Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
1974. október 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A KÉT TISZAFÜREDI TERMELŐSZÖVETKEZET — a Hámán Kató * és a Szabad Föld — áprilisban közösen vegyeskórust alapított. A kórusnak közel negyven tagja van, vezetője Erős László né, aki az általános iskola kitűnő gyermekkórusát is vezényli. Az iskolai és a tsz-kórus gyakran próbál együtt. A tsz-kórus mögött hat sikeres szereplés áll, a közeljövőben szeretnének minősítést szerezni. Repertoárjuk főleg tiszai és hortobágyi népdalokból, népdalfeldolgozásokból áll Megváltoztatj ák az Alföld idegenforgalmát A Középtiszavidéki Intéző Bizottság munkájáról A kiskörei vízlépcső vízgazdálkodási szempontból óriási jelentőségű létesítmény. A tározó kialakításával azonban mint ismeretes, lehetőség nyílik üdülőkörzet megteremtésére is. A Közép-Tisza vidéki üdülőkörzet rendezésére a kormány határozatot hozott. Idén június 26-án, a kormány- határozatnak megfelelően, megalakulta KIB, a Középtisza- vidéki Intéző Bizottság. A KIB és titkársága székhelyül Szolnokot Választotta, A társadalmi szervezet működéséről, munkájáról, jelenlegi feladatairól Koháry Szabó Nándor, a Középtiszavidéki Intéző Bizottság titkára adott tájékoztatót. ☆ — Milyen feladatok megoldására hívták életre a bizottságot? — Kiskörének és ezzel együtt a Közép-Tisza vidékének idegenforgalmi szerepe a jövőben, reális adottságoknak köszönhetően, jelentősen megváltozik. Erről a kormány fontos határozatot is hozott, amely az üdülés. az idegenforgalom és a vízi sportok fejlesztését jelölte meg. Előírta például, hogy a 11 községet érintő üdülőkörzetben a IV., V. és VI. ötéves terv időszakában 10 ezer átutazó és 45 ezer úgynevezett szállásigényes turista üdülési és idegenforgalmi igényeit kell kielégíteni. A kormányhatározat természetesen csak főbb vonatkozásokban jelölte meg a tennivalókat. A kidolgozás már a bizottság feladata. A KIB általános értelemben a területfejlesztés komplex szervezését fogja össze és irányítja. — Ezen belül milyen konkrét tevékenységet folytat? — Az intéző bizottság egyebek között kezdeményezi a távlati tervek elkészítését, részt vesz az általános és részletes rendezési program kialakításában. Az alakuló ülésen létrehozott négy albizottságunk főleg a területrendezési és vízgazdálkodási szakkérdésekkel foglalkozik. Jelenleg az al- és szakbizottságok a fejlesztési programjavaslat összeállításában vesznek részt. — A javaslat milyen részterületeket tárgyal? — A készülő javaslat elsősorban a terület hasznosításával, a közúti közlekedés és az idegenforgalom fejlesztésével foglalkozik. A KPM, illetve a Belkereskedelmi Minisztérium vezetésével az utóbbi két témakört az állandó- és ideiglenes bizottságok már megvitatták, javaslatukat kidolgozták. A terület rendezésével, hasznosításával kapcsolatos elképzelések még szeptemberben elkészülnek, s a Középtiszavidéki Intéző Bizottság őszi ülésén kerülnek napirendre. — A célkitűzések meghatározásában milyen lényegesebb szempontok érvényesülnek? — Az egyik fontos szempont: az üdülési célú továbbfejlesztést a tározótó alapvető gazdasági rendeltetésével kell összhangba hoznunk, A tó ugyanis elsősorban az öntözési rendszert szolgálja. A nyári száraz időszakokban azért állandó víz- szintváltozásra kell felkészülni. Ezzel a tervezés szakaszában is számolnunk kell. A másik: az üdülőövezet későbbi fejlődését megalapozó infrastrukturális létesítmények kiépítését, a kereskedelmi és szolgáltató hálózat létrehozását tekintjük elsődleges feladatnak. E szempont betartásával a Vízügyi Tervező Vállalat elkészíti a teljes Közép-Tisza vidéki üdülőkörzet tanulmánytervét, amely kiterjed a vízellátás, a csatornázás, a fürdőépítés. a vízi sportolás és bizonyos mértékig a mezőgazda- sági vízhasznosítás fejlesztésére. — Az említett tanulmány- terv, illetve az albizottságok fejlesztési program javaslata valómban még mindig nem kész terv. Ha az intéző bizottság a javaslatot elfogadja, ennek mi lesz a további sorsa? — A fejlesztési program végső kidolgozását — a javaslatok figyelembevételével az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium végzi. Előreláthatólag 1975 júniusában készül el, s ezután, jövő év végén terjesztjük a kormány elé, elfogadásra. Szőke György Sokáig szerelnék énekelni... Az átmeneti raktárt kettévágja az iparvágány, és így. két keskeny, de közel száz méter hosszú raktártéren bonyolódik a darabárus küldemények válogatása, átrakása. Az itt dolgozó emberek is úgymond ..ketté vannak vágva”, hiszen a fordaszolgálat — egyik nap szabad. másik nap szolgálat — két teljes turnust kíván meg. A raktári dolgozók a brigádok megalakulásakor is ezt vették áiapul, és így egy-egy turnus végeredményben egv- egv önálló szocialista brigád. A Kun Béla brigád tagja Csiki Pál forgalmi szolgálat- tevő is. az állandóan jókedvű. mindenkihez kedves fiatalember. A brigád büszke rá. mert Csiki Pál nemcsak megbízható és pontos munkatárs. hanem hivatásos előadóművész, népdal- és ma- gyarnótaénekes. — Mindig szerettem énekelni. Énekelni Szolnokon kezdtem, később Pestre kerültem az Országos Szórakoztató Központ stúdiójába. Tanított Vörös Sári népdalénekesnő és Reményi Sándor, az Operaház tagja, akihez jelenleg is járok tanulni. — Az énektanulást és fellépéseit nem zavarja, hogy forda-szolgálatot lát el? — Mindig össze tudtam hangolni a kettőt. Munkatársaim segítenek, megértenek. A VOLÁN Vállalat vezetői is támogatnak. — Hol szokott fellépni? Hol szerepelt már? — A Tisza Táncegyüttes szólóénekeseként kezdtem pályafutásomat. Az első komolyabb elismerést 1968-ban kaptam, mikor a kecskeméti népzenei fesztiválon szerepeltem. mint Szolnok megve képviselője. 1969-ben p KISZ Központi Bizottság aranv oklevéllel jutalmazott p Tanácsköztársaság évfordulójára megrendezett művészeti szemlén való szereplésemért. Énekeltem a szolnoki rádióban. a Repülj Páva-sorozat alkalmával a televízióban, egyébként az ország minden részében — természetesen ekkor még. mint amatőr. A hivatásos előadóművészi működési engedélyt csak az idén kaptam meg. — Tervei? — Sokáig szeretnék énekelni. Minden meghívásnak igyekszem eleget tenni. — Nem gondolt még arra, hogy csak az éneklésből éljen? . — Jól érzem magam a brigádban. Munkámat elismerik, megbecsülnek, öt éve dolgozom a 7. sz. VOLÄN- nál. többször kaptam jutalmat is- Az éneklés, úgy hiszem megmarad életem végéig hobbynak. «- hegedűs — A múzeumi hónap megyei megnyitóidra: Állandó várostörténet! kiállítás Mezőtúron MIT KEZD, mit kezdhet a muzeológus egy olyan településsel, amelyre vonatkozóan a levéltári anyag jó részét bezúzták,, s amelyről korábban is csak szórványosan születtek leírások, maradtak adatok? S egyáltalán, kezdhet-e valamit? Kezdhet, Mert kezdenie kell. Mert a város és lakossága ugyanúgy igényt tart múltjának megismerésére, mint szerencsésebb helyzetben levő szomszédai. Megyénkben elsőként Mezőtúrt szabadították fel a szovjet csapatok harminc esztendővel ezelőtt, de a fel- szabadulás puszta tényén kívül alig tudunk valamit erről a fontos eseményről. Hogy többet megtudjunk, a mezőtúriak felkérésére a Damjanich Múzeum munkatársai vállalkoztak arra, hogy a helyiek évek óta gyűlő helytörténeti anyagának fel- használásával a nagyszerű kiállítási lehetőségeket kínáló mezőtúri kiállítási csarnokban a város történetét állandó kiállításon mutassák be. A múzeum munkatársai ugyanis ismerik a módszert: hogyan kell a múltat, az arra utaló körülményeket kellő mennyiségű írásos anyag hiányában is megeleveníteni. Mert nemcsak feljegyzésekből. de tárgyakból, építményekből, munkaeszközökből és termelési folyamatokból is meg lehet ismerni a múltat, fel lehet idézni, s be lehet mutatni. Mert mit mond például az átlagembernek az alábbi felirat: Ezt a bor nak való e dént készíttete M Szabóh Péter és Tóth Mihály a betsületes Túri Korsós öreg Társaság számára Mindössze annyit, hogy egy csempült szájú, bizonyára öreg, zöldmázas Miska kancsó került elő, melyet nevezettek készítettek valami vidám, a bort korsószám szerető atyafiakból álló kompánia megrendelésére. S MIT OLVAS ki ugyanebből a muzeológus? Azt, hogy az öreg Társaság nem akárkik gyülekezetét jelenti. Kincskereső Folyóirat tizenéveseknek Neve: Kincskereső. Születési helye, ideje: Szé* ged, 1974 október. A most induló ifjúsági irodalmi folyóirat évtizedes hiányt pótol. Ez az eltső olyan folyóirat, amely elsősorban a felsőtagozatos korú gyermekek irodalmi, művészeti ízlését formálja. Napjaink legjobb költőinek, íróinak a gyermekekről, gyermekeknek írt munkáit mutatja be évente tíz alkalommal. Még friss a festék az 1. évfolyam első számán, hisz csak a napokban hagyta el a Szegedi Nyomdát, s került a hírlapüzletekbe. Illyés Gyula vallomása olvasható a fiatalokról az első oldalon, majd Szabó Ferenc, a Magyar Űttörők Szövetsége főtitkára köszönti az ifjú olvasókat. Nagy László, Weöres Sándor gyermekversei, Hárs Lászfló, Fekete István novellái kaptak helyet többek között az első számban. Ta- tay Sándor a kedvelt ifjúsági regényíró „vendégül látja” otthonában, a Badacsony sziklái alatt olvasótáborát, "s regényeiről, gyermekhőseiről, készülő új művéről beszél. A színvonalas folyóirat fő- szerkesztője Hegedűs András, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar irodalom tanszékének vezetője, akinek a közelmúltban jelent meg „Legkedvesebb íróim” című ugyancsak gyermekeknek szóló munkája. hanem a céh-szervezet öreg mestereinek társaságát, amit egyes helyeken „nagytársaságnak” is szokás volt nevezni, éles elkülönülésként a mesterlegényekből álló, úgynevezett „kistársaságtól”. S ha ez így van, akkor következhet a tár^velemzés következő lépése: Mezőtúron, azaz Túron Korsós Céh egzisztált. S ezt tudva már más területekre is kiterjeszthető a nyomozás: kérdezősködni lehet idős emberektől: élnek-e még a valamikori céhtagok leszármazottjai? Nem maradt-e náluk a céhvei kapcsolatosan valamilyen irat? Tárgyi emlék? ( Nem őrzött-e meg róluk valamit a családi emlékezet? S az aprócska adatok, a magukban alig-alig értékelhető motívumok lassan összeállnak, nemcsak Korsós Céh. hanem a város története is kikerekedik, Iáhatóvá lesz. Mivel a tervek sohasem 100 százalékosan azonosak a megvalósult művel, korai lenne a kiállítás egészét részleteiben ismertetni. Bizonyos egységek azonban a stáb döntése szerint már véglegesültek. s ezeknek már megoldási formái is kialakultak. AZ ALAPKONCEPCIÖ, amelyet dr. Szabó László aspiráns dolgozott ki Gulyás Éva néprajzos-muzeológussal együtt, lényegében a munka, a tevékenység oldaláról közelíti meg a város történetét. Azt jelenti ez, hogy a kiállítás Mezőtúr történetéből azokat a munkafolyamatokat mutatja majd be, amelyek a város kettős arculatát meghatározták. Egyrészt a földművelő, paraszti életmódot, a legrégibb időktől kezdve, a város területéről és közvetlen határából előkerülő régészeti anyag segítségével. A bronzkortól a középkorig terjedően foglalkozik a kiállítás az itteni lakosság különféle foglalkozási ágaival (halászásra utaló eszköz töredékek, kerámia készítését igazoló edények, vadászati eszközök stb.). Ebből a középkor folyamán figyelemmel kísérhető. a város és környéke adottságainak leginkább megfelelő foglalkozási ágak: A tavalyi és a tavalyelőtti tanév sikerei nyomán idén is indul megyénkben az SZMT kulturális bizottságának kezdeményezése alapján a szakmunkástanulók ötvenórás középiskolai és egyetemi-főiskolai előkészítő tanfolyama. Az elmúlt évben harminc csoportban mintegy háromszázötven B- és C-tagozatos fiatal vett részt. Az idén az SZMT 70 ezer forintos hozzájárulásával harmincöt tanulócsoport indítására nyílik lehetőség a rríegye iparitanuló intézeteiben. A jelentkező B-tagozatos végzős tanulók matematika-fizika és történelem, a C-tagozatosok (érettségizettek) matematikából és fizikából kapnak segítséget. A foglalkozásokon a törzsanyag megtanítása Pécsett, az akadémiai székházban, magyar—jugoszláv tudományos tanácskozás kezdődött tegnap. Témája: az urbanizáció hatása a Duna mentén Magyar- országon és Jugoszláviában. A két napos ülésszakon a MTA dunántúli tudományos intézete és az újvidéki hungarológiai intézet munkatársai számolnak be kutatásaik eddigi eredményeiről, vitathalászat, pásztorkodás, gyűjtögető életmód, illetve a földművelés és a földművelő életvitel tárgyai, eszközanyaga láthatók majd a Dózsa- felkelés időszakától (melyre á kiállítás külön kitér) egészen a XX. század első évtizedéig. A kiállítás paraszti életformával és paraszti termelési móddal foglalkozó része a múlt század végén oly nagy számmal föld nélkül maradt szegényparaszti réteg Mezőtúron jellemző fő kenyérkereseti forrását: a kubikolást mutatja be interjúszerű megoldással. Az U-alakú galéria középső részén a híres „túri vásárt” láthatjuk majd. míg a jobb oldali folyosószerű szárnyon szintén a munka. a termelés oldaláról megközelítve azok a vonások, jellemző foglalkozási ágazatok kerülnek bemutatásra, amelyek Mezőtúrnak: a városnak voltak jellemzői. Látható lesz itt majd a városi státuszt biztosító különféle királytól1, töröktől. osztrák császártól. Rákóczitól kapott privilégiumok másolata, a város valódi „város jellegét” leginkább tükröző híres mezőtúri gimnázium néhány vonatkozó dokumentuma, majd a város hírét legnagyobbra növelő fazekas ipar legszebb készítményeinek történeti rendű mini-bemu- tatóia. Ezenkívül a század- forduló jellemző kisipari műhelyrészletei: köztük suszter és szűcsműhely, melyek a céhes ipartól az ipartestületi szervezeti keretig terjedő időszak tagolása szerint természetesen ezekre a történeti jelentőségű szervezetekre vonatkozóan is tartalmaznak néhány értékes és szép reliktumot A KIÁLLÍTÁS Időben nagyjából a századforduló tájékáig hozza el e kettős vonalú témát, mert a város — tekintettel a XX. század szemünk előtt sűrűsödő eseményeire: az új kor történetét önálló kiállításon kívánja maid bemutatni. A kiállítás a mezőtúri galériában hétfőtől várja látogatóit. Szabó István muzeológus mellett a fő hangsúlyt a gyakorlásra helyezik, hogy a résztvevők minél jobban felkészüljenek a felvételi vizsgára. Bár a megye többi intézetében még a tanfolyami csoportok szervezésénél tartanak, a szolnoki 605-ös intézetben tegnap megtartották az első foglalkozásokat a középiskolában továbbtanuló csoportnál. Az intézetben nyolc tanulócsoport indul mintegy százhúsz résztvevővel. köztük huszonöt érettségizett tanuló, akik műszaki főiskolán, egyetemen, és közgazdaságtudományi egyetemen kívánnak továbbtanulni. A tanfolyam elindult, s év végéig hátra van még negyvenkilenc őrá — reméljük hasznos eredménnyel. ják meg a közös problémákat. A pécsi és az újvidéki tudományos intézet 1971-ben vette fel a kapcsolatot egymással, s lehetővé tették a kutatók kölcsönös cseréjét és dolgozataik kölcsönös publikálását Most először került sor együttes tanácskozásra. Jövőre Újvidéken rendezik meg a magyar és jugoszláv kutatók együttes tanácskozását Szakmunkástanulóknak Előkészítő középiskolába, főiskolára Az urbanizáció hatása a Duna menten Tudománvos tanácskozás Pécsett
