Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-03 / 258. szám

I 1974. november 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Politikai könyvkiadásunk jubileuma 30 éves a Kossuth Kiadó NOVEMBER 7 fFolytatás az 1. oldalról.) és a városi tanács végrehajtó bizottságai együttes ünnep! űlésen emlékeznek meg az évfordulóról, és Szolnok fel- szabadulásának 30. évfordu­lójáról. November 4-én lesz a párt és a munkásmozga­lom veteránjainak megyei találkozója, amelyen a me­gyei pártbizottság vezetői köszöntik a meghívottakat November 6-án, 18 óra­kor a szolnoki Szigligeti Szín­házban díszünnepséget ren­deznek a megyei pártbizott­ság, a megyei tanács és a társadalmi szervezetek. A megnyitót Bárdi Imre, a me­gyei tanács pártbizottságá­nak titkára tartja, ünnepi beszédet pedig Barte. Lász­ló, az MSZMP Szolnok me­gyei bizottságának titkára mond. A díszünnepséget mű­sor zárja, Jászberényben, a város üzemeinek dolgozói 4-én és 5-én emlékeznék meg az év­fordulóról. November 6-án 18 órakor a Déryné művelő­dési központ nagytermében rendeznek ünnepi gyűlést. A díSzünneoséget Semsei Imre, a városi pártbizottság első titkára nyitja meg. ünnepi beszédet Bakó Gáspár, a vá­ros! pártbizottság titkára tart. November 7-én délelőtt 10.30- kor megkoszorúzzák a szov­jet hősök emlékművét és a szovjet hősök temetőjében el­helyezik a kegyelet virágait. Kunhegyesen, Tiszafüreden és Kisújszálláson üzemi és - termelőszövetkezeti MSZBT- tágcsoportok ünnepi alakuló üléseket tartanak. Szolnokon, Karcagon, Kunmadarason magyar—szovjet baráti ta­lálkozók lesznek. A martfűi tri$za Cipőgyár művelődési központjában Negyedszer ren­dezik meg a Na«v Októberi Szocialista forradalmat kö­szöntő országos szavalóver- senyt. A megyében novem­ber 6-án és 7-én koszorúz- zák még a szovjet hősök emlékműveit. A párt kiadója fennálltá­nak 30. évfordulóját ünne­pelték tegnap az MSZMP budapesti bizottsága Villá­nyi úti oktatási igazgatósá­gán. A bensőséges ünnepsé­gen megjelent és az elnök­ségben foglalt helyet Győri Imre, az MSZMP KB tit­kára, dr. Molnár Ferenc kul­turális államtitkár. Mózes Tibor, a Kossuth Kiadó pártszervezetének csúcstitkára üdvözölte a megjelenteket, maid Béréi Andor igazgató ünnepi be­szédében többek között el* mondta: Még javában folytak a harcok a frontokon, még ro­mok borították az országot, amikor 1944. november 7-én Szegeden a Magyar Kommu­nista Párt vezetősége hatá­rozatot hozott a párt politi­kai könyvkiadójának létre­Tegnap délután a Szolnok 900. évfordulójának tisztele­tére elkészült Jubileumi parkban ünnepségre gyüle­keztek a város lakói. A meg­jelentek közt volt Sípos Ká­roly, a megyei tanács elnök­helyettese, valamint a járási és városi pártbizottságok el­ső titkárai, a megyei tanács járási hivatalának elnökei és a városi tanácsok elnökei, elnökhelyettesei. A sökfelől érkező segítsé­get. társadalmi munkát ösz- széfogó, szervező és a park kivitelezését irányító Szol­nok városi útfenntartó üzem igazgatója, — Török Ferenc megnyitó beszéd kíséretében adta át a parkot Kukri Bé­lának, a Szolnok városi Ta­nács elnökének. A tanácselnök meleg sza­vakkal emlékezett meg a városnak a felszabadulás óta megtett fejlődéséről, s arról, az áldozatos munká­ról amellyel a lakosság hoz­zájárult Szolnok kulturált hozására- E határozat nyo­mán megalakult a Szikra Kiadó, a Tanácsköztársaság rövid hónapjai után az el­ső hazai legális kommunista kiadó vállalat, amelynek a Kossuth Kiadó közvetlen utóda, pozitív hagyományai­nak egyenes, folytatója és továbbfejlesztője — kezdte beszédét Serei Andor, majd áttért az eredmények ismer­tetésére. — Harminc. éves kiadói tevékenységünk eredményeit beszédesen mutatják s szám­szerű adatok. Harminc év leforgása alatt kiadónk 6700 kiadványt jelentetett meg, összesen 150 millió példány­számban, ebből több mint százmilliót már Kossuth cégjelzéssel az utolsó tíz év folyamán. Ezt követően Győri Imre, a KB titkára köszöntötte a ju­biláló kiadót környezetének kialakításá­hoz. A dicséret és a köszönet "hangján szólt a megye já­rásainak, városainak össze­fogásáról, melynek első szép példája a mindannyiunk örömére megépült közel 3 hektár területű Jubileumi park. Kukrí Béla ezután lelep­lezte a park építőinek tiszte­letére állított márvány em­léktáblát. A modem, nagyvárosi kör­nyezetben — az új Zagyva­parti lakótelepen — a gye­rekek és felnőttek szórako­zását egyaránt szolgáló ját­szótér, sétapark a LAKÓ­TERV Vállalat tervei alap­ján közel '8 millió forintos beruházással épült. A váro­sok és járások dolgozóinak társadalmi munkájának ér­téke meghaladja az egymil­lió forintot. Az ünnepség végén a Ság- várl körúti iskola kisdiákjai úttörő-csatakiáltással vették birtokukba az új parkot. Épült a mesye összefogásával Átadták Szolnokon a Jubileumi parkot Nyugdíj után szolgálatban A szolnoki vasútállomás vezetői az idén szeptember­ben levelet küldtek a nyug­díjas vasutasoknak, akik ko­rábban a csomóponton dol­goztak. Hárman jelentkeztek forgalmi szolgálatra: Szalai Márton, Bíró László és- Deák Ferenc, valamennyien kocsi- rendezők október elseje óta, A cukorrépa szállítást segí­tik. Az egyik mozgalmos hét­köznapon. ellátogattam a Szolnoki Cukorgyár mérleg- házához. ahol a nyugdíjas vasutasok dolgoznak. Szalai Márton volt szolgálatban. — Éppen dél felé járt az idő. A vasutasok a mérlegház fe­le tvvekeztek ebédelni. Sza­lai Mártont már messziről megismertem. Szikár, eleven mozgású, fürkésző tekintetű. Még közelről sem lehet meg­állapítani róla, hogy már több mint két éve nyugdíjas. Igaz 55 éves korában kanta meg az „obsitot”. De ebbén nincs semipi különös. mert a MÁV-nál nvusdíikorkedv“z- ményt élveznek többek kö­zött a kocsirendezők is. A vasutasok munkájáról beszélt. É’ete nagy részét a MAV-nál töltötte — 35 évet Szolgált. — Miért jött vissza dol­gozni? — Megmondom én úgy ahogy van — felelte — a fe­leségemmel vettünk malaco­kat, hogy meghizlaljuk. —; Gondoltuk jön majd belőle egy kis mellékes. Aztán ha­marosan kiderült, hogy amit nyertünk a réven, elveszítet­tük a vámon... Ne higyje, hogy amolyan megélhetési gondok kényszerítettek en­gem arra, hogy újra szolgá­latba lépjek. Van egy lá­nyunk, Debrecenbe jár főis­kolára, népművelés szakon tanul. Most 20 éves és jegy­ben jár. Nemrégen úgy ha­tároztak a vőlegényével, — hogy hamarosan összeháza­sodnak. Én pedig nem sze­retném, ha üres kézzel hagy­ná el a szülői házat... Szalai Márton Szajolban lakik. Felesége a tsz-ben ba­romfi gondozó. — Bizonvára közelebb is elhelyezkedhetett vo'na. — Igaz! — mondja této­ván. észre venni, hogy a vi­lágért sem akar dicsekedni a vasutas becsülettel. Mert azt is elmondta, hogy vas­utas családból származik. — kilencen voltak testvérek, akik közül ecv fiú kivéte­lével valamennyien a MÁV- nál dn'eoznak. — Én úgy vagyok a mun­kával. ha már egvszer válo­gathatok közte, azt válasz­tom amihez értek. Engem ugyan rá nem lehetne bírni, hogy éjjeliőr legyek. Beval­lom, amikor Hargitai László áiiomásíőnök-helyeítes leve­lét megkaptam nagyon jól esett, hogy még a nyugdíj után is gondoltak rám, szá­mítanak a munkámra. De itt mindjárt hozzá is teszem, igen kedvező bérért. Ügy ér­zem ez bizonyos rangot je­lent — Szóval, megéri, — Nem csak több a kere­set, de biztosabb is. A MÁV igazgatóság újabb rendelete szerint ebben a munkakör­ben az államilag engedélye­zett évi 840 órára, a beosz­tásunknak megfelelő fizetést kanunk. — Nehéz a munka? — Egyáltalán nem. A sár, az eső ugvan kellemetlen, de most nincs artnvi kocsi, mint általában. — Más években ilyenkor esvmást érték a szerelvények. de a mostoha időiárás miatt sainne akado­zik a «zá'iftás Egvszer for­dult elő október eioMe hogy esv ..forda” alatt 120 vason érkezett be. Egyéb­ként ez a helv a könnyebbek közé tartozik. És ez is jó ér­zés. hosrv a vezetőink azt is figyelembe veszik, hrav mi azért már nem vagyunk húszévesek & 3L ELKÉSZÜLT A PROTOTÍPUSA annak a „teleszkópnak” amelyet (képűnkön) egy automatikus száiastakarmány-továbbító berendezéshez gyártanak majd sorozatban, a törökszentmiklósi Gépgyártó ég Javító Ipari Szövetkezet bee. A hollaed Trioliet cég ötszázat rendelt meg a® új berendezésből A taggyűlési beszámolók , aranyfedezete A pártszervezetekben ar­ról hallani ezekben a na­pokban, hetekben, hogyan készülnek pártunk XI. kong­resszusára. Ezerféle színnel festett kép tárul elénk. Van, ahol a kongresszusi munka­verseny eddigi eredményeit említik elsőként, másutt ar­ról folyik az eszmecsere, mi­lyen kérdésekre várnak vá­laszt a kongresszustól. A ve­zetőség tagjai gyűjtik az anyagot a beszámolóhoz, mert az 1970. ősze óta eltelt időről sok mindent kell a taggyűlésen elmondani. Növekedett a fizikai munká­sok aránya az új párttagok között. A szolnoki járásban például tavaly a felvett párttagok 84,6 százaléka fi­zikai munkás volt. Célratö­rőbb oktatás, a termelés pártellenőrzését sikerült megszabadítani sokféle for­malitástól. A pártalapszervezetek adottságai, körülményei kü­lönbözőek, az alapelv azon­ban mindenütt egy: a pért XI. kongresszusára akkor ké­szül fel a kommunisták kö­zössége a legjobban, ha tel­jes erővel a X. kongresszus határozatainak válóra váltá­sán munkálkodik. Egészből a rész Jogosnak látszik az ellen­vetés: a X- kongresszus ha­tározatai a párt, a társada­lom, a gazdasági élet egészé­re érvényes útmutatásokkal szolgáltak, „a mi kis alap­szervezetünk” pedig — ahogy ez sűrűn elhangzik — apró, köznapi gondokkal birkózik. Hogyan fér össze a kettő? Egész és rész dialektikus kapcsolata ez. Nem egy-egy alapszervezet, és még kevés­bé a vezetőség dolga sorra venni mirdazt, amit a X. kongresszuson elfogadott ha­határozat negyvenpégy pont­ja rögzít. A határozat isme­retében viszont köte1ességük mérlegre helyezni az éves. féléve« nvnkaterveket. azok végrehajtását, azokat a kongresszusi határozatré­szeket, melyek salát terüle­tükön a kiemelkedő, a leg- lér”«.o«cobb feladatokra mu­tatók voltak. És ez a politi­kai és a gazdasági teendőkre egyaránt érvényes Hiba len- ,ne ugyanis, ha az alapszer- vezetekben megkísérelnék — amint ezt az egyik he­lyen szellemesen megfogal­mazták — Jeís kongresszus! beszámolók" összeállítását. Az adott helyen létezett és létező lehetőségeket, azok hasznosítását helyezzék mér- legre, úgy, hogy a mérleg nyelve, skálája a X. kong­resszus útmutatásait tükröz­ze. Várakozás helyett Érthető, ha a kommunis­ták várakozással tekintenek a XI. kongresszus elé, hiszen társadalmi, gazdasági fejlő­désünk újabb szakaszának meghatározója lesz. Ám a tétlen várakozás sehogyan sem illene az őrök nyugha­tatlanokhoz, a többet, jobbat akarókhoz, márpedig a kom­munisták egyik jellemzője ez kell, hogy legyen. Töret­len lendülettel persze csak ott dolgozhatnak, ahol a tet­tekkel eddig sem takarékos­kodtak. így például Mart­fűn, — de a BVM kunszent­mártoni gyárában, vagy a BHG kunhegyesi üzemében, a hajó- és darugyár tiszafü­redi gyáregységében is — mindenütt szerepel majd a beszámolóban, hogyan mit feílődtek az elmúlt eszten­dőkben, csökkent-e a nehéz fizikai munka aránya, az új gépek munkába állításával. A tettek ékes bizonyítékai azok a munkafelajánlások Is, amelyek a XI. pártkong­resszus, és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulóin tiszteletére születtek a kü­lönböző munkahelyeken A Május 1. Ruhagyár me- gyénkben levő gyáregységei­nek dolgozói például vállal­ták hogy a munkatermete­ken vséget 8—-10 százalékkal emelik ég a gazdálkodás ha­tékonyságának növelésével a tervezettnél több nyeregé- get érnek el. A szolnoki pa­pírgyár — jövőre lesz 40 esztendős — munká«ai elha­tározták. hogy többek között 155 tonnával több papírzacs­kót és 80 tonnával több le­szakító és srőnyegpaplrt gyártanak az idén. De tettekhez sorolhatjuk az új óvodák építéséért vég­zett társadalmi munkát, a nagyarányú lakásépítéseket, és így tovább, A mozaik kockák ' színe Ilyeneket, ha körültekint környezetében, valamennyi kommunista lát Aprópénz­re" váltanák ezzel a kong­resszusi határozatot? A va­lóságot jobban megközelíti, ha úgy fogalmazunk: testük­re szabták az abból szárma­zó feladatokat és így elem­zik a végrehajtást. És mind­járt itt a gond is: a száma­dás arányai miként mutas­sák az eredményeket, sike­reket a hibákat, tévedése­ket? Nem elvont arányok erőltetése teszi reálissá a számadást hanem az, ha a valóság mozaikkockáit ■* il­lesztik össze! Azaz, ha a té­nyek nyelvén szólnak jóról és rosszról, ha nem marad­nak a jelenségeknél, hanem folyamatokat, irányzatokat tárnak fel, és azokról be­szélnek. Tartalom és forma A kongresszusra való fel­készülésnek a pártalapszer- vezetekben is megvannak a maga formái, és e formák tiszteletben tartása kötelező. A formák azonban megkö­vetelik a tartalmat! Azért szükséges figyelmeztetni er­re, mert némely pártalap- szervezetnél föllelhető a ru­tin diktálta magabiztosság, mindván, „beindítiuk a gé­pezetet”. Ügy gondolják, az események bizonyos rendje önmagában biztosítéka a si­kernek. Holott fedezete csakis a tartalom, a sokol­dalúság, az elmélvültség le­het. Ezért elengedhetetlen, hogy a vezetőség minden tágja tiszta képet alkosson a rábízott területről, és hogy a vezetőség, mint testület, ne puszta Összeílte6ztője lé­gyen a részb«$2ámol óknak, hanem elemző, értékelő fel­dolgozója, s ezzel megítélő- je a végbement események­nek. Véleményt kérni minden kommunistától, összehívni a pártesoportokai, összegezni a gazdasági vezetés beszá­molóiét .. ezernyi e’eme van a pártalapszervezetekhen a kongresszust megelőző Idő­szak teendőinek. A módsze­rek te-mí^otecvi különböz­nek, de ievvpn mindenütt kö "s az elv: minél többet megvalósítani a X. kong­resszus határn'-*<»lból, mi­nél több tettel, aranyfedeze­tet adni mindannak, arai számadásként a kommnnjs. tik közössége elé kerül

Next

/
Thumbnails
Contents