Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
A világ jövője a szocializmus Ólári Miklós rádió- és televíziós beszéde A forradalom 57. évfordulóját ünnepeljük — mondotta bevezetőben, a forradalomért, amely megteremtette a nagy többség, a dolgozó osztályok hatalmát, amely bebizonyította, hogy a különböző nemzetiségű dolgozók testvérisége le tudja győzni a háborút, erősebb az uralkodó osztályok által szított nemzeti gyűlölködésnél. A Nagy Októbert köszöntjük, amely a marxi—lenini elmélet* és a forradalmi gyakorlat egyesítésével először mutatta meg hogy a munkásosztály meg tudja rendíteni a rendíthetetlennek hitt tőkés világot, képes az egész dolgozó nép összefogására és vezetésére, utat tud nyitni egy új. igazságos társadalom felé. 1917. novembere óta — Majakovszkij szavával — az emberiség közvetlen teendőjévé vált a szocializmus és ezzel új korszak nyílt a világtörténelemben. / — Az egykori Oroszország elnyomottjainak elemi erővel kirobbant forradalma, amelyet a bolsevikok lenini pártja vezetett diadalra, az emberiség évezredes vágyainak, oly sokszor meggyalázott', sárba- tiport eszményeinek valóraváltását írta vörös zászlajára. Győzelme ezért lett az emberiség jobbik és nagyobbik felének reménye, de ezért lett mindmáig a nemzetközi tőke és minden haladásellenes erő vad támadásának célpontja is. — Az Októberi Forradalom győzelmével létrejött munkásállam évtizedeken át egyedül viselte a világ békéjéért és haladásáért vívott, sok áldozatot követelő harc fő terhét. Döntő szerepe volt abban, hogy a világ megmenekült az emberiség és az emberiesség legnagyobb ellenségétől, a fasizmustól. A Szovjetunió léte. népének tudatosan és öntudatosan vállalt áldozatai lehetővé tették, hogy a világ számos nemzete nemcsak elnyerte szabadságát, hanem meg is tudta védelmezni azt. mert ma már nincs védtelenül kiszolgáltatva az imperializmus kényének-kedvének. — ötvenhét év alatt nagyot változott a világ, Október győzelme meggyorsította a társadalmi haladás folyamatát. Létrejött megerősödött a kommunizmust és a szocializmust építő szabad népek közössége, a szocialista világrendszer. Az egész világot átfogó munkásmozgalom olyan erővé vált. mellyel a tőke urai — akár akarják, akár nem — ' kénytelenek számolni. A haladó emberiség mindmáig érzi a chilei tragédia sebeit De érzi azt is — bárhogy tobzódik is a reakció —. hogy az emberiség jövőjét egyre kevésbé tudja befolyásolni az imperializmus. Chilében a haladó erők — hisszük és tudjuk: ideiglenesen — vereséget szenvedtek, de azóta Portugáliában kártyavárként omlott össze Európa legrégibb fasiszta rendszere, Görögországban megbukott a katonai junta, A harc még nem ért véget de a demokratikus erők jelentős sikereket értek el. — Napjainkban, amikor a tudomány és a technika gyors felődésének vagyunk a tanúi, mind élesebben merül fel a kérdés: tudunk-e okosan, emberhez méltóan élni ezekkel az új lehetőségekkel? Sikerül-e megakadályozni egy új. minden eddiginél pusztítóbb világháború kirobbantását? Sikerül-e a népek, az egész emberiség javára hasznosítani a teremtő munka eredményeit? Tudunk-e földünkön olyan igazságos, elnyomástól és kizsákmányolástól mentes világot teremteni, ahol a népek szabadon, békében és barátságban élnek, ahol minden ember számára megadatik az alkotó munka öröme. a képességek kibontakozásának lehetősége, s ahol megvalósul az égvén és a közösség érdekeinek harmóniája? '' — Ezek a kérdések foglalkoztatják ma a haladó emberiséget, mindazokat, akik az imperializmus embertelen világából, az égvén kizsákmányoltságának. a közösségi élet elsorvadásának világából keresik a kiutat. S ezekre a kérdésekre adnak mindmáig ható meggyőző, egyre érvényesebb és biztatóbb válaszokat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméi, s ad feleletet ezeknek az eszméknek a valóra válása. r _______ _— — Olyan korba értünk el. amikor a történelem tapasztalataiból okulva, egyre több és több nép ismeri fel, hogy a kapitalizmussal szemben a szocializmus jelenti a jövőt; a szocializmus és a társadalmi haladás egymástól elválaszthatatlan. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségét hamar megértették a világ haladó munkásai és Lenin szavaival élve „még gyakrabban nem is annyira megértették, mint inkább forradalmi osztályösztönükkel megsejtették, megérezték.” — így volt ez hazánkban. Magyarországon is. Jogosan lehetünk büszkék arra, hogy a magyar munkásosztály elsőként valósította meg a gyakorlatban is a világszerte elterjedt jelszót: .Kövessük Oroszország példáját!” A Tanácsköztársaság 133 napja fényes bizonyítéka annak, hogy népünkben termékeny talajra leltek a forradalom eszméi. A magyar munkások, parasztok, katonák és értelmiségiek nagy tömegei megértették és megérezték, hogy az Októberi Forradalomban és a polgárháborúban nemcsak Oroszország népeinek sorsa dől el, a harc értük is folyik. A magyar internacionalisták. akik Ukrajna. Közép-Ázsia és Szibéria távoli tájain vívtak hősi harcot a fiatal Szovjet-Oroszországra törő belső és külső ellenséggel, ugyanazért az ügyért harcoltak, mint a magyar Vörös Hadsereg katonái, akik magyar földön védték az intervenciós, ellenforradalmi hadseregekkel szemben nemcsak a magyar munkásosztály hatalmát, hanem a szocializmus egyetemes ügyét is. — 1919-ben a magyar forradalmat leverte az idegen katonai túlerő. De 1945- ben, történelmünk sorsfordító tavaszán az Októberi Forradalom vörös csillagos katonái űzték ki hazánkból a fasiszta hordákat. Először történt meg nemzetünk életében, hogy egy hadsereg, amely súlyos áldozatokat követelő harcokat vívott szerte Magyarországon, nem elnyomást és szolgaságot, hanem békét és szabadságot hozott. Lehetővé vált, hogy népünk ismét kezébe vegye a hatalmat,, és 1919 örökségét is folytatva építse emberhez méltó otthonát, a szocialista hazát. — Azóta három évtized telt el. s fel- szabadulásunk 30. évfordulójára készülve elmondhatjuk: ma olyan korban élünk, melyben népünk történelmi jelentőségű vívmányokat mondhat magáénak. Nemcsak a múlt maradványainak felszámolásában értünk el döntő sikereket, hanem az új társadalom építésében is. — Nem volt könnyű az út. melyen idáig értünk. Meg kellett küzdeni nemcsak ellenségeinkkel, a múltból örökölt elmaradottsággal, hanem saját hibáinkkal, gyengeségeinkkel, tévedéseinkkel is. Ezek az évek az önfeláldozó harc, a fáradhatatlan munka évei voltak, de egyben olyan évek is, melyek megmutatták mire képes a felszabadult nép. — Ebben a harcban és munkában mindenkor magunk mellett tudtuk a világ első és leghatalmasabb szocialista államát, a Szovjetuniót. A közös eszmék és célok, a közös harc és munka alakította ki, szilárdította meg a magyar és a szovjet nép őszinte, szoros barátságát, amely a szocialista építés évtizedei alatt új és új tartalommal gazdagodott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján pár- v tunk Központi Bizottsága, Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa és kormánya nevében szeretettel és tisztelettel köszöntőm a gyárakban, az esőáztatta földeken, az alkotó munkában helytálló népünket, mindazokat akik a Nagy Október útján járó szocialista hazánk felvirágoztatásán dolgoznak. Köszöntöm — egész népünk, mindnyájunk nevében — a kommunizmust építő Szovjetuniót, kedves zatot hozták a békéért, a szocializmusért, szovjet barátainkat akik a legtöbb áldo- és az egész haladó emberiség közös ünnepévé tették ezt a napot. Óvári Miklós beszéde elhangzott tengap este a rádióban és a televízióban. Á magyar—szovjet barátságra épül a ma és a holnap Diszünnepség a Szigligeti Színházban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének 57. évfordulója tiszteletere tegnap este díszünnepséget rendeztek a szolnoki Szigligeti Színházban. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatokat küldöttség képviselte, élén V. 1. Szkacskov alezredessel. A diszünnepség elnökségében foglalt helyet továbbá Szekeres László, dr. Majoros Károly és Barta László, a megyei pártbizottság titkárai, Sándor László, a szolnoki városi pártbizottság első titkára, valamint a megye és a város több vezetője, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői. A közönség soraiban, a meghívottak között ott voltak a párt régi Barta ünnepi Barta László beszéde bevezetésében meghatott szavakkal emlékezett az Októberi Szocialista Forradalomra, s mindarra, amit győzelme az egész emberiség számára jelentett. Emlékezett a forradalom hőseire is. azokra a milliókra, akik fegyverrel a kezükben vívták meg a forradalmat, harcolták végig a polgárháborút és arattak győzelmet a fiatal szovjet hatalomra törő imperialista intervenció felett. Méltatta azokat az alapvető intézkedéseket, és azokat az erőfeszítéseket, amelyek nyomán megkezdődhetett a szocializmus építése, s az elmaradott és szegény Oroszországból megszületett , és minden területen az emberi haladás élvonalába került a Szovjetunió. Nem csupán saját népei számára teremtette meg a szabad életet, de a harcosai és a szocialista brigádok, a legjobb munkahelyi kollektívák képviselői. Az ünnepséget Bárdi Imre, a megyei tanács pártbizottságának titkára nyitotta meg. Üdvözölte a jelenlevőket, majd többek ijözütt a következőket mondotta: „A mi ünneplésünk nem a munkáját befejezett ember megpihenése. hanem a munkája közben öntudatosan széttekintő emberé. mint ahogy a forradalom győzelme sem „egyszerűen” a végét jelentette a kizsákmányolt munkának, hanem kezdetét a felszabadult munkának. a munkás, a dolgozó számára emberi értelmet nyert munkának. Ezért a mi ünneplésünk gazdag tennivalóink értelmezésében is.” A bevezető után felkérte Barta Lászlót, a megyei párt- bizottság titkárát ünnepi beszédének megtartására. László beszéde második világháborúban más népek, közöttük a magyar nép számára is elhozta a szabadságot. — Támaszunk, a nagy szovjet nép segítségével folytattuk mindazt — mondotta Barta László —, amit 1919-ben a túlsúlyban levő hazai és nemzetközi reakció felülkerekedése miatt abba kellett hagynunk. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáján indultunk ismét útnak. Népünk jól élt a Szovjetunió által elhozott szabadsággal. A párt vezetésével visszavonhatatlanul és végérvényesen győzött a társadalmi haladás, a szocializmus. — A Szovjetunió nem csupán elhozta a szabadságot népünknek, azóta is lesfőbb szövetségesünk és támaszunk a szocializmus építésében. A sokrétű magyar—szovjet kapcsolatok elemzése után az ünnepség szónoka áttért Szolnok megye helyzetének, fejlődésének felvázolására. A fejlődés bizonyítékai — Szűkebb hazánk, Szolnok megye helyzetét és fejlődését is az országoshoz ha? sonló eredmények jellemzik. Nagy teljesítményre képes iparunkban a munkások szorgalmas tevékenysége valósul meg. Jól működő ipari üzemek egész sora található városainkban és nagyközségeinkben. Közöttük a nagy munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező Járműjavító, a fűrésztelep, a Cukorgyár: a szocialista iparosítás nagyszerű küldöttei, mint a jászberényi Hűtőgépgyár és Aprítógépgyár, a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek, a korszerűsödött és nagy teljesítményre képes Tisza Cipőgyár, a legújabbak közül a tiszafüredi Alumíniumgyár és sorolhatnám tovább. — Tíz állami gazdaságunk, százegy mezőgazdasági termelőszövetkezetünk egyre teljesebben elégíti ki a korszerű mezőgazdasági nagyüzemekkel szemben támasztott követelményeket. Építőiparunk teljesítménye növekszik. a létesítmények minősége javuló. Mind a vasút* mind a közúti közlekedés fejlődik. A kereskedelmi és szolgáltató hálózatot és munkájukat is az egyre növekvő igények magasabb színvonalú kielégítése jellemzi. — Mindezek hatására és ezekkel együtt javulnak a munkások, dolgozó parasztok. értelmiségiek és alkalmazottak életkörülményei, emelkedik életszínvonaluk. Jobban él. magasabb általános és szakmai műveltséget (Folytatás a 3. oldalon.) Hí KEK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Győri Imre Debrecenben Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tegnap Hajdú-Bihar megyébe látogatott. Győri Imre részt vett az Alföldi Palota előtti felszabadulási emlékműnél rendezett koszorúzás! ünnepségen, majd a Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság által összehívott aktíva értekezleten tartott tájékoztatót az Hőszerű politikai kérdésekről, a megye és Debrecen város politikai, társadalmi és gazdasági vezetőinek. Este részt vett az Október! Forradalom 57. évfordulója alkalmából a Csokonai Színházban rendezett diszünnepségen. Húsüzem Tiszaszöllősön Tlszaszöllősön tegnap adták át az új. négvmllüó forint költséggel énült vágóhidat és hií«rMdnl-*v*ó üzemet. Az üzem — amely a tl- szasznllőst ti«zaderzsi. tisza- örsi tsz-ek közös beruházásával épült — szalagrendszerben, modern technológiával dolgozik és két műszakban évi 10—12 ezer sertés feldolgozására képes. Több mint negyvenféle töltelék, pácolt, füstöltáru készül itt, s a próbaüzem alatt piacra került szöllősi kolbásznak máris nagy a sikere a vásárlók körében. A mintegy ötven embert foglalkoztató üzem átadása azért is jelentős esemény, mert a tiszafüredi járásban ez az első húsüzem. Elkészült a szerelőcsarnok 4 A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szolnoki javítóüzemének 28 milliós beruházása csak jövőre fejeződik be, azonban a szerelőcsarnok már az idén elkészült. Az 1250 négyzetméter alapterületű, kéthajős, daruzott csarnokot házi (in. népségén tegnap vették birtokba a dolgozók. Az új műhelyben helyet kaptak a korszerű öltözők és mosdók, valamint itt található a hő- és energiaközpont is. A régi, elavult műhelyeket lebontják. Az üzem valamennyi új létesítményét 1975. május 1-lg felépítik. Napirenden a társadalombiztosítás Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának elnöksége. A tanácskozás legnagyobb érdeklődéssel kísért témája a megye valamennyi dolgozóját érintő társadalombiztosítási tanácsok munkájának értékelése volt Egy mondatban — Az Elnöki Tanács Bálint Endre festőművésznek, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, eredményes alkotótevékenysége elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. — A labdarúgó Magyar Népköztársasági Kapa tegnap befejeződött megyei selejtezőinek eredményei: Szolnoki MÁV—Törökszentmiklósi Vasas 5:3, Szabó Lajos SE—Jászberényi Lehel 8:0. j
