Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-11 / 238. szám

Íf*T4„ oVtőber fi. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az MSZMP Politikai Bizottsága és a Minisztertanács állásfoglalásáról , A , Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa megtárgyalt a Kádár János vezetésével 1974. szeptember 25-^50 között a Szovjetunió- bap hivatalos, baráti látoga­tási tett magyar párt- és korikány küldöttség jelenté­sét és a küldött&ég tevékeny­ségét jóváhagyta. A Politikai Bizottság és a Minisztertanács örömmel állapítja meg, hogy a kül­döttség fogadtatása, tárgya­lásai a Szovjetunió, az SZKP vezetőivel, találkozásai a szovjet emberekkel, a meg­bonthat atl an magyar—szov­jet barátság jegyében, inter­nacionalista, elvársi légkör­ben zajlottak le. A tárgyalá­sok újólag megerősítették,' hogy pártjaink és kormánya­ink között teljes az egység és a nézetazonosság minden álápvető elvi-politikai kér­désben. A tárgyalásokon összehan­golták a két párt és ország politikai, gazdasági és ideo­lógiai együttműködésének to­vábbi erősítését szolgáló lépéseket. Hazánkban a szo­cialista építés sikerének ál­landó és nélkülözhetetlen ré­sze a két ország sokoldalú és gyümölcsöző együttműkö­dése. Erőteljesen növekszik az árucsereforgalom, jelen­tősen szélesedik a szakoso­dás és a kooperáció, közös erővel biztosítjuk a két test­véri ország gyors gazdasági továbbfej lódéséhez szüksé­ges eszközökét. A látogatásról és a tár­gyalásokról kiadott közös közlemény reálisan elemzi a nénizetközi helyzet alakulá­sát, az enyhülés folyamatát, az SZKP XXIV. kongresszu­sán elfogadott békeprogram sikeres megvalósítását, a szocialista országok testvéri közösségének történelmi sze­repét és harcát, a békés egy­más mellett élés politikájá­nak térhódítását. Helyesen jelöli meg az enyhülés fo­lyamatát zavaró és gátló nemzetközi problémák és válsággócok rendezésének útját. A testvéri szocialista or­szágok közössége egységének és együttműködésének erősí­tése, külpolitikát akcióik egyeztetése a nemzetközi enyhülés folyamatának leg­fontosabb tényezője. Ebben a vonatkozásban kiemelkedő fontossága van a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa további erősíté­sének és tevékenységük tö­kéletesítésének. A magyar— szovjet tárgyalások jól szol­gálták azt a célt, hogy a szocialista országok interna­cionalista együttműködéséből adódó hatalmas lehetősége­ket minél eredményesebben tudják nemzeti és nemzet­közi érdekeik, a béke és ha­ladás ügyének szolgálatába állítani. A Politikai Bizottság és a Minisztertanács hangsúlyoz­za egyetértését azzal, hogy további közös erőfeszítéseket kell tenni az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet harmadik szaká­szának mielőbbi és legma­gasabb szinten történő még-' tartásáért. A Politikai Bizottság kü­lön is kifejezi mély megelé­gedését, hogy a tárgyaláso­kon teljes nézetazonosság nyilvánult meg a kommu­nista és munkáspártok egy­sége erősítésének időszerű kérdéseiben. Támogatja a testvérpártok regionális és nemzetközi találkozóinak előkészítését, készségét feje­zi ki azok elősegítésére, a tesivérpártok közös harcá­nak aktív támogatására. A látogatás tapasztalatai megerősítették, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri barát­ságának és internacionalista együttműködésének gyakor­latát a folyamatosság, a kapcsolatok állandó bővülése, jellemzi. E történelmi jelen­tőségű folyamatban mérföld­követ jelentette a Leonyid Brezsnyev vezette szövet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása 1972 novemberében, vala- rriint a magyar párt- és kor­mányküldöttség 1974 szep­temberi tárgyalásai, amelyek időben egybeestek hazánk felszabadítása kezdetének 30. évfordulójával. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­sága és a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa kifejezi meggyőződését, hogy a legfelsőbb szintű találko­zók minden tekintetben ösz­tönzik, gazdagítják és ma­gasabb szintre emelik párt­jaink, országaink és népeink testvéri kapcsolatait, inter­nacionalista együttműködé­sét és üj tettekre, alkotó munkára, lelkesítenek. Öröm­mel és megelégedéssel ve­szi tudomásul, hogy a szov­jet pért- és kormánykül­döttség magyarországi lá­togatására szóló meghívást szovjet részről elfogadták. Munkaügyi viták Ai mondják, két tűz kö­pött vannak. Ütközőpontok á vállalat gazdasági vezetői és b dolgozók között. Márpedig, nekik — a vállalati munka­ügyi döntőbizottságoknak * dönteniük kell. ítéletet hoz­ni az egyik, vagy másik fél javára. Há mindehhez még figye­lembe vesszük, hogy a bi­zottság tagjai nem jártasak a paragrafusok világában, nem kell bizonygatni, nem köny- nyű a helyzetük. Dolgozok, akiknek legtöbbje fedhetet- lenségével, korrektségével, jó munkájával érdemelte ki, hogy a bizottság tagjává vá­lasztottak. s ók felesküdtek arra. hogy társadalmi mun­kában vállalják: a szabá­lyoknak és irtszságérzetüknek megfelelően döntenek Vitás, munkajogi ügyekben. Munkájuk épp ügv szer­ves része ez űzetni demokra­tának. mint a dolgozók bele ­szólási joga a vállalat, a szö­vetkezet dolgaiba. Hat esz­tendei működésük alatt még­is kévés szó esett róluk. Ben ki sem figyelt oda. függetle­níteni tudják-e magukat a vállalat vezetőitől, megvan­nak-e munkájukhoz az opti­mális feltételek, ismerik-e az alapvető eljárási szabályokat, amelyek nélkül nem lehet törvényes döntést hozni. Van-e jártasságuk a munka­adó és a dolgozók viszonyát szabályozó munkatörvény­könyv alapvető rendelkezé­seiben. Tisztában vannak-e jogaikkal. kötelességeikkel. És sorolhatnám még tovább, mi mindenben, kellene segí­tem munkájukat. Eddie nem nagyon volt olyan szerv, amely ezt megtette volná, A napokban alakultak meg országszerte — minden me­gyében és a fővárosban — a munkajogi bizottságok, A tanácsok és az SZMT-k közösen hívtak élet­re őket. A Szolnok megyei munkajogi bizottság­nak tegnap volt az alakuló ülése, amelyek 15 tagjának, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke adta át a megbízólevelet. Tarjai közt vari ügyész, munkaügyi bíró, közgazdász. irodavezető, munkaügyi csoportvezető, vállalati jogász, szakszerve­zeti jogtanácsos. Többségük avatott ismerője a munkajo­gi vitáknak, a vállalati dön­tőbizottságok munkájának. ■ E/. az esztendő még a ta- pasatálatszerzés ideje lesz. Tájékozódnak a megyében működő háromszázötven döntőbizottság munkájáról, megkeresik hűi és miben tud­nak segíteni. Elemzik, a vi­tákat kiváltó oktok eredetét. És nem utolsósorban meg­szervezik a bizottságok tag jainak képzését. Félreértés ne essék, nem a dön.tóbizott- sagok ítéleteit ellenőrzik és bírálják felül hiszen érré a szakemberekből álló munka ügyi bíróság a hivatott. Eze­ket a társadalmi bizottságo­kat azért hívták életre, hogy segítsé á munkahelyen a tör­vényességet biztosító. Sokszor a közhangulatot is formáló kényes ügyekkel foglalkozó vállalati döntőbizottságok munkáját. Tapasztalataik birtokában. s Hz országos irányelvek; va­lamint n közeljövőben meg­jelenő jogszabályok alapién, a jövő év elejéit állítják össze programtervüket. Esős almnsiüret Fcvyrcrnckea A fegyvernek! Vörös Csil­lag Termelőszövetkezetnek 120 hektáros almása vart. A régi gyümölcsösben Jonathan és starking, a modern tele- pítésűekben pedig star krin- son fájtát termesztenek. Áz előző évekhez képest későn, szeptember 28-án kezdték az alma szedését. A késői, szü­retét a mostoha időjárásnak, tudhatja be a gazdaság — nem volt megfelelő a gyü­mölcs szíhéződésé. Tavász- szal, amikor virágoztak a fák, 16Ó—17Ó vagonra be­csülték a termést. Á három- szőri jégverés azonban Í2Ö vagonra csökkentette a ter­mést és 30—«6 százalékos minőségi, romlást öltözött. . Ebben az évben körszedést ■— ami áz éx pórira való al­ma válogató szedését jelenti — nym. tudtak végezni, és az előző évék 100—120 va- gonos exportjához képest, az idén csak in vagon almát szállítottak külföldre. A ter­més egy harmada, a jég verés miatt, csak ipari feldolgozás­ra alkalmas, úgynevezett lé- aífná. ebből készülnék az aímaiévék. Ezt á melinyjsé get eévélőré a gazdaságban tárolják, dé rövidesen elkez­dik az értékesítést. Á foi-vásztásrá alkalmas almát jelérilég 90—llö cm- . bér szedi, válogatja. A beta­karításnál az anyagmozga­tást és a sááuftást génesíteí- ték: tartálviádában és 5SÜ- szólapon érkezik a gyümölcs a tárolóhoz. Á kézi váloga­tás után kb. 30 vagon alma kerül a hűtőházija, a többit a szolnoki MEK és a kör­nyező ÁFÉSZ ek már most megvásárolják. így haladunk előre Cipőgyáriak véleménye — Ha az ember olyan sok időt tölt el egy munkahe­lyen mint én, akkor szeméc lyes élete, öröme, élménye is rendszerint ahhoz kapcso­lódik — mondta Szikszai István. Tapasztalatból tudja ezt, 1943 óta dolgozik Mart­fűn, az ország legnagyobb cipőgyárában, ott is 1945 óta a legnehezebb munkate­rületen, a gumigyárban. Ö és a többi cipőgyári dolgozó — dr. Szlama Ferencné terv­készítő, Czapár Nándor munkaügyi usztáJlyvezető, Kovács Marianna munka- verseny szervező, Gellér De­zső művezető, Nagy Pálné segédművezető, Busi András kovács — arról beszélt, ho­gyan látják teljesülni a X. pártkongresszus határozata­it a saját munkahelyükön, a saját életükben. Abban mindannyian egyet­értettek, amit Gellér Dezső így fogalmazott meg: „Szá­momra a legnagyobb válto­zást az jelenti, hogy látom megfiatalodni ezt az öreg gyárat”. Megfiatalodik az öreg gyár Mit jelent ez a megfiata­lodás? Czapár Nándor így magyarázta: — 1970-ig a vállalat összes állóeszközének értéke 450 millió forint volt. Ez az utóbbi négy évben 300 mil­lió forinttal nőtt: korszerű, nagy teljesítményű gépsoro­kat, például gumigyári be­rendezéseket, tűzödei szala­gokat vásároltunk és állítot­tunk be a termelésbe. Ez pedig azt eredményezte, hogy három év alatt, minden esz­tendőben 8—8 százalékkal nőtt a termelékenység. — Olyan keverőgépekkel dolgoztunk régen a gumi­gyárban, amelyekkel 10 kiló anyagot félóra alatt készí- hettünk eL Ma egy olasz gépsorunk 200 kilogramm keveréket 10 perc alatt gyárt. Egy ilyen gépsor érté­ke 15 millió forint. Munká­ban mennyit ér? Megduplá­zódott a termelésünk, az idén Í3 millió kilogramm anyagot dolgozunk fel, és 1,3 millió kilogramm gumi hul­ladékot. Az én életem ez a gyár, akkor vagyok valójá­ban elégedett, ha rendben mennek nálunk a dolgok. Sokszor tü relmetlenkedem, bővíteni kellene az üzemet, szűk a hely, veszélyes üzem a mienk, aztán a bérek kö­rül sincs minden rendben. Tudom, 1 hogy nem mehet minden egyszerre, de... — szólt Szikszai István.. — Hogy megértse miért mondta ezt Szikszai elvtárs — vette át a szót Busi And­rás. — Á gumigyár is, és mi vasasok is a mechanikai főosztályhoz tartozunk. Ne­hézipar a könnyűiparban, szakma szerint. De bérben csak könnyűipar. Tudja mi ez? Az Országos Gumiipari Vál­lalatnál ugyanezért a mun­káért 20—30 százalékkal magasabb a kereset. Vagy én mint kovács: hiába töl­töm níajd be a?. 55. életéve­met, nem mehetek, nyugdíj­ba, nem mehetek pecázni, mint á nehézipari üzemek­ben dolgozó kovácsok, jólle­het én ugyanúgy „ülőin a vasat", mint ők. Mindezt néni panaszképpen mondom, de ha az ember számadást készít; azt is sorra veszi, amit még ezután kell elvé­gezni. Nálunk ezt kellene az. országos szerveknek rendbé- liozni. Mert egyébként itt a gyárban az utóbbi három evben igen tisztességesen emelkedtek a bérek. — Az én kezem alatt ti­zennyolc ember dolgozik, — szólt Gellér Dezső, — és a munkabérek a teljesítmé­nyekkel arányosan növeked­tek: 1972-beii átlag 9 száza­lékkal, tavaly tízzel, az Idén úgy hírlik meg lesz a 6,4 százalék. Az emberek örül­nek ennek és egy elégedett munkással mindig jobb, könnyebb együtt dolgozni. Az én munkatársaim közül mindenkinek van saját csa­ládi háza, van egy kis „két- lakiság” iS náluk, mert min­denütt' akad égy darabka szőlő. A feleségek, sőt van, akinek a gyerekei is itt dol­. goznak. Egyszóval munká­juknak felmutatható ered­ménye van. Azt azért többen is meg­jegyezték : még mindig Két­százan, nyolcszázan vannak olyanok, akik 1500 forinton alul keresnek, jobb lenne, ha több jutna számukra. Mert a munkával itt nincs baj, a munkaverseny szerve­zéssel sem, azt viszont már Kovács Marianna magyaráz­ta. Száznyolcvan szocialista brigád — több mint kétezer­kétszáz tagja — tett. válla­lást. Nemcsak a termelés növelésére, hanem arra is vállalkoztak, hogy tanulnak. Az idén tízféle iskolatípus­ban indult meg az oktatás,' csak a szakmunkások közép­iskolájában száznegy venket* ten jelentkeztek. — Az ember örül. ha lát­ja, hogy munkájának van értelme. Bár én nemrég óta kaptam ezt a feladatot. Jú­lius elsején kerültem ebbe a beosztásba. Tűző a szak­mám, brigádVezelő voltam. Nagyon meglepődtem, ami­kor közölték, hogy a válla­lat vezetősége engem sze­melt ki munkaversenyszer- vezőnek. Fiatal vagyok, 21 éves, aztán csak most vég­zem a második gimnáziu­mot. .. ugye most már tudja, hogy nekem ez jelentette a legnagyobb változást az éle­temben, vagyis az én sor­somban így vált válóra a párt ifjúságpolitikai, vagy ha úgytetszik a nőpolitikái Szállítások közúton és vasúton Tanácskozott a megyei áruszállítási albizottság A. .Szolnok megyei Szállí­tási és Hírközlési Bizottság áruszállítási albizottsága teg­nap rendkívüli ülést tartott a megyei tanács vb-térmé- ben, amelyen jelen volt . Cselló László, a központi szállítást tanács titkára is. Beszámolót dr. Soós István, az áruszállítási albizottság elnöke tartott. Az utóbbi hetekben a szál­lítások tovább fokozódtak és a MÁV. valamint a VO­LÁN a megnövékedett igé­nyeket nehezen tudja kielé­gíteni. A rendkívüli hely­zetre való tekintettel a Mi­nisztertanács elrendelte, hogy a közületek tulajdoná­ban levő két tonna teher­bírást meghaladó tehergép­kocsikat a mezőgazdasági termékek szállítására a gaz­daságok áz év hátralevő ré­szében igénybe vehetik. (Ezt ;,közületi gépjármű igényidé- vételi lap” útján kérhetik a megyét Szállítási és Hírköz­lési Bizottságtól Szolnok, Kossuth Lajos út 2.) Ä rövid távú szállításokat pedig ríérji vasúton, kianém közúUm kell lebonyolítani. Ügyelni kell azonban ar­ra. hogy a közületeklői igénybe vett tehergépkocsik az adott üzemben terthelés- kiesést, ne okozzanak, és azo­kat főlég a mezőgazdasági szállításokban alkalmazzák. A gazdaságoknak és válla­latoknak is meg kell vizs­gálni. hogy üzemén belüli átcsoportosításokkal hogyan ’ tudnák hntékottyábbá tenrii a szállításokat, mert csak így lehet az igényeket ki­elégíteni. A járművek sza­bad szombaton és Vasárnao is szállítsanak, mert például akadozik a műtrágya szál­lítása is, s éz szinté már a gyárak egyenletes termeléséi akadályozza. határozata. Nagy tisztesség, hogy rám mernék bízni ilyen fontos beosztást. Én azt mond­tam, megpróbálom; ennek menni kell. hmerik a terveket, a célokat — Kovács Marianna be­szélt a münkaversenyröl. Szerintem, hogy ez. jól megy nálunk annak a következ­ménye, hogy a dolgozók mindig időben előre értesül­nek az elvégzendő felada­tokról. Á pártbizottság ta­valy is megjelentette a Té­nyek és érvek kiadványát, amelyben a vállalat gazda­ságpolitikai feladatait ismer­tette meg a gyár kollektívá­jával. Mindenki tudta, hogy az idén mit és mennyit kell termelnünk. Ezért születtek felajánlások a munka haté­konyságának emelésére; a termelékenység növelésére, a minőség javítására — sorol­ta dr. Szlama Ferencné. — És én hozzáteszem, hogy a mi részlegünkben is először a műhely-négysiög tárgyalta meg a munkaver­seny célkitűzéseit, aztán ke­rült sor a termelési tanács­kozásra. Így születtek meg a vállalások, így a kongresz- szus tiszteletére tett felaján­lások j£. Én 1951 óta dolgo­zom Martfűn, itt tanultam a szakmát, á férjem is itt dol­gozik a szabászaton. Azután a a fiam is idejár a szakmun­kásképzőbe. Mi úgy, mint a többiek hozzánőttünk ehhez a gyárhoz. Most méginkább mint eddig. Nemrég kaptuk meg a kétszobás összkomfor­tos lakást: 192 ezer forint­ba került, de nekünk csak 102 ezerbe, mert a többi „le­jött” a különböző kedvez­mények alapján. És nemcsak mi kaptuk möst rpeg az új lakásunkat, ákj. erre jár lát­hatja, milyen gyorsan épül Martfű — mondta Nagy Hálóé.-» Néhány éve még nagy gond volt a bejárás, most már sokat javult a közleke­dés. Én Tiszaíöldvárról já­rok be dolgozni — szóit Szlamáné — óránként jár a busz, és már nem nagy baj, ha túlórázni kell. Mert bár vannak már korszerű számí­tógépek, azért mindig akad egy kis túlmunka. Mi magunk is változtunk — Sok mindenről beszél­tünk; azért, én egyet meg hadd mondjak el — kérte Busi András. — Én a párt- alapszervezetünkben oktatá­si felelős vagyok. Néhány éve sokan azt nézték. ho­gyan lehet eilógni a foglal­kozásokról. Tavaly is, az idén is 100 százalékos volt a meg­jelenés, jöttek az emberek, nem kellett rábeszélni őket. Aztán egyre kevesebb köz­tünk az elégedetlen ember, és egyre többen vállalnak társadalmi munkát. Nem is olyan régen, ha valamilyen jutalmat kapott egy brigád, |izon voltak, hogyan osszák szél; maguk között a pénzt. Most; az egyik .brigád a ju­talomból ,könyveket vett az iskolának. (fát én azért, mondóm mindezt, hogy nem­csak a gyár fejlődött, má­sok lettünk mi magunk is. No nem mindénki, de ál­lítom. iiogy a töbpség igen. A munkás olyan, ha látja, hogy törődnék vele, megbe­csülik, ha jói érzi magát egy munkahelyén; hát ött raver a melóra, igyekszik többet adni maga is, mért így neki is több jut. Nekem két fiam van; mind, a kettő nős; már. van egy kis uno­kám is. Éh mind a kettőnek vettem portát, hadd építkez­zenek. így haladunk étőre. Szlamáné hozzátette: — Most, hogy a XI. párH kongresszusra készülünk; ta­lán azért is tettek az embe­rek olyan jelentős vállaláso­kat — például 2 millió pár­ral több bőrcipőt: gyártunk — mert érzik, tapsztalják, hogy amit a párt elhatároz, megígér azt be is tartja. V. V. I

Next

/
Thumbnails
Contents