Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

1974. november St, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Közművelődési veié kedők a rádióban Már csak a papír kellett MSZB T-tagcsoport alakult Tiszafüreden Az elmúlt napokban me­gyénkben több új MSZBT- tagcsoprt alakult, jeléül a két nép barátságát ápoló ha­gyományoknak. Az új tag­csoportok közül az egyik egy nemrég avatott üzemben, a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységében kezdte meg működését. Új üzem, új tagcsoport. Ezért is figyelemre méltó, hogy pár nappal a gyáravatás — Tulajdonképpen nem is annyira új ez a tagcsoport — mondja Kövér István a pártalapszervezet titkára. — Pontosabban csak a megala­kulást igazoló „papír”. az oklevél új. Szinte minden jött magától. A gyár kollek­tívájának régóta megvannak a szovjet kapcsolatai. Nem sokkal később egy Vosztok űrhajó makettje ke­rül elő. Az egyik szovjet ala­kulat ajándéka. Pásthi Tibor az új tagcsoport elnöke, aki egyébkent pártvezetőségi tag is, a rendszeres magyar— szovjet találkozókról, a ba­rátságos, de lelkes foci mécs­esekről, a gyárban és elődjé­A hatalmas műhelycsar­nokban óriási gépalkatré­szek, acélszömyek születnek: az 5—6 tonnás portáldaruk szerkezeti elemei. Ezek a gyártmányok túlnyomórészt a Szovjetunióba kerülnék, a nagyobb kikötőkbe. Kissé precízebben: a gyár termé­keinek 80 százaléka szovjet exportra megy. S a legfőbb kereskedelmi partnerrel szinte szükségszerű a baráti kap­csolat kiépítése. Üjabb ada­lék ahhoz, hogy a Szamuely brigád miért javasolta a tag­csoport megalakítását. Tegyük fel a szokványos kérdést: és a jövő tervei? Ha már hivatalosan is lé­tezik a tagcsoport, miért ne közeledne a többi, régebben működő csoporthoz? Mégis kezdődött a kapcsolatok fel­vétele az abádszalóki, a kun- madárasi MSZBT-tagcsopor- tokkal. A Gorkij nyelvisko­lával közösen segítséget ad­nak az orosz nyelvtanfolya­mok szervezésében. Több­ször lesz MSZBT-klubdél­után már megalakult a tag­csoport, hiszen a költözés, az átállás, korábban a különfé­le szakmunkásképző — to­vábbképző tanfolyamok, épp elég gondot jelentettek a Ti­szafüredi „gyökeret verő” munkáskollektívának. Jog- Bal kérdezhetjük, hogyan maradt idejük a szervezésre, s ihogyan sikerült szinte együtt indulniuk az új gyár­ral? ben a gépjavítóban megren­dezett, a Szovjetuniót bemu­tató kiállításokról, a Szov­jetunióról tartott élménybe­számolókról beszélt, s a sok közül is a legemlékezetesebb találkozásra: Filip Gyenyi- szovics Kiva őrnagy látoga­tására, aki a Tiszafüred fel­szabadításában részt vett egyik zászlóalj parancsnoka volt. S minthogy a sokféle rendezvény egyre több ér­deklődőt bekapcsolt, volt kj- re alapozni. A tagcsoport nyolcvanegy taggal indult. De ez még nem minden. Azt tervezik, szinte az egész gyár egy magyar—szovjet baráti tagcsoport lesz. Trázsj József műve'zető to­vábbviszi a gondolatot. — Közülünk eddig is jár­tak már sokan a Szovjet­unióban turistaként, de az más. Nem turistaként, ha­nem munkásként is ki kell oda menni, » azt hiszem, el­képzelhető lenne, hogy egy- egy alkalommal valamilyen gyártmányunk kinti össze­szerelésében részt vennénk. Az embert érdekli mi lesz a munkája eredménye. Ez is az MSZBT-témába tartozik! Nem beszélve arról, hogy a szovjet munkásokkal is jobb kapcsolatunk lenne. után, ameQyre szovjet ven­dégeket hívnak, élménybe­számolókat tartanak, s ter­mészetesen kirándulást, ta­nulmányutat szerveznek a Szovjetunióba. Nemrégiben meghívták a gyár dolgozóit a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házába látogatás­ra. A tiszafüredi MSZBT- tagcsoport programjában most már ez a látogatás is szerepel. L Zs. A Magyar Rádió két rep­rezentatív nagyszabású iro­dalmi sorozattal köszönti fel- szabadulásunk 30. évforduló­ját. Különösen nagy várako­zás előzi meg a József Attila születésének 70. évfordulója tiszteletére meghirdetett or­szágos szavalóversenyt, ame­lyet a rádió indított a Kul­turális Minisztériummal, a Népművelési Intézettel és a Somogy megyei tanáccsal közösen. A versenyt meghir­detők között ott van még a KISZ Központi Bizottsága, a SZOT, a Magyar írók Szö­vetsége és a Magyar Televí­zió is. Még e hónap végén megkezdődnek a selejtezők, ezek után kerül sor a me­gyei, illetve Budapesten az összevont kerületi elődön­tőkre. Az előzetes bejelen­téssel ellentétben a közép­döntőket nemcsak a televí­zió, hanem a rádió is egye­nesben közvetíti. így az or­szágos József Attila szavaló­verseny hetente egy alka­lommal jelentkezik majd február 21-től a sokmilliós hallgatóközönség előtt. A dön­tőt pedig április 11-én sugá­rozzák egyenesben Balaton­szárszóról. Január 23-án jelentkezik először, s utána havonta 70 perces műsoridőben a Hang­tárlat című, műveltségi ve­télkedő, amelyet a tanácsi és szakszervezeti művelődési házak számára hirdetett meg a Magyar Rádió, a Kulturá­lis Minisztérium és a SZOT. Mint címe is jelzi, az új ver­seny alapanyaga a rádió fel­becsülhetetlen értékű hang­dokumentációja, híres elő­adások, koncertek, politikai események, neves személyi­ségek hangja. Ez a verseny azonban korántsem arra kí­váncsi, vajon felismerik-e a részvevők a megszólalók hangját, hanem a kombina- tív készséget próbálja szá­monkénti, azlt, hogy a ver­senyző hogyan tudja haszno­sítani, kapcsolni az elhangzó dokumentumokat. Minden megye 12 főnyi csapattal képviselteti magát a ver­senyben, kivéve Budapestet, mely egyszerre két csapatot is indít, Pest, illetve Buda színeiben. Bár a küzdelem­ben elsősorban a művelődé­si házak jutnak szóhoz, a já­tékszabályok lehetővé teszik, hogy az egész megye válo­gatottja indulhasson a küz­delemben. Nem kellett kitalálni Ki kell oda menni . ^ . , / Nyelvtanfolyam, klubdélutánok Fogadóóra a laktanyában Budai Jenő őrnagy, harma­dik éve tagja a szolnoki Vá­rosi Tanácsnak. Nem szol­noki születésű, de itt végez­te a katonaiskolát, s meg­szerette a várost. — A tanácstagi munkában mindig gondot fordítottam arra — mondja —, hogy a katonai szolgálatra bevonult fiatalok — a KISZ-szervezet segítségével — megismerjék a város történelmét, földraj­zi, gazdasági helyzetét, vala­mint fejlődését. Szorgalma­zom a területi kapcsolatok erősítését is, hogy katonafi­ataljaink még jobban kötőd­jenek a városhoz. Amikor ta­lálkozom választóimmal, el­mondom, hogy miben tud­nak segíteni a lakosságnak, mert érdekli őket a város fejlődése és szívesen végez­nek társadalmi munkát. — Tanácstagi munkájában mit tart most a legfontosabb­nak? — A munka igen sokrétű és sokirányú. Ha most mégis választanom kell, akkor a város 900 éves jubileumi ké­szülődését emelem ki. Mert ez tanácstagi feladat is. Vá­lasztóim értik ennek a jelen­tőségét, amit bizonyít többek között, hogy a hivatásos ál­lomány több ezer forint ér­tékben vásárolt jubileumi emlékbélyeget és társadalmi munkában részt vállaltunk óvodák, iskolák rendbehoza­talából. — Választói milyen ügyek­ben kérik leginkább a segít­ségét? — A hivatásos állomány tagjai közül főleg a fiatal házasok jönnek hozzám, el­sősorban bölcsődei, óvodai gondokkal, de szó esik az autóbuszközlekedés, az üzlet- hálózat és a vásárlási lehe­tőségek javításáról is. Eddigi tapasztalataim alapján el­mondhatom. hogy a tanács­hoz benyújtott javaslataimat, észrevételeimet megvizsgál­ták és a kérelmek többségét megoldották. — És a sorállományú ka­tonák gondjai? — Az ő gondjaik termé­szetesen más jellegűek. Leg­többször — főleg a nősök — családi ügyeik elintézésének meggyorsítását kérik, eset­leg segély miatt fordulnak hozzám. Néha előfordul, hogy a bevonulási, vagy a szoci­ális segélyt nem kapják meg időben. Ilyenkor levelezni kell. hogy a tanácsok gyor­sabban intézzék a bevonulok ügyeit. — Mikor tart fogadóórát a laktanyában? — Amikor a hivatásos. vagy a sorállomány tagjai­nak megoldást sürgető prob­lémája akad. Az én ajtóm mindig nyitva áll a válasz­tók előtt, bármikor megke­reshetnek. — Ügy tudom, hogy tagja a városi tanács egyik, szak- bizottságának is. — Igen, az igazgatási és rendészeti szakbizottság tag­ja vagyok. Ez a munka szé­les területet ölel fel, szinte az egész várost érintő kérdé­sekben kell állást foglalni, dönteni, amelyek alapos megfontolást igényelnek. Hogy csak néhányat említ­sek: ide tartozik a város bel­ső rendje, tisztasága, gará­zsok, parkírozó helyek kiala­kítása. tűzrendészeti ügyek és a tanácsi lakások elosz­tása. A legtöbb problémát azonban a város tisztasága jelenti, különösen az építke­zések növelik a gondokat. Budai Jenő őrnagy, ahogy mondják, igazi közéleti em­ber. Nem nézi. mennyi időt fordít a köz szolgálatára; sokszor szabadidejéből is jócskán áldoz választói jo­gos kéréseinek intézésére, mert tudja ezek az apró ügyek az emberek számára a nagy ügyek. Tóth'GyuIa Oktatók, diákok véleménye Gépek „orvosai” lesznek A kenderes! Mezőgazdasá­gi Gépészképző Szakiskola tiszta, világos műhelyeiben nagy a sürgés-forgás. Az egyik műhelyben vetőgépet állítanak be a tanulók, a másikból kopácsolás hallat­szik, a harmadikban pedig nyakig olajos fiúk egy trak­tort szerelnek. Bozsó Ferenc Urbán Vincét; a szakisko­la igazgatóját a képzési mód­szerről kérdezem: — Iskolánk elvégzése után a fiúk növénytermesztő gé­pész szakmunkásbizonyít­ványt kapnak. A három év alatt olyan alapvető dolgo­kat tanulnak meg diákjaink^ melyekre a gyorsan fejlődő mezőgazdaságban biztosan alapozhatnak. Az elmélet a legmodernebb eljárásokat, technológiákat követi, saj­nos a gyakorlatunk még nem tart itt. — A gyerekek az iskola műhelyeiben ismerkednek meg a gépekkel, majd a tan­üzemben, — a Középtiszai Állami Gazdaság tiszaszent- imrei kerületében — vagy más gazdaságokban dolgoz­nak. Jövőre már a kendere­Paróczai Lászíló szakokta­tó évek óta a tiszaszentimrei tanüzemben irányítja a gya­korlati oktatást. — Mik a tapasztalatai? — Amikor a képzés ebben a formában — két hét az is­kolában, két hét az üzemben — elkezdődött, az volt az el­képzelésünk, hogy kinn a a gyakorlati oktatás vezető­je mondja: — Ezen a héten a srácok szétszerelték a traktort, de úgy kell összerakniuk, hogy a jövő héten már szántani lehessen vele. Ez persze azért van így, mert kevés gépünk van, de legalább azonnal le­mérhető a munka eredmé­nye. sí November 7. Termelőszö­vetkezet lesz a tanüzem. En­nek az előnye kettős: a diák­otthon helyben van, és eb­ben a gazdaságban is meg­találhatók a legmodernebb gépek. Az iskolához sportlétesít­mény is tartozik: a fiúk több pályán is koptathatják a „bőrgolyót”. A készülő kosárlabdapályán gvomok közt szomorkodik a két pa­lánk. de Bozsó Ferenc el­mondta, hogy jövőre már ott is pattoghat a labda. A kollégiumi klubszobát nagy becsben tartják a diá­kok, maguk takarítanak, nem is jöhet be senki cipőben, csak papucsban. Legújabb „szerzeményük” egy pince­klub lesz, az építkezést már meg is kezdték. gazdaságokban minden gye­rek külön gépen fog dolgoz­ni, s egyedül. Sajnos erre nincs lehetőség, a gép gaz­dája is ott ül a masinán, de még így is jó eredményeket értünk el a tanulókkal. Négy fiú éppen egy Lajta típusú vetőgépet szerel, má­sik kettőt úgy kell előcsalo­gatni a szántótraktor vezető­fülkéjéből. — Miért választották -eat a szakmát? — Mindig szerettem a g<V pékét, otthon a szomszédunk is traktoros, őt is kérdezget­tem, azt mondta, érdemes Kenderesre menni — feleli Fazekas János. — így jöttem ide a 8. osztály elvégzése után, s most úgy érzem, jé helyen vagyok, azt hiszen^ egyikünk sem bánta meä hogy ezt a szakmát válasz, tóttá. — Nálunk a családból tőb» ben a mezőgazdaságban dol­goznak — kapcsolódik a beszélgetésbe Cócsi János — én sem akartam kilógni a sorbótl. Jő kezekben Hodosi József, a tanüzem főgépésze így nyilatkozik „fiairól”: — Hosszú évek óta kezem alatt dolgoznak ezek a gye­rekek és csak jót mondhatok róluk. Az állami gazdaság maga is képez szakmunkáso­kat, de az ő tudásuk meg sem közelíti azokét, akik a kenderesi szakiskolából ke­rültek ki. Ezek a srácok már másod-, harmadéves ko­rukban Önálló munkára ké­pesek, és amikor megkapják a szakmunkásbizonyítványt* nagyon könnyen beilleszked­nek bármelyik gazdaság kö­zösségébe. A legtöbben Szol­nok megyeiek és itt is ma. radnak. A végzettek közül sokan felkeresnek és elmond­ják, hogy amit itt tanultak^ nagyon jól tudják hasznos!-, tani. B. Gy. Pinceklubot építenek Rém bántak meg Panaszkodnak a lakók Elviselhetetlen állapotok a Bajcsi Zsilinszky úton Péftpé gyúrt hatalmas sár­tenger van Szolnokon, a Bajcsy Zsilinszky üt végén. Lassan eléri a lakóházak be­járatát. A 26. számú lakóépü­let tulajdonosa köveket ra­kott a ház sarkához, nehogy elvigyék a járművek. A ke­rékpárosok a gyalogjárdán közlekednek, mert máshol nem tudnak menni. Nem lehet ráismerni a né­hány évvel ezelőtt még kö­vezett, csatornázott, tiszta, rendes utcára. Elkeseredett lakói segítséget remélve, jo­gosan írtak szerkesztőségünk­be panaszos levelet^ A pin­cékben áll a víz, á tüzelőt nem viszik be az utcába, mert a sárban elakadnak a kocsik, újabban pedig már a szemetet sem hordják el. A lakóházak a víz miatt gyorsabban rongálódnak, s tulajdonosaik hiába kilin­cselnek az illetékes szervek­hez, egyik helyről a másik­ra küldözgetik őket. Az egész baj a Kolozsvári- híd bontása és az új felül­járó építése során keletke­zett. A híd alatti részt fel- töltötték, magasabb, mint az úttest. A csatorna a jelekből ítélve eldugult, nem vezeti el a vizet, amely így a csa­ládi házak alá folyik. Rá­adásul az utca felvonulási te­rület, ahol különféle anya­gokat tárolnak, s a hatalmas járművek ráhordják a sarat is. Erre jött még. a hetekig tartó eső, ami elviselhetet­lenné tette a lakók életét. — Esőben áll a járdán a víz, tó van a ház előtt. És Veszprémben befejező sza­kaszához érkezett az úi vá­rosközpont építése. Az el­múlt napokban robbantással távolították el a régi város­negyed öreg épületeit, utol­sónak egy régi iskolát. A város úi központjában rövidesen átadják rendelte­a felüljáró töltéséről is a há­zakhoz folyik a csapadék — kesergett a 24. szám alatt lakó Kottlár Gézáné. A legsúlyosabb helyzetben Pásztor Zoltánná, a levél írója van. Pincéjében áll a víz. A falak átnedvesedtek, a házának már egy jármű is nekiment. Idős, nyugdíjas asszony, minden fillért be kell osztania, miből javíttat­ja meg a házát? Szerinte a tanács illetékesei évek óta ígérgetik a kisajátítást, de nem történik semmi. Vajon lesz-e megoldás eb­ben a kilátástalannak tűnő helyzetben? Az illetékesek szerint igen. A városi tanács műszaki osztályán megigír- ték, hogy az útfenntartó üzem szakemberei a héten megcsinálják a járdát, mel­lette a lefolyót, s belekötik a csatornába. A KPM I. va­súti főosztály beruházási felügyelőségén azt ígérték, hogy munkagéppel letakarít- tatják a sarat az útról, a Vé­ső út elején lévő földtöme­get pedig december közepén elszállíttatják. Ezzel megoldódnak a kör­nyéken lakók gondjai. De mindazok, akik az ilyen i il­legő építkezéseket irányítják, levonhatják az ügyből a kel­lő tanulságot: lehetőleg ne okozzanak kárt az emberek­nek, de ha már mégis meg­van a baj, gyorsan intézked­jenek, ne labdázzanak a fe­lelősséggel. tésének a 20 emeletes to­ronyházat. amelyben 130 család talál otthonra. Az utolsónak lebontott régi há­zak helvén 8 szintes torony­házakat emelnek. Ezzel be- feieződik a műemlékek kö­zelségében kiképzett ú.i vá­rosközpont építése. Országos v!ta " a környezetvédelemről A jogalkotás paragrafus^ szerkesztő tudósai — az d- letékes igazságügyi szakem­berek — az év derekán el­készítették „Az emberi kör­nyezet védelméről” szóld törvényerőre emelkedő — jog- daní — várhatóan az or­szággyűlés által még az idén törvényerőre emelendő — jog­szabály első változatáról, te­hát még formálható terveze­téről országos társadalmi vi­tát szervezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. E közelmúltban lezajlott vi­ta tanulságairól, tapasztala­tairól érdeklődött, a Haza­fias Népfront illetékeseitől az MTI munkatársa. — A tanácsok és tömeg­szervezetek bevonásával szerveztük meg a vitát — mondták — várva és kérvo a közvélemény reagálását mindannyiunk közös ügve, a környezetvédelem kérdései­ben. Összesen több mint 1500 ember vett részt 34 vitafó­rumon. A lényeges észrevé­teleket. javaslatokat jegyző­könyvbe rögzítettük. Az írás­beli anyagokat összesítettük és egységes rendszerbe fog­lalva már eljuttattuk az Igazságügyi Minisztériumnak és az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumnak. — Megkezdődött — orszá­gos szinten is — a környe­zetvédelmi feladatok terve­zése, a szakemberek képzése és hatékonyabbá vált a tu­dományos kutatás is. A kör­nyezetvédelem társadalom­politikai jelentőségét bizo­nyítja a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által ren­dezett országos környezetvé­delmi tanácskozás is. ahol sor került a környezetvéde­lem társadalmi orogramjá- nak kidolgozására. — A társadalmi vita el­érte célját. Egyértelműen megállaníthatjuk — mondták a vitát szervező vezetők —, hogv ió mozgalmi módszer a Hazafias Népfront immár hagyománnyá váló kezdemé­nyezése, a szocialista de­mokrácia szélesítésében, a tudatformálásban. » jogal­kotó és a iogalkalmazók munkájának segítésében. — Pl — Uf városközpont V eszprém ben é c*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents