lesz a kapitalista pénzügyi rendszer alapvető értékmérője. Kereken 15 évig tartott a francia—amerikai kap­csolatokban a feszültség. Mint a Figaro hangsú­lyozza: a még fennálló nézeteltérések ellenére a ci- vakodás korszaka lezárult. Egyszersmind azonban önként adódik a kérdés — s ezt a Figaro kommentá­tora is felteszi —. vajon a martinique-i csúcs sikere hosszabb távon összeegyeztethető-e a szovjet—fran­cia eszmecsere eredményeivel. Kötéltánc és kompromisszum, ez a két kifejezés szerepelt a legtöbb kommentárban. így például utal erre a Figaro is: Giscard d’Estaing diplomáciai sike­rei nem bizonyulnak-e rövid életű „kötéltáncosi mu­tatványnak”? — teszi fel a kérdést a lap. A szélsőjobboldali l’Aurore lelkendezve fogadta a csúcstalálkozóról kiadott közleményt, különösen ab­ból a szempontból, hogy végre létrejöttek a „harmo­nikus kapcsolatok” Párizs és Washington között. Annyi bizonyos, hogy a két ország együttműködé­séből jónéhány kisebb-nagyobb akadály eltűnt. Kér­dés azonban, hogy a francia politika valójában me­lyik utat választja: amelyet Raníbouillet-ben megje­lölt, vagy azt a másikat, amelynek körvonalai Mar­tinique szigetén bontakoztak ki. Be'politikai nagy iét a Szov eiunióban Tegnap délután a Kreml­ben megtartották a korelnö­kök tanácsának ülését, amely a Legfelsőbb Tanács ma kezdődő ülésszakának utolsó előkészületét jelentette. A korelnökök tanácsa hagyta jóvá a parlamenti ülésszak napirendjét. ' A szovjet „belpolitikai nagyhét” tulajdonképpen hétfőn már megkezdődött az SZKP Központi Bizottságá­nak plenáris ülésével, ame­lyen nagy beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára is. A plénum határozatában kifejezetten az 1975 évi terv határidő előtti teljesítéséről van szó. Moszkvai gazdasági megfigyelők ezzel összefüg­gésben emelékeztetnek arra, hogy az 1972 évi gyenge ter­méseredmények következmé­nyeként 1973-ban a szovjet népgazdasági tervet némileg módosítani kellett, s csak eb­ben az évben kezdték meg a visszatérést az ötéves terv eredeti előirányzataihoz. Igaz, mint a központi statisztikai igazgatóság 11 hónapi terv­jelentéséből kitűnik, a szov­jet ipar az idén a tervezett 6,8 százalék helyett 8 száza­lékkal növeli termelését. Jóllehet az 1974. évi ered­mények, a közepes gabona- termést is beszámítva, javí­tották a kilencedik ötéves terv mérlegét, a terv minden egyes eredeti mutatószámá­nak teljesítése nagy erőfeszí­téseket igényel a párt és a kormány, valamennyi szovjet üzem és szovhoz részéről. A hétfői plénum határoza­tát ennek megfelelően a gazdasági tervek teljesítése, s különösképpen a bennük foglalt életszínvonalprogram végrehajtása iránti mély fe­lelősségtudat hatja át. Ez ad­ja meg minden bizonnyal az alaphangot a kilencedik, ösz- szetételében ülésező szovjet parlament ma kezdődő má­sodik ülésszakához is, me­lyen várhatóan Bajbakov, az állami tervbizottság 1 elnöke és Garbuzov pénzügyminisz­ter ismerteti részleteiben az idei eredményeket és a jövő évi feladatokat. Par’ amenfí ülés Varsóban és Prágában A lengyel SZEJM tegnap délelőtt folytatta idei utol- 6ó ülésszakának tanácskozá­sait. Az ülésen Stanislaw Gucwa elnökölt. A ház megvitatta és elfo­gadta a betegbiztosítási tör­vényt, amely 1975 január 1- töl az ország első munkatör­vénykönyvével egyidejűleg lép érvénybe. Eszerint a len­gyel népgazdaság szocialista szektorának fizikai dolgozói betegség esetén havi átlagke­resetükkel azonos táppénzt kapnak. Eddig csak a szelle­mi dolgozók voltak íogosul- tak száz százalékos táp­pénzre. A Lengyel Nemzetgyűlés a miniszterelnök javaslatára Jan Kaczmarek professzort felmentette tudományos, fel­sőoktatási és műszaki minisz­teri tisztségéből, s erre a tisztségre Sylwester Kaliski akadémikust, a Varsói Kato­nai Műszaki Akadémia eddi­gi parancsnokát választotta meg. A SZEJM ülése Stanislaw Gucwa elnöki zárszavával ért véget. PRÁGA Prágában összeült a cseh­szlovák parlament. A két ház, a Népek Tanácsa és a Nemzetek Tanácsa, kétnapos együttes ülést tart. A csehszlovák szövetségi gyűlés ülésszakának napi­rendjén szerepel mindenek­előtt az 1975. évi költségve­tés megvitatása. Az ülésszak napirendjének összesen 10 pontja van. Az enyhülés ellenségei e" szleetele dtek Az ENSZ-ülésszak szovjet értékelése Viktor Iszrailjan, a szovjet külügyminisztérium nemzet­közi szervezetek osztályának vezetője tegnap Moszkvában sajtóértekezleten fejtette ki az ENSZ-közgyűlés 29. ülés­szakának szovjet értékelését. Hangsúlyozta: az ülésszak legfőbb sajátossága, hogy a nemzetközi enyhülés folya­matának általános helyeslé­sét tükrözte. Az enyhülés volt az általános politikai vita legfontosabb témája. Az enyhülés ellenségei, kö­zöttük Peking, a 29. üléssza­kon teljesen elszigetelődtek, s a már szokássá vált mó­don kirohanásokat intéztek a Szovjetunió ellen. „Ezek a hangok azonban alulmarad­tak az ülésszakon uralkodó tárgyszerű nemzetközi vitá­val szemben .Ebben látjuk az ENSZ-közgyűlés 29. ülésssza- kának alaovető és legfőbb eredmnéyét” — mondotta Iszrailjan és rámutatott, hogy az általános vitában a leszereléssel összefüggő kér­dések foglal Iák el a legfon­tosabb helyet. Iszrailjan ezt a jelenséget azzal magyaráz­ta, hogy szerte a világban egyre inkább megértik: a politikai enyhülést ki kell egészítenie a katonai enyhü­lésnek. A résztvevők köré­ben különleges érdeklődést keltett az a szovjet javaslat, amely indítványozta a ter­mészeti környezet katonai célokból történő befolyásolá­sának eltiltását, amit iszrail­jan az „időjárásháború” el­tiltásának nevezett. Iszrailjan nagy jelentősé­get tulajdonított azoknak a határozatoknak is, amelyeket az atomfegyverek eltiltásá­val, az atomfegyverek elter­jedésének megakadályozásá­val és az atomfegyvermentes övezetek létrehozásával kap­csolatos kérdésekről hoztak az ülésszakon. A közgyűlés 29. ülésszaka nem kerülte meg a helyi konfliktusok, a közel-keleti, a ciprusi és a vietnami kér­dés megvitatását sem. Isz­railjan ezek közül kiemelte a palesztin vitát. Hangsú­lyozta a palesztin küldöttség jelenlétének fontosságúi, rá­mutatott, hogy a szocialista országok, a fejlődő és az el nem kötelezett államok kép­viselői támogatták a palesz­tinok saját államiságához való jogát. Megállapította: még a közel-keleti rendezés kérdésében nem következe­tes tőkés államok képviselői is felismerték, hogy ennek a kérdésnek nemcsak a palesz­tinok, az arab világ és a Kö­zel-Kelet szempontjából, ha­nem az egyetemes béke szempontjából is nagy jelen­tősége van. Felhívta a figvel- met arra, hogy az ülésszakon több nyugati küldöttség ré­széről számos kísérlet történt a ciprusi kérdés megvitatá­sának megakadályozására. Ez a próbálkozás azonban kudarcba fulladt. Az elfo­gadott határozat ugyanis megerősíti, hogy tiszteletben kell tartani Ciprus függet­lenségét, területi épségét, ki kell vonni a területén állo­másozó külföldi csapatokat és be kell szüntetni a bel- ügyeibe való beavatkozást. A gyarmatosítás felszámo­lásának kérdése ugyancsak fontos napirendi pontként szerepelt az ülésszakon. Isz­railjan szerint azért, merta nemzetközi enyhülés teremti meg ennek végleges feltéte­leit. Iszrailjan elismerően nyi­latkozott a chilei fasiszta rendszert megbélyegző köz­gyűlési határozatról is. Je­lentős eredménynek minő­sítette. hogy határozat szü­letett az agresszió fogalmá­nak meghatározásáról is. amit a Szovjetunió már a 30-as évek kezdete óta sür­getett. Természetesen nem állí­tom azt, hogy valamennyi határozat hozzájárulás a bé­ke megerősítéséhez és va’a- mennyi megfelel az idő szel­lemének. Nem tekintjük va­lamennyi határozatot pozi­tívnak sem. De számunkra az ülésszak alapvető ered­ménye fontos. Ennek mér­lege pedig vitathatatlanul pozitív, mivél lépés a nem­zetközi enyhülés, az együtt­működés és az államok kö­zötti megértés erősödése felé. az ENSZ alapokmányában rögzített feladatok megvaló­sítása felé” — hangsúlyozta végül a Szovjetunió külügy­minisztériumának képvise­lője. BIZALMATLANSAG! VITA A FRANCIA NEMZETGYŰLÉSBEN A francia nemzetgyűlés tegnap délután kezdte meg a baloldali pártok által előter-. jesztett bizalmatlansági in­dítvány vitáját. A baloldali pártok azt javasolják a nem­zetgyűlésnek, hogy voriffe meg a bizalmát a kormány­tól, amely képtelen megbir­kózni a válsággal, sőt eddi­gi intézkedéseivel "még sú­lyosabbá tette azt. s gazda­ságpolitikájának csak az a célja, hogy a válság terheit a dolgozó tömegekre hárítsa. Petr Mladenov bolgár külügyminisztert a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes fogadja Megkezdődtek a magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalások Elutazott az Indonéz Köztársaság külügyminisztere Adam Malik, az Indonéz Köztársaság külügyminiszte­re, valamint a kíséretében volt személyiségek tegnap elutaztak Budapestről. A kül­ügyminiszter magyarországi látogatásáról, a tárgyalások­ról közleményt adtak ki. A Ferihegyi repülőtéren a vendégek búcsúztatás;! ra megjelent Púja Frigyes kül­ügyminiszter, Rácz Pál kül­ügyminiszter-helyettes, vala­mint a minisztérium több más vezető beosztású mun­katársa. Ott volt Oljas Ham- zah, az Indonéz Köztársaság Budapesten akreditált nagy­követe, valamint Gerhard Reinert, az NDK nagykövete. Adam Malik tegnap több­napos hivatalos látogatásra a Német Demokratikus Köz­társaságba érkezett. A berli­ni repülőtéren Oskar Fischer ügyvezető külügyminiszter fogadta. Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására tegnap hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügymi­nisztere. A bolgár külügy­miniszterrel együtt Buda­pestre érkezett felesége is. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Roska István külügyminisz­ter-helyettes, s a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. Jelen volt a fogad­tatásnál Böjti János, a Ma­gyar Népköztársaság szófiai nagykövete és Sztoio Szta- noev, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete. Petr Mladenov bolgár kül­ügyminiszter megérkezése után a Hősök terén megko • szorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzáson jelen volt Roska István kül­ügyminiszter-helyettes. Böjti János, hazánk szófiai nagy­követe, Fajkos Aladárné dr„ a Fővárosi Tanács Végre­hajtó Bizottságának titkára, Farkas Mihály ezredes. a budapesti helyőrség parancs­noka, -valamint, a Külügymi­nisztérium több vezető be­osztású munkatársa. Ott BELGRAD Tegnap Belgrádban. meg­kezdődtek a hivatalos tár­gyalások Magyarország és Jugoszlávia 1975. évi áru­csereforgalmáról. A magyar küldöttséget Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhe­lyettes; a jugoszlávot pedig Teodoszije Glisics külkeres­kedelmi miniszterhelyettes vezeti. i OUAGADOUGOU A Mali Köztársaság és Felső-Volta határvidékén tegnapra virradóra a két or­szág fegyveres erői elkesere­dett harcot vívtak egymás­sal. A két nyugatafrikai or­szág egymásra hárítja a fe­lelősséget a támadás elindí­tásáért. A Felső-Volta rádió­jában sugárzott közlemény szerint a Mali Köztársaság csapatai indították a táma­dást. NEW YORK New Yorkban megtartották az Egyesült Államok Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának ülését. amclv megvitatta az országban ki­alakult politikai és gazdasá­gi helyzetet, valamint a XXI. pártkongresszus előkészítésé­nek kérdéseit. A plénum ha­tározatot hozott arról, hogy 1975. június 25—29-én Chi­cagóban tartják a pártkong­resszust. BUENOS AIRES A közvélemény nyomásá­ra az argentin rendőrség kénytelen volt szabadon bo­csátani Rubens de Djago-t, az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottsági tagját, aki egyben az Argen­tin Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának titkára is. MADRID A spanyol Falangista moz­galom országos tanácsa 95 szavazattal ellen-szavazat nél­kül, 3 tartózkodás mellett jó­val Lg vta az úgynevezett „politikai egyesülések” enge­délyezésé-e vonatkozó tör­vénytervezetet­BÉCS Az infláció ellen hathatós intézkedéseket sürgették az osztrák k-1 munisták tegnap délután Becsben rendezett tömegtüntetésükön. A tünte­tők n fővárosi tanács éoüle- te előtti téren gyűlést tar­tottak. MOSZK* \ Borisz Ponomarjov. az SZKP KB PB póttagja a KB titkára Moszkvában fo­gadta a Del-afrikai Nemzeti Kongresszus küldöttségét, amelv Alfred Nzo f5t!tkár vezetésével tartózkodik a Szovjetunióban. Reggio di Calabria olasz vá­rosban országos antifasiszta konfernciát tartottak a tar­tományi közigazgatási szer­vek az Olasz Kommunista és Szocialista Párt, a CGIL, CISL, UIL szakszervezeti csúcsszövetség, valamint a demokratikus társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével. voll Sztaio Sztanoev. a Bol­gár Népköztársaság buda­pesti nagykövete. A koszorúzást követően a Külügyminisztériumban Pú­ja Frigyes miniszter fogadta bolgár kollégáját, Petr Mla- denovot, s megkezdődtek a két külügyminiszter hivatalos tárgyalásai. A szívélyes, ba­ráti légkörű tárgyaláson ma­gyar részről részt vett Ros­ka István külügvminisztep- helyettes. Tömne Istvánná, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetője. Böjti János, ha­zánk szófiai nagykövete: bol­gár részről jelen volt: Ivan Kjülev; a külügyminisztéri­um főosztályvezetője. Alek- szander Sztrezov. a külügy­miniszter kabinetirodájának vezetője. Sztoio Sztanoev. a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. Petr Mladenov életrajza Vidin megye Tosevci köz­ségében -született 1936. augusztus 27-én; tanulmá­nyait a moszkvai Nemzetkö­zi Kapcsolatok Intézetében 1963-ban fejezte be. 1963— 66 között a Dimitrov! Kom­munista Ifjúsági Szövetség Vidin megyei titkára, majd első titkára. 1966—69 között a Dimitrov! Kommunista Ifjúsági Szövet­ség nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, majd a szövetség Központi Bizott­ságának titkára. 1969—-71- ben a Bolgár Kommunista Párt Vidin megyei Pártbi­zottságának első titkára. 1971. december 16 óta a Bol­gár Népköztársaság külügy­minisztere. 1974 iúliusa óta a BKP Közoonti Bizottsá­gának tagja, illetve a párt Politikai Bizottságának pót­tagja. TANÁCSKOZIK A JUGOSZLÁV SZAKSZERVEZET Tegnap Belsrádban Tito el­nöknek. a JK3Z elnökének jelenlétében megkezdte négy­napos tanácskozását a Ju­goszláv Szakszervezeti Szö­vetség VII. kongresszusa. Mika Spiljak. a Szakszer­vezeti Tanács elnöke meg­nyitóbeszédében javasolta, hogv Joszip Broz Titót vá­lasszák mea a Jugoszláv Szakszervezetek tiszteletbeli elnökének. Indítványának el­fogadása után Tito elnöís mondott beszédet amelyet a küldöttek nagv tapssal fuH gaótak.

Next

/
Thumbnails
Contents