Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-14 / 292. szám
\ 1974, december 14, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 L akás — munkásfizeté-bol (3) Olcsóbban, többet A fűtési idény kezdetétől Szemel az új kazánház a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat Besenyszögi úti gyáregységében. Beruházása mintegy 1 millió 300 ezer Ft. A szocialista brigádok jelentős értékű társadalmi munkával járultak az építkezéshez Neveit — hét I* or zárnak Kádermunka, poétikai képzés Cléét tartott a megyei KlsZ-bizot'eág Két hete szombaton Szolnok élelmiszerboltjai — köztük a nagyforgalmú űzhetek is — a szokásos hét éra helyett előzetes bejelentés nélkül már hat órakor bezártak. A vásárlók nem értették, hogy miért ez a változás. Az okot mi is csak a következő hét elején tudtuk meg. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat kéréssel fordult a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályához: kérik, járuljanak hozzá, hogy- boltjaikban a nyitvatartási idő szombatonként egv órával csökkenjen. ^Megkapták az engedélyt azzal a feltétellel, hogy a vállalat az üzleteiben jól látható helyen táblákat helyezzen el, amelyek értesítik a vásárlókat a nyitvatartás megváltozásáról. Néhány üzletben valóban látható is volt a felirat. Az idén a kereskedelemben is bevezették a 44 órás munkahetet, örültek a dolgozók. hogy végre nekik is lesz egv szabadnapjuk, aríie- lyet a családdal tölthetnek. Igenám, de minden kezdet nehéz. A legtöbb boltban egyelőre nem sikerült úgv megoldani a szabad napok kiadását, hogy mindenkinek megfeleljen, sok még a túlóra most is. Hiába fizetik ki a többletmunkát, a dolgozók b szabad napot szeretnék megkapni. Ezért döntöttek úgv az illetékesek is. hogv engedélyezik a hatórai zárást. Döntésüknél azonban nem vették figyelembe azt a követendő alapelvet, hogy a kereskedelmi dolgozók inunkaidőcsökkentését a közönség vásárlási lehetőségének megrövidítése nélkül kell végrehajtani. Mint amint — az elsietett intézkedést korrigálva — a városi tanács illetékesei értesítettek bennünket, a mai naptól a szolnoki 60-as, az 1-es, a 90-es csemege és a Jólét ABC ismét hét órakor zár. Így a későbbi vásárlásokra továbbra is lehetőség lesz. Bányászok munkasikere A Tatabányai Szénbányák dolgozói Komárom megyében elsőként kezdeményeztek munkaversenyt a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának évfordulója tiszteletére. A vállalat va- lamennvi — 580 szocialista brigádja bekancsolódott a versenvbe. s kitűnő teliesít- ménvek születtek a szénmedence minden bányaüzemében. Több akna kollektívája már teljesítette kongresszusi felajánlását. Elsőkénlt a 11/a, 'majd a 15/a akna és a meddőfeldolgozó üzem dolgozói teljesítették éves tervüket, Tegnap Szolnokon, a városi tanács nagytermében tartották meg a megyei KISZ-bizottság kibővített ülését. A tanácskozáson a KISZ-bizottság tagjai és a megye KISZ-szervezeteinek képviselői vettek részt. A KISZ KB 1974. november 11-i. Az ifjúsági szövetségben folyó kádermunka továbbfejlesztésére. valamint az 1974. október 30-i A politikai képzés feladatairól és rendszeréről hozott határozatainak feladatairól, végrehajtásáról hangzott el beszámoló. Szilágyi Cryula, a KISZ Szolnok .megyei Bizottságának titkára szólt a megye káderhelyzetéről, s a káder- munka eddigi tapasztalatairól. Megállapította, hogy a mintegy 1066 alapszervezeti titkár és a 4181 vezetőségi tag többsége érti és megfelelően képviseli a párt po~ Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöksége tegnapi ülésén többek között foglalkozott az egészségügyi dolgozók munkaidejének csökkentésével. Az ülésen jelen voltak a városi főorvosok is, akik már korábban kidolgozták a rövidített munkaidő bevezetésének tervezetét. Az egészségügyi dolgozók munkaidejének csökkentéséről minisztertanácsi határozat, majd miniszteri rendelet jelent meg. ennek nyomán kezdődött a munka az áttérés feltételeinek és módjának kidolgozására. A csökkentés az egészségügy valamennyi területén megvalósul, többnyire szabadnap biztosításával, kisebb mértékben a napi munkaidő megrövidítésével. Mindezt úgy kell megszervezni, hogy az intézmények folyamatos működése biztosítva legyen, illetve az orvosi körzetekben ne legyen rövidebb a rendelési idő. A csökkentett munkaidő 42. illetve 44 óra lesz. Az intézményekben a csökkentés úgynevezett visszapótlására Az ötödik ötéves tervben 470 millió forintos költséggel új malmot és telephelyet étűt Dunaújvárosban a Fejér megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. A telepen a napi 12 vagon kapacitású korszerű malom mellett 2000 vagonos gabonasl- lót, napi 24 vagon kapacitású litikáját. A korábbi évekhez hasonlítva javult a vezetők általános és szakmai műveltsége, 52 százalékra nőtt a fizikai dolgozók aránya a választott alapszervezeti vezetők körében. A tartalmas előadás után a jelenlevők saját tapasztalataikról számoltak be. majd egyhangúan elfogadták a kádermunka továbbfejlesztésének intézkedési tervét. A politikai képzés feladatairól és rendszeréről Pádár Mária, a KISZ Szolnok megyei Bizottsága titkára számolt be. és elmondta, hogy a továbbiakban fő feladat az általános és szakmai képzés továbbfejlesztése mellett a politikai továbbképzés. A jövőben ez a feladat az ifjúsági vitakörökre, a KISZ- aktivista körökre, a vezető- képzésre és a KlSZ-iskolák- ra háruL megfelelő létszámot, illetve túlórakeretet kell kialakítani, a folyamatos munka biztosítása érdekében. Különösen a szombat—vasárnapi szolgálat megszervezésében, sőt megerősítésében van szükség nagy körültekintésre, hiszen ezeken a napokon különösen nagyok az igények az egészségügyi szolgálat iránt. Ezért nem lehet általános gyakorlattá tenni, hogy a szabad napot a dolgozók szombaton vegyék ki. A munkaidőcsökkentést 1975. január 1 és december 31 között kell bevezetni. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Szolnok megyei Elnöksége tegnap a feltételek ismeretében úgy foglalt állást, hogy már január 1-től tehetséges az áttérés. Kérni fogja tehát a megyei tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztályát, gondoskodjék arról, hogy január . 1-től az egészségügyi dolgozók már csökkentett munkaidőben dolgozhassanak 8 forinttal olcsóbban termelték a szén minden tonnáját a tatabányai bányákban. 500 vagonos raktárai Is kialakítanak. A város dunai kikötőiében — a szalki szigeten a — vízi úton érkező Habonaszállítmányok előkészítésére 1000 vagonos gabo- nasilót, mérlegházat és be- öntőgaratot is emelnek, takarmánykeverő üzemet és Ha egy munkás ma lakást akar vásárolni, nem nagyon válogathat. Igaz, korszerűen felszerelt, fürdőszobás. beépített konyhás, nem egv esetben távfűtéses lakások épülnek, az áruk azonban egyre magasabb. 1973— 74-ben a Szolnok megyében felépített lakások fele már előregyártott panelekből, illetve házgyári elemekből épült. Egy paneles lakás négyzetméterenként 6159. egy házgyári 7349 forint. Átlagosan, és az 1973. évi árakat is figyelembe véve. Azóta, a nyersanyagárak növekedése miatt a lakások ára is növekszik. Hogy egy-egy lakás ilyen drága, annak természetesen sok összetevője van. Ezek közül vizsgálunk meg néhányat. Termelékenyebb ép toipart A lakások, s köztük a munkáslakások ára akkor lehetne alacsonyabb, ha nagyobb lenne megyénk építőiparának termelékenysége. Ez nemcsak a lakásépítés szempontjából fontos, hiszen egy megye iparának, gazdaságának fejlődését is alapvetően meghatározza az építőipar helyzete. Az ipari, a mező- gazdasági beruházások, a kommunális létesítmények, s nem utolsósorban a lakások számának növekedése attól függ, mit és mennyit tudunk építeni. Elgondolkodtató, hogy akkor, amikor az építőipari ágazat fejlődése országosan Is elmarad az ipar fejlődésétől, a megyék között Szolnok az utolsó helyet foglalja el. Országosan az építőipar évente árbevételének 8—10 százalékát fordítja fejlesztésre, beruházásra. Megyénkben ez a szám mindössze 1,9 százaiéin ' Méglnkább érzékelhető a helyzet tarthatatlansága. ha figyelembe vesz- szük, hogy Szolnok megyében a hetvenes évek elején évente 2,1—2,2 milliárd foÉrteltr exhetiük SZÓ szerint és képletesen is e szilárdabb alapokat. Amint az a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a kormány elé terjesztett jelentése tanúsítja, mindkét esetben szükség van rá. A népi ellenőrök vizsgálata ugyanis — ami 143 hivatali, intézményi szervre, s vállalatra terjedt ki — nemcsak arra keresett választ, miként használják fel az útépítésre, korszerűsítésre, rendelkezésre álló pénzt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a tanácsok útügyi szervei, hanem a munka hatékonyabbá tételének tehetőségeit is kutatta. Sokat mond a meglévő helyzetről, hogy a tanácsi utak 87 százalékán nincs szilárd burkolat, s mintegy 14 ezer kilométernyi KPM úton négy méternél keskenyebb a fedőréteg. Sokat mond ugyanakkor az a tény is, hogy a negyedik ötéves tervben 21,5 milliárd forint, a tanácsoknál pedig nyolc- milliárd forint szolgálta — egyéb forrásokból származó pénzzel kiegészülve — az utak „megerősítését", azaz fejlesztését, korszerűsítését, karbantartását. Ennyit még egyetlen tervidőszakban sem áldoztak ilyen célra. Pontosan azért mert több a pénz mint korábban, a né. pi ellenőrök az országos vizsgálat során azt kutatták, vajon a felhasználás egybevág- e a megnövekedett lehetőségekkel? Kiderült, a legutóbrintot fordítottak iparfejlesztésre, de ebből építőipari beruházásra, fejlesztésre mindössze ennek 1 százaléka jutott. Ha egy fejlettebb építőiparral rendelkező megyével hasonlítjuk össze helyzetünket, látszik, mennyire kedvezőtlen a kép. A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál egy munkás egy év alatt 320 ezer forint termelési értéket állít elő. A Szolnok megyei ÁÉV-nél ugyanez a szám 220—230 ezer forint. De az összes, építőiparban foglalkoztatott munkást figyelembe véve már csak 120—130 ezer forint megyénkben annak értéke, amit egy munkás épít egy év alatt. Nálunk ugyanis az építőmunkások több mint fele a gyengébben felszerelt, tehát kisebb termelékenységgel dolgozó tanácsi és szövetkezeti, illetve magánszektorban dolgozik. Ugyanakkor Fejérben az építőmunkások 75 százaléka az állami építőipar dolgozója. Gyorsabb fejlesztést Sorolhatnánk még tovább a számokat: mennyivel több ott a szakmunkás, a mérnök megyei állami építőipar magasabb az átlagbér. De a helyzetet legjobban mégis a következő arány világítja meg: Fejér megyében 1972- ben egy lakosra 208 forint építőipari beruházás jutott. Szolnok megyében 56 forint Bar 1973—74-ben a Szolnok megyei állami építőipar fellendülésnek indult — ezt jelzi többek között az 50 milliós szolnoki déli építőipari telep felépítése, a 18— 20 százalékos bérnövekedés is — a hátrányt azonban saját erőből nem tudják behozni. Az V. ötéves tervbe.n a megye építőiparát tehát fokozott' mértékben kell fej?', leszteni ahhoz, hogy legalább az országos szintet elérhessük. Fontos ez a lakásépítések szempontjából is, hiszen ez a Szolnok megyei ÁÉV teljes tevékenységén belül 45 százalékot tesz ki. bi esztendőkben az útépítés és fenntartás egész hálózata sokat fejlődött, de a szervezésben rejlő tartalékok még mindig hatalmasak. Mint a KNEB elnökének a kormány által elfogadott jelentése megállapítja, évről-évre, s különösen a tanácsoknál jelentős a pénzmaradvány, holott átgondoltabb munkával e „megtakarított” forintoknak nagyon is sok befektetési helye lenne. Helyeselhető, hogy arányeltolódás következett be az út- hídkorszerűsítés, a bekötőút építés rovására, s a felújítás, karbantartás javára, mert a gyorsan megnőtt forgalmi igények csa& így elégíthetők ki. Az első- és másodrendű főközlekedési utakon végrehajtott aszfaltszőnyegezés például csak felújítás ugyan, de lényegesen javította 8 közlekedési feltételeket. Hasonló, helyeselhető irányzat, módszer jónéhány lelhető, azonban kidolgozott forgalmi és követelmény- rendszer az útépítésre, korszerűsítésre, karbantartásra, s ezért tetemesek a területi eltérések. Gondokat okoz az is, hogy a pénzügyi lehetőségek — az ország különböző tájegységeit tekintve — nem igazodnak eléceé a forgalom diktálta igénvekhe? Egyszerűbben szólva nem mindig akkor, s ott van a pénz, amikor és ahol kellene. A tanácsok fejlesztési, fenntartási forintjai sűrűn elánAz építőipar termelékenységének növelése azonban csak az egyik lehetőség arra. hogy olcsóbbak legyenek a lakások. Kétségtelen, hogy a házgyári technológia terjedése is az áremelkedés Irányába hat ennek azonban vannak nehezen magyarázható momentumai is. Igazságtalan nyereség Az építőipari szervezetek 1974 novemberi tájékoztatója többek között közli a vállalatok első háromnegyedévben elért nyereségeit. Azok, amelyek nem rendelkeznek házgyárral 4—8 százalék nyereséget értek el. A házgyárral is rendelkező vállalatok nyeresége termelésük értékének 15—20 százaléka. Joggal feltételezzük, hogy az egyéb építési tevékenységből eredően ezek et vállalatok sem tehettek szert az átlagosnál nagyobb nyereségre. Ebből viszont az következik, hogy a házgyárak nem 15— 20, hanem ennél nagyobb, esetleg 30 százalékos nyereséggel dolgoznak. A Hajdú megyei ÁÉV nyeresége például az első háromnegyedévben 17,6 százalék volt. Szolnok megye legdrágább lakásait a Hajdú megyei ÁÉV debreceni házgyárának előregvártott elemeiből építik. Az ezekbe a lakásokba beköltöző munkás tehát ezt a véleményünk szerint igazságtalanul magas nyereséget is kifizeti. A lakások árának csökkentésére volna még egy olyan lehetőség is. amellyel eddig megyénkben nem nagyon éltünk. Ha alacsonyabb komfortfokozattal, például beépített konyiia nélkül, esetleg félkész állapotban is épülnének lakások, a munkás sokkal olcsóbban juthatna. otthonhoz._ A továbbiakban ennek lehetőségeivel foglalkozunk. Trömböezky Péter (Folytatjuk) rőződnak, éveken át gyűjtögetni kell ahhoz, hogy egy- egy nagyobb feladatot megoldhassanak. Növeli a közlekedési nehézségeket, hogy a településeken belüli, s az azokon átvezető útszakaszok korszerűsítésében, fenntartásában — a lakott területen kívüli utakhoz mérten — nagy az elmaradás, s ez m járművek összegyűlésével, „dugókkal” jár, azaz lökésszerűvé teszi a forgalom áramlását. A Minisztertanács a leglényegesebb kérdésekben meghatározta azokat a teendőket, melyek megerősített alapokra helyezik a hazai útépítést és fenntartást. így egyebek között az egységes forgalmi és követelményrendszer kidolgozása, a beruházások előkészítésének javítása, a fokozódó gépesítés, az utómunkák — árok-, padka- rendezés stb. —■ tervszerű elvégzése tartozik a teendőig közé. A korntán-v megjejőrm tennivalók ismeretében fogalmazhatunk úgy is. hogy a szervezettség minden részterületre kiterjedő növelése került a feladatok élére valamennyi útügyi hivatalnál, szervezetnél, vállalatnál E maeasabK fokú szervezettség feltételeit a? edd'g eléri eredménvekben, s a nehézségek elemzéséből leszűrhető tapasztalatokban kell keresni. at o„ r U! mirom és te’ephe’v Csökkentik az egészségügyi do'g zok munkaidelét Utak, megerősített alapokon
