Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

1974. október St.

SZOT.NOK MFG VEI NÉPLAP

5

Világtakarékossági

Árokszállási naplójegyzet

Ami egy tudósításból kimaradt

Pillanatkép a szolnoki Zagy va-parti bölcsődében. Sályi Gizella gozdozónő a nagycs oportosokkal

NAPIRENDEN*

Az Iskolák

cs az íít törőszer rezetek kapcsolata

Novemberben nevelési értehesletek

Gyöngyös — patak. Máskor észre sem vesszük. Elrobogunk mellette gépkocsival, és egy fejhólinlással elintézzük : ott van. Nemrég mégis fontos volt — sok eső hullt a Mátrában.

Készültség;

— Arokszállás? Ott zűr van, megvadult a Gyöngyös. Ha kimennek csizmát vigyenek. Vételezni kell.

Vételezni. Ezt a szót .a katonaságnál tanultam. Katonai kifejezés — illik a hangulathoz. Riadóhangulat. „Harmadfokú árvédelmi készültség a Gyöngyös-patakon.” Az „ákáesz” osztagot száz fővel Jászárokszállásra vezényelték — hallom, s az ügyeleti szobában a krétával teleírt táblán részletesen: hány gépkocsi, milyen eszközök, hányán váltásban, hányán ilyen és ilyen ügyeletben itt és itt. Mint egy napiparancs.

Jászárokszállás, tanácsháza. Az udvarban gumicsizmás emberek tapossák a sarat, zsákokat pakolnak vontatóra, majd amikor az elindul a pihenőbe mennek, s falhoz dőlve alszanak egyet, míg jön a következő. A tegnapi mozgósítás óta így aludtak. Annak már huszonhat órája.

Kiér a vontató a töltő- hegyre, tele zsákkal rakják meg a pótkocsit, indul a gáthoz, elakad, lánctalpast kötnek elébe, az már bir a tengelyig érő fekete sárral.

Gyorsan! Szivárog a gátoldal, kell a tömítés, a terhelés a homokzsákok között folyékony massza préselődik át. Egyre sűrűbb, egy idő után mint valami kifolyt láva megdermed, megáll. A segítség időben jött, nem lett gátszakadás, a víz a gátak között rohan tovább — fejmagasságban.

Aki megáll a gát tövében rálát a már már kiömlő áradatra. Érzi a falak közt feszülő víztömeg súlyát, feszítő erejét. Ezt kell legyőzni, legalább jobbról, a falu felől. A túloldalon tnár úgyis mindegy, folyik az erdőre. Átbukott a víz — mondja egy szakember. Erről még nem, és ez a fontos, az emberek a jobb oldalt védik.

Elnök

Éjfél után „házi riadó”. A tanácselnöknek elsőként kell tudnia a veszélyrőlj Attól kezdve övé a felelősség, ő a „gazda”. Három napig — kis pihenőkkel talpon, s ez alatt megszervezni : figyelőszolgálat, tanácsi mozgósítás, árvízi szolgálat, védelmi beosztás emberek, gépek, szerszámok, anyagok, homok... tárgyalni, beszámolni, tájékoztatni : megyei, megyén kívüli vízügyi szakemberek, megyei vezetők, rendőrfőkapitányság, munkásőrség, sajtó, rádió... irányítani, ellenőrizni, intézni és egyáltalán mindenütt ott lenni... Ki győzi ezt? Bódis Zoltán szeme alatt ezekben a napokban megsokasodtak a

szarkalábok.

Emberek

Pufajkás férfi botladozik

végig a csupasár gáton, megcsúszik, egy homokzsák fogja meg. Mint aki észre sem veszi, megy előre, siet a védelemvezetőhöz.

— Az utcába, itt a másodikba. .. folyik befelé a víz. Meg arra lentebb is az én szakaszomon... Homokzsák kell, ember kell. Körülzárni, lefojtani... Érti a dolgát. Igazi vízügyi szakember.

— Sose volt az. Rakodó- munkás Jászberényben, de hát most mindenki ért itt a vízügyhöz, — mondják később — itt mindenki fontos. Rosszmájúság nélkül mondta, úgy is kell érteni, itt minden ember fontos. Az álmos homokzsákcipelők -töltők, a lapáttal őrködő alkalmi gátőrök, a védekezésben bármilyen szerepet betöltők érzik, tudják, hogy rájuk most szükség van. Itt van szükség. Érdekes magyarázatot hallottam egy cigarettaszünetben.

— Itt kell dolgoznunk, de nem azért, mert kihirdették, hogy kell, hanem azért. mert tényleg itt kell dolgoznunk, Nem tudom érti-e az elvtárs?

Értem. Másnap a Gyöngyös-patak megadta magát. (Üjabb jelentés: a Tisza tovább árad.)

I. Zs.

Novemberben az ország

valamennyi általános iskolájában, általános iskolai diákotthonában és nevelőotthonában napirendre tűzik az iskolák és az úttörőszervezetek kapcsolatát. Mintegy 70 ezer pedagógus vitatja meg nevelési értekezlet keretében a közel 850 ezres létszámú kisdobos, illetve úttörő korosztály időszerű kérdéseit.

Igen fontos része lesz a

tanácskozásoknak, hogy az úttörőparlamenteken elfogadott határoza tokát, javaslatokat is megvitatják, a nevelési értekezletek határozatokat hoznak saját munkájuknak, az egyes pedagógusok tevékenységének olyan jellegű továbbfejlesztésére, amely előmozdítja a nevelők és az úttörőcsapatok együttműködését A pedagógusok kollektívája ajánlásokat tesz a csapatok számára. Felhasználják a határozatok és ajánlások kidolgozásában a pártszervezetek, az úttörőelnökségek és a csapatvezetőségek eddigi megállapításait,

döntéseit is.

Az Országos Pedagógiai Intézet kidolgozta azokat az irányelveket, amelyek figyelembe vételét ajánlja a novemberi nevelési értekezlethez. Többek között javasolják a pedagógusoknak, hogy elemezzék a testületek régebbi határozatait is és vizsgálják meg: megfelelő-e az együttműködés a tanulást, az iskolai munkát segítő mozgalmi tevékenységben. Vizsgálják azt is, hogy milyen újabb lehetőségeket kínál a gyermekeknek a köz- művelődési intézményhálózat az órán kívüli közös ismeretszerzésre. Foglalkozni fognak a tavaly elkészített házirendekkel is, amelyekkel kapcsolatban megnézik, hogyan váltak be, kellőképpen tükrözik-e a tanulók igényeit, s megfogalmazza-e például a gyermekek jogait?

A nevelési értekezletek a pedagógusok további teendőit is meghatározzák az iskola és a mozgalom együttműködésének fejlesztésében.

mp

Fél évszázaddal eztelőtt Európa, Ázsia és Ausztrália huszonnyolc országából összegyűltek a takarék- pénztárak képviselői Milánóban, ahol megalapították a Takarékpénztárak Nemzetközi Intézetét. Akkor határozták el, hogy minden év októberének utolsó munkanapját világtakarékossági nappá nyilvánítják. Magyarországon csak jóval később, (de ez is kerek évforduló) tíz éve határozták el, hogy kiemelik ezt a napot a „szürke” hétköznapok sorából. Többek között azzal is, hogy az OTP, a posta és a takarék- szövetkezetek ünnepi ügyfélszolgálatot tartanak, de számvetést is készítenek ezen a napon.

Az életszínvonal emelkedésével a takarékosság célja, módja, jellege megváltozik, de jelentősége nem csökken. Ezt kézzelfoghatóan a számok bizonyítják. Magyarországon ma a lakosság megtakarításainak összege eléri a 68 milliárd forintot, az elmúlt egy év alatt körülbelül 8 milliárd- dal növekedett. Ennél természetesen jóval kisebh, de a hétköznapi emberszámára még mindig szinte felfoghatatlanul nagy szám a megtakarítások megyei végösszege is: 2 milliárd 250 millió forint Mindez valamivel több, mint 170 ezer betétkönyvben van. Az egy főre jutó megtakarítás összege 5149 forint Ez ugyan az országos átlag alatt van, de a növekedés itt is biztató: egy év alatt 10 százalékos volt.

A betétösszegek értékéből, alakulásából a közgazdász, a szociológus sokféle következtetést tud levonni. Jó, ha minél több embernek van megtakarított pénze, s főleg az a jó. ha az emberek értelmes célokat valósítanak meg a pénzükből.

Általános iskolai igazgatók

kétéves továbbképzése

Elsőként az országban a

üzabolcs-Szatmár megyei Pedagógus Továbbképző Kabinet szervezte meg — az Oktatási Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet támogatásával az általános skálái igazgatók kétéves továbbképző tanfolyamát.

Nyolcvan általános iskolai igazgató kezdte meg tanulmányait. Rendszeresen — esszemináriurdökórt." A részt' vevőknek külön szakbibliográfiát állítottak össze, amely segítséget nyújt a közműve- lődéspolitikai, neveléselméleti — és szociológiai, peda- gogiai-pszichológiai, vezetés- elméleti és gazdálkodási témakörök tanulmányozásához.

wy^iCyelés)

Szegeden a leszty-körkép

A Magyar Nemzeti Galéria raktárából <a szegedi Móra Ferenc Múzeumba szállították Feszty Árpád hatalmas körképét, amely a második világháború időszakában megrongálódott. A magyarok bejövetelének emléket állító ezernyolcszáz négyzetméter felületű festményt az elkövetkező években Szegeden restaurálják. A restaurálás befejezésével a Feszty-körképet a pusztaszeri Nemzeti Emlékparkban helyezik majd el véglegesen.

Sumákot, sumákolás

A címbeli szóalakok a nem is oly régen még valódi táj- szónak minősíthető sumák szó származékai. Újabban egyre gyakrabban jutnak mindennapi nyelvhasználatunkban is szerephez. Jegyzetfüzetemből ezeket a nyelvi formákat idézhetem: Nagy sumák, ne sumákoljanak, emberek!; a sumákolás a kenyere stb. A sumák szónak és családjának „élettörténete” két szempontból is megérdemli figyelmünket. Először azért, mert jól példázza azt a módot, ahogyan egy népnyelvi szó közhasználatúvá válik, másodszor azért, mert fogalmi tartalma és használati értéke miatt nagyon alkalmas a szélesebb körű nyelvi szerepre is.

Eleinte göcseji, ormánysági, somogyi, illetőleg dunántúli táj szóként szótároz- ták, s két alakváltoza+han is feljegyezték: a sumák, sumákot szóalakok mellett a sumág, sumágol változatok is ismertek voltak.

Az sem véletlen, hogy abban a tájegységben jelentkezett a sumák és a sumákot szó, amely szomszédos a déli szláv területekkel. A szó ugyanis szerb-horvát, illetőleg kaj-horvát eredetű. A magyar nép szókészletébe bekerülve, igen változatos jelentéstartalmak kifejezésére vált alkalmassá. A sumák

•ó használati értékét tekint- az alábbi rokonértelmű

szavak sorába illeszthető: sunyi, alattomos, sötéttekintetű, ravasz, ravaszkodó, álnak, ármányos, cseles, csalafinta, lapító, konokul hallgató stb. Ezeknek a jelentésárnyalatoknak megfelelően a sumákot pedig a következő használati értékek kifejezésére alkalmas igealak: sunyit, sunyin viselkedik, su- nyiskodik, lapít, alattomos- kodik, ravaszkodik, zavarosban halászik, cselt vet, ravaszul hallgatva tartogat valamit magában, kétszínűén viselkedik, kétszínűsködik, hamisságban leledzik, nyíltan nem mondja meg a véleményét. A sumákol igéből képzett sumákolás névszó jelentésével ma elsősorban azt akarjuk kifejezni, hogy a konokul hallgató, a vitában szavukat nem hallató, véleményüket nyíltan me" nem fogalmazó emberek sumákolással, alattomos rosszindulattal, rejtett gonosz szándékkal támadnak meg minden jó kezdeményezést. Megértjük, ha a költő is kipellengérezi azt, aki sunyis- kodik, alattomoskodik: a sumákot igének versbeli szerepeltetése ezért is nagyon helyénvaló. Soós Zoltán Tanuló munkások című verséből bizonyításul csak ezt az egy sort idézzük:

„Csak azt becsülöm, aki nem sumákol."

Dr. Bakos József

O

tt ülünk egyszer a műhelyben és vitatkozunk. Többen is állították, hogy kölcsönös megértésre kellene jutni. Lehet-e enélkül rendes munkát végezni? íme most is csak vitatkozunk, a termelés meg áll. Eltelt egy óra, kettő. Nem jutunk előbbre. A harmadik óránál nem bírtam tovább, és megszólaltam:

— No, ebből elég volt. Ma egyébként is hétfő van. Én ezeken a napokon valahogy sohasem érzem jól magam. Megyek a művezetőibe, és lefekszem aludni. Ha valami zűr van, akkor fütyüljetek.

Rendben — mondja a mfihelyfőnök. — Eredj, de óvatosan, nehogy zajt csapj, meg aztán rajta ne kapjanak.

Csodabogár ember a műhelyfőnököm. Az észjárása” is fura. Hogy képzeli: lehet egyszerre aludni is, meg figyelni is?

Bementem a művezetőibe. Felmásztam az asztalra. Karomat összefontam a mellemen és lefeküdtem aludni. De álom sehogy sem iött a szememre. Nyugtalanító gondolatok törtek rám. Betoppan ide véletlenül Xvanics, a művezető és akkor mi lesz? Rossz színben tűnnék fel előtte. Nem. Ez így sehogy sem lesz jó.

Lemásztam az asztalról. Megkerestem a művezetőt, őszintén elmondtam neki, hogy így és így áll a dolog

*

— hogy másnapos állapotban vagyok —, hogy le akarok feküdni aludni. Megkértem őt is, ha valami gyanúsat észlel, fütyüljön, Iva- nics belevaló gyexek. Ért félszóból is. Visszamentem és ismét lefeküdtem, hogy al- ssok egyet.

Kényelmesen elhelyezkedtem az asztal tetején, de

álom továbbra sem jött a szememre. Nem. a szentnek sem. Az zsongott a fejemben. hogy ha túl sokat enged meg magának az ember, akkor később lelkiisme- ret-furdalása lehet, meg hogy akkor is hallucinál, ha legnagyobb rend van körülötte.

Persze csakis másnaposán lehet kitalálni olyan badarságokat, hogy mondjuk egy bizottság előzetes bejelentés nélkül törjön rá egv műhelyre, és az pontosan a mi műhelyünk legyen, annak is a művezetői irodája. De én mégis kitaláltam.

Nyomban le is ugrottam az asztalról, felkaptam a telefont, és már mondtam is:

— Igazgató elvtárs! Itt vagyok a művezetői irodában. pihengetek. Másnapos vagyok tudniillik, és tudja, hogy hogy van ez ilyenkor.

Fáj a fejem, émelyeg a gyomrom, hányinger, fáradtság az izmokban, az idegekben... ön természetesen a telefonon keresztül nem láthatja levertségemet Mindezt azért mondtam eh hogy vigyázzon rám. Ha valamelyik főnököm, vagy valamiféle bizottság meg akarná zavarni

a pihenésemet, ne engedje

őket egyből rámtömi.

— Halló! De ki beszél ott? — dörmögték a vonal túlsó végéről.

— Vaszjukov. a lakatos.

— Hogy merészel ilyet tenni? — ordította.

Ez aztán nagyszerű. Jót akar az ember és minden a visszájára sül el- Meg akarod kímélni a kellemetlenségtől. ő meg hozzákezd ordítani. Mintha ő nem rúgna ki a hámból soha. Mélyen megsértett a tapintatlanságával.

— Nem hinném, hogy ha én is ott lennék a műhelybe. több lenne a termelés és kevesebb a seleit — szakítottam félbe. — Erre akár becsületszavamat is adhatom.

Közben a direktor egészen elcsendesedett. sóhaiokat hallok a vonal másik végéről, amelyek nemes gondolatokat sejtetnek.

— Ne haragudj. hogy olyan gorombán kezdtem. Bepörögtem. De annyi itt a gond, hogy nem is csoda. Az első pillanatban nem tud mindent számba venni az ember. Te meg piheni csak nyugodtan. Pihenj. Tudom és, hogy mit ielent másnaposnak lenni. Bizottságot meg a közeljövőben nem várunk. Köszönöm a figyelmességedet. Hálásan köszönöm.

Jóságától könnybelábadt a szemem, p hangom elcsuklott; csak ennyit tudtam mondani:

— Én is köszönöm...

Ezzel a kagylókat le is

tettük. Gondoktól könnyeb- bülten újra felmásztam az asztalra és végre elaludtam.

Mély álmomból fütyülés hangja vert fel. Álmomban is ráismertem: ez az Ivánics fütyülése. Ilyen vésztjóslóan csak ő képes fütyülni. Ám én még le sem ugorhattam az asztal tetejéről, már nyílt is az ajtó és az igazgató nyomakodott be rajta:

— Talpra Vaszjukov. talpra! Jön a műhelyfőnököd — suttogta izgatottan. — Már itt is van és most mi lesz!?...

— Semmi gáz. főnök! Semmi eáz — nyugtattam. — A műhelyfőnök az én emberem.

V. Turapin

Fordította: Sigér Imre

Az én emberem jj

\