Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-29 / 279. szám

ISTA. A S20LK0E MEGFEJ JíSPLAP 3 Jó felkészülés után kezdődik a jubileumi év Tegnap ülést tartott a Szolnok város fennállásának 900; évfordulója megünnep­lésére alakult jubileumi in­téző bizottság, a bizottság az 1974-ben folyt előkészítő munkát értékelve megállapí­totta. -hogy az a terveknek megfelelően haladt. Harminc olyan rendezvény volt. amely már kimondottan a jubileum jegyében zajlott le. emellett szinte minden jelentős tudo­mányos, ■ művészeti, kulturá­lis. vagy sportesemény so­rán megemlékeztek a rende­zők. a résztvevők a város közelgő jelentős ünnepéről. Kiemelte az intéző bizott­ság azt a politikai aktivitást, a széles körű társadalmi megmozdulást. amelyet nemcsak a Vá­ros lakói, hanem a me­gye egésze tanúsított ügyben köszönetét is kifejez­te mindazoknak, akik mun­kájukkal a jubileumi előké­születek sikeréhez eddig hoz­zájárultak. Megállapította az intéző bizottság, hogy az eddigi ta­pasztalatok szerint minden remény megvan az 1975. ja­nuár 1-től augusztus 2ö-ig tartó ünnepségsorozat sike­res , lebonyolítására. Ami a jövő évi terveket illeti, a közvélemény előtt ismert. Elkészült a díszes kivitelű részletes program is. A benne foglalt rendez­vények előkészülete! Is ten7 szerint folynak. Készül a felállítani tervezett emlékmű, jól haladnak az előkészületei —- részben már el is készültek — annak a 22 kiadványnak, amelyet ez alkalomból megjelentetni szándékoznak a különböző szervek. Felkérésre elkészült Galambos Lajos drámája, amely az ünnepi eseményso­rozat gondolatához kapcsoló­dik. Örkény István is írt egy drámát a szolnoki szín­ház számára. Ezek bemutatá­sára azonban, a korábbi ter­vektől eltérően, csak 1975 őszén kerül sor. . mert a színház nem. tud korábban . felkészülni .r4. Most a felkészülés utolsó hetei következnek, amelynek '- kiemelkedő eseménye lesz a Magyar. Sajtó Házában de­cember 12-én tartandó sajtó­tájékoztató. Ezzel az ország nyilvánossága elé lépve — az előkészületek hosszú idő­szaka után — kezdetét ve­heti a jubileumi év. Félmillió dolláros megrendelés Terven felül hatalmas fel­adatot kapott a Ganz Villa­mossági Művek szolnoki gyára, a törzsgyártól három turbó-generátort rendeltek líbiai exportra, s ehhez Szol­nokon minden géphez külön- külön. tizennégy egységből álló emeletes légszűrő házat készítenek. A gyár valamennyi szo­cialista brigádfia vállalta, hogy a feladatot a kitűzött határidőre teljesíti, a mun­kához minden műhelyben ..zöld utat” biztosítottak. A 15 tonna anyag beszerzésé­ben nagyon sok segítséget kaptak a környező , szolnoki üzemektől, a start jól sike­rült. a munka gyors tempót diktál,1 hiszen december 15- ig a három generátor-szűrő­berendezésnek a rijekái ki­kötőben kell lenni, mert csak így tudiák teljesíteni a fél. millió dolláros megrendelést. Qar&mmihiardo* üzlet A Tannimpex Külkereske­delmi Vállalat 1975-ben rr^ár csaknem, hárommilliárd fo­rint értékben szállít női és féríicipőket. téli divatcsizmá­kat, szandálokat 1 a Szovjet­unióba. Lcmc-!ónc a síneken Régen vége a „százemberes — hórukkos” sínemelésnek, ma már a gépek, gépláncok végzik az ágyazattömörítést, a szintegyengetést, a vaspályák karbantartását. A jászkíséri MÁV Építőgépjavító Üzem tíz géplánca járja az országot. Közülük az egyiken — Sárospataktól alig 10 kilométernyire — a Bánki Donát szocialista brigád dolgozik, a kanyargós útról már, látni a gépeket. Szép sorban követik egymást — olyanok mint tíz sárga bogár. Óránként 600 méter Májer János brigádvezető azzal fogad, hogy „megy a munka — .jókedvűek a le­gények”. ’. Elmondja. hogy ezeket a „masinákat" Svájc­ból és Ausztriából hozatta a MÁV. óránként 600 méter vágányt lehet velük felújí­tani. Száz ember munkáját helyettesítik az automaták. A brigád olyan pályaszaka­szon dolgozik, amelyet már az idei terven felül javíta­nak. Még két hét van hátra a téli pihenőig. A géplánc elején 16 kala­pácsos Plasser-gépek halad­nak. A vezető fülkéjében se­regnyi irányítógomb és kap­csoló ; körben ellenőrzőlám­pák villognak. — Mintha egy repülőgép műszerfalát látná az ember. A hidrau­likus berendezés gyerekjá­tékként emeli a síneket, a kalapácsok pedig harsogva zömítik a követ. Rentier Já­nos k°ze "'gvgsen iár egyik kaocsoló'-ól a másikra — s'zázfelé figyel. Automati us ellenőrzés — Ez a gép a vágányokat szintezi, s közben a görbü­leteket javítja. Aho_gy ez megtörtént rögtön elvégzi a zúzalék aláverését is. A leg­modernebb technikával dol­gozik. Maga előtt tol egy ko­csit, amelyből infravörös jel­zések érkeznek — ez szabá­lyozza a gép hidraulikáját Munkáját önmaga ellenőrzi, s ezt egy diagramra fel is rajzolja. Egészen csekély a hibalehetőség. — Miért választotta ezt a szakmát? — Tanári diplomám van, de a lakásépítéshez kellett a pénz, s itt nagyon jól kere­sek. A barátaim is itt dol- goznak. Jól érzem magam. Bállá Béla az ágyazatren­dező gépen dolgozik. — Tavaly novemberben kerültem a géplánchoz. Ügy érzem nagyon remek közös­ség alakult itt ki. Ez a mi esetünkben sokat számít, hi­szen többet vagyunk eavütt, mint a családdal. Amikor ki­megyünk a pályaszakaszra — gyakran az ország másik csücskébe — csak egymásra számíthatunk. Előfordul, hogy elromlik a gép — már jönnek is a többiek, és segí­tenek. Ez olyan munka, ha az egyik géo leáll nem dol­gozhat a többi sem. — És z munkán kívül’ — Sokan járnak közülünk tanfolyamokra, szakközépis­kolába. — Aki tud. az segít a másiknak a tanulásban. Elmentünk például egyik társunk házát építeni. Jól jött neki a segítség, úgy, mint nekem amikor meg­szorultam, s a brigádpénz­tárból vettem fel kölcsönt. De említhetném a közös él­ményeket is. A munka utáni focimeccseket, vagy sakkcsa­tákat. Most, hogy Sárospatak közelében dolgozunk hama­rosan megnézzük a várat. Jondoskodás A géplánchoz hozzátarto­zik egv tizennégy kocsiból álló szerelvény — ez a bri­gád második otthona. Itt be­szélgettem Nagy Jánossal, aki a leszerelés után került az üzemhez. — Eltávozásról jöttem ha­za éppen, amikor Kálban megláttam egy ilyen ..gépcso­dát”. Utána néztem mi ez, megtetszett és elvégeztem a gépkezelői tanfolyamot. — Az izem jól gondosko­dik a munkásokról? — A kocsiban van fürdő és társalgó ... Két-három- ágyas szobák, tévé és rádió szolgálják a pihenésünket, szórakozásunkat. Esténként olvasgathatunk, az üzemnek ezerkötetes könyvtára van. amely állandóan „forog” a 'gépláncok között. Búcsúzáskor eszembe jut­nak a brigád vezető szavai: „Jól megy a munka — jó­kedvűek a legények”. Hajnal József Beszámoló taggyűlésekről jelentlük Tisza Cipőgyár VII-es alapszervezet Felelősek a jövő szakmunkásaiért A martfűi Cipőipari Szak- középiskola és Szakmumcas- képzó Intézet nem tartozik szervesen a Tisza Cipőgyár­hoz, mégis m- s ez így ter­mészetes — nagyon sok szál fűzi hozzá. Tanulóik jelen­tős rész« itt marad, a gyár dolgozója lesz. Említésre méltó példa, hogy a vezető- utánpótlás ebben az évben a gyár fizikai dolgozói kö­zül került ki, olyanokból, akik ebben az iskolában vé­geztek az elmúlt évek so­rán. Az Iskola pártalapszerve- zetének beszámoló taggyűlé­sén is az oktatás fejlesztésé­nek, korszerűsítésének elért eredményei és a további tennivalók adták mind a tit­kári összefoglaló, mind a felszólalások gerincét. Az el­múlt riégy év során újabb oktatási formák is életre keltek, így a szakmunkás- képzés és továbbképzés mel­lett elindították a gumiipari szakmunkásképzést és a vil­lanyszerelő-továbbképzést is. A beszámoló alapos és minden lényegesre kiterje­dő elemzést adott az iskola kommunistáinak munkájá­ról, az alapszervezet belső életéről is. Az, hogy a jövő szakmun­kásai milyen szakmai és politikai felkészültséggel ke­rülnek a munkapadok mellé alapvetően fontos, aláhúzza az alapszervezet kommu­nistáinak nagy fokú ' felelős­ségét Az alapszervezet poli­tikai munkájának belső fej­Ez vóit a központi gondo­lat a SZIM karcagi gépgyá­rában tartott alapszervezeti beszámoló taggyűlésen. Ak­kor is erről volt szó. ami­kor az oktatásról a profil­tisztítás szükségességéről, az alapanyagellátás javításáról, a káder- és személyzeti nr-ti­kéról vagy a KISZ-szervezet segítéséről beszéltek. Karcag legnagyobb ipari üzemében hatvan kommu­nista dolgozik. Lippaí Mi­hály. az . alapszervezet titká­ra igen kritikus és önkriti­kus beszámolót terjesztett elő a négyéves munkáról. Egyénileg, név szerint érté­kelte. hogy a párttagok ho­gyan teljesítették pártmeg­bízatásukat. s közben a di­cséretek mellett olyan mon­datok is elhangzottak, hogy „nagyon gyengén dolgozik”, .képességeit meghaladó mun­kát végez”. Kifogásolta töb­bek között a taggyűléseken való megjelenést. és az ak­tivitású egy-két kivételtől el­tekintve a' pártcsoportok munkáját és a KlSZ-szerve- zet segítését. Több kritikai Borsos Gyula, az üzemi pártbizottság titkára mond­ta felszólalásában az alap- szervezet taggyűlésén: az 1970-es nehéz gazdasági évünk után nem tartanánk ma itt, ha akkor is, éppúgy mint most. nem ■ áll a szö­vetkezet vezetősége mögött a párttagság ereje, összefogá­sa, becsületes, önzetlen, ál­dozatvállaló munkája. Mert a taggyűlési beszámolóban Kovács Pál, az alapszervezet megbízott titkára elmondta: míg 1970 után azért kellett agitálniuk a kommunisták­nak. hogy sok szövetkezeti tag ne hagyja ott a közös gazdaságot (az árvíz, belvíz, meg más egyéb ok miatt is nagy gondokkal küzdöttek), addig az Idén arról adhat­nak számot, hogy az azóta történt munka- és üzem- szervezési intézkedések, a zárt termelési rendszerek be­vezetése. a szakosított állat­iődése tehát nemcsak a tag­ság szempontjából elenged­hetetlen, hiszen tevékenysé­gük kisugárzó hatása —nem túlzás — befolyásolja azt is, hogy a jövő cipőipari szak- ernoerek, munkások mit visznek magukkal az Iskolá­ból. Ebből * szempontból is fontos a munkahelyi de­mokratizmus fejlődése, amelyről mind a beszámoló, mind a vitában felszólaló tizenegy párttag sokat szólt. A kibontakozó aktív vita is érzékeltette, hogy az elmúlt négy év ezen a területen is fejlődést hozott. Ugyanakkor két figyelem­re meitó tanulsággal is szol­gait a vita. Az egyik, hogy a demoKratizm us előfeltéte­le, a nyílt, őszinte, hátsó gondolatoktól mentes, segí­tő szándékú véleménynyil­vánítás, amely akkor igazán hasznos, ha nemcsak a fenn­álló gond kerül szóba, de a megoldásra is javaslatot tesz az ügy szószólója. A másik tanulság: az aiapszervezet- ben minden párttag egyen­rangú. A vitában indulat­nak nincs helye, pláne nincs, ha történetesen gazdasági vezető válaszol a felvetett problémára. Válasza ellen- vélemény lehet — rendre­utasítás nem, mert akkor már nem az alapszervezet egyik tagja szól, hanem a hivatali felettes, s ez nem használ a demokratizmus­nak. megjegyzést tett a gazdasági vezetés tevékenységére is, különösen az alapanyageliá-' tás zökkenői miatt. , Volt, aki szóvá is tette, hogy a gyár jobb. eredmé­nyeket ért el, sok területen, mint az a beszámolóból ki­tűnik. ..Hétmérföldes csizmát húztunk — mondta az egyik felszólaló — s a hibáinkat, még meglevő gyengeségein­ket is ezzel .együtt kell számija venni.” A karcagi gyárban igén so­kat tettek' és tesznek a szak­mai és politikai oktatásért, s ami ettől elválaszthatatlan, a színvonal javításáért. Pe­dig már most is például több felsőfokú végzettségű ember dolgozik itt, mint Kar­cag többi ipari üzemében együttvéve. A nagy cél azon­ban az (mint a taggyűlésen is megfogalmazták) hogy a gyár az alkatrészek után komplett szerszámgépekét is gyártson. Ehhez azonban még több nagy tudású szakem­berre és szakmáját jól értő, művelt munkásra van szük­ség. tenyésztőtelep létrehozása, a komplex brigádok munkája következtében eredményesen dolgozik a szövetkezet, a ta­gok életszínvonala állandóan nőtt, jobbak lettek a mun- kakörülményeik. Az alapszervezet kommu­nistái kora reggel munkahe­lyükön tartották — a szövet­kezet I. számú üzemegységé­ben — beszámoló tagyűlésü- ket. És miről adhattak szá­mot? Arról, hogy a munka­helyeken lévő pártcsoportok az elmúlt négy esztendőben már sokkal tervszerűbben dolgoztak, mint annakelőtíe, többször számoltatták el a párttagokat pártmegbízatá­saik teljesítéséről. A beszámoló taggyűlés előtt 'az aiaps2£ evezet párt­csoportjai megtartották ülé­seiket és ismét sok hasznos észrevételt, javaslatot tettek, amelyeket a beszámolóban ismertetett az alapszervezet titnara. Ebből csupán keitö példának: kevés az állatte­nyésztésben doigozo kommu­nisták száma. A tehenészet­ben, ahol főként nók dolgoz­nak, az eddigieknél jooban és többet keli foglalkozni a párttaggá neveléssel, a párt­építés kérdéseivel. És a má­sik: a XI. pártkongresszus dokumentumait az aiapszer- vezet tagsága is részletesen ismerni akarja. Gondoskod­jon arról majd a vezetőség, hogy módjuk legyen azokat megoeszéini. A beszámolóból, a hozzá­szólásokból — Kozák István, Andrási Lőrincz, Farkas Bé­la, Kovács István szavaiból — is kicsendült: ez a kis kommunista közösség a ma­ga erejével, tehetségével, le­hetőségével, a saját munka- területén továbbra is hozzá akar járulni a párthatároza­tok valóraváltásához, a párt politikájának végrehajtásá­hoz. Tisza (ily, területi pártaiapszervezet T nulság az tlköveikezenáő időre Hajnal Mihály, az alap­szervezet titkára a vezetőség beszámolóját ismertetve 3 kis kommunista közösség négy esztendei munkájáról többször is elmondta: ez­után nagyobb aktivitással kell dolgoznunk majd. A tiszasülyi területi párt- aiapszervezetnek jelenleg huszonöt tagja van: tanácsi, egészségügyi dolgozók, kis­iparosok. nyugdíjasok. Hu­szonöt ember csaknem hu­szonötféle hélyről. huszonöt­féle érdeklődési körrel. A taggyűléseket - kéthavonkér.t J rendszeresén ihégtáftották — ebből a szempontból a négy év alatt’ ‘iávúit az alapszer­vezet munkája —. de a párt- csoportbizalmiak tevékeny­sége szinte abból állt. hogy elvitték a tagsági ' bélyege­ket az alapszervezet tagjai­hoz. Így azután érthető, miért tartottak csak négy­szer megbeszélést a pártcso­portok a négy esztendő alatt, — ennek következtében nem is kerülhettek eléggé felszín­re a tagságot foglalkoztató problémák, 1ó javaslatok ,—, miért nincs hét kommunis­tának megbízatása. miért volt olyan párttag, aki huza­mosabb ideig nem vett részt taggyűléseken. — Az is baj volt. hogy mindent a titkár, azaz én akartam megoldani. így az­után kevés lett az időm, nem tudtam megfelelően fog­lalkozni minden területtel — ismerte el a beszámoló­iéban az alapszervezet tit­kára. és hozzátette: — Le­gyen ez tanulság az elkövet­kezendő időszakra, a január­ban megválasztásra kerülő új vezetőségnek. A taggyűlés mindezek el­lenére mégsem mondható, hogy rossz hangulatban záj- lott volna, inkább úgy ér­ződött. hősi7 elgondolkodott az alapszervezet tagsága sa­ját eddigi munkáján és meg­érlelődött a közös elhatáro­zás: ezután sokkal jobban, aktívabban kell dolgoznunk. Ezt foglalta magában * ha­tározat] ‘avasíat. amit « tag­gyűlés egyhangúlag elfoga­dott. de erről tanúskodtak a vitában elhangzó vélemények is. Űgv fogalmazódott ez meg közös egyetértéssel, hogy egy területi pártalap- szervezetnek nagyon sok fel­adata van. és ehhez meg kell találniuk a lakóterület sajátos helyzetéből adódó munkamódszereket, szervez­ni kell a végrehajtáshoz szükséges erőket. A tisza­sülyi területi párlalaoszerve- zetben erősítem kell a szer­vezeti életet, fejleszteni a párttagok aktivitását tájé­kozottságát. mert csák így tudnak eleget tenni azoknak a feladatoknak, melyek tel­jesítésére hivatottak. V V —. TP — P 1 A SZIM Karcagi Gépgyára Gyorsítani a munkássá válás folyamatát Abadszalók, Leuin Tsz. !. számú pártaíapszervezet Tervszerűbben doboziak ' • J A ÖSKÖRÖEÖL KIINDUL Ö Nagykunság! főcsatorna TiszaíÖIdvár és Mezőhék kö­zötti , szakaszán a Vízügy! Építő Vállalat dolgozói hidat építenek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents