Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-28 / 278. szám
I l§?4. Tsovtstibar M. 8TOLSL& MEGYE? NßPLAP A megye állami gazdaságaiban Hamarosan befejezik a betakarítást Lemaradás a mélyszántásban A Szolnok megyei állami gazdaságok 101.2 százalékra teljesítették vetéstervüket, — amit úgy értek el, hogy a gazdaságok, az üzemek gépekkel is segítették egymást A Középtiszai Állami Gazdaság például, miután befejezte vetését, traktorait és vetögépeit a Palotási Állami Gazdaságnak adta át. De volt arra is példa, hogy tsz-nek nyújtottak segítséget, mint például a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság, amely a helyi Alkotmány Termelőszövetkezetbe irányította erő- és munkagépeit, és még sorolhatnánk tovább. A gazdaságok a szója és a cukorrépa betakarítását befejezték. C3> A kukoricának is fedél alatt van már 99 százaléka, a rizsnek pedig 98 százaléka. A még kint lévő termés biztonságba helyezése már csak napok kérdése. A nehéz időszakban sokat segítettek a betakarításban a katonák, a diákok és az ipari munkások is. Főleg az értékes, vetőmagnak való hibridkukorica törésénél, a cukorrépaszedésnél és a szállításnál jelentett sokat a társadalmi segítség. A betakarítás tehát már a végén jár, az őszi mélyszántás képe azonban nem ilyen kedvező. Mindannak ellenére, hogy most minden erő- és munkagépet ide csoportosítanak, csak a táblák 63 százalékán fejezték be az őszi talajmunkát. A rizstélepek szántására pedig valószínű, hogy a téli fagyok beállta előtt nem is kerülhet sor, mert a talaj annyira átázott, hogy a gépekkel nem tudnak rámenui. A szántások előtt folyamatosan szórják az istállótrágyát is, amit eddig a táblák 76 százalékán terítettek szét. Vléat tartott a JÓI etniikaége A TOT elnöksége tegnap 'Szabó István elnökletével ülést tartott, a tanácskozáson részt vett dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár is. Az elnökség megtárgyalta az oktatás és a továbbképzés helyzetét a mezőgazdasági tsz-ekben és megállapította: a termelőeszközök erőteljes fejlődése megnövelte a szakképzett munkaerő . iránti igényeket a tsz-ekben. Az iskoláskorban szakkép- • zettséget szerzett fiatalok szövetkezetbe lépésével a gondok csak egy tésze oldódik meg. ezért a továbbiakban is szükség van a tagok és az alkalmazottak át- illetve továbbképzésére. A ‘ TOT elnöksége a továbbiak- I ban a tsz-ek ármunkájának | továbbfejlesztésére hozott ' határozatot Információcsere és propaganda Értekezlet a MTESZ munkájának népszerűsítéséről Felfrissítik a t eh én állományt Szakosított szarvasmarhanroHram a zagyv?rékasí Béke Tsz-ben Milyen eszközökkel segíthetik a műszaki és természettudományi egyesületek a ■műszaki fejlesztést? Hogyan valósítható meg a megyék és az országok közötti jobb információcsere? — néhány kérdés Philip Miklós MTESZ- íŐtitkárhelyettes előadásából, amelyet a MTESZ Szolnok megyei Szervezetében tartott a Tájékoztatási Tudományos Társaság megyei bizottságának tegnapi ülésén. Az elhangzott előadás fölvetette azokat a lehetőségeket, hogyan kapcsolódhat be az elmúlt hónapban alakult bizottság a Tájékoztatási Tu{Tudósi tőnktől) A szocialista hazafiságra és a proletár internacionali s- .tnuarg való nevelés ifjúság körében szerzett tapasztalatairól tanácskozott tegnap a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő ..Béke és Barátsági Munka Tár- eatíaljni Bizottság”. Az ülésen, amelyen részt vett Bed« Lászlóné, az MSZMP megyei ■bizottságának csztáiyvezetó- helyettese. Juhász ’István, a megyei KISZ-bizcttság munkatársa tartott tájékoztatót. .Mint elmondotta^ a fiatalok a megyében tettekkel adnak tanúbizonyságot hazafias gondolkodásukról. A 27 ezer tagot számláló megyei Snun- kásijjúság ,11 ezer tagja szocialista brigádmozgalomban dolgozik ée hívja fel magára a figyelmet a termelő munkában elért sikereivel, a 14 500 mezőgazdasági, több mint 14 ezer középiskolás csaknem 7.5 ezer szakmunkástanuló diák tevékenykedik a kitűzött célok megvalósításáért Országszerte elismerést váljanak ki a védnökség! mozgalom megyei eredményei. Közülük is kiemelkedik a Tisza II. vízlépcső és öntözőrendszerének megépítéséért, illetve hasznosításáért indított összefogás. Újabb és eredményesebb <á- ke-aket biztosit „Fiatalok a váráéért — Város a fiatalokért” KIS2-akció, a nemes munkában 10 500 fiatal 74 ezer ’ társadalmi munkaórát dolgozott, amelynek értéke jóval meghaladt« az 1 miliő forintot Az őszi mező- gaz.-’^sjtgi munkában 25 ezer diák nyújtott nagvértékű segítséget. A KISZ-oktatás kü- ’onböző formáiban 26 ezren , esznek, részt Az erednrrévelcét fémiélxj hogy kialakít az ifjúgárda 1200 tagot izámláló megyei állománya H ötezer fölé emelkedett a különböző vetélkedőkben résztvevők száma. A megye fiatal jaj kitűntek a nemzetközi szolidaritási mozgal- : mákban is. Kétszizharmine dományos Társaság országos munkájába. Szó esett a társaság elsődleges feladatáról: a jelenlegi gazdasági, statisztikai stb. információrendszer megfigyeléséről. bírálatáról és az ehhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységekről. A második napirendi pontban a következő év munka- tervének elemzésére és kiegészítésére került sor. A megalakult és most már munkálkodó bizottság legfőbb célja: elősegíteni a megyei szervezet és a hozzá kapcsolódó egyesületi csoportok munkáját ezer forint értékű támogatást nyújtottak a háborút viselő vietnami nép megsegítéséire. Az ülésen bejelentették, hogy az Országos Bé- ketanáps Elnöksége a békemozgalomban kifejtett kiváló munkájáért díszes emlékpla- kettei tüntette ki az új&zá- szi nagyközségi és a hűtőgépgyári üzemi KlSZ-bizott- ságot. A magas elismerő kitüntetést a napokban adták ét az úiszászi fiataloknak, a Hűtőgépgyárban pedig november 29-én kerül sör az ünnepélyes ájadásra. At ülésen megtárgyaltak a bizottság kétéves munkáját és a jövő évi munkaprogramot A tanácskozásról jelentést terjesztenek elő a népfront megyei elnökségének. A korszerű nagyüzemi .állattartó-telepek takarmány- szükségletét elsősorban az intenzív gyepgazdálkodás biztosítja. Ezt az elvet követve a zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetben már három éve elkezdődött egy nagyarányú szarvasmarhatenyésztési program. Ennek lényege, hogy a gazdaság a tejtermelésre és a hústermelésre szakosodott, amit fokozatosan hajtanak végre. Elsőként a tbc-s és brucellózissal fertőzött mintegy 250 tehenet meghizlalják és a jövő év végéig vágóba adják. Ezeknek az állatoknak a húsa fogyasztható, csak a tovább- tenyésztésre alkalmatlanok. A brucellózissal fertőzött tehén könnyen elvetél, a tbc-s állat teje pedig csak pasztőrözve, forralva fogyasztható. A selejtezéssel egvidőben gondoskodnak egészséges tehenek vásárlásáról is. főleg a dunántúli megyékből, ahol az állomány jó része fertőzésmentes. Eddig több mint 500 egészséges magyartarka tehenet vettek, de a cél, hogy a lehető legrövidebb időn belül a számot 800-ra növeljék. Úgy számítanak, hegy 500-at j tejtermelésre, 300-at ped.g a hústermelésre hasznosítanak majd. A kísérletek bebizonyították, — hogy a tejre 3 magyartarka ás az európai vőröstarka lapály szarvasmarha üszői felelnek meg a legjobban. Utódaik lényegesen jobb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a csak magyartarkéé, több tejet is adnak, jobban is hizlalhatók. Korszerűsítették a borjúnevelést is. A tejtermelő-te- lepen a borjakat a? úgynevezett dajkásított módszerrel nevelik fel, amelynek előnye, hogy 5—10 nap után, amikor a kisborjú a „íröccs- tejet” kiszopja, elválasztják az anyától és a tehén ismét fejhető. A kis állatot ezután átszállítják a húshasznosítású szarvasmarhatelepre, ahol egy másik, e célra tartott tehén szoptatja tovább, saját borjával együtt. A két kisborjú elválasztása után a „dajkára” még egy újszülöttet tudnak rábízni. így teltet egy tehén 8 hónap alatt három borját nevel fel, ami nagymértékben növeli a gazdaságosságot A tejelésre alkalmasakat kiválasztják, — majd visszaviszik a tejtermelő-telepre. A kisbikákat es a kiselejtezett üszőket pedig meghizlalják. Növeli a gazdaságosságot az is, hogy a húshasznú marhának a kötetlen tartásmód mellett nyáron megfelel a karám Is, télen pedig a három oldalról védett szín. A tapasztalatok kedvezőek, a szövetkezet ebben az évben 600 vágómarhát ad el, aminek kétharmad részét exportra, egyharmad részét belföldre szállítják. — A szarvasmarhaprogram teljes megvalósítását három, évre tervezi a gazdaság. •e A kengyeli Dózsa Jenaelossővetkesetbec modern takarmánykeverő üzemben állítják elő a sertéstápét. Képünkön: 2 takarmánykeverő üzem mnnka közben Uékeniozgalóit Mituutetés két KlSZ-bízottsagnak 3 y A vállalat Sokfele hatás formálja a vállalati tevékenységet. A főhatósági rendeletek, irányelvek éppúgy, mint a felhasználóit, a fogyasztók igénye, értékítélete, a kooperáló partnerek szállítóképessége. A haladás útjának legfőbb meghatározója azonbar — legyen szó akár a termelés bővítéséről, akár a gyártmányfejlesztésről — kétségtelenül a közgazdasági szabályozókat is magában foglaló népgazdasági terv. Erről az iránytűről- olvasható le a társadalmi igények, követelmények, érdekek hol- és mibenléte. A vállalatra, gyáregységre, üzemre, műhelyre „lebontott” tervezés időszakában nem tűnt nehéznek az igazodás. Teljesíteni kellett a mutatókat, s látszólag rendben volt minden. Tény azonban, hogy ma a vállalatok önálló tervezésének, gazdálkodásának lehetősége mellett a népgazdasági terv és annak teljesítése között kisebb az eltérés, tehát jobb a tervszerűség, mint korábban, az említett módszer alkalmazása idején. Amiből egyesek azt a következtetést vonják le, hogy lehetőség nyílik további ‘„decentralizálásra” a tervezésben. Mások viszont, bizonyos feszültségek hallatáiig azt hajtogatják, hogy „cent- ralizáltabbá” kell tenni ezt a munkát. A két kifejezés idézőjelek közé helyezése indokolt. A gazdaség makro- és mikro- ezintjének összekapcsolására ugyanis mechanikus megoldásokat kínálnak. A népgazdasági tervek — akár az éves, akár a középtávú programok — bizonyos kérdéscsoportokban „centralizáltak”, sok teendőt tekintve pedig „decentralizáltak”, s éppen ezzel teremtik meg a rugalmasabb gazdálkodás feltételét, mind társadalmi, mind vállalati méretekben, A népgazdasági ten- például nem 'bízza a tervezés decentralizált szintjére, azaz a vállalatokra az olyasfajta feladatokat, mint az energiatermelés, a központi fejlesztési programok stb. Azt azonban igen — közgazdasági szabályozókkal befolyásolva, tehát adózási, alapképzési, hitelnyújtási stb. feltételek meghatározásával —, hogy az egészből a maguk részét miként vá—zzt- ják ki. Ezt az önállóságot némely helyen kevésnek, másutt túlzottnak tartják. Kinek van igaza? Természetesen azoknak, akik sem az egyiket, sem a másikat nem vallják, kanéra cselekednek. Az iránytűre figyelve, s mégis önállóan. Ha a népgazdasági terv csupán annyit rögzít, hogy gyorsítani szükséges a termelékenység növekedését — ami előre látható feladat az ötödik ötéves terv időszakára is —, akkor fontolóra veszi létszámbővítési elképzeléseit, az új termelőhelyek létesítését, $ inkább a műszaki fejlesztést, a gépek, berendezések rekonstrukcióját állítja első helyre. Azt, hdgy a vállalatok tetemes részének magatartása miért ilyen, bizonyítja: a negyedik ötéves tervben számításba vett évi 4,1 százalékos egy foglalkoztatottra jutó termelésnövekedést eddig mintegy másfél százalékkal meghaladta a tényleges eredmény. Ezt természetesen nem lehet kizárólag a vállalatok javára írni — mert más tényezők is közrejátszottak benne-, de az elvitathatatlan, hogy kedvezően változik a vállalati magatartás. Ez rendkívül fontos, mert hisz’ a nemzeti jövedelem 44 százalékát az iparban állítják elő, . a népgazdaság összes állóeszközeinek 43 százalékát itt működtetik. S örvendetes jellemző a magatartás változása azért Is, mert minél inkább közeledik a kínálat és a kereslet, annál nagyobb a jelentősége a rugalmasan és gyorsan átalakulni képes termelésnek. Amihez megint csak nélkülözhetetlen az Iránytű észlelése. Növelni szükséges a nemzetközi munkamegosztást például a gépiparban, szögezi le a népgazdasági ten.’, A vállalatnak nem kötelező büntetés terhe mellett odafigyelni erre, de ha eléggé érzékeny a társadalmi és saját érdekekre, fölfogja a jelzést. öntevékenyen keresi a kooperáció lehetőségeit — mint tette néhány vállalat a gépgyártásban, a közúti járműgyártásban, a hűtőszekrények előállításában-, s mire mások felébrednek, ő már jóval előbbre tart, s az eredményt teszi le a társadalom asztalára, s persze nem rös- telli a saját részét is kivenni. belőle. Hasonló a helyzet a kivitelnél. A népgazdaság egészét átfogó programban az áll, hogy az exportot elsősorban a korszerű ipari termékekkel kívánatos növelni. 1971—1973 között a termelést meghaladó mértékben,' évi átlagban 11 százalékkal emelkedett az ipari áruk külföldi értékesítése. Amiben ezerféle vállalati törekvés, cselekedet sűrűsödik. Végső soron az, hogy mind több a íigyer lő szem, s az iránytű útmutatását kővető lépés. Kösrn xpi szóhasználattal élve, s népgazdasági terv a gazdaságpolitika végrehajtási utasítása. Felnőtteknek, felelősséget érző és vállalni képes embereknek készült, azaz nem részletezi azt, ami kézenfekvő, nem taglalja aprólékosan az egy-egy termelőegységre háruló teendőket. Feltételezi az érettség egyik jellemzőjét, az önállóságot. Segít az irányok kijelölésével, a társadalmi igények, követelmények meg. határozásával. Nem mond kevesebbet a szükségesnél, de többet sem közöl. Tömörsége szabad utat nyit az alkotókészségnek, a kezdeményező kedvnek. Aligha a terv hibája, ha valahol ez. hiányzik. . Mészáros Ottó M £ M-ta sáeskozáa Hasznosak a bemutató gazdaságok Tegnap a MÉM-ben országos tanácskozást rendeztek a megyei (fővárosi) tanácsok vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályainak oktatási és szakpropaganda felügyelői részére, fehér Gyula MÉM-főosztályvezető elmondotta, hogy a mezőgazdaság ós az élelmiszeripar fejlesztését 161 szolgálják a bemutató gazdaságok, ahol a szakemberek megismerkedhetnek a legkorszerűbb mód- szerekkei. Már 235 ilyen t nagyüzem működik az országban. eredményeik az ország valamennyi mezőgazda- sági szakembere számára hozzáférhetőek. elmélyült együttműködést alakítottak ki partnereikkel a szaktanácsadói hálózat keretében a különbé;? intézmények, kutatóközpontok és gazdaságok: az országban 151 szak- tanácsadói ’szervezet működik. . kereken 4600 szaktanácsadóval
