Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-02 / 257. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. november 2 11 4 csecsemő helyes táplálása Etensük^ vagy ringasttuk ? A? újszülött csecsemő nap, iának legnagyobb részét át- alussza. Álmából többnyire éhsége kelti fel. s ha jólla­kott, tovább alszik. Az. uh szülöttek többsége kezdetben kb. két-hórom óránként éhe­zik meg. Ahogy nő, fejlődik, egy-egv alkalommal mind több és több táplálékot vesz magához, és ennek megfele­lően hosszabb idő múlva éhezik meg. Ezekből a tapasztalatok­ból alakult ki az a szokásos szoptatási rend, hogy kezdet­ben naponta hatszor, vagy hétszer — háromóránként — később (általában négy kilo­gram mos súly körül) ötször — négyóránként — táplál­ják a csecsemőket. A rendszeres időközön­ként történő szoptatás azon­ban nem jelenti azt, hogy mereven ragaszkodjunk a kialakítandó vagv kialakított, rémihez. Ne költsüjs fel szoptatáshoz a mélyen alvó csecsemőt, és ne hagyjuk negyed-, fél- vagy három- negyedóráig sírni, fia a ki­tűzött idő előtt éhezik meg, A mély álmából felköltött csecsemő valószínűleg keve­sebbet szopik, hiszen való­színűleg azért nem ébredt föl. mert álmosabb, mint amilyen éhes- Ugyanígy fá­radt lesz a szoptatásig akkor i'S, ha előzőleg hosszú ideig sírni hagytuk: néhány szívás­nyelés után máj: álomba is merül, mielőtt annyit szo­pott volna, hogy hosszabb időre jóllakjon. így be is zárul a „bűvös kör”: keve­sebbet szopott, azért legkö­zelebb megint hamarabb kezd sírni, s a következő szopásig megint ugv kifárad, hogy ismét nem szopik ki­elégítően. A rugalmasság mindkét esetben, hasznosabb ;t „rend” merev betartásá­nál Sok csecsemő kezdettől fogua átalussza az éjszakát, magától tart hosszabb étke­zési szünetet. Gyakoribb azonban, hogy a? első hetek­ben négy-öt órával az 'esti szopás után felébred és sír­ni kezd. Előfordul, hogy né­hány kedves szó és egy pár kanálnyi tea megnyugtatja, de van úgy is, hogy amint leteszik (vagy esetleg még karon is) keservesen sír to­vább- Ilyenkor helyesebb megszoptatni, mint sírni hagyni, vagy ringatással nyugtatgatni. Hiszen nem al­szik sem ő, sem a család többi tagja. A ringatással pedig semmit sem oldunk meg: csak hozzászoktatjuk a kellemes bódulathoz, amit később újra sírással próbál majd kiharcolni magának. Ha viszont éjjel megszoptat­juk. valóban megnyugszik, hamarosan tovább alszik ő is, a család is, és reggel a rendes ritmusban folyik to­vább az élet­Kőíőít mellény Anyaga 200 g zöld. 50 g fehér és 50 g piros középvas- iagsagú gyapjú vagy műszá­las fonál, 3-as tűvel kötjük. Alapminta: színén sima, bal­oldalán fordított. A mellényt a szokásos lentről fölfelé ha­ladó kötési módtól eltérően az oldalvarrástól kezdjük s így jelen munkánkat a bal ujjánál kezdjük annak hát­részével 45 szemmel. 2 cm-t kötünk mindig simán, j* utá­na az alapmintával dolgo­zunk es mindjárt szaporí­tunk minden 2. sorban, a jobb szélén 2x2, 1x3 és egyszer 00 szemet és így 113 szemmel dolgozunk tovább és szaporítunk még 10 sze­met. de ezt mindig simán kötjük. A nyakkerekítését pontosan a szabásminta sze­rint kerekítjük. 10 cm után 1x3 és 4 x1 szemet feje­zünk be. 2 rm után 2 sor piros, 2 sor fehér, 2 sor pi­ros, 2 sor fehér és 2 sor piros csíkot kötünk, de csak az alap mintára a pántrész­re hem. A színek váltásá­nál a munka hátsó oldalán mindig keresztezzük a szá­lakat ,és külön vigyázunk, hogy se túl laza se túl szo­ros ne legyen a kapcsolás, Tovább haladunk munkánk­kal és a középtől számítva pontosan tükörképpel kös­sünk tovább és végül a 45 szemmel 2 cm-t mindig si­mán kötve fejezzük be a pulóver hátát. Elejét a há­tával azonos módon kötjük, de a nyakkivágást (kútsoron­ként kötve) 1 x 20, 2x3, 2x2 és 3x1 szemmel befejezve fogyasztjuk, a másik szélén ezeket a személtet száport l- juk. Kidolgozás: g két részt átgőzöljük, összevarrjuk, fel­szedjük a nyakkivágás sze­melj; (háta kb. 64, eleji» 102 szem) és öt tűvel egy sor sima, egy sor fordítottal 2 cm-t kötünk. Fiatal lányok­nak ingblúzhoz nadrággal, szoknyával is nagyon csinos. A BÁBOLNA TÍPUSŰ SERTÉS-NEDVESÍTÖ Előnyei: —; nagyobb és egyenletesebb súlygyarapodás, kisebb takarmány felhasználás, — rövidebb hizlalási idő, —- nagyobb értékesítési árbevétel. A berendezés könnyen és gyorsan telepíthető. Szaktanácsadás, művezetés, pótalkatrész-ellátás. I A szállítási feltételekről bővebb felvilágosítást nyújt a MEZŐGAZDASÁGI KOMBINAT kereskedelmi osztálya Cím: 2943 Bábolna Telefon: Bábolna 1-es Telex; 226555, 27211, valamint az AGROTRÖSZT és megyei AGROKER vállalatai, Zellerkrenijei es Töltött pulyka * Töltött pulyka. Hozzáva­lók: 1 fiatal, nem túl nagy pulyka, 4—5 evőkanál vaj vagy plaj, 4Q dkg sertéshús, 40 dbg gesztenye, 2 tojás. 2 dl tejszín, feketebors. só. A gesztenyét meghámozzuk és tejben puhára főzzük, majd áttörjük, a sertéshúst meg­mossuk, kockára vágjuk és kétszer ledaráljuk, össze­gyúrjuk a tojásisal, tejszín­nel, törött feketeborssal, só­val és hozzákeverjük a mar kihűlt gesztenyét. A pulykát kibelezzük, megmossuk, be- sózzuk, melle bőrét óvatosan felfeszítjük, és ez alá tölt­jük g tölteléket. Sütőtepsire tesszük, zsírral, vajjal vagy olajjal leöntjük, ég sütőbe, gyakran öntözgetve és meg­forgatva szép pirosra sütjük, fia kell, közben kevés vizet öntünk alá. A pulykát ily módon leginkább karácsony­kor készítjük el, Tölthetjük a hasüregbe is ekkor a pulyka mellét csíkokra vá­gott füstölt szalonnával meg­tűzdelhetjük vagy szalonna­szeletekkel betakarhatjuk. A gesztenyés tölteléket felsze­leteljük, es mjnt körítést ad­juk a pulyka mellé. Tölt­hetjük a töltött csirkénél le­írt töltelékkel is. * : * * * * * \ t t * * t ) * * t t é é * * * * * * t * t t * \ * * 1 Hová menjünk kirándulni? CEGLÉD IV Cegled múltjához hazánk történelmének jelentős eseményei fűződnek. 1514-ben egy forradalmi gon­dolkodású pap, a jobbágyok igazi képviselője — Mé­száros Lórine —- itt toborozott harcosokat a nagy pa- rasztvezer, Dózsa György seregéhez. Dó?sa 40 ezer embere itt a város környékén gyakorlatozott, ké­szült sorsdöntő csataira. A város piactere arról nevezetes, hogy itt mond­ta el Dózsa híres ceglédi beszédét. Ennek a beszéd­nek a hatásara dőlt el, hogy seregei fegyvereiket bel­ső ellenségeik ellen fordítják. Utunk alkalmával min­denekelőtt tekintsük meg azt a szép emlékművet, amit 1972-ben Dózsa György tiszteletére állítottak itt a városban. Több mint három évszázaddal Dózsa György csa­tái után, 1848-ban Jellasics horvát bán tort Magyar- országra seregeivel. Akkor hazánk másik nagy fia Kossuth Lajos szólította harcba a ceglédieket. A vá­ros lakói a környékbeliekkel együtt lelkesen álltak a haza védelmére. A ceglédiek a császári csapatok fel­tartóztatásával segítették azt is, hogy a kormány 1849-ben Debrecenbe helyezhesse át székhelyét. A városban a Szabadság téren áll ma is az a nagyméretű szobor, amit Kossuth születésének szá­zadik évfordulóján 1902-ben avattak. A gondozott park fái között találjuk azt az er­kélyt is, amelyet Pozsonyból szállítottak ide. Erről az erkélyről hirdette ki annakidején a nagy hadve­zér ország-világ előtt a jobbágyfelszabadítást. Cegléd ma hazánk jelentős vasúti csomópontja. Itt szinte mindenki számontartja azt a tényt, hogy az ország második vasútvonalát 1347 őszén itt nyi­tották meg es ez Budapesttől már Szolnokig épült. Ez azt is jelenti, hogy az első, a Budapest—Vác kö­zötti 35 kilométer hosszúságú helyett már 101 kilo­méter távolságú volt, A Kossuth Múzeumban igen értékes gyűjteményt találhatunk, ha oda betekintünk. A város fejlődését, történelmét bemutató kiállításnak is fontos részei az 1514-es és az 1848-as eseményekhez kapcsolódó tárgyi emlékek, dokumentumok. Itt őrzik például Kossyth íróasztalát, tábornoki egyenruháját, tűnni szobájá­nak berendezéseit stb. Mindezek mellett jelentős he­lyet kapnak itt a város munkásmozgalmát, iparát, annak fejlődését bemutató tárgyak, okmányok, do­kumentumok, Ceglédre Szolnokról a nap minden szakában jó a vonatközlekedés mind személyvonattal, mind gyors­sal. A gépjárművel utazók a Budapest fele vezető kifogástalan 4-es útról közelíthetik meg a várost. — B — | fi EK l ES/Ai EtíOÜ I\EK Korszerű utak gok ember igyekszik a há­za táját széppé, hangulatos­sá tenni. Munkát és pénzt nem sajnálunk, valamiről azonban sokszor megfeled­kezünk. A 1 serieknek a ge­rincét, a/, utak képezik. Az utak gyakran unalmas, szür­ke betonjárdák és nemhogy emelnek, de csökkentik a kert szépségét Pedig egy ügyes kőműves, vagy -barká­csoló kerttulajdonos — a helyi viszonyoknak megfe­lelően — házilag is sokféle, hangulatos utat készíthet. (A mellékelt rajzok alapján is.) A kert különböző részei­re való átjárást egyre töb­ben szabályos, vagy szabály­talan kőlapokból álló tipe­gőkkel oldják meg. A kőla­pokat annyira keli besüly- lyeszteni a pázsitba. hogy azok kiálló részei se a ka­szálást, se a fűnyírógép mun­kájúi ne akadályozzák. Igen szépek és ízlésesek az olyan járdák, ahol a kö­vek közötti resekbe füvet vetnek. Erre a célra csak az egészen finom, gyenge nö­vésű pázsitfélék alkalmasak. Nagy csomókat képező, rö­vid életű fűfajtákat, például olasz, vagy angol perjét ne használjunk. A kövek kö­zölt növő fű csak akkor szép. ha azt rendszeresen rö­vidre nyírják. Ez pedig tá­rasztó munka, és elkerülhet­jük, ha a rések közé olyan növényeket ültetünk, vagy velünk, amit nem kell nyír­ni. Igen szép erre a célra a japán mohapázsit (Sangina Subulata). Apró. csillag ala­kú virágai jelentéktelenek, de Szép zárt, mohaszerű pá­zsitot alkotnak. Aránylag drá­ga; a készen vásárolt táblá­kat apró darabokra szaggat­va kell jó tápdús földbe ül­tetni. Olcsóbbak és gyorsab­ban nőnek a kakukkfű-félék (Thymus). Igen hálás, szá­razságot és taposást túró, bu­ján terjedő az ezüstszürke le­velű madarhúrnak (Cerasli­um) egy gyengébben fejlődő, apróbb és ezüstösebb leve­lű vállfája, a C. tomento- sum columnae. Különösen sötét színű kövek között mu­tatós. A kövek közé virágsző­nyegként porcsinrózsát, vagy illatos ternyét (Alyssum) is vethetünk. Finom apró mag- vaikat homokkal keverve, gyengén takarva, ledöngöl­jük. A porcsinrózsa sokszí­nű virágai igen szépek, de csak napfényben virágzanak. A ternye ennek ellentéte, 10 cm magas, feliért lila, újab­ban élénk rózsaszínű virágai egész nyáron, az első kisebb fagyokig virágzanak és akáe- virágméz illatához hasonló illatot árasztanak. Fűvel, virággal szebbé te-’ hetjük a falusi házak kör­nyékét, a nyaralók kertjét és ami szintén nem utolsó dolog, portalaníthatiuk óv­hatjuk az egészségünk szá­mára oly értékes levegő tisz­taságát. Siabáiues tme? kőeek éhémt&e f£éei 4 Uj lehetőséi» a sertéshústermelésben

Next

/
Thumbnails
Contents