Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-03 / 258. szám

hangyászsün Ravatalt H J.JL ajdanában a n«rigyas/­sünök nagyon boldog­talan állatok voltak, Han- gyászsünök vagyunk, tűnőd­tek, hangyát kéne ennünk, de hogyan? Megesett, hogy sz egész hangyászsün család két ininapig lesett egy árva bangyácskára, de a hangyá­kat sem ejtették a fejükre, hogy a hangyszsünök orra alá másszanak, s Így a han­gyászsünök meglehetősen nyomorogtak, s gúny és meg­vetés volt osztályrészük. Mi­kor például a kis strucc ta­lálkozott a kis hangyászsün- net, biztos, hogy így kiabált­Te hülye hangyászsün, és kiöltötte rá a nyelvét. Ez na­gyon bántotta ' a kis han­gyászsünöket, ők is nyelvet öltöttek a kis straecokra, d-> ebben ki is merült miaden ténykedésük. Ám egyszer egy kis han­gyászsünnek az jutott eszé­be, hogy ha már mást nem tudnak felmutatni, jő lenne legalább egy tisztességes, hosszú nyelv, hogy legyen valami pofája annak a nyeiv- öltögetésnek, ment hát és kért az anyukájától két ko­rona hatvanat és vett magá­nak egy hosszú légyfogót. Megéri, gondolta, és ami­kor találkozott a város szé­lén a struccai, kiöltötte rá új. hosszú nyelvét, és a strucc széayellte kidugni kis vacak nyelvet, s a kis haa- gvászsün egészen magán ki­vi'! volt, hogy ilyen jól si­került a hecc, s mivel egé­szen magán kívül volt, a nyelve is raita kívül volt. s a kis han"ví,'-;zsün így fu­tott haza. Hol az új nyelved mordult rá anyuka, rakod be a pofé csirád ha, nincs ki­dobni való pénzünk. S a kis hangvászsön a homlokára era oott és keztte a pofáján? gyömöszölni s.~ ”i nyelvéi és amikor e'v f -n óra múlva kész lett a tpu vetett el, látta, hogy a nyelve h“zve telera­gadt mindenféle kapottal, — zör"5 harasztiak c; ■’amtta- csikkel, és negyvenhat daran hangyával Nem á’o-n «-? ”, rir ' han­gya, döbbent meg anyóka, ezt meg vrr .nmj u- enni. Amennyi ne'^roi, an-- nyit meger-dpk a • többit o- lehet főzni.,, pionltu a kis 9 han"vá«Wn anyuka mmt i és vásárolt dunai« is üve"e- S két és b’»nőt új legyfozót. | és ettől kezdve ragyogóan | éltek. De mindez nem ma- | radt sokáig titokban, s ha 1 £ marosan minden tiangyász- süil kidugott légyfogóval kapta el a hangyát. Otthon ültek, könnyűzenét hallgat­tak, a nyelvük körülöttük szanaszét hevert, kényelmes volt, egyszóval az új talál­mány gyökeres fordulatot hozott a hangyászsünök éle­tébe, Ekkor már egy strucc sem merészelte kigúnyolní a hangyászsünöket,, ellenkező­leg, a hangyászsünökről az a vélemény alakult ki, hogy . Intelligens állatok, akik na­gyon jól értik a dolgok ho­gyanjai és mikéntjét kis iiangyászsünnek meg homokkőből — szobrot emeltek, amin a kis hangyászsün rövid nadrág­ban éppen nyelvet ölt a struccra, s évforduló alkal­mával az emlékmű előtt egybesereglenek a hangyász- sünök és nyelvet öltenek a struccokra, persze csak úgy szimbolikusa», mert a strucc nem látható a szobron. Még .•sai: az kellene, emlékmű­vet a struccoknak. Hát egy ilyet: MUioe Wíiveottrek ParcUsotta: Bojtár Endre iUokuruentutnfilm Gépesítés © l£> Kikapcsolódás Urbanizáció fjyőzelem Környezetvédelem €SÁI1H ÁJUL A RAJZAI Szöveg nélkül Produkció

Next

/
Thumbnails
Contents