Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. november 19, Korszerűsítik a piágai lepütőteret Elkészültek a prága-ruzy- neí nemzetközi repülőtér to­vábbi fejlesztésének tervei. Bővíteni fogjál: a repülőtér fel- és leszállópályáit és korszerűsítik az utasok és a tégiküldemények kezelésének a rendszerét is. a közmű- hálózatot is modernizálják. A csehszlovák főváros leg­nagyobb repülőterének a környékét is fejlesztik. Űj parkolóhelyeket, háromeme­letes garázsokat, szállodát, ■valamint nagy üzemanyag- raktárakat építenek, a prá- ga-ruzynei repülőteret a jö­vőben metró köti össze a "-áros központjával, a közeli Kladno városával pedig gyorsvasút A számítások szerint a prágai nemzetközi repülőtér — amely jelentős belföldi légiforgalmat is lebonyolít — átbocsátóképessége 1985- re eléri a* évi 12 millió utast a jelenlegi 1 millió 600 ezer­rel szemben. A ruzynei re­pülőtér maximális áteresztő- képessége 2000 kokul évi mintegy 18—20 millió utas lesz majd. NDK megrendelésre Alumíniumkonténerek az NDK-nak. A Balassagyar­mati Fémipari VállaŰat NDK-beli megrendelésre megkezdte a szintetikus szá­lak szállításához szükséges különleges alumíniumkonté­nerek gyártását. A speciá­lis konténer nemcsak a por­tól és víztől, hanem az elek- trostatikus károsodástól is védi a szintetikus szálat. Az idén kétezer, 1975-ben pe­dig további ezer konténert küldenek a baráti országba. Szovjet-nyugatnémet esdeatalálkozé Jó úton Schmidt látogatása felülmúlta a várakozásokat — írta a napokban a Köl­ner Stadt-Anzeiger című nyu­gatnémet lap a kancellár és a külügyminiszter háromna­pos moszkvai tárgyalássoro­zatát kommentálván. Igaz, jó néhány lap még előzőleg igyekezett lehűteni a vára­kozásokat. Hármas meggon­dolásból tették ezt. Tudták, hogy kelet—nyugati nézetel­térések vannak Nyugat-Ber- lint illetően, az NSZK ugyan­is olyan esetekben is be akarja kapcsolni a várost gazdasági szerződéseinek ha­tókörébe, amikor az ellent­mond a négy nagyhatalom által kötött 1971-i szerződés­nek; úgy vélték továbbá a lapok, hogy az otthoni és a nyugat-európai infláció mi­att az NSZK gazdasági-pénz­ügyi mozgásképessége csök­kent, s végül Skhmidtefc és Genschert a szocialista or­szágokkal szemben tartóz­kodóbb politikusoknak tart­ják, mint amilyen Brandt és Scheel volt. A látogatás mégis sikere­sen zajlott le, a mérleg jó. Ezt a „jó” kifejezést he­lyettesítsük most ezzel a szóval: korszerű. Arra a kapcsolatrendszerre, ame­lyet a Szovjetunió a nyugati államokkal kialakít, talán ez a jelző illik a és-re igen jó példa az a mér­leg, amelyet Helmui SenunUt nyugatnémet kancellár és Hans-Dietrich Genscher al- kaneellár külügyminiszter moszkvai látogatásáról ké­szíthetünk, tárgyalásaikról Leonyid Brezsnyewel, Alek- szej Kosziginnel és. Andrej Gromikóval. Megbeszéléseik előterében a gazdaság állt, s a korsze­rűség megítéléséhez e tekin­tetben a most aláírt gazda­sági, műszaki és ipari együttműködési megállapodás adia a. kulcsot. Csak keres­kedelmi cserét bonyolítani ez ma már korszerűtlen, úgy döntöttek tehát, hogy széles körűen segítik a szovjet szer­vezetek és. a nyugatnémet vállalatok ipari kooperáció­ját egészen az együttes ter­melésig, közös nagy vállal­kozásokat hoznak létre, pél­dául nyersanyagforrások ki­aknázásában és az energia- források kihasználásában; li- censeket. szabadalmakat ad­nak át egymásnak, képvise­leteket létesítenek egymás országában. mindez nem tiszavirág életű, egy-két esz­tendőre szóló egyezséget ígér, hanem évtizedek távlatába mutat. Vajon elképzelhető volt-e akár még néhány év­vel ezelőtt is. hogy egy tó­kés ország miniszterelnöke (mint Helmut Schmidt moszkvai pohárköszöntőjé­ben) ezt mondja: „Hosszú távú tervezés révén szilár­dítjuk meg együttműködé­sünket.” Valóban hosszútáv­ra szólnak új megállapodá­saik. íme az egyik: nagyát­mérőjű acélcsövek fejében a Szovjetunió földgázt szállít az NSZK-nak — egészen 2000-ig. Más példa: ha létre­jön az egyezség, a Kalinyin- grádnál építendő atomerőmű áramot ad majd a nyugat­német Braunschweignek. A hosszú távú gazdasági érde­kek összekapcsolása a szov­jet külpolitika Igen bölcs, tehát korszerű módszere: se­gíti a politikai ellentétek csökkentését, érdekeltté te­szi a partnert a béke fenn­tartásában. A korszerű kifejezés ér­vényes a moszkvai találkozó politikai döntésére is. A mo­dern szocialista külpolitika elvszerű és egyben rugal­mas is. Est a rugalmasságot azonban csak úgy lehet meg­teremteni, ha olyan mecha­nizmust alakítanak ki, amely lehetővé teszi a helyzet és mások álláspontjának gyors megismerését, szükség ese­tén a közös lépések megha­tározását. Az amerikaiakkal és a franciákkal már bevált a ritmusos és gördülékeny kctozultáeiós mechanizmus — most a kancellárral is meg­állapodtak abban, hogy a két külügyminiszter vagy he­lyetteseik rendszeresen ta­lálkoznak majd. A konzul­tációs rendszer lelke azon­ban a legmagasabb szintű találkozó gyakorlata s ezt is építik tovább: Helmut Schmidt meghívta Leonyid Brezsnyevet és Alekszej Ko­szigint, látogassanak el az NSZK-ba. Az 1970 augusztusi szovjet—nyugatnémet szer­ződés aláírása óta három­szor járt nyugatnémet kan­cellár a Szovjetunióban, s jövőre Leonyid Brezsnyev másodszor utazik Bonnba. Négy évvel ezelőtt helyez­ték új alapokra a két ország viszonyát. Akkor ismerte el az NSZK a háború után ki­alakult határokat, hivatalo­san lemondott a revans-ide- ológiaról. A kancellár mos­tani látogatása is annak a szerződésnek, az azóta tett politikai és gazdasági lépé­seknek teljes vállalása volt. „A német nép nem akar semmiféle revansot és nem óhajtja a második világhá­ború eredményeinek erősza­kos revízióját” — mondta Schmidt a moszkvai tv-ben. Ez az NSZK és a szocialista országok kapcsolatainak alap­ja, követelménye. Megoldandó gazdasá­gi és politikai probléma a két ország között természe­tesen marad még elég. De éppen ezért építették ki a több szintű konzultációs me­chanizmust — a vezető po­litikusok találkozóitól a gaz­dasági és a műszaki szakér­tők különböző csoportjaiig, hogy e problémákból a jö­vőben lehetőleg minél töb­bet megoldjanak. T. L tetemes mennyiségű olaitar­Űj ölajhatalom jelent meg a világon: Mexikó, az éve­kig tartó kutatások eredmé­nyeként feltárt olaigazdag- sdg a2 országot exportpoliti- kájának újbóli meghatáro­zására ösztönzi. Az 1 972 546 négyzetkilo­méter területű, 29 szövetségi államból, két területből, egy szövetségi kerületből álló, 54,3 millió lakosú Mexikó ez év júniusáig venezuelai kő- olaiat importált. A Chisoas és Tabasco állam határán el­terülő — a Guatemala és a Mexikói-öböl irányába el­nyúló mintegy 200 négyzet- kilométeren levő kőolajmező kitermelésének megindulása lehetővé teszi nemcsak az olajimport megszűnését, ha nem 'az olajexportot is. A fenti területen kívül Mexikó Tamaulipas. Vera­cruz. Coshuile, Chihuahus és Baja California államában talékok nvomára b kkantak. A mexikói olajtartalékokat 2.3 milliárd tonnára becsü­lik, Az olajexport rövidesen fontos helvet foglal el maja az ország fizetési mérlegének javításában Az évi 2 mil­liárd dolláros fizetési deficit jövőre már felére csökken­het. szu^ercjézvezsték A Szovjetunióban S609 kilométer hosszú gázvezetéket építenek a tyumenyl terület lelőhelyeitől az ország központjáig. Az építők útközben 23 vízi akadályt — mint néldául az Ob, a Volga, az Oka, a Vjátka stb. — küzdenek le, A vezetéknek át kell haladnia az Ura!-hegy ségen és egy 410 kilométer széles mocsáros területen, Köze! 1200 kilométeres hosszban kell erdőirtást végezni a szupergázvezeték nyom­vonala mentén. Később egészen Mnrmanszkig kiépítik a távvezetéket, ahol majd cseppfolyósítják a földgázt és különleges tankhajókon szállítják az Egyesült Álla mohba. Az integráció hétköznapjai Vonat indul —1980 íelé Megszűnőben a gépkocsi és a repülő varázsa, különö­sen mióta kezdjük felfedez­ni koriátaikat. A-z angol és a francia vasutak legújabb adatai ma már arra utalnak, hogy ez a „kiábrándulási” folyamat gyorsul. Mindenek­előtt persze azért is, mert gyorsulnak a vonatok. A francia „Capitole” vonat utaslétszáma — mióta a vo­nat 200 kilométeres csúcsse­bességgel közlekedik — 35— 40 százalékkal nőtt. Angliá­ban a Liverpool, illetve a Manchester vonalakon a A vasúti személyszállítás fejlesztésének két zónája lé­tezik. Az első a 120 kilomé­teres óránkénti sebességtől a 250 kilométeres sebességig terjed. Ehhez ugyanis nem kell alapvetően átépíteni a pályákat, és átszerkeszteni a mozdony és kocsi konstruk­ciókat. Ebben a zónában ed­dig a legjobb teljesítményt a japánok érték el: Tokió és Osaka közt, a Tokaidó ex- presszel. Ennek csúcssebessé­ge 250 kilométer. Utazási át­lagsebessége persze „csak” 180—190 km. Ma már egy- egy francia, olasz, NSZK és amerikai vonat is nyújtja ezt a teljesítményt. A Szovjet­unióban a Moszkva—Lenin- grád között közlekedő Auróra-expressz „tartja” a lépést a csúcs-expresszekkel. Ezek a csúcs-expresszek azonban még mindenütt csak niintavonatok. A nemzetközi élvonal sebesség-átlaga nem lénte túl a 120—14Ó km-t. Az átlagsebesség várhatóan 1930-ra emelkedik majd 180—200 km-re. Költséges program ez. Mindenütt íon­A Ganz-MAVAG új 6 ré­szes motorvonata minden tekintetben a kor színvona­lán álL A. legdöntőbb pedig. s agy sebességű villamos vo­natok bevezetése óta az utas- létszám megkétszereződött. Nemzetközileg kialakult az ítélet: az autó legfeljebb 200 kilométerig, a repülő mini­mum 800 kilométer hosszú útra, a kettő közti távolság­ban pedig a vasút használ­ható a legjobb hatásfokkal. így az utóbbi évtizedben világszerte nagy tempóval indult el a vasutak fejlesz­tése, és mindenütt főképp a gyorsaság növelését szorgal­mazzák. tolva haladnak vele. Példa­mutatóan józan etekintetben is a szovjet szakemberek ál­láspontja. Szerintük ugyan­is a csúcssebesség csak egyik eszköze a menetidők csök­kentésének. A másik lénye­ges tényező lehet, ha az ösz- szes műszaki és szervezési lehetőségeket feltárjuk és ki­használjuk. Ezáltal. jobban megközelíthető az a maxi­mális utazási sebesség,, ami mini műszaki, mind gazda­sági Szempontból elfogadha­tó — tehát általánosítható. Az úgynevezett második sebességi zónában pedig még mindenütt csak kísérle­teznek az óránkénti 300 km feletti sebességekkel. Ebben a zónában kerül a légpárna, mágnes-mező a szerelvény alá. vagy búitatíák csőbe a vonatot. Vonóerőként alkal­mazzák a gázturbinás meg­hajtást... Ezek az ezredfor­duló táián válhatnak általá­nossá. Ma a realitás a 200 km körüli sebesség elérése — 4—6 éven belül. A KGST országok vasút-fejlesztőinél! e2 a céljuk. hogy a gyártás-szervezés is a legkorszerűbb szempontok szerint folyik: elkészültek ugyanis a tervek az űj mo torvonat nemzetközi gyártá­si kooperációjához és ezek alapján már létrejött a meg­egyezés is a szovjet és a csehszlovák iparraL A kialakulóban lévő ko­operáció lényege a főegység szakosodás. Ez sok szakeni- beP szerint a nemzetközi ter­melési együttműködés leg hatékonyabb formája. Minél több nemzeti ipar kapcsoló­dik be valamely tennék gyártásában, annál gyorsak­ban és — relatíve — olcsób­ban lehet elérni a végtermék legjobb műszaki színvonalát. Az új 6 részes motorvo­nathoz az 1000 lóerős kor­szerű hathengeres diesel-mo­tort a szovjet ipar adja. Ez az alkatrész-ellátás és a karbantartás egységesítésé­hez is jó megoldás, miután a Szovjetunióban általában mindenütt ezt a motort használják, ahol közepes tel­jesítmény szükséges. Az új vonat forgóvázát s Rigai Vagongyár fejlesztette ki. Ez alkalmas a 160—180 km-és sebességgel haladó szerelvények kocsijaihoz. Magas műszaki színvonalú konstrukció, amely az uta soknak „hozza” a legtöbb előnyt, kiváló tulajdonságai miatt. A kocsik nagy sebes­séggel haladva sem, ráznak, hintáznak majd „ijesztően”. A harmadik főegység, ame - lyet nemzetközi kooperáció keretében szerez be a gyár: a SKODA művektől jön. Á villamos erőátviteli berende­zés, a generátorral és moto-. rokkal. A szovjet vasutak ugyanis egységesen és által- lánosan áttérnek a villamos „sebességváltásra”. Uj motorvonat; 1975-beu A Ganz-MAVAG tehát korszerű főegységeket kap az együttműködés keretében, olyanokat, amelyek fejlesz lése most fejeződött be. Ez nagy időnyereség. így 1975 ben már elkészülhet az űj 6 részes — felgyorsított — motorvonat első példánya. Á következő ötéves tervben pedig, a tervidőszak rrri^odik felében — évente 25—35 szerelvényt szállít majd a gvár a szovjet vasúinknak. Ez a Ganz MÁVAG jármű­gyártó kapacitásának csak­nem a felét köti maid te, A kialakuló együttműködés je­lentősen hozzájárulhat ah­hoz, hogy a gyár 1976-tól a vasúti lárműgvártó ágazatát is gazdaságossá tegye. A szovjet—csehszlovák—ma­gyar termelési együttműkö­déssel kétségtelenül gyorsat», ban juthat most előbbre 9 Ganz-MÁVAG a termék- szerkezet felújításában. <a Gerencsér Fares* Csucs-expresszek A gyár Közismert, hogy hazánk nagyobb részt Ganz-MAVAG termékeivel érdekelt ebben a programban. Az idén 130 éves gyár jó nemzetközi hír­nevet szerzett magának. A gvár legnagyobb megrende- 'őie — csaknem három év­tizede. változatlanul — a szovlet vasút Ma már több mint 400 maevar gvártmá- nvú 3 és 4 ré»7“s motorvo­nat fut a szövi“* vasútvona­lakon. T.ám aut’SVricz-ű-iVIrol. és motorvonatainVirai je­lentős részt vállalunk a q 7 oxr ■?«■*+ Vöt"! «-»It-o-J bál. ám ez is az gvúrqlcn^tc. E fe^e- lősség érvényesülése minde­Sebesebbeu igazsága nekeüőtt a műszaki színvo­nal „karbantartásában” kí­vánatos. Elkezdődött tehát a vasút reneszánsza. Igaza volt a Ganz-M AVAG-nak a 60,as évek végén, amikor a vasúti jármúégazat gondozása mel­lett döntött, most viszont lé­pést kell maid tartania ez­zel a ..reneszánsszal”. A gvár motorvonatai je­lenleg 140 km t ..tudnak” órá-VÄnt. Ezt kell — a ké- nve’em. a befogadókénesség, a bi7fr»n<3*5cf nöRo1^po — átiqerocún 130 km-re pm01'1« 557 ötödik fttáv'ec terv­ben. Ebhez a m<157^ki-gazda­sági tervek elkészültek. a KGS I -vei r Uj olajhalalow az amerikai kon'inensen . .. ..

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents