Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-03 / 258. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. november 3. Baráti népek zenéje 1 fiúsáéi hangversenyek a megyében A Magyar Néphadsereg Koroor.ii Fúvószenekara ezen a héten fejezte be koncertsorozatát a megyében. Az Országos Filharmónia rendezésében a sorozat utolsó ifjúsági hangversenyeit Szolnokon a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban tartották. Mindkét koncerten zsúfolásig megtöltötték a termet az iskolába járó gyerekek. A zenekar a műsorát a különböző baráti népek zenéjéből — táncaiból, induló- j ból, népdalaiból gondosan válogatva állította össze. így került sor Csajkovszkij, Dvorak. Dinicu, Schweitzer és Farkas egy-egy népszerű művének, feldolgozásának előadására. Az igen ötletes hangszerbemutató és nem utolsó sorban a kirobbanó siker újra igazolta a sokszor kétkedve fogadott tényt, hogy a fúvószenére is megvan az igény, mennyire talajra talál ifjúságunkban, ha avatott muzsikusok szólaltatják meg. Nos, a Magyar Néphadsereg Központi Fúvószenekara Auth Henrik és Jávor Zoltán vezetésével kitűnő együttesnek bizonyult, hangulatos élményszerű produkciókat nyújtottak a megyében tartott valamennyi hangversenyükön, A sikerhez egyébként hozzájárult a kitűnő közvetlen hangú műsorvezetés, mely Zelinka Tamás érdeme. A gyerekek számára a szolnoki koncert legmaradandóbb élményét is bizonyára az aktív részvétel közismert, elsodróan lendületes Gábor Áron rézágyúja című katonadal közös eléneklése jelentette, mély ezúttal Farkas Ferenc nagyszerű fúvós- zenekari kíséretével szólalt meg. E.P. MAGYARSZOMBATFÁN SS egykori gölöncsér házban berendezett állandó kiállításon az őrségi fazekas népművészet alkotásait mutatták be ID ID ID IDD 19 mm'M Mit láthatunk még az idén a mozikban ? A stúdió jövő évi tervei — Mivel foglalkozik most a Hutinia filmstúdió? — Egy filmstúdió életében ilyenkor ősszel már nemcsak gondolnak a jövő évre, hanem hogy úgy mondjam, csinálják is. Azaz tervezik, megiratják és megvitatják a filmeket, majd előkészítik és elindítják a forgatást. Ezekben a napokban már két 1975. évi filmet forgatnak és dramaturgiai műhelyünk továbbiakat készít elő — válaszolt: Soproni János, a Hunnia filmstúdió igazgatója. Az 1974. évi filmjeinkből eddig mindössze kettő került a közönség elé. Egyik az ,. Idegen arcok” cimű, rendezője Szörény Rezső, a másik a „Hószakadás”, amelyet Kósa Ferenc rendezett. A stúdió ezévi alkotásai közül október 24-én mutatták be a Máriássy Judit „Jelbeszéd” című forgatókönyvéből készült filmet, amelyet Luttor Mara rendezett, akinek ez az első önálló játékfilmje. November 14-én kerül bemutatásra Örkény István „Macskajáték” című színművéből készült alkotás, amelyet Makk Károly rendezett. November 28-án mutatják be „Ámokfutás” című filmünket. Kertész Ákos novellájából a szerző közösen írt forgatókönyvet a rendezővel, Fazekas Lajossal. A történet harmincévesekről szól. elsősorban az útkeresésről, életforma és magatartás választásról. Karácsonykor lesz a bemutatója Verne Gyula: „A dunai hajós” című művéből készített kalandos-ro- mantikus-ifjúsági filmnek, amelyet Markos Miklós rendezett. —■ Ezek tehát a kész, és méa az idén bemutatásra kerülő filmek. Nyilván néhány filmen még dolgoznak. — Igen, így van. Említ-, sük meg a többit is. Ejtsünk nehány szót filmjeink egy másik kategóriájáról, amelyeket a nyáron forgattak, és a közeljövőben fejeznek be. Elsősorban kell említeni Jancsó Miklós filmjét: a ,,Szerelmem, Elektrá-t”. Ez a mű is színdarabból készült. Gyurkó László: Szerelmem, Elektra című színművéből. A forgatókönyvet a szerző Hernádi Gyulával közösen írta. Sára Sándor szeptember végén fejezte be a „Holnap lesz fácán” című filmjének a forgatását. A film alapanyaga Páskándy Géza kisregénye. Nehéz a film mondanivalóját megfogalmazni, a film ugyanis javarészt magatartásformákkal foglalkozik, és többek közt arról szól, hogy a jószándék mint alakul át, és hogyan válik esetenként gátló tényezővé, — Hallhatnánk valamit aa 1975. évi filmekről is? — Első filmünk, amelyet már javában forgatnak Bertha Bulcsú: „Tűzgömbök” című forgatókönyvéből készült. Az 1970-ben felszabadulási pályázatot nyert kisregényt Fehér Imre rendező formálja filmmé. Középpontjában egy kilencéves kisfiú áll, akit szülei a TI. világháború vége fele falura küldtek. A gyermek gondolatvilágában elevenednek meg a háború, majd a béke képei. 1975 második filmje Ber- kesi András—Kardos György: „Kopjdsok” című regényéből készült mű lesz. amely az ismert és népszerű regénynek filmes adaptációja. A rendező: Palásthy György. Harmadik filmünket Hernádi Gyula és Mészáros Márta: „Örökbefogadás” című filmjét, novemberben kezliartörtpoeü „Már” Érdekes, ipartörténeti vonatkozásban nagy jelentőségű vállalkozást kezdtek a rudabányai érc- és ásvány- bányászati múzeum munkatársai: „leltározták” az egykori híres, középkori eredetű érc- és ásványbányákat. Mint megállapították az úgynevezett alsó-magyarországi bányavárosokban — Rudabánya, Telkibánya — kívül bányászkodtak a Mátra vidékén, többek között Recsk és Domoszló határában valamint a Börzsönyben is. Azonosították többek között a Telkibánya, vaflamint a zempléni Ruda- bánvácska határában levő egykori nemesfémbányák helyét. Feltérképezik az egykori vágatokat, fényképeket készítenek a földalatti munkahelyekről, összegyűjtik az ottani kőzeteket. A felmérések alapján rekonstruálják az egykori bányamunka technológiáját A gyűjtött anyagot a rudabányai érc- és ásványbányászati múzeumban mutatják be. dik forgatni. A mai történet aktuális társadalmi problémával foglalkozik. Egy parasztszármazású munkásasz- szony életének konfliktusaival, valamint az örökbefogadás bonyolult társadalmi és lélektani kérdésévet Negyedik filmünk Szász Péter: „Hétfő, kedd, nem is tudom...” című filmje, amelynek « forgatókönyvét is a rendező írta. Mai témájú film, két fiatalember barátságának története egészen a tragikus végkifejletig. Ez a film előkészítés stádiumában van. A jövő év elején kezdi forgatni Jancsó Miklós következő filmjét, amelyet Hernádi Gyula: „Két éjszaka” cimű művéből készít. A film a tiszaeszlárt bűnper körülményeiről szól. Eötvös Károly és barátai vitájáról, amíg az ügyvéd vállalja a védelmet Gyurkó László: „Szélmalom” cimű művét Zolnay Pál rendezi. A film alapgondolatát Gyurkó László: A búsképű lovag című darabja inspirálta. A rendező a Fotográfia kipróbált ábrázolási módszereivel közelít az emberekhez és készteti őket vallomásra életcéljukról, erkölcsi felfogásukról. Ugyancsak Hernádi Gyula a szerzője Grunwalsky Ferenc. elsőfilmes fiatal rendező filmjének. A forgatókönyv címe: Vörös Rekviem. A mű Sallai Imre mártíriu- mának emel emléket. Már az idei filmjeink között is szerepelt, de technikai okok miatt 1975. évre húzódott Miroslav Krleza: „Arethaeus” című művének megfilmesítése. A forgató- könyvet Thurzó Gábor írta. rendezője Ranódy László. HL S.) Két évvel ezelőtt, a KB oktatáspolitikai határozata után örömmel tapasztaltuk, hogy az iskolák gondjait, a közoktatás továbbfejlesztésének feladatait az egész társadalom magáévá tette. Most, a közművelődési határozat, a szeptemberi országos közművelődés-politikai tanácskozás után azt várjuk: kerüljön a közművelődés ügye a társadalmi érdeklődés középpontjába. Azt jelenti-e ez a reményünk, hogy a művelődés iránt érdeklődő közfigyelem most majd elfordul a közoktatástól és ú.iabb kedvenc témájává a közművelődést fogadja? Korántsem, sőt a meggyőzés minden eszközével a szembeállítás elkerülésére kell ösztönöznünk. Hiszen a szocialista kultúra, s vele párhuzamosan a szocialista ember kialakulása csak a társadalmi nevelés két egymásrautalt alapvető rendszerének: a közoktatásnak és a közművelődésnek együttes eredménye lehet. Mi az elvi alapja ennek az egymásrautaltságnak, közös felelősségnek? Mindenekelőtt az a közös társadalmi cél. hogy a most felnövekvő nemzedék — a már felnőttekkel együtt — minél nagyobb tudással, alkotó- készséggel és elkötelezettséggel vegyen részt a szocializmus győzelméért folyó világméretű harcban, és ezzel párhuzamosan mind több boldogságot találjon személyiségének kiteljesítésében. Dolgozzék szocialista módon és életformájában, gondolkodásában js valósítsa meg szocialista eszméinket. De a közös célt csak kölcsönös támogatással lehet elérni! Az ismeretek, a tananyag robbanásszerű növekedése, az iskoláskorúak mind sokoldalúbb kapcsolata az iskolán kívüli élettel újszerű feladat elé állítja a közoktatást. Korszerű iskolarendszert. tantervet, nevelési folyamatot csak úgy alkothat, ha minden szinten számol a közművelődés állandó kiegészítő. ismeretújító, egyéniséget fejlesztő, gazdagító jelenlétével. Az iskolában optimális pedagógiai szervezettséggel, de véges terjedelemben elsajátított ismereteket, készségeket a munka és a társadalmi élet más területein folytatott gyakorlat spontánul és állandóan kiegészíti, gyarapítja. De korunkban és különösen szocialista társadalmunkban ezt a folyamatot a közművelődés gazdag arzenáljával segített tudatos permanens önművelés kíséri. A továbbképzés igényének és képességének kialakítása, a rendszeres művelődés szoA közelmúltban a pesti utcán delizsánsz méltóságteljes vonulása hirdette, hogy száz évvel ezelőtt alakult meg Bemben az Egyetemes Postaegyesület. A centenárium alkalmából nem érdektelen felidézni néhány adalékot a levelezés hazai őstörténetéből, pontosabban azt, hogy a legrégibb magyarnyelvű levelet ki küldte kinek, s hogyan jutott el a címzetthez. Aladár üzenete még így, „korszerű” formában sem túl világos, hát még az eredeti, Mátyás-korabeli magyarsággal! Érzékeltetésül egy rész kássá fejlesztése a szocialista iskola elháríthatalan feladata. Másrészről a közművelődés valamennyi intézménye és szervezete — bár továbbfejlesztheti — alapként azzal az érdeklődéssel, befogadókészséggel, ízléssel és alkotóképességgel számolhat, amit az iskolának sikerült kiformálnia, kibontakoztatnia a jövő nemzedékében. Az elvi megfontoltságból számos gyakorlati feladat következik: Ehelyütt a közös tennivalóknak csak néhány típusát említjük meg. Közös feladat és felelősség, hogy az óvodától az egyetemig, az életkori sajátosságoknak és a helyi adottságoknak megfelelően ismertessék és gyakorolják a művelődés különféle eszközeinek okos használatát, segítsék elő. hogy a gyermekek és ifjak tartós barátságot kössenek a könyvtárral, a múzeummal, a színházzal, a filmmel. a rádióval, a televízióval és más közlési eszközökkel. Fontos mozzanata ennek az ismerkedésnek az önálló választás képességének a kifejlesztése. Kezdetben együtt, később mindinkább saját érdeklődése. ízlése alapján válassza ki a felnövő dia& a tantárgyhoz, a személyisége továbbépítéséhez legtöbbet nyújtó könyvet, műsort, kiállítást, beszélgetést Fontos, hogy a közművelődés ne csak várja a szóra és szépre éhes közönség kinevelését az iskolától. Segítsen — az eddigieknél is többet — már az iskolás évek alatt a szocialista műveltség-eszmény megvalósításában. Már jól bevált módszere ennek az „élő illusztráció”. Persze szélesen értelmezve e.fogalmat. Nemcsak az irodalomórákat, az esztétikai nevelést lehet és kell művészekkel, művekkel illusztrálni, de a történelem is élőbbé válik a múzeumi tárgyak megismerésével. Az állampolgári ismeretek, a szocialista demokratizmusra nevelés is élő, eleven „illusztrációt” kaphat az ifjúsági ■ szakkörökben az amatőr együttesekben, a klubokban ténylegesen gyakorolt vezetési, döntési jogok útján stb. Kívánatos, hogy a korszerűsített oktatásinevelési tantervek alapján, azokat ismerve és kiegészítve a könyvkiadás, a filmgyártás, a tömegtájékoztatási eszközök, művelődési házak, és könyvtárak, galériák és zenei rendezőszervek még tovább gyarapítsák ifjúsági programjaikat. Csak ösztönözni lehet itt az eszközök és formák változatosságát, persze párhuzamosan az eszmei elkötelezettség ‘és a peA szóbanforgó levél a feltevések szerint anno domini 1486-ban keit. Kisvárdára küldték Mátyás király udvarából, a címzése — a kornak megfelelően — még latin volt. Így szólt: „Magnifico domini Nicolae de Kysvarda Fratri nostro carissimo”. Azaz hevenyészett fordításban: Nagyhatalmú Várdai Miklós főispánnak. Szövege pedig — mai helyesírásunk szerint a következő: eredetiben: . .itt Visegrádon szólunk király őfelségének” részt Aladár atyafi így vetette papírra: „ithen Vysegradon Zolunk kyralnak dagógiai felelősség fokozásával. Talán nem tévedünk, ha két irányban javasoljuk a figyelem fokozását. A szakmunkásképzőintézetek tanulói számarányuknál és leendő társadalmi szerepüknél fogva is több sajátos programot, művelődési segítséget igényelnek, örvendetes, hogy az utóbbi években ezek az intézmények is többet kezdeményeznek a művelődési mozgalmakba való bekapcsolódásuk érdekében. Az iskolai rendszerű felnőttoktatás — néhány évi stagnálás után — végre elmozdult a holtpontról. Az esti gimnáziumok és szak- középiskolák mellett méltán lett népszerű a szakmunkások középiskolája a megyénkben is. A különösért kritikus általános iskolai oktatásban az 1972. évi 21 ezerrel szemben tavaly már 54 ezren vettek részt Az MSZMP KB két idevonatkozó határozatának (az oktatáspolitikai és a közművelődési határozatnak) szemléletalakító hatása mindinkább gyarapítja a tárgyi és személyi feltételek felhasználásában is az új. ésszerű megoldásokat. A pedagógusok részvétele a felnőttek művelődésének támogatásában a magyar nevelésügy régi, haladó hagyománya. Felelősségük, a képzésük és gyakorlatuk során szerzett mind sokoldalúbb hozzáértésük — más értelmiségi rétegek szükséges fokozottabb bekapcsolódása mellett is — nélkülözhetetlen a közösségi művelődési mozgalmakban. A közművelődési dolgozók képzésében is egyre nagyobb teret szentelnek a pedagógiának, sőt mind nagyobb részük szerez egyidejűleg pedagógus diplomát is. Együttműködésük az iskolai oktatás folyamatában bővíteni fogj,, a kölcsönös megbecsülést és „ közművelődési szemlélet térhódítását a tantestületekben. Csak üdvözölni lehet a helyiségek, a klubszobák, a tornatermei^ a különféle költséges felszerelések közös használatát is. A pedagógiai és kősművelődési gyakorlatot figyelemmel kísérő szervek, intézmények programjában szerepel az együttműködés tartalmának, formáinak további elemzése, újabb megoldások általánosítása. Eredményeik hozzájárulnak majd olyan művelt emberek számának gyarapodásához, akik számára az állandó önképzés, a kulturált szórakozás már szükségletté vált: saját örömükre és egész szocialista társadalmunk hasznára. B. V. E\v felseekeenek”. Az aláírás pedig így került a pergamenre: „Allada athyadfya”. A kutatók azonban viszonylag könnyen megbirkóztak az ódon nyelvezet buktatóival, sőt a levél születésének, hátterének körülményeit is felderítették. Eszerint az abban az időben híres Várdai família egyik tagja, Miklós csatlósát, Bé- gánvj Mihályt a visegrádi palotában időző Báthory István erdélyi vajdához küldte. Megbízatása az volt: járjon közben a vajdánál —áld rokoni kapcsolatban volt Miklóssal —, hogy támogassa a Várdai Jánossal viselt hagyatéki perében. Egyszóval, ahogy ma fogalmaznánk. protekciót kért a vajdától. S mivel Mátyás király is az udvarban tartózkodott, a kutatók ebből következtetnek arra, hogy a levél 1486- ban kelt, Visegrádon. Várdai Aladár pedig nem hollóval, nem is delizsánsszal, hanem a renülőnosta akkori „ősével” — lovasfutárral küldte a 10« veiét bátyjának. — kalenda „fitt jó uram, tudja meg tekegyélmed, hogy amióta Bégányitól Vajda uramnak a dologról üzentél, tudd meg bizonnyal, hogy azt neki mind szárul szóra elbeszélte. Én is beszéltem vele. igen fogadta, hogy örömest törekedik benne. Minden jó végre azért tudd meg bizonnyal, hogy itt Visegrádon szólunk király_ őfelségének. Azért a leveleket, amelyekről beszéltünk, minél hamarabb felküld- heted, annál hamarabb küldjed. ALADÁR ATYÁDFIA”. 4 leqréqibb magyar nyelvű leiéi Aladár üzenete Közoktatás és közművelődés
