Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-23 / 274. szám

1974. november 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hégi házak az új negyedekben Egyik levélírónk azzal a kérdéssel fordult a szerkesztő­séghez, hogy vajon miért tűrik meg Szolnok új, vagy meg­újuló negyedeiben a múltból ittmaradt, rozoga, csúnya épü­leteket, s vajon meddig rontják még ezek a szépülő város­képet? A kérdés megérdemli a nyilvános választ, hiszen levélírónkkal együtt bizonyára sok szolnoki és Szolnokon átutazó nem érti, miért nem igyekszünk megszabadítani a várost ezektől az épületektől. Lépést tarlva a lakosság igényeivel Tervszerűen és hullurállan Fel kell zárkózni az igényekhez rétében elmondhatjuk, hogy a kereskedelem lépést tudott tartani a kereslettel. Az ér­tékesítés hatékonyabb meg­szervezésével a vállalatok és a szövetkezetek többet tö­rődtek. Nagyobb kínálat, jobb árupropaganda jellemzi az iparcikk kereskedelmet. A vendéglátóipar színvonalá­nak emelésére tett intézke­dések is eredményesek vol­tak. Az árbevétel szerkeze­tében az ételek, az eszpresz- . szó-kávé és az üdítő ital el­adás növekedett. Az olcsó ét­keztetés iránti igényeket csalt részben elégítettük ki. A ke­reskedelemben dolgozók munkakörülményeinek javí­tása, a munkavédelmi intéz­kedések megvalósítása kie­légítő volt. A nehéz fizikai munkát megkönnyítő szállí­tó- rakodóeszközök most már egyre több üzletben, boltban megtalálhatók. A szakmai felkészültség javítását tanfo­lyamok szervezésével segítet­ték, de az iskolarendszerű oktatás lehetőségei nem bő­vültek. összegezően azt mondhatjuk, hogy a tavalyi aktíva pezsdítően hatott a kereskedelem munkájára. — A kereskedelmi szervek árpolitikája általában meg­felel a párt életszínvonal - politikájának, a társadalmi elvárásoknak. A vállalati, szövetkezeti ártervek nagy többsége azt tartalmazza, hogy a gazdálkodó szerv 1974-ben saját elhatározásból áremelő intézkedést nem kezdeményez. Akik változ­tattak az árakon azok is ki­fejezték, hogy az eltérések többlet árrés összegét más áruk árcsökkentésénél fel­használják, vagyis a fogyasz­tói árszínvonalat nivellálják. A szállítók részéről kezde­ményezett árcsökkentést a kereskedelmi szervek több­sége is követte. Az ártervek célkitűzéseinek megfelelő ár­gazdálkodást tükröznek a vállalati, szövetkezeti árufor­galmi árrés-szintek. Árható­ságaink ellenőrzéseinek ösz- szefoglaló tapasztalata, hogy az alkalmazott árak terüle­tén a vizsgálatok számához mérten a szabálytalanságok aránya még mindig 10 szá­zalék felett van. Simon József ezután szólt még a munka- és üzemszer­vezés helyzetéről, a kereske­delemben bevezetett munka­időcsökkentésről és az üzlet- hálózat fejlesztéséről. A beszámoló utáni vitában felszólaltak kereskedelmi dolgozók, vezetők, párt- és szakszervezeti titkárok. Mindannyian a munkahelyü­kön elért eredményeikről, gondjaikról beszéltek. A vi­tában szót kért dr. Bereczki Lajos a megyei tanács el­nökhelyettese is. A levélben ugyan csak négy konkrét területről van szó, de ennél több helyen is állnak ilyen házak, s az újabb építkezések környékén bizonyára még továbbiak is lesznek. E régi házak megtartásá­nak alapvetően két oka le­het: a lakáshiány és a fel­vonulási épületek megtakarí­tása. Park vagy autóbuszállomás A lebontott házak lakóit megfelelő módon el kell he­lyezni, s ez természetesen növeli a lakásra várók egyébként is népes táborát. Logikus tehát, hogy először csak azokról a házakból te­lepítik át a lakókat, amelyek helyén új épület emelkedik majd. Azokat a házakat azonban, amelyek helyén például az új lakónegyedek parkjai lesznek, csak az egész építkezés záróakkord­jaként bekövetkező parkosí­tás előtt bontják le. Ezzel azt lehet elérni, hogy addig (esetleg évekig) a lakók nem igényelnek új lakást. A ren­delkezésre álló cserelakáso­kat tehát azoknak lehet ad­ni, akiknek a háza helyén új épületek állnak majd. tehát akiknek a házát mindenkép­pen bontani kell az építke­zések megkezdése előtt. Levélírónk például joggal teszi szóvá, hogy a Várkonyi tér sarkában, a Zagyva gát­ja és a Kun Béla körút kö­zött nyolc-tíz dűledező épü­let áll. Ha azonban ezeket lebontanák, az ott lakó tíz­A gépműhelyben nagy a zaj, szerszámok feleselnek egymásnak. Orvos Nagy Jó­zsefet, a Nagykunsági Víz­gazdálkodási Társulat 26 /éves körzeti szerelőjét egy MTZ mellett találom. — Ki kell cserélni a kup­lungot, meg kell javítani a féket és a hűtőt. Az a dön­gölőbéka is rám vár — mu­tat a furcsa tömörítő szerke­zetre. Karcag egyik legfiatalabb tanácstagjához jöttem. _ Az ifjú „városatyát”, a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának tagját a tanácstagi beszámolóról kérdezem. — Nagyon jól sikerült. Az 51 -es választókörzet lakói kritikusan, józanul vitázva vették sorra problémáikat. Megértőén fogadták egy-egy kérés indokolt elutasítását is, elvégre mindent nem le­het egyszerre megcsinálni. Kérték például a vízveze­tékhálózat bővítését, de en­nek feltétele a város víz­gondjainak megoldása. En­nek ellenére épülni fog víz­vezeték a körzetben, csak kevesebb, mint amennyit szeretnének. — Milyen eredményekről tudott beszámolni? — Annak örülök, hogy 1971-től, amióta tanácstag vagyok, minden esztendőben Az 1974-ben készült fil­mek gazdag válogatását ad­ja a budapesti Toldi stúdió­moziban december 5-én kez­dődő magyar filmnapok ese­ménye. Rendezőinek — köz­tük a filmfőigazgatóságnak, a MOKÉP-nek, a film- és tclevízióművészek szövetsé­gének, a filmtudományi in­tézetnek — célja, hogy jó népszerűsítő pódiumot bizto­sítsanak mind a közönség, egynéhány családnak lakást kellene biztosítani. Ha vi­szont az e célra meglévő la­kásokat ők most megkapnak, nem lehetne megkezdeni más, halaszthatatlan létesít­mények építését, mert az e létesítmények helyén lakó családoknak már nem tudna a tanács lakást biztosítani. A Várkonyi téren álló öreg házak helyén park lesz. Ter­mészetesen ez is fontos, sőt hosszabb távon nélkülözhe­tetlen, de most még nem annyira, hogy miatta esetleg az autóbusz-állomás építésé­nek megkezdését érdemes lenne hosszú ideig elhalasz­tani. E lap hasábjain magunk is sokszor emeltünk szót a zöldterület növelése és a szép városkép kialakítása érdeké­ben, de azt sem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy lakásgondjainkat növeljük, ha nem csak ott bontunk egyébként még lakható há­zakat, ahol az elkerülhetet­len. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a Tal­linn körzet mellett a vasúti töltés mentén álló házak, vagy a Fiumei út megmaradt öreg házai összedűlésükig megmaradnak. Pontos dátu­mot nem lehet mondani, de a következő ötéves tervet biztosan nem élik túl. Felvonulási épületek lesznek Előfordul olyan eset is, hogy a lakók kiköltöznek az épületekből, de a bontás mégsem kezdődik meg. tudtam eredményt elköny­velni. Ez a „hagyomány” most sem szakadt meg. Ha­marosan elkészül a Sport utcai „járdátlan” oldalán is a betonjárda, nyáron pedig kutat építettek az Epreskert utca sarkán. — Az idei beszámoló különbözött az eddigiektől? — Nagyon sokban. Most csak általános tájékoztatót kaptunk a tanácstól. Ebből azokat a részeket vettem át a beszámolómba, amelyek érdekük, érintik körzetünk lakosait, és ezt kiegészítet­tem a mi apró, hétköznapi problémáinkkal. Én készítet­tem a beszámolót és nem készen kaptam, ez a lényeg. A másik újdonság az utca­bizottságok választása. Ko­molyan mondom, a körzet lakói példásan, felelősen se­gítették „világra” ezt az új bizottságot. — És a szabad idejében? Mire futja még? — Á galambás.zásra. Van ötven postagalambom, röp- tetni is szoktam őket. Az idén nyáron az NDK-ten- gerparttól is jött haza ga­lambom. Ezenkívül barká- csolgatok a ház körül ezt azt, segítek a feleségemnek, játszom a fiammal... mind a hazai és külföldi meghívottak körében a leg­frissebb hazai filmalkotá- • soknak. Mint azt a tegnapi sajtó- tájékoztatón a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének székhazában bejelentették, a december 5—11-ig tartó programban 15 filmet vetí­tenek, ezek között 8 olyat, amely még nem szerepelt a mozik műsorában. Ilyenkor az építők felvonu­lási épületnek használják az öreg házakat, s ezzel jelen­tős megtakarítást érnek el. Az építkezés befejeztével ezek a házak természetesen eltűnnék. Levélírónk az említett há­rom terület (Várkonyi tér, Tallinn körzet. Fiumei út) mellett megemlíti, hogy a Barátság és a November 7. felüljáró mellett, a város „kapujában” is állnak roz­zant épületek, s rontják a Szolnokról kialakítható ké­pet. A vasút melletti területek sorsa most attól függ, ho­gyan halad a vasúti rekon­strukció. Mint ismeretes, a teljes felújítás három sza­kaszban történik. Az első volt a rendezőpályaudvar ki­alakítása, a második jelen­leg is tartó szakasz a sze­mélypályaudvar felújítása, a harmadik pedig a teherpá­lyaudvaré lesz. Ez utóbbi­nak most készül a beruhá­zási programja. A terület rendezésére csak elkészülte után lehet részletes tervet készíteni. Fokozatosan tűnnek el Az említettek mellett is van még Szolnoknak jó né­hány olyan területe, amelye­ken oda nem illő, rozzant, lebontásra ítélt házak van­nak. Ezek az építés ütemé­nek megfelelően, fokozato­san tűnnek el. Érthető, ha a | várost Szerető emberek szí- I vesen látnák helyükön má- 1 ris az új, modern, nagyvá- [ rosi épületek sorait, vagy a zöldéiül parkokat, de bár­mennyire is meggyorsult az utóbbi években Szolnok fej­lődése, sajnos mégsem olyan gyors, hogy utolérje a gyara­podását számontartó szolno­kiak fantáziájának szárnya­lását. B. A. öt film Szolnok megyéről Ha egy stúdió heindul Ez év elején megyei ama­tőr- és dokumentumfilm stú­dió alakult Szolnokon. A stúdió feladata, megörökíte­ni a tájegység legfontosabb poütikai, gazdasági és kul­turális eseményeit, továbbá módszertani segítséget nyúj­tani a megye amatőrfilxnes mozgalmának. Bár a megnyitó óta eltelt tíz hónap rövid idő, mégis úgy tűnik: e kezdeményezés kiállta a próbát. Legalábbis ezt bizonyítja az elkészült öt — egyenként 10—12 per­ces — film. A Tisza tánc­együttes folklórkutató mun­káját mutatja be a „Kútfő”, Papi Lajos kisújszállási szobrászművészt egy portré­film. A stúdió filmesei meg­örökítették kamerájukkal a szolnoki ejtőernyős világ- bajnokság eseményeit, s a Járműjavító „Tyitov” bri­gádjának életét is. Az ötö­dik kisfilm címe: „Jubile­umra készülünk”. Pár esz­tendő múlva ritka érték le­het e rövidke celluloidsza­lag, hisz a legtöbb forgatá­si helyszín azóta már meg­változott Szolnokon: bontot­ták, építették közben váro­sunkat. Talán a stúdió munkájá­nak is köszönhető, hogy az amatőrfilmlesek IV. tájegy­ségi szemléjére — november 30-án és december 1-én Debrecenben lesz — minden eddiginél többen jelentkez­tek Szolnok megyéből. A szolnoki, túrkevei, mezőtú­ri, újszászi és kunszentmár­toni pályázók ígérik: egy­két díjat biztosan „ellop­nak” a hajdúsági főváros­ból (Folytatás az 1. oldalról) mellett. Az alapanyagterme­lés és a feldolgozóipar fej­lődése meghatározza az egyes fogyasztási cikkek kínálatát, növeli a vásárlóalapot, fo­kozza a kereskedelem ellá­tási felelősségét. — Egy évvel ezelőtt a kommunista kereskedelmi aktíván összefoglaltuk leg­fontosabb feladatainkat. Te­kintsük át mire jutottunk, miben értük el a kitűzött célt, milyen feladatok meg­oldásában van lemaradás. Első helyen a vállalati, szö­vetkezeti üzletpolitika meg­javítására irányítottuk a fi­gyelmet. Ez azt jelentette, hogy a vállalatok, szövetke­zetek éves terve a kereske­delmi szervek dolgozóinak valóságismeretére épüljön és használja fel az országos és a megyei kereskedelempoli­tikai célkitűzéseket. Hozza összhangba a vállalati szük­ségleteket és lehetőségeket az árubeszerzés, az eladás, a fejlesztés, a munkaerőgazdál­kodás területein. Az év el­telt időszakának áruellátási kínálati helyzete és a gaz­dálkodási eredmények isme­— A megye kiskereskedel­mi vállalatai az ÁFÉSZ-ek összességében eleget tettek a piaci egyensúly követelmé­nyének. Forgalmuk a negye­dik ötéves terv eddig eltelt időszakában évenként átla­gosan 9 százalékkal növeke­dett. Az élelmiszer és élve­zeti cikkek forgalma azt mu­tatja. hogy jelentősen nőtt a hús- és húskészítmények, a tej, a hal és a baromfi el­adása. Mérsékeltebben nőtt a tojás és a tejtermékek ér­tékesítése. A konzervekből és mélyhűtött árukból a for­galom kiemelkedően nőtt, de a friss hazai gyümölcs, zöldség és burgonya, vala­mint a déligyümölcs-értéke- sítés lassan bővült. — A megyei tanács meg­állapította, hogy az élelmi- szeripari termelés és az áru­forgalom bővülése a kereslet és a kínálat egyensúlyának javulását eredményezte a megyében. A ruházati cik­kek áruforgalma a tervezett­nél kisebb mértékben, éven­ként átlagosan 5.5 százalék­kal. a vegyesioarcikkeké 1970—74. között átlagosan 9.6 százalékkal növekedett. A vendéglátóipari árbevételek évenként 1 százalékkal elma­radtak a tervezettől.' A me­gyei tanács az év második felében tárgyalta a vendég­látás és az idegenforgalom tevékenységét, határozatában átfogó középtávú Szakmai tervek készítését írta elő. A szakmai terveknek minden tekintetben a gyorsabb üte­mű fejlődés, a kulturáltabb áruszolgáltatást kell előmoz­dítaniuk. A megyei párt-végrehajtó­bizottság és a megyei tanács nevében üdvözölte a keres­kedelmi dolgozók megyei ak­tíváját. — Meggyőződésem, — mondotta — hogy a ke­reskedelemben is nagy ha­tása van a kommunista aktí­vának, ezért a jövőben év- ről-évre helyes lesz össze­hívni. Ezután kereskedelempoliti­kai kérdésekről beszélt dr. Bereczki Lajos: — A kereskedelemben van­nak kezdeti eredmények, amelyekről jól esik szólni, de vannak sok éve megol­datlan problémák, amelyek­ről kötelesek vagyunk be­szélni és megoldásukat elha­tározni. A kereskedelem fej­lődése elmarad más népgaz­dasági ágak fejlődési-ütemé­től — különösen a két fő termelési ágazatétól. Bizto­sak vagyunk abban, hogy az egyensúly biztosításához szükséges intézkedéseket a központi szervek megteszik. Nekünk tehát elsősorban az- za kell foglalkozni, ami a feladatokból reánk hárult. — Jelenleg ott tartunk, hogy vannak milliórdokat termelő ipari vállalataink, .több százmillió forintos ter­melést megvalósító mezőgaz­dasági üzemeink és körülöt­tük ött van a szatócs típusú kiskereskedelmi hálózat. Az az. álláspontunk, hogy az ÁFÉSZ-eknek, a kereskedel­mi vállalatoknak mielőbb fel keU zárkózni más ága­zatok. fejlettségi szintjéhez. Olyan üzletekre, áruházakra, éttermekre van szükség, amelyek képesek a szó öko­nómiai értelmében vett ke­reskedelmi tevékenységre és a megnövekedett és növekvő igényeket kielégítik. — Elégedetlenek vagyunk a kereskedelem beruházási tevékenységével. Tapasztal­juk, hogy a beruházás ott megy jól, ahol a kereskedel­mi vezető hatékonyan maga irányítja a munkát. Sok he­lyen a vezetők úgy fogal­maznak, hogy „ők nem be­ruházók, ők nem értenek hozzá”. Ez a baj. Meg kell szüntetni azt a tűrhetetlen állapotot is, ami az utóbbi években eluralkodott, hogy főleg csak azt forgalmaznak, amin nagy a haszon. Arra kell az energiát fordítani, hogy korszerűsítéssel a tisz­ta forgalmi költség csökken­tésével minden ágazat jöve­delmező legyen. Az áruellá­tás nincsen arányban az ef­fektiv fogyasztói kereslettel. Ennek oka, hogy korszerűt­len és elégtelen hálózat, a tudományos keresletkutatás és az árukínálat ismeretének hiánya, valamint a kényel­mes, biztonságos árurendelés és készletezés. — A megyei párt- és taná­csi vezetés a megye lakossá­gának érdekében kiemelten kezeli a kereskedelmet. Nem­csak bírál, hanem aktívan segíti a gondok megoldását Biztosak vagyunk abban, hogy a kereskedelem dolgo­zó kollektívái, a vezetők az igényeknek megfelelően kor­szerűsítik munkájukat, mun­kafeltételeiket s ezzel együtt az ellátást is. A kereskede­lem több területen bizonyt* tott már, például az ejtőer­nyős világbajnokság idején. Nagy erőpróba volt Készül­jenek fel jól Szolnok 900. év­fordulójára és az ötödik öt­éves terv sikeres megalapo­zására. Ehhez kívánunk jó munkát a megye kereskedel­mi dolgozóinak — fejezte be a felszólalását dr. Bereczki Lajos. A megyei tanács elnökhe­lyettese után Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhe­lyettes szólalt fel az aktíván. — Jó lehetőséget kínálnak az ilyen tanácskozások, a re­ális helyzet feltérképezésére, a vélemények kicserélésére, s természetesen a megyei ve­zető testületek követelmé­nyeinek megismerésére. Az aktíva akkor éri el igazán a célját, ha jól mozgósítja a megye kereskedelmi dolgo­zóit a munka javítására, az új feladatok minél sikere* sebb megvalósítására, —i mondotta felszólalásának ele­jén, majd így folytatta: IXagyohb és jobb választék — Az elmúlt négy év alafí az áruforgalom egészségesen fejlődött, kevesebb a Hiány­cikk, nőtt a termelékenység. Legfontosabb, hogy a keres­kedelmi • dolgozók együttes céljuknak tekintsék a lakos­ság igényeinek kielégítését. Feladataink közül megemlí­tem a jelentősebbeket. Tö­rekedni kell arra, hogy a félkész- és konzerváruk for­galmát növeljük. Ezzel ered-i ményesen hozzájárulunk a nők helyzetének javítására hozott párt- és kormányha­tározat megvalósításához! Meg kell szervezni a konté-i neres szállítást. Az élő mun­ka megtakarítást jelent, ä ezenkívül megkönnyíti az el­adók helyzetét is. akiknél* nagy többsége nő. Törekedni * kell az állami és szövetkéz zeti kereskedelemben egyJ aránt a profil ..megtisztítás sára”. Arra gondolok, hogy egyes boltokból kiszorulnál* az élelmiszerek a tartós fo­gyasztási cikkek miatt. Á vendéglátóiparban növelni kell a meleg étel kínálatot. Ezt önkiszolgáló éttermek lé­tesítésével a konyhai kapaci­tások kihasználásával, a vá­laszték növelésével lehet el­érni. A ruházati boltokban ügyelni kell arra. hogy a di­vatos áruk mellett mindig legyen olcsó, rögzítettáras termék is. A 44 órás mun­kahét bevezetése a kereske­delemben nagy társadalmi vívmány. Igaz még adódnak gondok, problémák, de a dol­gozók többsége élvezi a sza­badnapokat. Közeledik az év vége. a karácsony, az újév. Ez az időszak még nagyobb terheket ró a kereskedelem­ben dolgozókra. A nehéz fel­adatok megoldásához erőt és egészséget kívánok a Szol­nok megyei kereskedőknek. A vitában elhangzott kér­désekre Simon József adott választ, majd Árvái István zárszavával befejeződött az aktívaülés. .. Sz. E. Egy ifjú „városatya” — körmendi — December 5-tűl ar fiiam apók Budapesten

Next

/
Thumbnails
Contents