Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-26 / 276. szám

4 SZOLNOK MFOYE1 VPPI.AP 1974. november 29. Közös közlemény Brezsnyev és Ford (ár^TaSá^airól Korábbi megállapodás ér­telmében 1974. november 23—24-én Vlagyivosztok köze­lében megtartották Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és Gerald Kord­nak, az Egyesült Államok el­nökének munkatalálkozóját. A tárgyalásokon részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politi kai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere és Henry Kissin­ger. az Egyesült Államok külügyiminsztcre, az ameri­kai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója is. A felek a szovjet—ameri­kai kapcsolatokra, valamint a jelenlegi nemzetközi hely­zetre vonatkozó kérdések széles körét vitatták meg. A tárgyalásokon ott vol­tak még — szovjet részről: A. Dob- rinyin, a Szovjetunió was­hingtoni nagykövete, A. Aleks/androv, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója és G. Kornyijenko. a szovjet külügyminisztérium kollégi­umának tagja: — amerikai részről: W. Stoessel, az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövete, H. Sonnenfeídt. a külügymi­nisztérium tanácsadója, A. Hartman, az Egyesült Álla­mok európai ügyekkel fog­lalkozó államtitkára, B. Seowcroft tábornok, az ame­rikai elnök nemzetbiztonsá­gi főtanácsadójának helyet­tese és W. Hyland, a kül­ügyminisztérium felelős mun­katársa. I. A Szovjetunió és az' Egye­sült Államok leszögezte, hogy kapcsolatait továbbra is ab­ban az irányban fejleszti, amelyet a közös elvi dönté­sek. valamint a két ország által az utóbbi években meg­kötött alapvető szerződések és megállapodások határoz­nak meg. A felek meggyőződése, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatoknak az az irány­zata, amely az egyetemes bé­ke szilárdítására, a nemzet­közi feszültség enyhítésére és a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kölcsönösen előnyös együtt­működés kiszélesítésére irá­nyul. megfelel a két ország népe és más néoek létfon­tosságú érdekeinek. A tárgyaló felek úgy vé­lik, hogy a megkötött meg­állapodások alapján jelentős e'-edmények születtek a szov­jet—amerikai kapcsolatoknak a békés egymás mlllett élés és az egyenlő biztonság alap­ján történő gyökeres átren­dezése tekintetében. Ezek az eredmények tartós bázis­ként szolgálnak ahhoz, hogy ennek az átrendezésnek meg­valósításában további előre­haladás történjék. Ennek megfelelően a felek készek változatlan ütemben szélesíteni a közös erőfeszí­tések körét és fokozni in­tenzitását a korábban aláírt okmányokban meghatározott valamennyi irányban, hogy a szovjet—amerikai kapcso­latok javulásának folyamata továbbra is szakadatlanul fejlődjék és visszafordítha­tatlanná váljék. Kifejezték közös elhatáro­zásukat, hogy maradékta­lanul és teljes terjedelmük­ben végrehajtják azokat a kölcsönös kötelezettségeket, amelyeket a megkötött szer­ződésekben és megállapodá­sokban vállaltak., II. A tárgyalások során kü­lönös figyelmet fordítottak a szovjet—amerikai kapcso­latok fő irányzatára: a há­ború veszélyének elhárításá­val és a fegyverkezési haj­sza beszüntetésével kapcso­latos lépésekre. A felek kijelentették, hogy a nukleáris háború elháfítá- sával és a hadászati fegy­verek korlátozásával kapcso­latos szovjet—amerikai meg­állapodások jó kezdetet je­lentenek a nukleáris konf­liktus és általában a háború kirobbanása elleni biztosíté­kok megteremtésének folya­matában. Mély meggyőződés­sel jelentették ki, hogy fel­tétlenül tovább kell fejlesz­teni ezt a folyamatot, és annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy ehhez a fo­lyamathoz más államok is hozzájárulnak. A Szovjetunió és az Egyesült Államok a maga részéről továbbra is energikus erőfeszítéseket tesz e történelmi feladat megol­dása érdekében. \ Megállapodtak, hogy a ha­dászati támadó fegyverrend­szerek korlátozásának kérdé­sével kapcsolatos közös nyi­latkozatot külön hozzák nyil­vánosságra A felek ismételten hangoz­tatták azoknak a komoly erő­feszítéseknek fontosságát és szükségességét, amelyek ar­ra irányulnak, hogy elhárít­sák a nukleáris fegyverek elterjedésével kapcsolatos ve­szedelmet. Ezzel összefüggés­ben rámutattak, hogy feltét­lenül növelni kell az atom- sorompó-szerződés hatékony­ságát. Megállapították, hogy a korábbi megállapodások ér­telmében kezdeti érintkezé­sek voltak a Szovjetunió és az Egyesült Államok képvi­selői között a békés célú föld alatti atomrobbantások­ra vonatkozó kérdéseket, a környezet katonai károsítá­sának elhárítására irányuló lépéseket, valamint a hadvi­selés legveszedelmesebb ve­gyi eszközeire vonatkozó in­tézkedéseket illetően. Megállapodtak, hogy a fel­sorolt kérdések vonatkozásá­ban folytatják a kölcsönösen elfogadható megoldások ak­tív kutatását. III. A találkozón véleménycse­re zajlott le számos nemzet­közi problémáról. Különös figyelmet fordítottak azokra a tárgyalásokra, amelyek a két fél részvételével folynak, és amelyeknek az a céljuk, hogy felszámolják a feszült­ség tényleges forrásait, szi­lárdítsák a nemzetközi biz­tonságot és a világbékét. A tárgyaló felek, az euró- p'ai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet menetével foglalkozva arra a következ­tetésre jutottak, hogv lehe­tőség van az értekezlet mi­előbbi eredményes- befejezé­sére. A felek abból indulnak ki, hogy az értekezleten el­ért fontos eredmények lehe­tővé teszik az értekezlet csúcsszintű befejezését, ami Európa békés jövője szem­pontjából megfelel e kezde- ‘ ményezés jelentőségének. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok nagy jelentő­séget tulajdonít a közép­európai haderőcsökkentésről és az ezzel kapcsolatos in­tézkedésekről folytatott tár­gyalásoknak. Megállapodtak, hogy igyekeznek előmozdí­tani az összes érdekelt fél biztonságát szavatoló és az egyoldalú katonai előnyök kizárásának elvén alapuló, kölcsönösen elfogadható meg­oldások felkutatását. A felek megvitatták a Földközi-tenger keleti térsé­gében kialakult helyzetet. Ezzel kapcsolatban határo­zottan kijelentették: támo­gatják Ciprus függetlenségét, szuverenitását és területi sérthetetlenségét, ennek ér­dekében minden erejüket latba vetik. A felek úgy vélik, hogy a ciprusi kérdés igazságos megoldásának a Biztonsági Tanács és az ENSZ-közgyűlés megfelelő határozatai szigorú végrehaj­tásán kell alapulnia. A közel-keleti helyzet problémáival kapcsolatos vé­leménycsere során a leiek aggodalmukat fejezték ki az e térségben kialakult veszé­lyes helyzet miatt. Kijelen­tették: készek mindent elkö­vetni, hogy előmozdítsák e térség igazságos és tartós bé­kéje kulcskérdéseinek megol­dását azon az alapon, hogy végrehajtsák az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa 338. számú határozatát, figyelembe ve­szik e térség összes népe, így a palesztinai nép törvényes érdekeit, és tiszteletben tart­ják e térség összes állama független létének jogát. A felek úgy válik, hogy a genfi konferenciának fontos szerepet kell betöltenie a közel-keleti igazságos és tar­tós béke megteremtésében, és a konferenciának a lehe­tő leghamarabb fel kell újí­tania munkáját. Megvizsgálták a szovjet— amerikai kereskedelmi, gaz­dasági, tudományos és mű­szaki kapcsolatok helyzetét. Mindkét fél leszögezte, hogy a szovjet—amerikai kapcso­latok szempontjából az e te­rületen való további előreha­ladás nagy jelentőségű len­ne. és kijelentették: tovább szorgalmazzák a kölcsönösen előnyös együttműködés kiszé­lesítését és elmélyítését. V’Hangsúlyozták a kereske­delmi és a gazdasági együtt­működés hosszútávú alapok­ra helyezésének, ezen beiül a nagy méretű beruházások­nak különös jelentőségét. Ügy vélik, hogy az ilyen ke­reskedelmi, gazdasági együtt­működés a szovjet—amerikai kapcsolatok stabilizálása fo­kozásának ügyét szolgálja. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy ered­ményesen folyik a szovjet— amerikai tudományos-műsza­Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke 1974. november 23—24-i Vla­gyivosztok közelében tartott munkatalálkozóján részlete­sen megvitatta a hadászati támadó fegyverrendszerek to­vábbi korlátozásának kér­dését. ' A felek megerősítették, hogy mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok nagy jelentőséget tulajdonít* a hadászati támadó fegyve­rek korlátozásának. Meggyő­ződésük, hpgy egy hosszú­távú megállapodás ebben a kérdésben jelentősen hozzá­járulna a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásához, va­lamint a háború veszélyének enyhítéséhez és a nemzetközi béke megszilárdításához. Hangsúlyozva az e kérdés­sel kapcsolatos korábbi meg­állapodások, köztük az 1972. május 26-i megállapodás ér­tékét, kifejezték szándékukat, hogy a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozá­sáról új, 1985-ig szóló meg­állapodást kössenek. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára és az Egye­sült Államok elnöke az új megállapodás tartalmi lé­nyegével kapcsolatos véle­ménycseréje eredményeként arra a következtetésre ju­tott, hogy kedvező kilátások vannak a megállapodás ki­dolgozásának 1975-ben tör­ténő befejezésére. Megállapodást értek el ar­ról, hogy a további tárgyalá­sok az alábbi irányelveket fogják követni; ki és kulturális kapcsolatok és együttműködés fejlesztésé­ről szóló megállapodások re­alizálása. A felek meggyőző­dése szerint az ilyen i t nyú együttműködés további fej­lesztése mindkét ország né­pének hasznára válik, és je­lentősen hozzájárul a világ­méretű tudományos és mű­szaki problémák megoldásá­hoz. A tárgyalások az őszinte­ség és a kölcsönös megértés szellemében folytak, ame­lyekben a két fél arra irá­nyuló konstruktív törekvése nvilvánul meg, hogy szilár­dítsák és továbbfejlesszék a békés együttműködés kapcso­latait a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, biztosítsák az előbbrehala- dást a megoldatlan nemzet­közi problémáknak, a béke fenntartása és megszilárdí­tása. érdekében történő ren­dezése érdekében. A tárgyalások eredményei meggyőzően igazolták a szov­jet—amerikai csúcstalálkozók gyakorlati értékét s a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közötti új kapcsolatok kialakításában töltött külön­legesen fontos szerepét. Ford elnök megerősítette az 1975. évi hivatalos ame­rikai látogatásra Leonyid Brezsnyevnek szóló meghí­vást. A látogatás pontos ide­jét később egyeztetik. A Szovjetunió részéről: L. BREZSNYEV az SZKP KB főtitkára Az Egyesült Államok részéről: G. FORD az Egyesült Államok elnöke 1 Az új megállapodás * magában foglalja az 1972. május 26-i ideiglenes megállapodás 1977 októberé­ig érvényes pontjait. 2 Az “j megállapodás az * 1977 októberétől 1985. december 31-ig terjedő idő­szakra szól. Q Az új megállapodás, * amely az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapszik, a következő korlá­tozásokat tartalmazza: a) mindkét félnek jogában van meghatározott, számsze­rűleg egyeztetett mennyisé­gű hadászati célba juttató eszközzel rendelkeznie; b) mindkét félnek jogá­ban van meghatározott, számszerűleg egyeztetett mennyiséggel rendelkezni in­terkontinentális ballisztikus rakétákból és tengeralattjá­rókra szerelt ballisztikus ra­kétákból, amelyeknek levá­lasztható, külön-külön célra- vezérelhető robbanófejük van. Az új megállapodás állásfoglalást tartalmaz majd a további tárgyalások­ról, amelyeket legkésőbb 1980—81-ben. kell megkezde­ni a hadászati fegyverek 1985 utáni időszakra szóló további korlátozásának és esetleges csökkentésének kérdéséről. Jí A Szovjetunió és az * Egyesült Államok kül­döttség 1975 januárjában Genfben folytatja tárgyalá­sait azzal a céllal, hogy ki­dolgozzák az említett elve­ken alapuló új megállapo­dást. (TABZSZ) Szovjet—amerikai közös nyilatkozat Fájdalomcsillapítás - gyengeárammal Egy stuttgarti orvos az elektromos erőtérben bekö­vetkező ionelmozduláson ala­puló fájdalomcsillapítási el­járást dolgozott ki. Abból a megfigyelésből indult ki, hogy a gyulladásos folyama­tokat minden esetben katio­noknak a gyulladási gócban való felszaporodása kíséri. Amikor kísérletei során 0,5 milliamper intenzitású ára­mot vezetett a fájdalmas testrészre, az ionfeldú^ulás megszűnése révén kb. , tí2 percen belül jelentkezett a hatás: a fájdalom megszűnt, és jóidéig nem is tért vissza. Az orvoskutatóknak a kísér­leti személyek 90 százalékán sikerült eredményt elérni. Grönland jege alatt A Dániához tartozó, leg­nagyobbrészt jég borította Gröniandon egyre intenzí­vebb kutatás folyik ásványi kincsek után. Korábban már találtak uránt, rádiumot, be- rilliumot stb. a szigeten, de a szakemberek véleménye szerint a jég alatt, a föld mélyében még sokféle, te­kintélyes mennyiségű ércnek kell lennie. Nanortalik vá­ros közelében máris gazdag vasérckészletre bukkantak a Kaszpi-tengeri Atlantisz Nagy érdeklődéssel kutat­ják az archeológusok és tör­ténészek a Kaszpi-tenger partját. A fennmaradt emlé­kek sok legendát és mesét őriznek a „Kaszpi-tengeri Atlantiszról”, a hullámsír­ban fekvő városokról. Az Azerbajdzsán Történet- tudományi Intézet tudomá­nyos expedíciója sok értékes leletet — zománcozott edé­különleges felszerelésű ten­geralattjárókkal krómércet kereső kutatók. A legújabb becslések szerint Grönland jege alól 5—7 milliárd tonna kőolaj kitermelésére van remény (összehasonlításul: a kőolajtermelésben tekinté­lyes helyet elfoglaló Vene­zuela mintegy 2,3 milliárd tonnás készlettel rendelke­zik). nyék darabjait, korsókat, ér­méket és apró ékszereket — hozott fel a tenger mélyé­ről. Néhány cserépdarabon feliratokat is találtak. Ké­sőbb pedig vályog- és nád­építmények, valamint falma­radványok nyomaira buk­kantak. / Az azerbajdzsáni tudósok folytatják a „Kaszpi-tengeri Atlantisz” feltárását. A Kaszpi-tenger mélyéről előkerült értékes leletek Hidrcgén-nyomok kimutatása A hidrogén legkisebb nyo­mait is kimutatja az Egye­sült Államokban kifejlesz­tett újfajta műszer. Észlelő­je egy fűtött kerámiatest, amelynek felszínére platiná­val aktivált wolframoxid. hártyát visznek, fel. A plati­na katalizátorként hat és atomossá alakítja a moleku­láris hidrogént. Az atomos hidrogén oxigént von el a wolframoxidból és ezzel megváltoztatja a hártya ve­zetőképességét, így a villa­mos ellenállás a hidrogén- koncentráció közvetlen mér­tékévé válik. Az újfajta műszért a ra­kétatechnikában, az atom­reaktorokban és a hidrogén, hűtesű berendezések ellen- őivésére használhatják fel előnyösen. A kaiah sztyeppék ősi lakói Kazahsztán nemrégiben felszántott füves pusztáin hajdan elefántok és ' ameri­kai bölények éltek. Az álla­tok csontjait az Irtis, Isim és Tobol folyók közötti terü­leten találták meg. A leletek vizsgálata 1 során az ősállat­tan kutatói arra a következ­tetésre jutottak, hogy hatfé­le elefántcsorda élt itt. Meg­állapítottak néhány hason­Galaktikamodell A plazma valamint az óri­ási csillagcsoportosulások — galaktikák — viselkedése és fejlődése ugyanazon mate­matikai törvényekkel leírha­tó — állapította meg egy szibériai űrfizikus csoport. Mint kiderült, a galaktiká­ban lejátszódó számos fo­lyamat esetében alkalmaz­hatók a plazma viselkedését Elektrovibrációs szivattyú Szovjet szakemberek mind­össze 9 kilóm gramm súlyú elektrovibrációs szivattyút konstruáltak, amely apróbb szilárd szennyezéseket tar­talmazó víz kiemelésére is ■ alkalmas. Csupán az a felté­tele a használatának, hogy a víz hőmérséklete nem le­het magasabb 30 Celsius foknál. Vizszállítókéoessége nem nagy ugyan —0.3 köb- méter/óru —, de teljesit­lóságot az ősbölények és a mai európai bölények kö­zött. Súlyuk legfeljebb egy tonna volt. Kétszarvú orr­szarvúak is tanyáztak erre. A régi állatvilág legkülönö­sebb képviselője a púpos- homiokú orrszarvú volt, amelynek leletei segítségük­re vannak a tudósoknak a geológiai üledékek korának pontos meghatározásában. leíró egyenletek. Ennek alapján a tudósok a galak­tikában lejátszódó folyama­tok modellezésére szogáló plazmakészüléket szerkesz­tettek. Az első ilyen készü­léket Irkutszkban, a Föld- mágnesség Ionoszféra és Rá­dióhullám-Terjedési Kutató Intézetben hozták létre. meny szükséglete is kicsiny, 0,3 kilowatt. Mindamellett igen tekintélyes, 45 méteres emlőmagassággal üzemel. Egyfázisú 220 voltos 50 her- zes váltóáramú hálózatról működtethető. Égyszerű szer­kezete révén nagy üzembiz­tonságú, összeszerelése és használatba vétele nem igé­nyel különösebb szakértel­met.

Next

/
Thumbnails
Contents