Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-16 / 268. szám
1974. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * 5 A tiszaligeti stadionban sokan dolgoznak azért, hogy Szolnok december 4-én méltó keretek között rendezhesse meg a Magyarország—Svájc válogatott labdarúgó mérkőzést. Épül a lelátó, az öltözőkben az utolsó simításokat végzik. Szovjet katonák is ott serénykednek. Vezetőjük egy fiatal hadnagy. A kérdésre, hogy miért dolgoznak ilyen lelkesen, önzetlenül ezt válaszolták: „Szeretjük a sportot” (Fotó: Novák) Ismeretes a megyei pártbizottság állásfoglalása, hogy ez év végével újból intenziven kell foglalkozni a pártlapok fejlesztésével, azon belül is elsősorban megyei lapunk példányszámúnak növelésével. E határozatnak megfelelően kezdődött az őszi fejlesztési akció október elején. A szervező munka gondos előkészület alapján indult be, sajnos azonban a lendület az őszi mezőgazdasági munkák elmaradása miatt alábbhagyott. Október végére a kitűzött feladat mintegy 50 százalékát sikerült csak elvégezni. November 1-ével 2.162 új Néplap és 555 Nép- szabadság előfizetőt szerveztek az aktivisták. Városaink közül jelenleg Karcag kiemelkedően vezet a szervezési munkában. Egyrészt október óta újabb előfizetők csatlakoztak az olvasótáborhoz, ugyanakkor megtartották a régebbi előfizetőket. A tapasztalat azt mutatja, hogy a karcagi pártái apszervezetek, a posta és a társadalmi aktívák közreműködésével, a pártbizottság irányításával rendkívül szervezetten, és az ütemezésnek megfelelően oldják meg a fejlesztést. Kisújszállás és Tűrkeve városok a kezdeti szervezési intézkedéseket megtették, a szükséges felkészítés is megtörtént, de még csak szórványos eredmények jelentkeztek. Mezőtúron és Törökszent- miklóson igen nagy volt a lemaradás. most az új akció nyomán a két városban már 90 százalékra teljesítették a tervet, de további jelentős erőfeszítések szükségesek. Szolnokon és Jászberényben később indult az akció, s emiatt például Jászberényben gyorsítani kell a szervezői munkát. Járásaink közül a szolnoki járás áll az élen. Itt is a taA folyók medre régészeti leleteket is rejteget. Különösen a Dunán és a Tiszán dolgózó folyamszabályozó és kavicskotró hajók hoznak a felszínre sok tárgyat, amelyek többsége a környező múzeumokba kerül. A Duna Visegrád környéki szakaszáról például csak ebben az évben 440 régészeti tárgy került napvilágra, köztük olyan érték, mint a Mátyás király korából származó, fél valyi szervezés óta egyenletes. rendszeres sajtómunka folyik, és ennek köszönhető, hogy a járás megtartotta a korábbi előfizetőket, sőt saját elhatározás alapján újabb fejlesztést akar elérni. Az eredmény: 95 százalékos teljesítés. Kiemelkedően jó Ti- szaföldvár, Szajol, Rá- kóczifalva, Üjszász községek aktivistáinak szervező munkája, ahol a terjesztés megfelelően, eredményesen halad. A jászberényi járásban a jó előkészítés ellenére akadozik a szervezés, A járásban mintegy ezer új előfizető szervezésére lenne szükség, hogy a korábbi lemaradást pótolni tudják. Jánoshida, Jászárokszállás, Jászboldog- háza, Jászfényszaru van az élen, több mint 90 százalékos teljesítéssel, viszont Jászapátin, Jászdózsán, Jász- kiséren gyorsítani és erősíteni kell a szervezést. A törökszentmiklósi járásban Kunhegyesen, Tisza- tenyőn, örményesen csaknem teljesítették a tervet, míg Kenderesen, Fegyvemeken és Kengyel községek kissé lemaradtak. A tiszafüredi járásban Tiszafüred, Tiszaszol- lős község van az élen, viszont Abádszalóknak és Ti- szaszentimrének számottevő hátrányt kell pótolnia. A kunszentmártoni járásban nehezen is bontakozik ki a szervezés. Bár Mesterszálláson és Cserkeszöllőn majdnem teljesítették a tervet, Kunszentmárton, Öcsöd, Ti- szaug azonban még messze van ettől. A félidő szervezési eredményei azt mutatják, hogy a hónap végén záruló kampány csak akkor lesz eredményes, ha a hátralévő három hétben az eddigi gondos előkészületet és pontos helyzetelemzést a konkrét szervezői munka követi. — vi — kiló súlyú, gazdag díszítésű aranytál, vagy az ezüst avar kard. A legtöbb leletet a Folyam- szabályozó és Kavicskotró Vállalat hajóinak kezelői juttatták el a múzeumokba. A már kialakult jó kapcsolat további erősítése, rendszeresebbé tétele érdekében Vi- segrádon a Nemzeti Múzeum és a vállalat szocialista szerződést kötött, amelyben rögzítették együttműködésüket. 4 „listavezető” Csajkovszkij Változatlanul nagy az érdeklődés a szovjet hanglemezhetek iránt. A komolyzenei lemezek seregszemléjére érkezett mélódiaújdon- ságok úgyszólván előjegyzésben elfogytak. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat tájékoztatása szerint további lemezújdonságok kerülnek a boltokba, így például Csajkovszkij Zongoraszonátája, Szjatosz- lav Richterrel, két lemez Rachmaninov Magyarországon szinte ismeretlen műveivel, Emil Gi lelsz zongora- művész két érdekes koncertfelvétele is bővíti a választékot két nagylemezen I- Kogan hegedűművész és Karl Richter csemballista Bach VI. hegedű-zomgaraszo- nátáját tolmácsolja. A magyar zenebarátok számíthatnak Sosztakovics IV. szimfóniájának — a magyar boltok választékából eddig hiányzó — lemezének megjelenésére is. A szolnoki hanglemezboltban eddig közel kétszáz szovjet hanglemezt adtak el és a nagy érdeklődésre való tekintettel még a hónap végéig újabb száz lemezt rendelt a bolt vezetője. Szolnokon a „listavezető” Csajkovszkij b-moll zongora- versenye, zongoraszonátája és a szovjet felvételben készült Bach orgonafelvéteie. mm Ünnepi esapatgyűlés ünnepi csapatösszejövetelen emlékezett meg tegnap a város felszabadulásának 30. évfordulójáról és névadójuknak, Háy Mihály halálának közelgő 30. évfordulójáról a jászberényi Tanítóképző Intézet gyakorló általános iskolájának úttörőcsapata, A rendezvény — amelyen részt vett a csapat névadójának özvegye — műsort adtak az úttörők. Nagy elismerést váltott ki, az elsőként Jászberényben elhangzott Balázs Árpád zeneszerzőnek erre az alkalomra írt „Dal mártírjainkról** című kórusműve, amelyet az iskola hatvan tagú énekkara adott elő. Ez alkalommal leplezték le Háy Mihály portréját ábrázoló bronz domboremléktáblát, és ott adták át névadójuk özvegyének Háy Mihály díszemlékplakettjét. Aranytálat, ezüst kardot rejtett a Duna Gáxo* ügy Fokozatosan javul a propán-butángíz ellátás Ljabb üzem épül A Igyon— Kevés a tároló Magyarországon másfél millió propán-butángáz fogyasztót tartanak nyilván és körülbelül 80 ezerre tehető az engedélyre várók száma. Nem csoda tehát, ha a pébé- gáz ellátás gyakori beszédtéma a lakosság körében. A közelmúltban sok volt a panasz, hogy akadozott a szállítás és a fogyasztók csak késve kapták meg a palackokat. A kiesést Százhalombattán egy berendezés okozta, amely műszaki hibája miatt április és szeptember között hatezer tonna igázzal kevesebb juthatott a lakosságnak. Napjainkra a telepeken ismét folyamatosan cserélik a megüresedett palackokat. Másfélmillió háztartásban használnak pb-gázt Á lakosság életszínvonalának és lakáskultúrájának növekedésével, a hétvégi házak gyarapodásával párhuzamosan növekedett nálunk a propán-butángáz iránti igény, hiszen a gáz használata kevesebb fáradtsággal és kevesebb szennyeződéssel jár, mint a hagyományos tüzelésé. 1965-ben még csak 279 ezer, 1970-ben már egymillió háromszázezer, napjainkban pedig több, mint másfélmillió háztartásban használnak pb-gázt, amelyet a kőolajfinomítók melléktermékeként, a földgáztól leválasztva nyernek. A forgalomba kerülő pébé-gáz mintegy 80 százaléka hazai eredetű, 20 százalékát pedig a Szovjetunió szállítja. Az igények megfelelő kielégítését elsődlegesen a hazai termelési kapacitás és az import mennyisége befolyásolja. Logikus lenne a kérdés, hogy miért nem importálunk többet, hogy megoldódjanak a gondok. Jelenleg még akkor is bajos lenne több pébé-gázt vásárolni, ha mondjuk, a Szovjetunió növelni tudná a szállításokat. Kicsiny ugyanis a tároló-kapacitás, és gyakran gondot okoz a szállítás is, mivel kevés a vasúti tartálykocsi. Hazánkban hét tárolótelep működik, napi 800 tonnás kapacitással. Ilyen feltételek mellett 80—85 ezer palack kerülhet ki a csereteflepekre naponta, s ez évente körülbelül 20 millió gázpalack forgalmát jelenti. Két falu — Egy cseretelep Jelenleg körülbelül 1600— 1700 cserélőhely van az országban, s rajtuk kívül 1200 úgynevezett mini-cserehely, ahol egyszerre 20—25 palackot tartanak csak. A kisebb településeknek ez a forma felel meg a legjobban. Bár a Kőolaj- és Gázipari Tröszt irányítása alá tartozó vállalatok mindent megtesznek a jobb ellátás érdekében, jelenleg még így is.csak két falura jut egy cseretelep. A jelzések szerint fordulópontjához érkezett hazánkban a propán-butángáz ellátás. 1975-ben Algyőn is befejezik a nagykapacitású ki- választó-berendezés szerelését, s ez azt jelenti, hogy a következő egy-két évben minden igénylő kaphat propán-butángáz használatra engedélyt. A jövő évtől — elvben — csupán a tárolótér és az elosztó hálózat szabhat határt a fejlődés ütemének. A várható forgalomra készülve, négy töltőtelep újjáépítéséhez kezdenek hozzá. A szállítás gyorsitására konténeres palackszállítással kísérleteznek; az új algyői telepről a 10-es számú Volán speciális kocsikkal szállítja a palackokat. Eddig elsősorban a lakosság juthatott pébé-gázhoz, de jelentős fogyasztónak számított az üdülőhelyeken a vendéglátóipar, és általában az idegenforgalmat ellátó magánkereskedelem. A gáz mennyiségének növekedésével már számolni lehet közületi fogyasztók bekapcsolásával is, sőt, engedélyezik a pébé-gázzal működő vízmelegítők, fűtőberendezések használatát is. A Fővárosi Gázkészülékgyártó Vállalat például már ki is alakította 25 literes palackkal működő úgynevezett Siesta fűtőberendezést, amelynek első szériája körülbelül 3 ezer — már forgalomban is van. A tűzhelyek többfélék A propán-butángáz használatához szükséges kellékek eddig nem szerepeltek a hiánycikkek listáján. A Zománcipari Művek tűzhelyei mellett megtalálhatók a lengyel, román és NDK-beli készülékek is. Eddig még nem volt panasz az alumínium- árugyár palackjainak hiányára sem. A várható, gyors ütemű igénynövekedés azonban előrelátásra, körültekintésre figyelmeztet. Kereskedelemnek és gyártó vállalatoknak valamint a forgalomba hozóknak közösen kell felkészülniük, hiszen 1980- ig a jelenlegi évi 230 ezerről, körülbelül 350—360 ezer tonnára növekedik a felhasználható propán-butángáz mennyisége. KS. Radnóti emlékkiállítás Tavaszváró A fiatalok megyei vetélkedője Tavaszváró a címe annak a műsoros vetélkedőnek, amelynek első fordulójára ma kerül sor Békéscsabán. Csongrád, Báts és Békés megye ifjúsági csapatai mérik össze -tudásukat itt, az Expressz Ifjúsági- és Diák Utazási Iroda által a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére rendezett eseményen. Szolnok megye január 11-én Heves, Nógrád, Pest csapataival Budapesten találkozik. A megyei KlSZ-bizottsá- gok által összeállított csapatok négy nagy témakörben „vizsgáznak”. Hazánk fel- szabadulásáról, az 1945 óta eltelt időszak eredményeiről, a 30 esztendő kultúrájáról, sportjáról és művészeti alkotásairól, valamint a résztvevő megyék történelmi, kulturális, gazdasági, politikai eseményeiről szóló kérdésekre kell válaszolniuk. Az elődöntők után 1975 március 27-én Budapesten, a Szovjet Tudomány- és Kultúra Házában kerül sor a döntőre. Radnóti Miklós, a 30 évvel ezelőtt meggyilkolt költő emléket idézi a Petőfi irodalmi múzeumban tegnap megnyílt állandó kiállítás. Dokumentumok, korabeli fotók segítségével mutatja be a köiltő életpályájának főbb állomásait. Láthatóak az emlékkiállításon a költő hagyatékából válogatott személyes tárgyak. A kiállítás ünnepéffiyea megnyitóján olt volt. a költő özvegye, Ortutay Gyula akadémikus, s a költő sok más barátja, tisztelője, a kulturális, társadalmi élet számos képviselője. Baróti Dezső professzor megnyitó beszédében méltatta Radnóti Miklós költészetét. Kisújszállási kiállításra készül Örsi Imre, karcagi fafaragó. Az idén nyáron Debrecenben, a népi szobrászati kiállításon első díjat nyert szobrász tizenöt alkotását állítják ki a József Attila művelődési házban Túl a „félidőn”
