Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-10 / 237. szám
1974. október 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A holnap technikája tegnapi eszközökkel? HÄNY SZAMJEGYVEZÉRLÉSŰ szerszámgép található az ország szakmunkásképző intézeteiben, illetve az üzemi tanműhelyekben? — kérdeztem a minap a szakmunkásképzés egyik szakértőjét. A válasz: egyetlen ilyen gép van a csepeli szakközépiskolában. S a magyarázat: egy ilyen berendezés, szűkén számolva is másfél—kétmillió forintba kerül, s vajon melyik az az üzem, ahol ekkora összeget áldozhatnának a szakképzésre, a tanműhely felszerelésére, a költségvetésből gazdálkodó állami intézetekről nem is beszélve. A gond hosszú évek óta megoldatlan. A kisdiák, aki valamilyen szakma megtanulására adta a fejét, két-három évig tanul, ismerkedik választott szakmája tudnivalóival és eszközeivel, gépeivel. Az üzemi gyakorlatokon már föl- sejlik előtte, hogy valami nincs rendben, valami — nem is lényegtelen — különbség található a tanműhelyben látott, megismert gépek és a termelőműhelyben található berendezések között. A gyanú aztán a harmadik évben lesz, nem kis problémákat, kínos heteket, hónapokat okozó felismeréssé, amikor a harmadéves tanuló szabályos termelő- munkát végez az ismeretlen berendezéseken, amelyek mellett úgyszólván újra kell tanulnia a szakmát. (Mellesleg szólva: sokan és érthető módon, a műhelyekben megjelenő ipari tanulók tétova téblábolásából vonnak le messzemenő következtetéseket a szakmunkásképzés színvonalát illetően ...) Való igaz: a szűkös fejlesztési alapokkal bajlódó vállalatok, ha korszerű, igazán modern gépeket vásárolhatnak, akkor a termelőműhelyekbe állítják azokat és nem a tanműhelybe. Még ott is, ahol nincs hiba a „szemlélet” körül, ahol tudják, hogy az oktatásra fordított beruházások hosszabb távon bőségesen megtérülnek. De hiába tudják, ha egyszer nincs pénz! Ráadásul nagyon sok helyen még a felismerésig sem jutottak el; a tanműhely elavult, kiselejtezett gépekkel, eszközökkel való tessék-lássék felszerelése ezeknél a vállalatoknál még lelkiismereti gondokat sem okoz. Olyannyira, hogy a szakmunkásképzési alap létrehozásáról szóló kormányhatározatot (amely minden vállalatra kötelező érvényű befizetést ír elő) a legtöbb helyen csak fanyalogva, „na, megint egy újabb teher!” felkiáltással hajtják végre. Igaz: a szakmunkásképzési alapra tavaly és az idén befolyt 500 millió forint még nem elég a tanműhelyek korszerű felszerelésére. A tulajdonképpeni korszerűsítésre — az előírások, az itt is elmaradhatatlan központi „normatívák” szerint — ennek az összegnek csak a felét fordíthatják a vállalatok, a többi elmegy a különböző egyéb kiadásokra. Ez a negyedmilliárd is több száz tanműhely között oszlik szét, egyre-egyre tehát viszonylag szerény összeg jut. De erre a pénzre minden évben számíthatnak a vállalatok, s hosszabb távon feltétlenül javulást kell hoznia az üzemi szakmunkásképzésben. Más kérdés, hogy mi flesz >,rövid távon”, hogyan, mi módon biztosítható a közeljövő szakmunkás generációjának korszerű technikai képzettsége, s hogyan, mi módon biztosítható az állami intézetekben tanuló diákok félkészítése nemcsak ma, hanem a holnap technikájára? (Zárójelben és igazán csak mellékesen említem, hogy a nyáron alkalmam volt meglátogatni a párizsi Renault Művek üzemeinek iskoláját. A Renault-nak saját szerszámgéptervező intézete is van, s az ott kikísérletezett legújabb szerszámgépek — amelyek sorozatgyártásának megkezdéséről már döntöttek — első példányait az üzemi tanműhelyben állították munkába. Abból a megfontolásból, hogy a mai tanulók, két év múlva ne jöjjenek zavarba, ha a Renault műhelyeiben majd ezekkel a gépekkel kell dolgozniuk. Mert a Renault, a saját nevelésű szakmunkásainál nem tűri a betanulási időt, ott a munkában a legfiatalabb baktól is azonnal teljes' intenzitást követelnek. FELISMERNI, HOGY AZ EMBEREK, s különösen a fiatalok képzésére, oktatására fordított beruházások ^ nem felesleges, nem inproduktiv kiadások — törvényszerű. A felismerés azonban még nem elég. A beruházásokra pénz kell, még akkor is, ha ennek kamatait csak hosszú évek múltán könyvelhetjük el bevételként. Az építő szövetkezet elnöke: Október 20-i" befejezik a sz^ház felújítását Mint ismeretes, október 11-én pénteken tartja évad- njjitó bemutató előadását a szolnoki Szigligeti Színház. Az épület hátsó részében az öltözők, irodák környékén azonban még dolgozik a felújítást végző szolnoki Építő- és Szakipari Szövetkezet. Vajon mikor végeznek a felújítással ? — kérdeztük Dikó Miklóst, a szövetkezet elnökét. — A színház mintegy kétmillió forint értékű javításának belső munkálatait október 15. és 20. között befejezzük. Addig is biztosítjuk a színművészek munkájának viszonylagos zavartalanságát. A felújítás közben került sor például a színház előadásának tévéfelvételére, a társulati évadnyitó ülésre, valamint a bemutatásra kerülő darab próbáira is. Jelenleg az öltözőket már nyugodtan használhatják a színészek. — Szerettük volna az évadkezdésre a teljes munkát befejezni, de az ejtőernyős világbajnokság miatt csak július végén kezdhettük meg a régi, elhasználódott tető- és födémszerkezet cseréjét, valamint a megrendelt és időközben is módosított belső átalakítási munkákat. Az időkiesés pótlására nagy erőfeszítéseket tettünk, segítette szövetkezetünk munkáját az újszászi Szabadság, és a rá- kóczifalvi Rákóczi .Tsz, valamint a törökszentmiklósi szakmunkásképző intézet, együttesen huszonegy szakembert, illetve tanulót kölcsönöztek. Az állami építőipari vállalat és az ÉPSZER emelőgépekkel segítette a födémcserék gyorsabb végrehajtását. A ma szövetkezetünk munkáslétszámának egynegyedét összpontosította erre a munkára. Mint említettem a belső munkálatokat a hónap második felében befejezzük, a külső homlokzati tatarozásra azonban — a viszontagságos időjárás miatt — csak a tavasszal kerül sor. Ettől azonban a színház előadásai zavartalanul folyhatnak. Vértes Csaba E. S. Vil ágtakarékossági nap Október utolsó napja a takarékosságé. A Magyar Posta valamennyi megyeszékhely 1. sz. és Budapest öt legnagyobb postahivatalánál különleges bélyegző szövésével hívia fel a figyelmet erre a fontos gondolatra. 27 éve ezen a napon bélveanár jelent meg. a 40 filléres érték egy méhkaotárt. a <>0 filléres címlet a volt postatakarékpénztár központi épületét (Lechner Ödön alkotását) ábrázolja. 1958-ban hat értékből álló sorozatot hoztak forgalomba, amelv iól gazdálkodó fiatalok és a KST jelképe között méh és hangya példájával int- a takarékosságra. Tíz évvel ezelőtt bélyegre került Fáv András, az első maavar takarékpénztár megteremtője. Korábban is. azóta is számos érdekes raizú bélyegző népszerűsítette a takarékoskodást. 1974. március 1-én a lakosság bankia. az OTP 25 éves fennállását köszöntötte bélyeg. Felszabadulás 1944. november 4-én szabadult fel Szolnok. A harmincadik évforduló napián a Magvar Posta emlékbélyegzővel köszönti városunkat. Többé n?m rajzol Elhunyt Bokros Ferenc grafikusművész. Már 1919- ben. a Tanácsköztársaság ki-. vitelezte kél- forradalmian úi stílusú rajzát, amelyek a világon elsőnek ábrázolták bélyegen Marx és Engels arcvonásait. E munkája miatt csak negyven évi kényszerszünet után gvönvörköd- tethette újra a filatelisákat bélyegterveivel. Nevéhez fűződik többek között az 1959 1960 Bélyegnap. 1961 Lisztsorozat. a közlekedési eszközöket ábrázoló 1963-as bélyeg zöme. a legtöbb festménysorozat és blokk keretének megtervezése. 1969-ben az a megtiszteltetés érte, hogy a Tanácsköztársaság 50 éves jubileumát köszöntő sorozatot is megtervezhette. 83 éves korában halt meg. élete végéig dolgozott, az augusztusban megjelent Közgazdász Világkongresszusról megemlékező bélyeg is Bokros Ferenc munkáia volt. A bélyegek millióinak alián apró betűk örökítik meg nevét, a filetalisták azonban szívükben őrzik szerény alak iát. hiszen sok bélyeggel gazdagította albumukat. Naptár A modern nyomdatechnika valamennyi fortélyát tükröző. témában és kivitelben szemet-lelket gyönyörködtető naptárakban válogathaÉPfTKEZÉSI ÜGYEK Amíg az engedély megszületik Egy törvényességi vizsgálat megállapításai Legfőbb ügyészség feladatul tűzte ki az építésügyi hatóságok engedélyezési, kötelezési és bírságolási eljárásainak törvényességi vizsgálatát. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek határozatai mennyiben felelnek meg a jogalkalmazás jogpolitikai és törvényességi követelményeinek. A megyei főügyészség, valamint a vizsgálatra kijelölt városi-járási ügyészségek 19 elsőfokú és 4 másodfokú építésügyi szakigazgatási szervnél 1331 ügyiratot tanulmányoztak át, amelyből építésrendészeti bírsággal kapcsolatos ügyirat 31 volt. Bonyolult és törvénysértő Az elsőfokon eljáró, építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerveknél legtöbb engedélyt (1989) épület építésére és használatba vételére, épület felújítására, átalakítására kértek. Épület bővítésére, helyreállítására, kerítés és egyéb létesítmények engedélyezésére irányuló kérelmek száma elenyésző volt. Az építtetők többsége a kérelemhez csatolta a jogszabályban előírt mellékleteket. Például épület bontása esetén az épület műszaki leírását, a bontási munka végzésének módját. Ha az építésügyi hatóság azt állapította meg, hogy a kérelem vagy mellékletei nem felelnek meg az előírásoknak, abban az esetben a kérelmező figyelmét határidő megjelölésével a hiány pótlására hívta fel. Az építtető, építési jogosultságát felújítás, helyreállítás, átalakítás, bővítés, melléképület felépítése esetén büntetőjogi felelősségének tudatában tett nyilatkozattal igazolhatja. E területen az építésügyi hatóságoknál nem egységes a gyakorlat. Sok helyen a jogosult nyilatkozata mellett, vagy a helyett 90 napnál nem régibb telekkönyvi szemle becsatolását kívánják meg. Ez a gyakorlat nemcsak hogy bonyolítja az ügyintézést, de jogszabályellenes is. Határidő-engedély A határidők betartása viszont mindenütt jónak értékelhető. A vizsgált építésügyi hatóságok többsége a szabályszerű kérelem előterjesztésétől számított 3—10 napon belül dönt a kérelmekről. A 15, illetve 30 napos ügyintézési határidő túllépése mindössze 9 esetben fordult elő. Az építésügyi hatóságok többsége azonban az építési engedélyről szóló határozatot csak az építtetővel és az eljárásban közreműködő szakhatóságokkal közölte, a tervezőnek és azoknak, akiknek az építési munka a jogos érdekeit közvetlenül érinti, nem továbbították, holott ezt a jogszabály előírja. Az építési törvény rendelkezése szerint az építésügyi hatóságok kötelesek ellenőrizni az építési munkák elvégzését, az építmények állapotát s a rendeltetésszerű használatát. Feladatuk az engedély nélkül és az engedélytől eltérő építkezések felkutatása, illetőleg megakadályozása. A legszigorúbban a szolnoki Városi Tanács V. B. építésügyi osztálya járt el az engedély nélküli építkezőkkel szemben. Ilyen építkezések esetén az építkezés azonnali leállítására is intézkedtek, és az elkövetők ellen szabálysértési feljelentést tettek. Harminchárom esetben az engedély nélkül megépített építmény lebontását is elrendelték. Huszonöt esetben az építmény fennmaradására ugyan engedélyt adtak, de ugyanakkor az engedély nélkül építkezőt jelentős összegű építésrendészeti bírsággal sújtották. A vizsgált építésügyi hatóságok az 1973. második felében 37 esetben szabtak ki bírságot, összesen 95 ezer forintot. Építési tilalom A városok és községek tervszerű fejlesztését meghatározó általános vagy részletes rendezési ferv készítésével egyidejűleg, az építési tilalmak és korlátozások elrendelésének jogszabály adta lehetőségével a városi tanácsok és a fejlődésnek indult nagyközségek tanácsai éltek. (A tilalom természetesen csak a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra rendelhető el.) Amennyiben az elrendelés feltételei nincsenek meg, a tilalmat meg kell szüntetni. A vizsgálat tapasztalatai szerint az építésügyi hatóságok zöme építési tilalmak fenntartásának szükségességét nem vizsgálta felül rendszeresen. Gyakran indokolatlanul ragaszkodtak a tilalom fenntartásához még olyan esetekben is, amikor azok elrendelésére nem reális célok érdekében került sor. Dr. Cs. I. A tiszta levegőért A Városépítési Tudományos Tervező Intézet elkészítette Székesfehérvár levegőtisztaság-védelmi , tervét, amely meghatározta a városvédettségi kategóriába sorolását. a védelem alapvető feltételeit és feltárta a lég- szennyező forrásokat. Mint a tanulmányból kitűnt. Székesfehérvárott 42 üzem szennyezi a levegőt a megengedettnél nagyobb mértékben. tunk. A gyűjtők tábora mégis legnagyobb érdeklődéssel a bélyegekkel díszített filate- lista naptár megjelenését várja. Az 1975. évi kiadást modern, magvar festők, elsősorban Csontvárv alkotásai díszítik. A naptárluookon megtalálható a bélyegen, blokkon már korábban megjelent valamennyi Csontvárv kén reprodukciója, amelyre az eredeti bélyeget ragasztották fel és emlékbélvegző- vel ékesítették. Az úi naptár örömet szerzett a filate- listáknak, valamint a szép festmények barátainak és a carte-maximum híveinek. Az ,utóbbinak ugyanis az egyes oldalakat kivágva tökéletesen megvalósul a bélyeg, a bélyegzés és a kén (levelezőlap) egysége, ami valóban kiemeli és sokszorozza a bélyegből nyerhető esztétikai élvezetet. Ionén —onnan Franciaországban, aki szereti a sajtot, szép sorozathoz juthat. Az egyik ottani saitgvár minden 17 de- kás csomaghoz egy-egy értéket ajándékoz a Labdarúgó VB alkalmából kiadott guinea: sorozatból. A gvár nagy forgalmat remélhet, mert a sorozat 16 értékből álL ! A korszerű gazdaságba: Bábolnai gabonaszárítót! TELJESÍTMÉNYE: 2x22 tonna/óra. Megrendelhető hathónapos szállításra a MEZÖGAZDASAGI KOMBINAT kereskedelmi osztályán BÁBOLNÁN. Forgalomba hozzák az AGROTRÖSZT megyei AGROKER Vállalatai. V
