Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

t§Tí november TfL

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Bőmlő Imucsjolatok

Aláírták a magyar—NS.XK. hosszúlejáratú gazdasági műszaki megállapodást

■Hosszúlejáratú ti» évre szóló gazdasági, ipari és mű-, szaki együttműködési me^ . lapodást írt alá tegnap a K ülkereskedelmi Mini ^téri- untban dr. Bíró József külkereskedelmi minisz'jry ésdr. Hans Friderichs, a.z NSZK szövetségi gazdas égi fninisZ- tere. A’z aláírásr jelen Veit Nagy János ku ^gyminiszter- helyettes, dr. Szálai Béla külkereskede^nj rmniszterhe- 1 tettes, vak ^uint Hamburger tJászló hazunk bonni és Her.

mann Ke .-s ting, az NSZK budapesti jigy követé.

’kooperációs szerződés van érvényben. A most aláírt megállapodás a kooperációk további bővítését testi lehetővé, s fez elősegítheti az árucsere-forgalom fokozását is. Mint mondotta, a két ország gazdasági kapcsolatai- nak árnyoldala a kölcsönös szállítások kiegyensúlyozatlansága. (Az idén különösén felgyorsult az NSZK-ból származó magyar import, ting az export növekedési üteme mérséklődött. így az árucsere mérlege á? idén Várhatóan jelentős magyar passzívummá! zárál.)

t'j festőműhelyt helyeztek üzembe a szolnoki Mezőgép Vállalat Besenyszőgi úti * gyáregységében. Az épület alapozásánál, betonozásánál több százezer forint értékű társadalmi munkát végezlek a szocialista brigádok. A kétmillió forintos költséggel épült festőműhelyt PRC—H5‘ típusú robbanásbiztos elszív óberendezéssel is felszerelték

£t*mec*eré » nmukahelvi demoktádáíól

Ésszerű

munkamegosztás

Az rj^írás után a két miniszter méltatta a megáll a- podé/,t t)r. Bíró József tá- mu /fított, hogy á két ország k ■ jftperációs kapcsolatait sZa- ' AJlyöZó hosszúlejáratú ft-eg- A '-lapodás, amely aZ áru- ■ -sereierg ál óm területét is felölelte és ez év végén lé- iák, pozitívan hatott á gazdasági kapcsolatok fejlődéséin*. AZ áruforgalom öt ‘ év alatt megháröfn szorözódött, s iavul kivitelünk áruszerkezete is. Csökken az agrártermékek részarányé, s mind nagyobb hányadot képviselnek á fogyasztási iparcikkek. A 6Ó-as évek közepén exportunknak fnég csaknem kétharmada volt mezőgazda* sági- éá élelmiszeripari Cikk, éZ az afány azóta égyhar* •■n ad áfa csökkent. Az NSZK hazánk nyugat-európai partnerei sorában mind az áruforgalom, mind a kooperációs tevékenység tekinteté* bén fez első helyen áll.

t)r. Hans Friderichs rámutatott, hogy. fe két ország vállalatai között lényegesen bővült a termelési égVütt- működés, jelenleg 175

A megállapodásban a két ország meghatározta a kooperációs kapcsolatok további bővítésnek számításba Vfehe- lő főbb területeit, rögzíti a ghédásági, ipari és műszaki együttműködés tekintetében a kölcsönös legkédvézőbb elbánást. Elhatározták azt is, hogy á két ország hatóságai támogatják a kooperációs szerződések létrehozását és azok végrehajtását, különféle könnyítéseket nyújtanak, kedvező finanszírozási és hitelezési feltételeket tere rutének. A megállapodás alapján kormányszintű vegyésbi- Zottsáeot hoznák iétrfe, enne* feladata lesz, hogy rendszeres észmécserét fo'vtasson a köonéráciőS továbbfejlesztéséről és új lehetőségeket tárjon fel. A nagyobb Vállalatok között is ösztönzi •jelentősebb termelési kooperációk kialakítását és javaslatokat dolgoz ki á felmerülő problémák megoldására. A ■ egyésbizottság a gazdasági kapcsolatókkal . összefüggő egyéb kérdések rendszeres magasszintű mégvltatásáfá is alkalmas fórum .lesz

Kétmillió tonna szenét

szabad'tottak fel laiabánxán

Űj fejtési és tömedékelési technológia alkalmazásával csaknem kétmillió tonna Szenet szabadítottak fel Tatabányán. A jó minőségű szén Bánhidán, a sűrűn beépített lakótelep alatt húzódott.

Egyes országrészekén közvetlenül a szénmezők fölött lakóépületek helyezkednek el, s ezért á települések alatt, úgynevezett pillérek formájában, korábban nagy szénkészleteket hagytak a föld mélyében. Ezeket á pilléreket is lefejtik. Az ilyen SZéhvagvön felszabadításánál még kell akadályozni, hogy károk keletkezzenek a felszíni éóü letekben.

Tatabányán sikernél oldották meg á bándihai Városnegyed alatt húzódó szénva- gvoh biztonságos művelését. A fejtés megkezdésé előtt műszerek áltál szolgáltatott több tí*éZ“r adat Mánián számították ki, hogy óz á'ábá* nvászés rfúlVén mértókbeft deformálhatja á felszínt, I miivén művelési ellátással csökkenthetik a legnMhimá* lisabbfá a t&lajmöZéásókát. így dolgoztak ki égy téliesen új, a külszíni épületekét ki, rnélő kombinált fejtért-tömé* déké'ési eliárást. 1971-ben kezdték meg á lakótelén alatt átlagosan áóö méter mélységben húzódó 6 ^en telepek művelését, s most már befeiezéshéz közeledik á kétmillió tonnás szénvágyón télies kiaknázása. Az úi technológia sikerét hltónvít- ia. hogy fez íóoo külszíni lá- kóéniílet közül mindössze In

rongálódott meg. a tatabányát ellátás alkalmas lehet

flí ÖfSzSé más bínvavidékfe-n

1» a ’lakott térti letek alatt széhpillérek felszabadítására

— Addig megyek, amíg a

kedély állapotom bírja

möhdja — Néha tíz, de ha bíróm tizenhat 6i-át is megyek.

■— Bírja 7

— Igen, de ami fontosabb: masinám is bírja. Aratáskor múlt négy éve, hogy együtt dolgozunk, dé eddig két percfé áeíft hagyott Cserben. Amikor a háromezer üzemórát • ledolgoztam Véle, mindenfajta javítás, hiba nélkül, kaptám is utána tízezer forintot, prémiumban.

Vigyáztuk a gépre

—- Érdemes bolt WenŰrtém.

Dehíszén nem azért tettem! Akkor még hírből sem túdtúk, hogy ha négy év alatt nem törjük össze, nem tesszük tőnkre, akkor pénzt Is kánunk érte. Csak éppen nagyon Vigyáztunk rá, ifiért nagyon szeretjük, mert igencsak összebarátkoztúnk Véle. merthogy a munkában Igenlő ségitŐ tárjunk. Néró is rezgétt még ezen, soha égy csáVár sém. Csakhát kicsit **- fá-asztö.

— össZeráiáá aZ efhbert.

■=* Néha, mint gyermek áz

az áludttéiet. Meg, tudja, áz étkézéfe sé ólyán itt, mint őt'tftöft. Az émbér állandóan tarisznyázik. főttét fneg Csák odahaza eszik, lefekvés élőit, késő este. AZ meg már nem ölvan, mintha aZ ember délben enné.

«- Kéréséi?

**- Jő Havonta rém és fél. ötezer forint Munkánk ei- lenériíkét fniö^éftkór mél- kanivk A nprme mégfelelő igaz haltáéi kéil érté.

Vatáv 7<u«mópd a Tisza- menti Tsg traktorosa f-Yr> ectó klleoría czZritvtf n K— 7Ó0 áSsát pz oefeíé, fíZér.0, Óra. AáilWir plVSc7-nt.*ínV mez pem fudtá; merMm ..halt** pcta aé fnár azzm bűcsiizotf* rnondíam fheg míndeuktuök, böge ők Ott. kirtn a földön, minrlartt mori«-az- nek.. amit meg k-ep tenni. Há pedla ^égoznék:

SriVesén séeftűnk a

szomszédoknak, há hívnak.

frné, átadom az üzenetet

Balogh György

Azért, hógo égy-égy Ki-ár, Vállalat közösségében léte- aik-e és miként érvényesül a munkahelyi demokrácia, a politikai felelősséget a kommunisták, a pártszervezet tagjai viselik. Nem pusztán azért, mert ők alkotják a politikai vezető erőt, hanem mért ők adhatják a legnagyobb segítséget, ők valósíthatják meg sokfél« formában a számónké rést is. tát- szatra eZ ég3*saerű feladat. Válójában közvetett és közvetlen módszerek, eszközök regimentjének értő felhasználását kívánja.

A kör középpontja

Irányít a párts zeri-ézet; amini a köt középpontjából

számtalan sugarat húzhatunk, úgy a kommunista kollektíva politikai Irányítáéá- nák i« sokfélé kell szétágaznia. Aktívan jelen lenni mindenütt — így hangzik á

munkát meghatározó alapelv. A műhely termelési értekezletén például á párté*export tagjainak, a gyár, á vállalat músaaki konferenciáján a kommunista gazdasági vezetőknek Ahogy a pártszervezet érvényesítheti politikai befolyását a társadalmi szervezetekben, testületekben levő kommunisták segítségévéi úgyszintén. Elsősorban a szakszervezetben teVékeny- kédÓ párttagok a letétemé- nj‘esét, miként Válóéul még á gyákorlátbán, azt aminek poll tikéi körvonalait pártbizottság] ülésen, álapsiefVezé- Vi tágg.vülésén együtt fór- ináltákFéltétélé mindennek, hogy a kommunistáknak rilégoe képük legyen a munkahelyi demokrácirj fejlődéséről és akadályairól. Ami héj nemcsak széles körben szerzett információkra Van szükség, hanem egyszersmind folyamatos elemzésre, értékelésre.

Ösztönző

példamutatás

A legnagyobb segítséget ösztönzést á demokratikus Centralizmustól áthatott belső életének, a kommunisták demokratikus magatartásának. fegyelmezett tevékenységének, politikai szilárdságának példájával adhatja a pártszervezet. Ez a hatás nél- külözhetetlén, mart ahol a pártszervezet nem érvényesíti a fegyelmet nem tartja tiszteletben a pártdemokráéíh élvéit, ott kevés erkölcsi alapja ván ahhoz, hogy másoktól követeljen, mércét ál* líteon, feladatokat batároaaon még.

Ha á pártszervezét saját példájával megteremtette aá erkölcsi tőkét, akkór álláspontja sokat nyom a latba. Eg].ébék kötött öpasmiben, hogy köfelézi az érintetteket a különböző demokratikus förúmok jobb előkészítésére, á megvitatásra bocsátott kér* déaek alapos, valamennjű ténjrétöt mérlegelő ki'.'álasz- tására. A formalitások, a némely helyen meglelhető bürokratikus törekvések ,^a demokrácia ágj’onadmi- nisZtrálása.” —■ Visszaszorítására. Egészen odáig, hogy a gazdasági Vézétok beszámoltatásakor megkülönböztetett figyelemmel mérlegeli a munkahelyi demokrácia fejlesztéséért kifejtett tevékenységüket, a vezetők viszonyát a vezetettekhez, munkamódszerükét, stílusúdat. Azk hogy igényük-e. vagy csupán eltűrik a demokrácia lehetőségeivel élők tínegnyí IVáh u lááai t.

E feladatok teljesítésének sikere azon is múlik, hogy r, pártszervezet, mint a politikai munka irányítója, ki- alákította-e az ésszerű munkamegosztást a különböző szervek között, felfigj-el-fe a párhuzániósságokfá? Néfn ritka ügyánhs, hogy a K»ün- kahélyi demokrácia kibörjta- köztátásában a garth P.ági vé- íeiés, a szakszerVézek az ií- jűsági szövetség a feladatok megosztása nélkül, tevékeny* kédik, s áz égyik területén ott nyüzsög mindenki, a másik még gazda nélkül marad. A pártszefvéáet dólge. hogy Üyén értelémBen is rendét tartsön, mégszabjá, fnegéhtes- Bé. kire mi Váö kinek nil á teendője.

Szervezője tehát a kommunisták közössége a munkahelyi demokráciának? Sok minaénbén igén. A fentiekén túl egyebek mellett abban is. hogy segítséget nyújt a képviseleti demokrácia testületéinek: az fezekbe választott kommunisták aktivitásával. a megvitatásra kerülő előterjesztések Összeál- lí fásának támogatásával, a Vitás kérdésekben a pártszervezet álláspontjának félreérthetetlen tolmácsolásával. Az irányító- és szervezőmunka erkölcsi kötelessége a, kommunista kollektívának —

mért üyefi móáőft lg a párt'

politikáját képviselik, érvényesítik *** de túl fezen jól felfogott érdeké sem diktál* hát Bitói Nemcsak álért, fnert á nVílt. őszi fi té légkör eredményesebb munkára sér» kept, S mért ilyen légkörben a kommuhisták, munkatér* kaikkal együtt jobban érzik magukat, hanem így kell Cselekedniük azért is, mert a töfhegkapcsolatok kimerít* nétfetlén forrását tarják fél ezzel.

Politikai fórum

NyílváhrálŐ ugyanis, bog?’ á munkahelyi demokrácia legkülönbözőbb fórumai tág teret nyitnak a Politizálás, á Vitákban született egyetértés, egj'etakarág kialakítása élőt!, E fórumok fölkínálják an- nák léhetőségét. hogy A konr- mühiaták a valóság, a rfeali* tások. tiszteletére figvelmez- tetVfe, égj’áránt föllépjenek a 'Armes illúziók és á bénító pesszimizmus éllen: úira és újra megmagyarázzák, mi a helyes értelmezése a demokratikus jogoknak, az egyszemélyi vezetésnek, hol adja át helyét a Vita a fegyelmezett végrehajtásnak, s Igv tovább. Tehát a pártszervezet ideológiai munkájának egyik, s nfem Is lényegtelen terepe húzódik meg itt. Az összefüggések megvilágítása, a hátározotfeág. az egység a pártszervezet tekintélyét, befolyását növeli. S erről a kölcsönhatásról a párttagok egyetlen közössege sem móhdhát la.

Arról %Zintén nfem, högv áZ üíemi, munkahelyi demokrácia fórumain elhangzottakat összégyűjtsék, figyelmesen felemezZék, tétó- vézás nélkül hasznosítsák áz újabb politikai teendők niég- határóZásakör. Hiszen ez Információk ölyán tömege, amit másként megszerezni képtelenség lenne! s az információknak fez ä häbhäza rendező kézre Vár. arheiv különválasztja a léhvegest és a lényegtelent, amely a kicsiben kitáplhtiá a nagyot, a fontosat. A kommunisták nem mások helvett fáradoznak a munkahelyi demokrácia erősítésén, e folyamatot politikailag irányítvá, ellenőrizve azt teszik, amit helyettük mások nem végezhetnék fel

| 8» £*

Segítünk9 ha hívnak

Hatalmas gépőfíás, egy H **700-as szovjet traktor »zánt a faluszélen, Tiszaje- irő haté rá ten. Ballagok utána a 35 jCentirnéter mély szántásory A barázda végén, á kanyarban fogóm be a traktort Vezetője, Vátay Ásigmond úgy köszöh, masasba emeli kalapját, Először ő kérdez;

— Merről, honnan* Megmondom.

**- Akkor — jáyásölja **» haladjunk visszá a barázdán. L'gyani6 a másik végén, . a gyepes dülőúton készül éppen néhány perces ebédidőre. Ballagok a gép után visz- sza; a dűlőn leállítja a motort, leülünk a gép mellé, sütkérezünk az enyhe napsütésben,

Sürget éta időjárás

*- Miért Csele néhány perces ez ebédszünet?

— Az időjárás nem enged többet.

Az időjárás. Igazi nagy úr ezen az őszön. Sürgeti aZ embert a cselekvésre. Ezért kéri: csak addig beszélgessünk, amíg elfogyasztja áz ebédet. Hetven hektáros táblába fogott reggel s ezen kí- 'níl még harminc hektárt fel kell szántani a héten.

**■ Minek készíti ft télájt?-» Cukorrépa alá.

A másik táblát Csupán a dülőút Választja el ettől, fgyhát száz hektár Cukorrépa lesz itt tavasszal, égy fogásban. Vatay zsigmond már most maga előtt látja a hatalmas Vetésterületét. Es oseleksaifc. mért áZ idő süt*

get Nyáröft. aratás után, amikor levágták a búzát, azonnal tárcsázott,- majd la* zítóZta a földet, utána rászórta a műtrágyát, most pedig:

— Mélyszántással beforgatom a nyárutón leszórt műtrágyát az meg tavaszig pompásan beérik a földben. A cukorrépa megköveteli magának a mély, laza talajt, ezért szántunk harmincöt- centi mélyre. A tábla nékem is tetszik, a búzátöVét, á maradék szalmát megette az fenyészet, a föld teljéséin tiszta. A gép ís szebben széle teli a földét. A mélyszántás után. bä az Időjárás megfen gfedi lezárjuk á tálált.

Először gyúfűshfengeri-el majd slmítóváí, s taváéiig úgy marad zár 'á

Jövőre többét akarnak

** térijét ft vizet?-» A2t is. Tavasszal aztán felkeltjük a talajt, ha -*- esetleg *r- dudvás, gyómos akkor adunk neki vegyszert; öt-hat centi mélyen elkészítjük a magágyat. Ezt mindig raukombival csináljuk, az fiágyoh jő ágvat készít a magnak. Amott, a másik tábla az Idén is háromszáz mázsát adott hektáronként, de itt ennél is többet akarunk felszedni jövőrfe.

EZért a jó felkészítés. Áttolt igén vei, meg is adják a földnfek. A föld pedig fizet. Ha mindent megkap, akkor fizet. Ha majd koratávász- szal felkeltik újrá Vfegysze- j-ezik. jön aztán a raukombt, e vegyszert beledolgozza a

földbe. Jön majd á vétőgép, követi őt a gyűrűs* vagy si- máhfehgér, attól függően, hogy milyen az időjárás és ennek megfelelően, mit követel áz agrotechnika, mi- lyén á talaj állapota. Aztán márcsak tavaszi eső kell, hogy jó! fogjanak a magvak s ákkór biztos á termés. Addig víszofit már most is. embernek gépnek sokat kel] dolgozni. Ismét az időjárás. Emiatt ma csaknem kétszfer annyit dö'soZnak. mint máskór. Reggel hattól, este nyolcig, kilencig mennek a gépek, rázzák a* embert, ákinéft nincs más választása. Munkaidő! vSltŐrnűszak- ban tizenkét óra, az úgyne- rszett nyújtott műszakbsü ?

4