Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-30 / 280. szám

1974. november 3«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Számítástechn’kai képzés a főiskolákon Tanfolyamok középiskolai tanároknak — Harminchat gép az oktatás szolgálatában — Területi központok • A számítástechnikai prog­ram kiemelt feladatként írLa elő az oktatók számítástech­nikai képzését. Vagyis — az általános képzés érdekében — például célul jelöltébe meg, hogy valamennyi kö­zépfokon és felsőfokon tevé­kenykedő oktató, ■ akinek szakterülete kap­csolatban áll a számítás­technikával, az 1971— 1976 közötti időszakban számítástechnikai alap­képzésben részesüljön. Mfnt az Oktatási Miniszté­rium illetékesei elmondták az MTI munkatársának, va­lamennyi felsőoktatási intéz­ményben — központi irány­elv szerint — tanevenként az oktatóknak mintegy 25 szá­zaléka vett illetve vesz részt 20—50 órás tanfolyamokon, amelyeket a helyi számítás- technikai tanszékek és szá­mítóközpontok munkatársai, továbbá külső szakemberek bevonásával tartanak. Eddig a felsőoktatási intézmények oktatóinak mintegy 65—70 százaléka részesült különféle számítástechnikai tanfolyami képzésben. — Körülbelül 40 százalékra tehető azoknak az aránya, akik a számítás- technikát, mint eszközt al­kalmazzák is saját szaktár­gyaik oktatásában. Külön figvelmet fordíta­nak az általános és a közép­iskolai tanárjelöltek, a leen­dő oktatók számítástechni­kai képzésére. így a termé­szettudományi karokon — elsősorban a biológia-kémia, a matematika-földrajz, to­vábbá a földrajz-idegennyel- vi tanári szakon — a tan­tervben a matematika tárgy óraszámainak bővítése révén az egyetemisták megismer­kednek a számítástechnika alapjaival és a tanulmányo­zott szak feladatainak szá­mítástechnikai jellegű alkal­mazási lehetőségeivel. A ta­nárképző főiskolák oktatói és a középiskolai tanárok — elsősorban a matematika tantárgyat oktatók már 1971-től központilag szer­vezett. rendszeres számí­tástechnikai tanfolyamo­kon vesznek reszt. A felsőfokú oktatásban je­lenleg mintegy 1100, a kö­zépfokú oktatásban pedig mintegy 500 számítástechni­kai képzést folytató oktató végzi a munkáját. Oktatásügyünk története során talán egyetlen tudo­mányág oktatásának fejlesz­tésére sem hozott az ország akkora anyagi áldozatot, mint éppen a számítástech­nikáéra. Ennek köszönhető, hogy az oktatási intézmé­nyekben jelenleg együttvéve 36 közepes és kisebb számí- mítógép, továbbá számos úgynevezett „mini” és analog számítógép működik. Mind- ezideig elsősorban a hazai és a szocialista országokból származó számítógépekkel, illetve számítástechnikai be­rendezésekkel folyt a képzés. A továbbiakban azonban az egységes számítógéprendszer kialakulása nyomán az okta­tási intézmények szinte ki­zárólag az egységes számító- géprendszerhez tartozó szá­mítógépeket állítanak csak be. A számítógépek beruházá­sát a minisztérium eddig is úgv irányította, hogy a vi­déki oktatási intézmények — elsősorban az egyetemek és főiskolák — számítógépei te­rületi központként alakulja­nak ki: biztosítva a körzet­ben található valamennyi közép- és más főiskolai in­tézmény számára a szüksé­ges számítógép-kapacitást. Ennek során többek kö­zött Szegeden, Debrecen­ben, Miskolcon, Veszp- . rémben, Pécsett, Egerben cs Nyíregyházán alakul­tak ki ilyen központok. Budapesten az egyetemi szá­mítóközpont működik ha­sonló jelleggel, sőt vala­mennyi oktatási intézmény számára számítástechnikai szolgáltatásokat is nyújt. Öakénfes ápolcnők találkozója Tegnap délelőtt a Magyar Vöröskereszt Szolnok megyei vezetősége és a megyei ta­nács vb egészségügyi és szo­ciálpolitikai osztálya a me­gye önkéntes ápolónői szá­mára találkozót rendezett a Hazfias Népfront Barátság klubjában. A rendezvényt dr. Baky Magda megyei fő­orvoshelyettes nyitotta meg, majd Magyar Gyula, a Vö­röskereszt megyei titkára a Vöröskereszt szervezetek munkájáról tájékoztatta a részvevőket. A tájékoztató után dr. Gyűszű Miklós orvosezredes a Magyar Vröskereszt főtit­kárhelyettese tartott előadást „Az önkéntes ápolónők sze­repe és feladata a békés építőmunka viszonyai kö­zött’ címen. Végül a koráb­bi négyhónapos vörskeresz- tes tanfolyamon sikeres vizsgát tett önkéntesek — hatvannégyen — dr. Baky Magdától átvették a segéd­ápolónői oklevelet. Kedden 17 óra 30-kor ke­rül képernyőre az őrjárat a holnapért című 4 részből ál­ló környezetvédelmi sorozat műsora elő darabja, amely­nek címe: A víz. Este 20 órai kezdettel Szabó Magda: Ki­álts város, című drámáját sugározza a televízió a deb­receni Csokonai Színház elő­adásában felvételről. A XVII. század első éveiben játszódó dráma Debrecen nehéz történelmi periódusát eleveníti fel: a török, az olasz zsoldosok és a kóbor martaiócok szorításában ver­gődő város napjait. Szerdán, a Kék fény után Káló Flórián Z. Elemér nagy napja című tévémonológja kerül képernyőre. A történet hőse egy ábrándozó kispol­gár, aki nem tud megbirkóz­ni a legegyszerűbb hétköz­napi feladatokkal sem. Sze­replők: Őze Lajos, Káló Fló­rián, Kovács István, Schütz Ila, Esztergályos Cecília. Csütörtökön a Tavasz 17 pillanata című sorozat X. része után a Teleszubjektív műsora következik. A mű­sorban ezúttal az iskolamúi zeurnokról, a fiatalok vesz­prémi színházáról, egy ál­latidomár festőművészről, a DÍVSZ várnai közgyűléséről stb. lesz szó. A 2. műsorban 2ü.01-kor a 'Korok, versek adásában .Kosztolányi DezaO Boldog, szomorú (fal'című' versét elemzi Lator László" irodalomtörténész, Nemes Nagy Ágnes költő és Bálint András színművész. Péteken Déry Tibor novel­láiból készült a Portugál ki­rálylány című tévéfilm, amely 20.30-kor kerül képernyőre. A filmben Déry Tibor hábo­rú után írt gyermeknovellái állnak össze egységes hangu­latú filmmé. A 2. műsorban a Műhely adásában közremű­ködő Boldizsár Iván író, Hu­szár Tibor szociológus. Lá­zár István szociográfus és Andrásfalvy Bertalan nép­rajzos a Magyarország felfe­dezése című szociográfiai so­rozatról beszélget. Szombaton 20 órakor Mol­nár Ferenc: Hattyú című színművét mutatják be a Madách Színház előadásában felvételről. Szereplők: Tolnay Klári, Márkus László, Balá- zsovits Lajos és mások. Vasárnap a Televarieté szórakoztatja a nézőket, majd utána Vitray Tamás be­szélget „ötszemközt” Szabó Gergellyel, az olefin prog­ram egyik vezető szakembe­rével. A KUNHEGYESI művelődési házban esténként nagy csaták dúlnak a sakszakkör tagjai között Nemzeti tárlat a Műcsarnokban Nagyszabású jubileumi kiállítás-sorozat A téma: A ciaánylakossna helyzete A megye több városának, nagyközségének és községé­nek tanácselnöke vett részt tegnap délelőtt a Szolnok megyei Tanácsnál tartott ér­tekezleten, amelyen a cigány lakosság helyzetét, az élet­körülményeinek megváltozta­tására tett erőfeszítések ha­tékonyságát vizsgálták. An­nak a tíz településnek a ta­nácselnöke kapott meghívót, ahol a legnagyobb a cigány lakosság aránya, ; Sípos Károly a megyei ta­nács elnökhelyettese ismer­tette a megyei helyzetet, majd a tanácselnökök rész­letesen , .beszámoltak arról, hogy náluk eddig milyen eredményekét sikerült elérni a telepek felszámolásában és általában a cigány lakos­ság helyzetének javításában. Az eredményeket és a fel­adatokat egyaránt megálla­pító tanácskozás végén a résztvevők azt a következte­tést vonták le, hogy a me­gyei tanács és a helyi ta­nácsok távolabbi és közeli célkitűzései teljes összhang­ban vannak. Az eddigi elvek alapján kell a következő esztendőben is további közös erőfeszítéseket tenni a kér­dés mielőbbi megoldása ér­dekében. öt országos művészeti ki­állítás gazdagítja a felsza­badulás 30. évfordulóját kö­szöntő rendezvények sorát a következő évben. Mint a Műcsarnok — a nagyszabású jubileumi tárlatok rendezé­sével megbízott intézmény — vezetői elmondták az első or­szágos kiállításra január 25 és február 23-a között kerül sor a Műcsarnok összes ter­meiben. „Köztulajdon” cím­mel az utolsó három évtized során született köztéri szob­rokat, közösségi épületeket díszítő alkotásokat, vagy azok fényképeit mutatják be. E gyűjteményes kiállítás után — március 22. és ápri­lis 20. között — a magyar plakátművészet legfrissebb termését láthatjuk majd a Szépművészeti Múzeumban. Ezt követi a jubileumi kép­zőművészeti kiállítás, a leg­utóbbi nemzeti tárlat óta készült festészeti, szobrászati, grafikai alkotások seregszem­léje, amelyet április 2-án, a felszabadulás évfordulójának előestéjén nyitnak meg a Műcsarnok összes termeiben, és május 11-ig tartanak nyit­va. Május 17. és június 22. kö­zött országos karikatúra-ki­állításon 15—17 művész raj­zait tárják a közönség elé. Végül a jubileumi tárlat-so­rozat iparművészeti kiállítás­sal zárul. Június 7 és július 13 között a Műcsarnok ter­meiben a mai magyar ipar­művészetről nyújtanak átfo­gó képet a kiállításra kerülő modern használati és dísz­tárgyak. Ugyancsak a következő év­ben szeptember 20 és novem­ber 9-e között rendezik meg a Műcsarnokban a 3. nem­zetközi kisplasztika: bienná- lét, 35—40 ország részvéte­lével. 1975. utolsó negyedé­ben a Műcsarnok és az.Ernst Múzeum jelentős külföldi ki­állításnak ad helyét. Ezen kívül a Fényes Adolf Terem­ben a Helikon Galériában és a Kulturális Kapcsolatok In­tézete kiállítótermeiben egész év folyamán lehetőséget nyújtanak a magyar művé­szek egyéni kiállítására. A Dunaújvárosi és a Csepeli Galériában külön megállapo­dást kötnek egyéni és gyűj­teményes kiállítások rende­zésére és továbbra is támo­gatják a fiatal képzőművé­szek bemutatkozását többek között a palotai tárlaton és a Józsefvárosi Művelődési Házban. BUDAPESTI KIÁLLÍTÁSRA készülnek a mezőtúri fazekasok. Kosa Klári, Gonda Ist- ván és Busi Lajos január 1-től a Népművészeti Vállalat Mester utca 19. szám alatti kiállítótermében közös tárla ton mutatják be legújabb a Ikotásaikat Kincskeresőben Szegeden Milyen kincset fogok ta­lálni még ott, ahol már any- nyi szépet és jót, egy életre szól-' élményt kaptam? Mi maradt még a kifogyhatat­lan kincseszsákban? Ezek a kérdések foglalkoztattak, mi­közben felmentem a jól is­mert. diákéveimben ezerszer is megjárt lépcsőkön Hege­dűs Andráshoz, a szegedi Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola főigazgatójához, a Kincskereső főszerkesztőjé­hez. Mint olvasóink is tudják, nem régen köszöntöttük az új 10—14 éveseknek szóló gyermekfolyóirat első szá­mát. — A szegedi gyerekek már három éve olvashatják lap­jukat. Kísérleti jelleggel ad­tuk ki két-haromezer pél­dányban. A sikerre való te­kintettel engedélvt kaptunk a Művelődésügyi Minisztéri­umtól a folyóirat példány­számának kibővítéséhez. — Milyen céllal indították útjára a Kincskeresőt? — Benedek Elek és Móra Ferenc példáját követtük. A legszebb és legnemesebb fel­adatnak tartom a gyerme­keknek írni. A 10—14 éves kor az ízlésformálás legdön­tőbb időszaka. Ebben a élet­korban dől el, hogy milyen olvasóvá válik valaki. Min­den megjelenő számmal Ju­hász Gyulát idézve „lelki szenzációt akarunk fakasz­tani”. A Kincskereső laptervére elfogadott javaslatban így fogalmazták meg a folyóirat célját: „A ma fiataljaihoz szóló, formáló erejű, válto­zatos, gondolati. érzelmi, hangulati telítettségű, eszté­tikai minőséget felmutató írásokat akarunk a Kincske­resőben megjelentetni, s ezekkel akarjuk fiataljainkat szocialista eszmeiségű, kul­turált, a szép iránt érzékeny és igényes emberekké for­málni.” — Az „Olvasó népért” mozgalom célkitűzéseit is szeretnénk megvalósítani a 10—14 évesek között. Fedez­zék fel a tanulók az olvasás szépségét, mint kincset a fo­lyóirat oldalain. — Eddig mindössze két szám jelent meg. Szereztek-e már valamilyen tapasztalatot a népszerűségéről? — Az első ez év októbe­rében látott napvilágot, 40 ezer. a második november­ben 80 ezer, s a december 2-án megjelenő harmadik számunk már 90 ezer pél­dányban kerül az ifjú olva­sók kezébe. A számok azt hiszem egyértelműen bizo­nyítják, hogy a folyóirat ked­velt lett a tanulók körében, — A harmadik szám már a nyomdában van. Mii ol­vashatunk majd benne? Válasz helyett kezembe ad­ja a nyomdai levonatok Be­lelapozok. Vidor Miklós; Ka­rácsonyi ajándék című no­vellája, Pákolitz István. Ná-' dasdi Péter versei, egy is­mertetés Pilinszky János: A Nap születése című verses­kötetéről olvasható többek között a színesen megszer­kesztett lapban. Az irodalmi séták rovatban „Mindenütt otthon” címmel Váci Mihály szülőföldjére. a Nyírségbe vezeti el az olvasókat a szér- kesztő. Helyet kaptak a lap­ban Weöres Sándor és Ká­rolyi Amy versei is. A Kincskereső ezúttal Weöres Sándor vendége volt a költő otthonában. Folytatódik a Testvérműzsák rovatban Tandi Lajos írasa a „Szarva­sok csapásán”. A hátsó bó- rítón egy fénykép látható a 13 éves Váci Mihálvról. A költő ha élne. most ünne­pelné 50 születésnapját. ' A kérdéseimre választ kap­tam. az új kincs, amit talál­tam a Kincskereső, a kedves, olvasmányos, irodalmi él­ményt nyújtó gyerinekfolyó- irat. T GJ Portugál királylány Mit ígér a televzio a jövő héire?

Next

/
Thumbnails
Contents