Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-14 / 292. szám
1974. december 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A színház, a nagy varázsló AZ „ŐZ” BEMUTATÓJA ÜRÜGYÉN Dorka (Szerencsi Éva), Toto (Szakácsi Sándor) A Szigligeti Színház holnap délelőtt mutatja be Frank L. Báum örökszép. zenés mesejálé- kat Bor József rendezésében, Tamássy Zdenkó muzsikájával. Dorkát, az amerikai kislányt. Szerencsi Éva és Bárdos Margit játsszák, kettős szereposztásban. A szinlap — gondolunk a rangos szerző és szereplő gurdara — jó előadást ígér. • • • A színlapról megtudhatjuk, hogy a premierre már minden jegy elkelt. Jóleső érzés ezt látni, a legifjabbak színházigényét bizonyítja, pontosabban azt, hogy az önálló véleménnyel még nem bíró kisgyermekek érdeklődését az értő nevelők egyre hatásosabban irányítják a gyermekévek leghatásosabb művészetére. Bizonyított tény ugyanis, hogy a kisgyermekek gondolatvilágára — annak alakítására — minden művészet közül az élő színház gyakorol legnagyobb hatást. A vezető színházi szakemberek évente újra és újra leszögezik ezt a fontos megállapítást, de a jövő közönségének nevelése érdekeben — ugyanis nem kevesebbről van szó — mégis csak „fél- munkát” végezhetnek, a gyermekszínházak, gyermek- előadások hiánya miatt. A pedagógusok a megmondhatói, hogy az ízlésformálást, az esztétikai nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. (Milyen ruhát adunk a kisgyermekre, milyen játékot veszünk neki, hogy alkalmazzuk a színeket stb.) Mindezekkel szemben ható, ritkán feloldott ellentét: nálunk a gyerekek csak a középiskolában kezdhetnek színházszerető emberekké válni. Nem mintha az ekkori életkori sajátságokhoz didaktikai követelményekhez a színházak teljes mértékben alkalmazkodni tudnának, de azért minden évadnak van egy-két olyan bemutatója, amelyik színházi élményként marad meg a 14—16 éves fiatalokban. De a tizenéven aluli gyermekek színházi neveléséért történik-e ennyi is? Oly ritkán, elvétve, pedig a színház nem elégedhet meg azzal, hogy készen kapja a közönségét, hanem meg kell keresnie, hogy hol és mikor vehet maga is. részt a színházat szerető és értő közönség kialakításában és nevelésében. Ez utóbbi mondatot különben a vezető színházi szakemberek tanácskozásáról idéztük. Ennél tömörebben nemigen tudjuk összefoglalni azt a szándékot, amely egyre inkább sürgeti a gyermekszínházak működését. Ha elfogadjuk azt az alapelvet, hogy a közönséggé nevelést nem elég á középiskolás korban kezdeni — ügy hisszük, ez elvitathatatlan — akkor már „csak” egyetlen feladatunk lehet: megtalálni annak lehetőségét, hogy a legifjabbak kis zsebében is ott legyen a színházbérlet, amely szezononként négy-öt gyermekelőadás megtekintését teszi lehetővé. Néhány vidéki városban már eredményesen járják ezt az utat, a kis közönség és a színészek, valamint a szülők, nevelők őszinte örömére. I — ti — Tévéelőzetes Képernyőn a magyar Elektra Kedden 17.55-kor az „Öröklődés titkai” című népszerű sorozat VIII., befejező részét láthatjuk. Húsz órakor a „Napsugár nyomában” című ismeretterjesztő filmsorozat XIX. ré^ze következik. melynek címe: Legtávolabb a napsugártól. A film segítségével ellátogatunk az Antarktiszra, s megismerkedhetünk e vidék természeti viszonyaival. 20.30-kor a XVI. századi, Bornemissza Péter diák által írt magyar tragédia, az Elektra tévéváltozata kerül képernyőre. Szerdán 21.40-kor a Színházi album adása jelentkezik. Csütörtökön 20.00 órai kezdettel A tavasz 17 pillanata című szovjet tévéfilm XII. részével búcsúznak a közkedvelt sorozattól. Pénteken a Színészmúzeum adása Csortos Gyulára Szolnokon a Zagyva-parti lakótelep melegvíz-ellátása nem kielégítő. Röviden lehet összegezni annak a panaszos levélnek a tartalmát, amelyet egyik olvasónktól szerkesztőségünk kapott. A levélben felvetett panasszal az Ingatlankezelő Vállalathoz fordultunk. A problémát a vállalatnál is ismerték, hiszen nem egy hasonló levelet kaptak, esetenként ötvenhatvan aláírással. A panasz jogossága és a megoldás szándéka késztette a vállalat vezetőit arra, hogy a tervezőkkel, a beruházókkal és a kivitelezőkkel együtt tüzetesen megvizsgálják a hiányosság okait. A megbeszélésre sor került. Többek között megállapították, hogy sok esetben indokolatlanul nagy a lakók vízfogyasztása. Ennek következtében a 9— 10. emeleti lakások számára nem biztosítható a megfé- klő mennyiségű meleg víz. emlékezik 20.00 órákor. 22.15-kor „Az öröklődés titkai” című sorozat előadója, dr. Czeizer Endre válaszol a nézők kérdéseire. Szombaton 14.40-kor a Fil- rriek — filmtörténet sorozatban a Nahimov tengernagy című szovjet filmet vetítik. 20.00 órakor May Károly világhírű regényéből készült NSZK—olasz—francia film kerül bemutatásra, címe: Old Satterhand. A film az apacsok és fehér barátjuk, „Hosszú Puska” harcát mutatja be azok ellen a banditák ellen, akik minden erővel az indiánok és fehérek közötti megbékélést akarják meggátolni. Vasárnap 17.20-kor „A mű, és ahogy látjuk” című angol film II. részében John Berger műsora kerül adásra. 20.10-kor Hidas Antal: Fi- czek úr című tévéfilmjét vetítik. A tanácskozáson résztvevő szakemberek a megoldásra kerestek javaslatokat. Több javaslat közül egy technikai korrekció megvalósítása mellett döntöttek. Ezzel minimális idő alatt és a többi elképzeléshez képest kevesebb költséggel megjavítható a Zagyva-parti lakótelep melegvíz-ellátása. Egy kapcsoló beiktatásával a cirkulációs vezetéket szállító vezetékké lehet majd csúcsfogyasztáskor állítani, s így lényegesen megnő a szállítási kapacitás. A jelek szerint javulni fog, talán végleg megoldódik a lakótelep melegvíz-ellátási gondja. Ha azonban a technikai újítás nem hozná meg a várt eredményt, az érdekelt vállalatok továbbra is feladatuknak tekintik a probléma megoldását, hiszen a cél közös: a lakótelep megfelelő melegvíz- ellátása. TÁRLAT AZ ÜZEMBEN A Magyar Képzőművészek Szövetsége a képző- és iparművészeti kultúra terjesztésére és a konkrét népművelői tevékenység elősegítésére országos szinten kívánják megszervezni és kifejleszteni a Hajdú-Bihar és Komárom megyében megindított didaktikai kiállítás-sorozatot, illetve a munkás— művész-találkozók rendszerét. A didaktikus képzőművészeti kiállítások feladata a műalkotásokhoz vezető módszerek kialakítása, annak elősegítése, hogy a művészet iránt érdeklődő tömegek képessé váljanak a művészeti alkotások megértésére, befogadására. A művészetek és a munkástömegek egymásra találását biztosító üzemi tárlatok csupán Hajdú-Biharban három év alatt 28 helyen 30—35 ezer üzemi dolgozót vonzottak. Rendszeres tárlatvezetések, művész és közönségtalálkozók mélyítették a kapcsolatot az üzem, a dolgozók és a művek és művészek között. Az üzemi tárlatok sorozat olyan megalapozott és fejlődőképes kiállítási-tevékenységi formát teremtett meg. amely kerete lehet a tervezett, folyamatos, módszeres képzőművészeti nevelésnek. Az első találkozás A szombathelyi négyesikrek tegnap „találkoztak” először édesanviukkal. Kovács Félixnét eddig a Marku- sovszky kórház szülészetén gyógykezelték, a kicsiket pedig a koraszülött osztályon gondozták, s az anya csak televízió útján láthatta őket. A 17 napos Ildikó, Adrien, Katalin és Zsuzsa jő egészségben „fogadta” édesanyját. Jóízűen fogyasztják az anyatej és tápszer „koktélt”. Most több hetet együtt töltenek édesanyjukkal a koraszülött osztályon, s bizonyos súly elérése után mehetnek haza készülő csepregi otthonukba. Lesz meleg víz P Eleiek me^rontója: az a'kohol 3 Bioszociális komp- • lexum — mondotta nyilatkozata végén dr. F. 1., kórházi osztályvezető főorvos. Az alkoholfogyasztás, az alkoholizmus élettani és társadalmi jelenség egyaránt. Érdemes felfigyelni a következő elgondolkoztató statisztikára, amely azt mutatja, í)ogy mekkora az egy személyre (a csecsemőket is beleszámítva) jutó szeszesital-fogyasztás: I960 1965 1197,31 Ft 1350.59 Ft 1970 1888,25 Ft 1972 2003,62 Ft 1965-től 1972-ig 48,4 százalékkal nőtt Magyarországon az egy személy által alkoholra kiadott összeg. (Adataink közlésekor figyelembe vettük az időközben végbement árváltozásokat!)' Rendszeresen kocsmába jár a lakosság 19 százaléka (ezek 60 százaléka hetenként legalább egyszer). A vizsgálat szerint a férfiak 37 százaléka. a nők 4 százaléka volt rendszeres kocsmalátogató. Személyenként egy hektó bor Magyarországon a lakosság bor-, illetve sörfogyasztása (1960-at alapul véve 1973-ra) személyenként 10, illetve 23,2 literrel növekedett! A lakosság 1973-ban (a csecsemőket is beleszámítva) személyenként kb. 2100 forintot költött szeszes italra. Asztali fehér borban számolva hazánk népe személyenként egy év alatt több mint egy hektolitert ivott meg. A kiskereskedelmi forgalomban a szeszes italok értékesítése így alakult: 1960 7134 mill. Ft 1965 9056 mill. Ft 1970 1973 15 665 mill. Ft 20 168 mill. Ft Magyarországon az alkoholizmus népbetegség, egyre terjedő társadalmi probléma. Másfél évtizeddel ezelőtt a népességnek csupán egy százaléka volt alkoholista, ma a felfedett esetek több mint két százalékot mutatnak, és 1980-ra ez a szám elérheti az össznépesség hat százalékát! Valamikor a tbc volt ennyire elterjedt betegség. Az alkoholizmus 1 betegség Az Egészségügyi Világszervezet is betegségnek tekinti. Alkohol istának mondjuk mindazon személyeket, akik önként vagy közigazgatási kötelezés, bírói végzés alapján intézményeinkhez fordulnak segítségért. Az alkoholizmus kutatása Magyarországon egészségügyi, igazságügyi, kereskedelmi, büntetőjogi, nevelési és egyéb módszerekkel történik. Az Egészségügyi Minisztérium folyamatos kutatásra ajánlja a témát. Az alkoholizmus okai között a társadalmi tényező alapvető fontosságát valljuk. Azok a feltételek és körülmények, amelyek az alkoholizmust keltik és éltetik, a társadalom politikai, gazdasági és kulturális berendezkedésétől, színvonalától és azon belül a kisebb-nagyobb közösségek és társaságok szokásaitól függően változhatnak. Társadalmunkban az emelkedő anyagi életszínvonallal, a növekvő szabadidővel, a nőknek a termelésben történő nagyobb arányú elhelyezkedésével és önállósulásával, s általában a társadalom gazdasági és politikai szerkezetének átalakulásával az alkoholizmussal összefüggő tényezők is másként jelentkeznek — hangsúlyozta előadásában dr. Ta- riska István professzor, az alkoholizmus megelőzésére és gyógykezelésére Budapestre összehívott nemzetközi konferencián. Gyógy uhut ó-e az iszákossá a ? Nem minden esetben. A gyógyíthatóság függ az egyén akaratától (jelentkezik-e elvonókúrára, akarja-e átkos szenvedélye leküzdését), körülményeitől (anyagi és társadalmi helyzete, ivásra való kényszeredeltsége stb.), valamint a társadalmi szemlélettől. Lundquist svéd orvos szerint az alkoholizmus légi timizált kóros szenvedély. Igaz ez? Persze, hogy az, hiszen száz emberből kilencven''1 bizonyára joviális elnézéssel, sajnálkozással, cinkossággal tekint a spicces, képzelt süllyedő hajóján (vagy élete süllyedd bárkáján?) tengerészléptekkel botorkáló férfira, nőre, netán fiatalkorúra. Tréfálkoznak velük, nemegyszer újabb italra invitálják őket, nem is sejtvén, hogy azzal a pohár borral, kupica pálinkával, rummal vagy üveg sörrel akár a halálukat is okozhatják! Az alkoholizmus betegség, mint a bárányhimlő, a tífusz, vagy az influenza, amely fertőző betegségek alanyai zárt kezelésre kötelezhetők, ha veszélyeztetik környezetünket. — Az alkoholista nem veszélyezteti a környezetét? (Folytatjuk) (Kulcsár) Népművelők társbérlet ben Pár lépésnyi szoba, tele székekkel, íróasztalokkal. Alighanem az ország legzsúfoltabb irodahelyisége de a belépő mégsem ezen. hanem a plakátokon, a feliratokon csodálkozik. Ismeretterjesztő sorozatok, klubok, művészeti csoportok programja, színház- és moziműsor — egy gvárban. — Üzemi népművelők vagyunk — magyarázná Haraszti Hajnal, a jászberényi Hűtőgépgyár csoportvezetője, de egy éles telefoncsörgés félbeszakítja az induló beszélgetést. — Hogy mikor kap új gumicsizmát... s hogy meddig jár a gyermekgondozási segély? Egy pillanat, mondom ... — Színház és gumicsizma — kicsit furcsa párosítás, nem? — A szociális és kulturális osztályhoz tartozunk, s bár önálló csoport a miénk. munkánk azért nem független a többiekétől. Különben is. a kérdezőt nem a foglalkozásom, hanem a válasz érdekli. Míg megtalálnám az illetékest, magam is segíthetek. — Viszonzásként a köz- művelődésnek is akadnak segítőtársai? — Hát persze. Minden brigádban van aktivistánk. Zsuzsával ketten aligha tudnánk megbirkózni a feladatokkal. Knorné Csányi Zsuzsa diplomáján még alig száradt meg a tinta. Idén végzett, a debreceni Tanítóképző Intézet népművelő-könyvtáros szakán. — Intézmény, sőt egyetlen klubszoba nélkül nehéz a dolgunk. A „mit” és a „hogyant” nálunk mindjárt a „hol” kérdés követi. Társbérlők, de inkább albérlők vagyunk mindenütt. — Első nagy munkám a munkásakadémia megszervezése volt. Idén két sorozat, indult. Hazánk, megyénk, városunk címmel a felszabadulás óta elért politikai, gazdasági és kulturális eredményeket mutatjuk be. míg a modern otthon sorozatban a családiház építésről. a lak- berendezésről. a lakásdíszítésről esik szó. Tavaszra csillagászati és egészségügyi összeállítást tervezünk, olyan meglepetésekkel, mint az Apollo-filmek bemutatója vagy a kozmetikai tanácsadás. Üjabb telefon, ám ezúttal kóruspróba a téma. — Hétfőn, a Víz utcai klubban — válaszol Hajnal, majd a kagylót letéve folytatja: — Kórusunk idén ünnepli megalakulásának ötödik évfordulóját, s idén nyerték el másodszor az ..ezüstkoszorús diploma” minősítést is. — És a többi művészeti csoport? A képzőművészeti kör októberben önálló kiállítással mutatkozott be, a társastáncosok pedig épp a napokban vettek részt a II. országos formációs táncversenyen, ahol negyedikek lettek. A művészeti csonortok mellett van két klubunk is. < Már a belépéskor feltűnt egv felirat: „A színházi busz minden alkalommal 16 órakor indul”. Színházi busz? — Igen. A főváros valamennyi színházába szervezünk látogatást, sőt idén ősszel kedvezményes operabérleteket is váltottunk. Itthon. Jászberényben a Déryné Művelődési Közoonttal közösen tizenkét előadásból álló ..Pódium” sorozatot állítottunk össze, s nvolcvan bérlet szinte órák alatt talált gazdára. Sokan látosat- iák az Álfami Déryné Színház előadásait is. — Munkásakadémia. öntevékeny művészeti munka, klubélet, színház- és opera- látogatás. kirándulás — mindez miből? — 1974-ben 390 ezer forinttal gazdálkodunk, százezerrel többel, mint tavalyi Reméliük, hogv jövőre gyarapszik ez az összeg, bár a gvár a Déryné Művelődési Központot is segíti. — Üzemi népművelők. Miiven a rangjuk, a megbecsülésük? Hajnal és Zsuzsa összeJ néz. nehezen születik a válasz. — Itt a gyárban minden rendben — kezdi végre Hajnal. — Vezérigazgatónknak szívügye a közművelődés, segítségben nincs hiánv. Ami a szakmát illeti... Nos. a szakma tudomást sem vesz rólunk. Városi vagv megvet tanácskozásokra, továbbképzésekre csak véletlepül hívnak bennünket. Nélkülünk zailott legutóbb a közművelődési dolgozók ifjúsági parlamentje is. Mostohagyerekek vagvunk, csak tudnám, hogy miért. H. D.
