Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-04 / 232. szám
1974., október 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 kObnyezetvédelem a HIEGYÉBEHí Kárelhárító brigádokat szerveznek Figyelemre méltó kezdemé- avezés született tegnap a Kö- róctisza vidéki Vízvédelmi ■Bizottság szolnoki ülésén: javasolták. hogy a váratlan vízszennyeződéseket «) idézhető üzemek, vállalatok, mezőgazdasági szektorok munkaterületükön szervezzenek speciális kárelhárító brigádokat és ezeket lássák el n legfelelő védelmi anyaggal és felszereléssel. A kezdeményezésre az sarkallta a bizottságot. hogy tájegység területén hét óban ipari és (mezőgazdasági üzem van. amely -elentós szerepet látszik az élő vizek szennyezésében. A Tiszamenti Vegyiművek. a nagykőrösi Konzervgyár. a jászberényi Hűtőgépgyár. a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat, az ÉRDÉRT, a vagyvarekasi Béke Tsz, vala mint a MÁV naponta több ezer. vagv tízezer köbméter vfz felhasználásával dolgozik. így előfordulhat, hogy nagy mennyiségű szennyező, fertőző anvagok kerülnek az élS vizekbe. A helyi készenléti brigádok — szükség esetén — azonnal beavatkozhatnak és elejét vehetik a nagyobb mérvű kártételnek. A bizottság az üzemi kárelhárító brigádszervezet mellett természetesen szorgalmazza az üzemi és városi szennyvíztisztító rendszerek fejlesztését és mielőbbi ki építését Javasolta, hogv mái' az ötödik ötéves tervben kezeljék kiemelten a szolnoki, jászberényi, tiszaföldvári es a kisújszállási szennyvíztisztító telepek megépítését. A megyeszékhely szennyvíztisz- titótelep tanulmányterve máris kész. A soron levő feladat a kiviteli terveit kimunkálása, valamint a pénzügyi fedezet mielőbbi előteremtése. A bizottság megelégedéssel konstatálta a Ti- szamenü Vegyiművek erőfeszítéseit a vízszennyezés mér. tökének csökkentesére, vagyis a környezeti ártalmak mérséklésére. Ugyanakkor javasolta. hogv a Vegyiművek peldáia nvomán valamennyi szennyező üzem tegye meg a maximális erőfeszítéseket a környezeti artalmak megelőzésére. Országos úttörő történeti vándorgyűlés Szolnokon A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége és a Szolnok megyei elnökség szervezésében a megyeszékhelyen rendezik meg a III. országos úttörő történeti vándorgyűlést. A kétnapos rendezvényt, tegnap délelőtt Szívós Antal, a megyei KISZ-bizottság első titkára nyitotta meg. Üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Lénárt Istvánt, az országos úttörő történeti bizottság titkárát, valamint az úttörőmozgalom múltiát kutató megyei, járási, városi történeti bizottságok küldötteit. Szívós Antal megnyitója után a város kisdobosai és úttörői nevében az 5443-as Zóia úttörőcsaoat pajtásai műsorral köszöntötték a \ándorgvűlés résztvevőit. A köszöntőt Bede László né megyei úttörőelnök tájékoztatója követte. Bede Lászlóné a megjelentek előtt a megye gazdasági, kulturális életéről. az úttörőmozgalom személyi és tárgyi feltételeiről szólt. Tájékoztatást adott az úttörőcsapatok munkájáról, a csapatvezetőségek irányitó tevékenységéről, beszélt az úttörővezetők képzésének helyzetéről — megismertet- . ve a vendégeket megyénk úttörőmozgalmának jelenével. A továbbiakban a vándor- gyűlés megkezdte érdemi munkáját. Először Bencze Ernő, a Szolnok megyei úttörő történeti bizottság elnöke ismertette a bizottság hároméves feladattervét. A szakbizottság áltál készített és a megyei úttörőelnökség áltál jóváhagyott program — mint az Bencze Ernő ismertetéséből kitűnt — tartalmazza a szervezési feladatokat, a különböző kiadványok megjelenésének tervezetét, valamint az úttörőmozgalommal kapcsolatos rendezvények szervezését. Bencze Ernő tájékoztatója után a vándorgyűlés résztvevői meghallgatták az úttörőház igazgatójának az úttörőház történetéről szóló tájékoztatását, majd megtekintették az erre az alkalomra készült kiállítást. A vándorgyűlés délután folytatta munkáját. A Vörös Csillag filmszínházban a Szolnok 900. évfordulójára készülő filmtrilógia első részét mutatták be a résztvevőknek. Ezután a vendégek ellátogattak a szolnoki 2956-os Arany János úttörőcsapathoz, ahol dr. Majoros Károlyné az úttörők munkájáról adott tájékoztatást, Balogh Lászlóné csapatvezető pedig a csapatmúzeumot mutatta be. A délután folyamán még egy előadást tartottak. Zádor Béla, a megyei múzeum igazgatóhelyettese, a bizottság tagja „Az úttörőcsaoatok tevékenységének helytörténeti szerepe, a gyűjtött anyagok rendezésének fontossága, ennek módszerei” címen tartott előadást. A III. országos úttörő történeti vándorgyűlés résztvevői ma Tiszafüredre utaznak. Tiszafüreden a járási úttörő történeti bizottság munkájával és a történeti kiadványok szerkesztésének tapasztalataival ismerkednek meg. A vándorgyűlés a vita, a tapasztalatcsere után ma fejezi be munkáját. Sz. Gy. Bérkérdések, jogok Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap délelőtt ülést tartott az SZMT elnöksége. Az értekezlet fő napirendi témájaként az Alumíniumárugvár tiszafüredi gváregvséeében dolgozó munkások szociális és jövedelmi helvzetét tárgyalták meg. Az elnökség vezetőinek törekedniük kell arra. hogv az üzew dolgozóinak átlagbére elerje a törzs- gvári átlagjövedelmet. Szükség van Tiazaíüreden egy stabil, erős munkásgárda kialakítására is. Olyan intézkedéseket kell megvalósítani, melyek megszüntetik a nagymértékű munkaerőmozgást. A második napirendi témaként a KPVDSZ megyei bizottságának jelentéséi vitatták meg a szakszervezeti jogok érvényesüléséről, ti partnerszervezetekkel való együttműködés főbb tapasztalatairól. Megkezdődön az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) új jogokat adunk. Eddig ugyanis nem tettük számukra lehetővé, hogy Magyarországon képviseletet létesíthessenek, üzleti irodákat állíthassanak fel. A vállalati képviseleték létesítése a külföldiek számára azonban nem korlátlan jog, — hangsúlyozta. — Külföldi gazdasági tevékenységünk bővülését jelenti, hogy kereskedelempolitikai céljaink elérése, valamint külföldi piaci szervezetünk kiépítése érdekében a magyar gazdálkodó szervezetek külföldön vállalatokat alapítanak, illetve vállalati érdekeltségeket szereznek. Bíró József befejezésül külkereskedelmünk elmúlt években élért eredményeiről szólva elmondta, hogy kereskedelmi mérlegünk 1972-ben és ’73-ban aktívummal zárult. A negyedik ötéves terv jövő év végéig várható teljesítése arról tanúskodik, hogy nemzetközi, gazdasági kapcsolataink fejlesztésére vonatkozó céljainkat — a világgazdasagban mutatkozó válságjelenségek ellenére is — elérjük. Bíró József végezetül a Minisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. A külkereskedelmi miniszter előterjesztése után az elsők között kért szót dr. László Andor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. — A törvényjavaslat a gazdasági tevékenység egyik fontos és mind jelentősebb körét szabályozza, hiszen hazánkban az egy főre jutó export 20 év alatt körülbelül a tízszeresére emelkedett — hangsúlyozta bevezető szaA továbbiakban kifejtette, a Magyar Nemzeti Banknak az ország devizakészleteinek értéke állandóságát meg kell őriznie, ‘ hogy ezekért a nép- gazdasági terv céljainak megfelelő anyagi eszközöket, gépeket, nyersanyagokat stb. bármely időpontban be tudjunk szerezni. — Ez a tevékenység másképpen jelentkezik a KGST- országok egymás közötti kapcsolatában és másként az azon kívüli körben. A KGST- országok viszonylatában a sokoldalú elszámolási rendszer megfelelő keret a biztonságos, meglepetésektől mentes pénzügyi bonyolításra — mondta, majd utalt arra, hogy a nem szocialista országok többségével korrekt és élénkülő külkereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat tartanak fenn. Számos ország vállalataival kooperációt és koprodukciót folytatnak. Érdekünk e kapcsolatok tartóssága és különböző formákban való bővítése, zavartalan fejlődése. — A törvényjavaslat megteremti a feltételeit a külkereskedelmi és devizagazdálkodási tevékenység összhangjának. és ezzel biztosítékot nyújt arra, hogy a kormány kezében e két eszköz hatékonyan, egymást erősítve működhessen külgazdasági érdekeink fejlesztésében és védelmében — mondotta befejezésül a Ma- , gyár Nemzeti Bank elnöke. Dr. László Andor után még két, képviselő kért szót, majd ebédszünet következett. A szünet után elsőként Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. — A külkereskedelem — mint ezt a törvényjavaslat bevezető mondata igen pontosan meghatározza — az export és az import útján összekapcsolja népgazdasá — Ez a törvényjavaslat nem egyszerűen az adás-vételt szabályozza, hanem hazánknak a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepét rögzíti — húzta alá a Minisztertanács elnökhelyettese, maid kiemelte, hogy lényegében a törvényjavaslat vaiban, majd a KGST-tagországainak szoros gazdasági kapcsolatáról beszélt, amely önmagában véve is megfelelő hátteret biztosit a magyar népgazdaság fejlődéséhez. A KGST-ben tömörült országok politikai és gazdasági együttműködéséből kialakult fejlődés vetette meg az alapját annak, hogy a hetvenes évek elejéről kezdve a tagországoknak nemcsak az egymás közötti, hanem a nyugati országokkal folytatott külkereskedelme is gyors ütemben növekedhetett. A későbbiekben hangsúlyozta, hogy a nemzetközi munkamegosztásban való fokozott részvétel a kapacitások és a foglalkoztatottság bővítését vonja maga után azokban az ágazatokban, ahol a nemzetközi versenyben viszonylagos előnnyel rendelkezünk vagy rendelkezhetünk. Termelőkapacitásaink több mint egvharmada már ma is nemzetközi szükségleteket elégit ki. Dr. László Andor a későbbiekben az árfolyamnoliti- kánkról szólva elmondotta: biztosítania kell a forint stabilitását azáltal, hogy a tőkés világpiaci árszínvonal inflációs emelkedése és a viszonylag szilárd hazai árszínvonal közötti különbséget a forint megfelelő értékelésével ellensúlyozza s ezzel a belső egvensúly egvik fontos tényezőiét erősítse. Ugyanakkor arfolvamnoliti- kánkban tekintettel kell lennünk külső esvensúlvi szempontokra fi7oféij mérlegünk megfelelő alakítására is. — A vámnolitika eszközével kell küzdenünk a magyar áruk egyes , piacokon történd diszkriminálása ellen — mondta nyomatékkal. gunkat . a világgazdasággal, hozzájárul hazánknak a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepének kiszélesedéséhez — mondta bevezetőjében többek között Huszár István, majd értékelte és számokkal érzékeltette külkereskedelmünk fejlődését. — Az idei év első nyolc hónapjának adatai azt jelzik, hogy a külkereskedelem továbbra is eredményesen dolgozik, habár jóval nehezebb körülmények között, mint az előző esztendőkben. Nem a magyar áru lett kevésbé kelendő, de mi is meg- érezzük azt a hihetetlen áremelkedés-hullámot, amely a tőkés piacot az utóbbi egy évben elárasztotta. Azoknak a termékeknek az ára, amit mi exportálunk, mintegy egy negyedével lett magasabb a nem szocialista piacokon, mint egy esztendővel ezelőtt volt. Ugyanakkor azoknak a termékeknek az ára — többségük nyersanyag, vegyi cikk és gép, amit nem szocialista piacról importálunk, több mint 40 százalékkal eme'ke- dett. Ezzel szemben a szocialista országokkal folytatott külkproncedmünk. megállapodásainknak meef"lelő- en, tervszerűen alakul. A külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tehat a gazdasági élet rendkívül érzékeny területén alkot új jogi rendszert Igaz, hogy külkereskedelmünk eddig is meghatározott jogszabályok szerint folyt. Mégis: az országgyűlés előtt levő törvényjavaslat nem pusztán azt jelenti, — bár önmagában ez is jelentős lenne —, hogy a korábban hozott rendelkezéseket és jogszabályokat most rendszerbe foglaljuk, és egységesítjük, a vitára bocsátott törvényjavaslat ennzi továbbmegy. — és ez a legfontosabb — az eddiginél jobb feltételeket teremt a hatékonyabb külkereskedelmi munkához. Ez a törvény nemcsak számunkra lesz fontos, de külkereskedelmi partnereink számára is az. ~ — A „Made in Hungary” felirat — mondta később — szerte a világon a mag var munkások, parasztok, mérnökök alkotó munkájáról ad lnrt, és állít ki mind elis- merőbb bizonyítványt. Éppen ezért kötelez is becsületre, fegyelmezett munkára, a minőség védelmére és állandó javítására. A továbbiakban arról beszélt, hogy nincs olyan ország, amely minden terméke számára kénes lenne hatalmas felvevőpiacot biztosítani, mint ahogy nincs olyan ország sem, amely minden termékből gazdaságosan. nagy szériákat tudna előállítani. — Mi még mindig igen sokféle árut állítunk elő. E?“k száma megközelíti a világban forgalomban levő áruknak kétharmadát. Erre a helyzetre illik az a megállapítás. hoev kevesebb __ t öbb lárma. A VülVoreckede- lem hozvásecítheb nAngar- dóságunkat abbo’r. how számos. már kenrAebé verrouv- képes, kevésbé korszerű, ki— Megtárgyaltuk a magyar és a szovjet népgazdaság következő ötéves terveinek összehangolása terén eddig végzett munkát, különös tekintettel a két ország fűtőanyag- és energiahordozótartalékainak további kiaknázására, s a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció kiszélesítésére. Elhatároztuk, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítunk a szocialista gazdasági integráció komplex program iábán előirányzott, új. korszerű gazdasági és műszaki-tudománvos együttműködési formák szélesebb körű alkalmazására. Megállapodtunk. hogy fokozzuk az integráció konkrét megvalósításával kapcsolatos munkát, hogv ígv jobban kihasználjuk az egves kulcságazatok és terve7,ó<rór\ei< síik a termelési és műszaki- tudományos egví’ttm'SvadAst a hatékonyság fokozására és országaink népgazdasági fejlődésének további meggyorsítására. Tárgyalásaink új irányokat határoztak meg, új távlatokat nyitottak. A magyar és a szovjet nép barátságának, Magyarország és a Szovjetunió éppen harminc esztendeje kezdődött sokoldalú együttműködésének kiemelkedő eseménye volt ez a látogatás. E látogatás további lendületet. biztonságot és lelkesedést adott szocialista éoítő- munkánk új feladatainak végrehatásihoz, újabb erőt meríthettünk a kommunizmust építő szoviet nép alkotó munkájának nagy sikereiből. Lelkesítő eéliaink megvalósításában fontos lénést jelent előre a most vitára bocsátott külkereskedelmi törA törvényjavaslat vitájában résztvevők között volt Gorjáncz Ignác, a jászberényi Hűtőgépgyár vezérigazgatója, megyénk országgyűlési képviselője. Felszólalásában hangsúlyozta: a törvényjavaslat, tulajdonképpen szocialista államunk tulajdonosi pozícióiból fakadó rendelkezés a külkereskedelem állami monopólium voltáról. A törvénytervezet erénye, hogy a külkereskedelemről szóló különböző jogszabályok összefoglalásával az egységes értelmezést. az egységes gyakorlat kialakulását segíti, s biztosítja a népgazdasági érdekek elsődlegességét. Gorjáncz Ignác a továbbiakban külkereskedelmünk dinamikusan növekvő forgalmáról szólt, s örvendetes ténvkáot nyugtázta, hogv az export aránya az ország nemzeti jövedelmében megközelíti a 40 százalékot. Mikor már több fölszólaló nem jelentkezett. Aoró Antal megadta a szót dr. Bíró József külkereskedelmi niiniszsebb sorozatú, itthon csak. gazdaságtalanul előállítható termék gyártását elhagyjuk, s azoknak a korszerű és általánosan keresett áruknak a termelését fokozzuk, amelyek népgazdaságunk hatékonyságát jelentős mértékben növelhetik. Ez a törekvés határozza meg szerepünket a nemzetközi munkamegosztásban. A későbbiekben Huszár István beszédében nagy jelentőséget tulajdonított » szakosodásnál?, majd,az eu rópai béke és biztonság meg szilárdításáról tanácskozó genfi konferencia eddigi eredményeiről szólva annak a reményének adott kifejezést. hogy a békés egymás mellett élés politikájának gazdasági tartalma is kiteljesedik, hatékonyabban érvényre jut majd. Ezután említést tett azokról a tárgya lásokról, amelyeket az elmúlt naookban Moszkvában Magyarország és a Szovjetunió politikai, gazdasági, kulturális és tudemánvos-múszaki kapcsolatairól folytak. vényjavaslat. Hozzásegíthet. hogy népgazdaságunknak e fontos ágazata még jobban, még hatékonyabban szolgálja politikai, társadalmi, gazdasági céljainkat, a szocializmus építését. Ebből a szempontból tartom értékesnek a törvényjavaslatot és kerem az országgyűlést, hogy azt fogadja el — fejezte be beszédét Huszár István. A Minisztertanács elnökhelyettesének felszólalása után a hozzászólók között volt Gácsl Miklós kohó- és géoioari államtitkár, Borsod megve országgyűlési képviselője. — Jó és helyes, hogy a törvényjavaslat a külkereskedelmi és a termelő vállalatokkal szemben egyaránt magasabb igényeket támaszt az eddigieknél — mondta felszólalásában. — A jövőben azonban exportunkban nagyobb súlyt kell biztosítani azoknak az eladásoknak, amelyek révén nagyobb lehetőség nyílik szellemi termékeink értékesítésére. E feladat nagymértékben fokozza a műszaki szolgálat jelentőségét is. Ezért a külkereskedőimben érdekelt vállalatoknak a törvénv közzétételét követően felül kellene vizsgálniok műszaki szol- gáltaíAraik helyzetét, s azt megfelelő intézkedéseknek kell követnie. A törvénytervezetnek az a része, amely a külkereskedelmi joggal nem rendelkező vállalatok számára is lehetővé teszi a külföldi piaci kapcsolatok kiépftését. egyszersmind biziosftia azt is, hogv e vállalatok is birtokába jussanak a külföldi piaci isme-eteknek, és azokat eredményesen használták fel gazdasági tevékenységük során. temek, aki válaszolt a képviselői hozzászólásokra, javaslatokra. Az importtal kapcsolatos vállalati kockázatról szólva a miniszter megemlítette — megfelelő jogszabályi rendezés és államháztartási gyakorlat nyomán — egyetlen gazdálkodó egység sem rövidülhet meg, de nem is tehet szert jogosulatlan gazdasági előnyre. Az országgvűles előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a kereskedelmi bizottság íelentésében foglalt módosító javaslatokat maid a külkereskedelemről síóló törvényjavaslatot általánosságban és — a megszo '/ázott rrrí'iocft/, indítványok kai — részletében egyhan gúlag elfogadta. Aoró Antal eln*kf zársza vával berekesztette a tegnapi ülést. Az őrsz?o lés ma 10 órakor folvtqfia munkáiét: m°<nárgvalja a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolóját a tanácstörvény végrehajtá-. sárói. i A törvény összhangot teremt t ersenyképesnek maradni a világpiacon, Szakosítás és kooperáció Felszólalt Corjá-ez Ignác <5 t
