Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-16 / 268. szám
1914. november 15 SZOLNCE MEGYEI NÉPLAP 3 Föl a kalappal Minden mennyiséget el lehetne adni A nemezelö csarnokban ■£áá” a gőz — a ventillátox-t csak ezután fogják beépít«* ni. A gépeket néhány hó* napja szerelték fel, de a kőművesek még mindig dolgoznak — a fűtőtestekét, csővezetékeket hegesztik. — A Budapesti Kalapgyár 1 ászfény szarui üzemegysége most éű „hőskorát” — mondja Turu István gyártásvezető. — Pestről folyamatosan költöztünk le, hogy elkerüljük a termeléskiesést. Volt olyan gép, amely pénteken még Pesten dolgozott, szombaton, vasárnap beállítottuk itt Jászfényszarun és hétfőn tnár megkezdődhetett vele a munka. Nem is annyira az idő, hanem a Kossuth Nyomda sürgetett bennünket, ugyanis a Gizella utcai telepet nekik adta el a Budapesti Kalapgyár, — A beköltözés az elkészült csarnokokba januárban kezdődött el, ma már ott tartunk, hogy az üzemegység minden leendő gyártási profiljában dolgoznak. A munka nagyon nehéz körülmények között kezdődött Együtt folyt a gyártás és az építkezés. Sajnos ez még most is sok üzemrészben így van. A dolgozókat budapesti . munkások segítségével tanítottuk be. Bizony nehezen állt rá a mezei munkához szokott i-kéz a kalapgyártásra. A termelés folyamata nem szakadt meg, de a MEO jelentések olyan elkeserftőek voltak, hogy sokszor úgy éreztük hiába dolgozunk. Szerencsére ezen már túl vagyunk. A beérkezett nyúlszőrt és gyapotot most már szakavatott kezek osztályozzák, nyírják, neme- zelik. — Áz üzemegység háromszázötven dolgozót foglalkoztat- Fő profil a tomp-gyártás Ez nem más, mint egy félig kész kalap, amelyre ezután kerül a szalag és a díszítés. — Budapesten. Készítünk még műbőr kalapokat, a szebb nyúlszőrméből pedig bundákat és sapkákat is. — A fejlődést és azt, hogy túl vagyunk a beindulás gondjain, termelési eredményeink is kifejezik. Áprilisban 1300 darab gyapjú és 6000 darab nyúlszőr tompot kellett volna gyártanunk Akkor ezt még nem tudtuk teljesíteni. Ma naponként 2300 gyapjú és 1000 nyúlszőr tompot készítünk. Műbőr kalapból pedig 20 ezerrel több kerül ki az üzemegységből mint tavaly. — Piaci gondjaink egyelőre nincsenek. Igaz, sokszőr hallani, hogy „megszűnik a kalap viselet... végét járja a kalap divatja -5- de ez nem egészen így van, azt a megrendelések is mutatják. A Szovjetunió például — ha bírnánk kapacitással — milliós. nagyságrendben importálna, tőlünk kalapot n. j. Korszerűsítik a vágoirdat, új üzldet oviinak Karcagon Hústársulást hozott létre Karcagon öt tsz, az állami (gazdaság és az ÁFÉSZ. Megkezdték az elavult -vágóhíd rekonstrukcióját. A meglévő létesítmények felújítása mellett' új vágó- és feldolgozást előkészítő helyiségek és hűtőkamrák épülnek.1 Az építkezés 2 millió forintba kerül és 1975 elején elkészül. Az ÁFÉSZ eddig csibekeltetőnek használt épületét átalakítják, új üzemrészek építésével korszerű húsüzemet hoznak létre. Az építkezés jó ütemben halad, jövőre. április 4-én adják át Az építési és átalakítási munkákra 4 millió forintot, a feldolgozó gépekre pedig 400 ezer forintot költenek. Nát - dzemfcefi évente^ rhásfél- kétezer sertést dolgoznak fnájd fel. • A húsüzem termelési értéke 12 millió forint lesz évente. . A ’hústársulás már vett az áru szállítására egy zárt hűtőkocsit. Üzletet is nyitnak, ahol az üzem termékein kívül helyben, fogyasztható ételeket is árulnak. A Kossuth téren épül az ÁFÉSZ £50 négyzetméter alapterületű húscsarnoka, a jövő év végén már itt árusítják a hústársulás termékeit Hűtős? cArény házi szerviz A hűtőgép-tulajdonosok érdekeit szolgáló intézkedést hozott a jászberényi Hűtőgépgyár, ■ amikor módosította a RAMOVILL szövetkezettel és a GELKÁ-val kötött javítási szerződéseit. A Lehel hűtőszekrények javítását intéző két nagy országos szervizhálózat kijelölt üzleteiben a megállapodás értelmében a hűtőgépek egyes kisebb alkatrészeit ezután árusítani is fogják. Kisértékű, házilag Is kicserélhető alkatrészekről van szó — üvegpole, italkorlát, tojástartó, ajtórugó, stb. — amelyekhez nem kell különösebb szakértelem. A GELKA és a RAMOVILL, valamint a Hűtőgépgyár megállapodása szerint a jövő. év első negyedében 1 forgalomba kerülő jótállási jegyeken már azt is feltüntetik, hogy hol lehet megvásárolni ezeket az alkatrészeket. Gyarapodik a Rába tehergépkoesi=család Ismét új taggal bővült s Rába tehargépkocsicsalád. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban ezúttal nehéz terepviszonyokra ’ alkalmas, háromtengelyes, három ofl- dalrá billenthető, 11 tonna hasznos teherbírású gépkocsi mintapéldányát készítették el. A kocsi vezetőfülkéje is billenthető. Az új járműbe 6 hengeres, 236 lóerős RábaIvtan Üiesel motort építettek be. A kocsit felszerelték olyan hidraulikus emelőberen- dezéssel is, amely biztosítja a rakomány 15 másodperc alatti kiürítését« mindkét oldalra, illetve hátrafelé. A három oldalra billenthető Rába tehergépkocsik sorozatgyártását 1975 első felében kezdik meg. Mérlegen a szója A mostoha őszi időjárás ellenére sikeres évet zár az hlső házai szójatermesztési egyesülés, amelynek húsz alföldi taggazdaságában 2 ezer 400 hektáron termelték a2 idén az állattenyésztésben nélkülözhetetlen, magas fehérjetartalmú olajos növényt. Az első sikeres év felkeltette a környező gazdaságok érdeklődését Az előzetes számítások szerint jövőre már négy-négy és fél ezer hektáron gazdálkodik a szójatermesztési egyesülés Azonos szemlélettel — közös akarattal (Folytatás az t. oldalról.) mindennapi életünket. A feladat ilyen megfogalmazása azt jelenti, hogy végrehajtása nemcsak a közművelődés területén dolgozók tennivalója, hanem pártmunkásoké és tanácsi dolgozóké, a vezetőké, vállalatok, termelőszövetkezetek, intézmények, — ktsz-ek dolgozói és vezetőié, a tömegszervezetek aktivistáié, egyszóval az egész társadalomé. A továbbiakban az előadó aláhúzta: — A munkásművelődés feladatainak -megoldása nemcsak közművelődésünk, hanem szocializmust építő társadalmunknak is egyik legfontosabb tennivalója. A téma «időszerűségét aláhúzza a Központ Bizottság 1972. novemberi határozata, amely a X. kongresz- szus határozatainak következetes végrehajtását, és ezen belül is a munkáspolitika erősítését tűzte célul. A párt munkáspolitikájának életünk mindén területére ki kell terjednie, hogy a munkásság, társadalmunk vezető osztálya a szocialista építés egészében betöltse irányító szerepét. Megyénkben — új ipartelepítéssel, a meglévő ipari üzemek bővítésével — fokozatosan növekszik az ipari munkások száma. Ma már a megye lakossága 58 százalékának az ipar biztosítja jö- , védelmét. A történelmi örökség következtében megyénk Ipari munkássága sokká; heterogénebb- minden tekintet- ben, mint a nagy városok hagyományokkal Rendelkező munkásosztálya. Általános műveltségük, termelési kultúrájuk alapvető meghatározója parászti múltjuk, — ahonnan a munka szeretetén kívül szinte csak fizikai erőt hoztak magukkal. Átformálásuk, öntudatos munkássá nevelésük elsődleges színtere az a gyár, üzem, ahová kerültek. Nevelésük érdekében eddig is sókat tett, a jövőben még többet kell, hogy tegyen a közművelődés. Legfontosabb feladatunknak azt kell tekinteni — s erre a megyei pártbizottság határozata is utal, — hogyan lehet a munkások műveltségét továbbfejleszteni mind az általános műveltség, mind a szakképzés, mind pedig a magatartás, az életforma szempontjából. A munkásművelődés eredményeit mérlegelve a kővetkezőket mondotta dr. Hegedűs Lajos: -— A lehetőségek még nagyon, kihasználatla nők, a folyamat kezdetén tartunk. A munkásközpontú művelődéspolitika számunkra nemcsak művelődési kérdés, sőt elsősorban nem la művelődési, hanem politikai. A munkásművelődés nem lehet egyenlő a munkások körében szervezett kulturális akciókkal, rendezvényekkel, hanem olyan szélesen értelmezett kulturális koncepciót kell jelentenie, amelyben a munkásérdekek dominálnak a közművelődési munka irányításában, tervezésében, fejlesztésében és gyakorlati megvalósításában. — A dinamikusabb fejlődés korlátozó tényezője részben az is, hogy a vállalatok' lassan ismerik fel a munkásműveltség politikai és gazdasági jelentőségét. A munkahelyeken vezetői gyakorlattá kell tenni a kulturális munka tudatos figyelemmel kisérését, Összehangolását a vállalati érdekkel. Az 1014/ 1971. sz. kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően meg kell gyorsítani a munkások iskolai, szakmai és politikai továbbképzését. Anyagi és erkölcsi elismeréssel ösztönözni kell a dolgozókat a tanulásra, hiszen nemcsak arról van Szó, hogy megállják helyüket a termelésben, hanem arról is, hogy önálló gondolkodással, egyéni kritikai készséggel felvértezve, egyre aktívabban és, hozzáértőbben tudjanak részt venni a közéletben. — Az új lakótelepeken javítani kell a művelődés lehetőségeit együttműködve a munkahelyekkel, a társadalmi és tömegszervekkel. Azok az üzemek, telephelyek, amelyek saját kulturális célokra szolgáló helyiségekkel még nem rendelkeznek, a fejlesztésre fordítható eszközeikkel a lakóhelyi intéz- ’ményfejlesztéshez társuljanak. A falusi lakosság közművelődéséről — többek között — a következőket mondotta a megyei tanács elnöke: —■ A magasabb követelmények között első helyen említhetjük a szélesebb körű általános műveltséget és a korszerűbb szakképzettséget E követelményeknek a. mezőgazdasági dolgozók egy jelentős része még nem felel meg, sokan nehezen tudják leküzdeni a történelmi, társadalmi, gazdasági okokból eredő hátrányokat. Nem mozdulatlan a falvak műveltségi állapota, egyre több a bíztató jel, az ígéretes kezdeményezés, de az eddiginél gyorsabb előrehaladásra van szükség, s ez csakis társadalmi összefogással lehetséges.-- Az Ifjúság szocialista szellemű nevelése továbbra is fontos feladat — hangsúlyozta a továbbiakban. A? ifjúság világnézetének, magatartásának, életformájának alakítása, a társadalom jövője szempontjából elengedhetetlenül szükséges. A permanens művelődés iránti igény és a művelődési készség kialakítását már a legkisebb korban el kell kezdeni. Így tehát a közművelődés mán ai Iskolapadokban megkezdődik. A tanító egyben s < közművelődés alapvető munkása. Majd az eredményekről • szólva kiemelte— A tartalmi munka egyik legnagyobb eredménye az, hogy szocialista értelemben lett műveltebb és Öntudato- sabb megyénk lakossága, — húzta alá a megyei tanács elnöke. A közművelődési tevékenységben erősödött a szocialista elkötelezettség, határozottabban érvényesül a marxista világnézeti tartalom. Valamennyi intézményben és művelődési formában jelentős helyet kapott az Internacionalista és hazafias nevelés. A továbbiakban a megyei tanács elnöke foglalkozott a művelődésügyi intézmények eredményeivel, a tanácsi koordináló és ellenőrző munka hatékonyságával, a népművelők élet- és munkakörülményeivel, a művelődési intézmények állapotával és az értelmiség közművelődési szerepével. Az aktívaülés vitájában felszólalt dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára is. Bevezetőül arról szólt, hogy a közművelődés megbecsülésének szép megnyilvánulása, hogy ezernyi feladat megoldása közben egy teljes napot szentelnek a megye, a járások, városok fontos posztjain állók erre az aktívaülésre. Betudható ez annak is, hogy a közművelődésnek soha nagyobb feladatai és lehetőségei nem voltak, mint ma. — A munkáshatalom kezdete óta eltelt évtizedekben —- hangsúlyozta dr. Gergely István a továbbiakban — ami gazdaságunkat illeti a jó közepesen fejlett államok sorába lépett hazánk. Viszont minden nemzetközi mérték- egységet kiálló társadalmi struktúra a mienk. Az viszont, hogy a történelmi út után elért középmezőnyből a legfejlettebb országok sorába lépjünk, az emberek képzettségének növelése, gondolatvilágának szocialista tartalommal való kitöltése, cselekvőkészségük felkeltése nélkül nem lehetséges. A megyei pártbizottság első titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a közművelődés hatékonyabbá tételekor ne csak a kisemberekre’ gondoljunk, hiszen van művelt munkás és paraszt, s .ugyanakkor van műveletlen diplomás Is. Ez persze nem jelenti azt, hogy elsődleges feladatként ne a munkások és a szövetkezeti parasztok művelődését tekintsük. A továbbiakban arról beszélt dr. Gergely István, hogy a szocializmus építésének egyik legnehezebb feladata az emberek érzés- és gondolatvilágának, világnézetének alakítása. Gyárakat, utakat építeni minden társadalom tud Ennél sokkal nehezebb! Hasznos tanácskozás volt a mai — mondotta zárszavában dr. Majoros Károly. — S nemcsak azért, mert igen aktívak voltak a résztvevők, hanem mindenekelőtt azért, meirt az elhangzottak végső kicsengése Dozitív volt. minden vonatkozásban elv- szerűség és felelősségérzet csendült ki belőlük, céljaink elérésének vágya sugárúti a felszólalók szavaiból. Kicsendült az elhangzottakból az is, hogy a köz- művelődés feleljen meg korunk társadalmi követelményeinek- Lehetőségeinket ezéirt lobban ki kell használni. Amit akarunk, tudatosan akarjuk, figyelembe véve. hogv a különböző munkakörökben dolgozó és azonos célért küzdők harcostársak és nem ellenfelek. Üzleti érdek, személyes hiúság nem akadályozhatja tehát az erők összefogását. A jövőben közművelődési munkánk alaoértékévé egvre inkább a politika és a tudomány egysége. 3 közös összefogás válik. Ez nemcsak lehetőség, hanem korszükséglet — A szocializmus építése csak az egész nép tudatos alkotó munkájával lehetséges. A szocialista társadaAz aktívaülés vitájába» harminchétén kértek és ti- zenketten kaptak szót. Hasznos gondolataikat és javaslataikat dr. Hegedűs Lajos foglalta össze. és szívósabb munkát jelent az emberek szocialista tudatának kialakítása, olyan eszmeileg összeforrott, társadalom megteremtése, mely kiáll minden megpróbáltatást, , mint a Szovjetunió a II. világháború alatt. — Feladataink megoldása közben — mondotta ezek után — nemcsak a közművelődésben dolgozó „profik” lelkiismeretes csoportjának feladatát kell meghatároznunk. Őket — sportnyel ven szólva — edzőknek kell tekintenünk, velük minél szélesebb körben együttműködve kell dolgoznunk. Egységesebb és igényesebb köz- szemléletre van szükség a közművelődésben, az életmódban. — Olyanra, ami eleve feltételezi a nagyobb rangot, a hatékonyabb megbecsülést a közösségért munkálkodóknak. Külön hangsúllyal szólt a megyei pártbizottság első titkára a* értelmiségiek szerepéről. Tudást, műveltséget csak az adhat, aki rendelkezik azzal Aki a munkások és a parasztok soraiból került ki. aki a mi rendszerünk segítségével szerzett diplomát, becsületbeli kötelességének, s korántsem , szíves- - ségnejc kell . hogy tekintse a közművelődés segítését Beszéde befejező részében arról szólt dr. Gergely István, hogy a közművelődésit? fordítottaknál maradandóbb, hatásosabb és előrelátóbb befektetéseket nehéz elképzelni. Ezért kell különös figyelmet fordítani arra, hogy az ilyen irányú tevékenységet ne a szétaprózottság, a hatástalanság jellemezze. A közművelődés az emberi magatartást, a szocialista életmódot. a szocialista emberré válást hivatott szolgálni — ezért kell rangjának megfelelően kezelni. lom erősítése, a szociilista erkölcs fejlesztése viszont jobban függ a közművelődéstől. mint eddig bármikor. Ezért jogos az az igény, hogy mindenki ismerie a közművelődés fejlesztéséből rá háruló feladatot, annak végzése állandó legyen, ne csak múló divat. Érteni, hinni. szolgálni a párt politikáját — ez is a közművelődés feladata, az ilven igény is jogos vele szemben. Ugyanúgy jogos az igénv az önálló, helyi cselekvési képesség erősítésére Mindez eleve nem jelenthet „reszort feladatot”. hanem csak együttes erőfeszítést. A továbbiakban dr. Majoros Károly arról szólt, hogy a Központi Bizottság határozatát mindenképpen végre kell hajtani. Ennek érdekében a pártszervezetek fordítsanak gondot a szellemi és anyagi Javak koncentráltságára. Ilven vonatkozásban a kulcskérdésekkel foglalkozzanak, n« vesszenek el részfeladatok intézésében. — Ha közös erőfeszítéssel fogunk munkához — mondotta befejezésül dr. Majoros Károly —■ sz eddiginél nagyobb eredményeké* vatw- velhetünk el. A közművelődésnek sosem voltak nagyobb feladatai és lehetőségei mint most Dr, Gergely István felszólalása A közművelődés feleljen meg korunk társadalmi követelményeinek Dr, Majoros Károly zárszava *
