Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-30 / 254. szám

A beszámoló forrásai rí zekben a napokban már javában íolyriak az elő- I*1t készületek pártszervezeteinkben a párt XI. kong­resszusát megelőző beszámoló taggyűlések meg­tartására. Ez a munka megkülönböztetett feladatokat ró az alapszervezetekre és az őket irányító pártszervekre. Olyan összegezést kell készíteni, amely hű képet nyújt az el­múlt négy évben végzett munkáról, s a tanulságok elemzé­sével munkára serkenti az alapszervezet kommunistáit Alapvetően két feladatot kell megoldani: egyrészt a négy esztendő munkájának összegezését, értékelését, más­részt ennek alapián a jövőre vonatkozó következtetések le­vonását. Az összegezés tehát nem azt jelenti, hogy a kom­munista közösség négy éven át végzett munkáját mechani­kusan „leltárba vegyük”. Ez egy taggyűlésen nem lehet­séges, de nem is szükséges. Mi kerüljön összegezésre és értékelésre? "Vizsgálják meg, milyen eredményességgel tudták megvalósítani azokat a feladatokat, amelyeket a X. kongresszus, majd azt kö­vetően az 1972-es és 1973-as novemberi határozatok meg­jelöltek. Elemezzék hogy saját határozataik mennyiben se­gítették elő a párt alapvető céljainak megvalósítását Tér­jenek ki arra, hogyan érvényesül az adott területen a párt politikája, ennek szellemében végezték-e munkájukat a gazdasági vezetők és a tömegszervezetek. Foglalkozzanak azzal is, miként jutott érvényre a párt vezető szerepe és ezzel párhuzamosan növekedett-e a gazdasági, hivatali ve­zetők, társadalmi szervezetek önállósága és felelőssége. Tér­jenek ki továbbá az egyes párttagok munkájára, helytállá­sára, a pártpolitika megvalósításáért végzett tevékeny­ségre is. A fő figyelmet természetesen a politikai munka érté­kelésére kell fordítani. Az adott gazdasági egység, intéz­mény, 'hivatal eredményei kétségtelenül magukba foglal­ják és tükrözik a pártszervezet, a kommunisták politikai tevékenységének hatását. A beszámolók mégsem elégedhet­nek meg pusztán az eredmények ismertetésével, hanem ad­janak számot az azok mögött meghúzódó politikai munká­ról is. Mutassák be, milyen nézetek és gyakorlat ellen kel­lett küzdeniük a párt politikájának érvényesítéséhez, az eredmények eléréséhez. Az a jó és vitára ösztönző beszá­moló, amely erről is szól, mégpedig érvelve és vitatkozva. A jó beszámolónak fontos feltétele a konkrétság, a tényszerűség. Az eredmények, a problémák, a gondok min­dig konkrét munkaterületekhez, részlegekhez, személyek­hez kapcsolódnak. Semmit sem mondanak az olyan meg­állapítások, bírálatok és észrevételek, amelyek „általában” és „elvileg” hangzanak el, és nem azoknak címezik, akik­nek valójában szólnak. A nyíltságnak természetesen páro­sulnia kell a tárgyilagossággal, vagyis a valóságos helyzet­nek megfelelő értékeléssel. Az őszinte önkritikus és kriti­kus szemlélet gyakorlásában mindenekelőtt a vezetőségnek kell jó példával elöljárnia. Ha nem fél saját munkájának bírálatától, s ezt a beszámoló is . tükrözi, az egyben az egész párttagság nevelésének a leghatékonyabb módszere. A jó taggyűlési beszámoló csak kollektív munka eredménye lehet. Nem helyeselhető, hogy egyes pártszervezetekben a titkárra, vagy éppen vala­melyik vezetőségi tagra bízzák a beszámoló teljes szöve­gének megírását, a vezetőség többi tagja pedig csupán ész­revételekkel él. Mivel a beszámoló maga is különféle té­mákra tagozódik, s rendszerint a vezetőség egy-egy tag­jának feladatkörét is felöleli, célszerű az előkészítésnél is ezt a munkamegosztást alkalmazni. A kollektív munka fel­tétlenül igényli az egész vezetőség tevékeny közreműködé­sét, a beszámoló elkészítésében, de ennél szélesebb kör is bevonható ebbe a munkába. Elsősorban azok az aktivisták, akik rendszeresen segítenek a pártvezetőségnek, ennél fog­va viszonylag jó ismerői egy-egy témakörnek;1 A legtöbb helyen már jóelőre elkészítik a beszámoló vázlatát, azt vezetőségi ülésen megvitatják, s miután elfo­gadták, megjelölik az egyes részek elkészítésének felelő­seit. Ez mindenképpen célszerű, mert így elkerülhető a felesleges munka, s a beszámoló megalapozottabbá, egysé­gesebbé válik. Gyakorta visszatérő kérdés: milyen források állnak rendelkezésre a beszámoló elkészítésére? A legfontosab­bak a X. kongresszus óta megtartott beszámoló taggyű­lések tapasztalatai, továbbá a vezetőségi ülések, taggyűlé­sek határozatai. Mivel a beszámoló csak a legfőbb kérdé­sekre térhet ki, az egyes munkaterületek összegezéséhez itt bőven találnak anyagot Bármilyen jelentős is ez a forrás, a megtárgyalt napirendek felsorolása, felelevenítése nem elégítheti ki a beszámolóval szemben támasztott igé­nyeket. A többletet az az értékelés jelenti, amelyet a négy év általános tapasztalatai alapján a pártmunka adott terü­letéről a vezetőség kialakít: milyen pozitív és negatív vo­nások jellemzik a pártmunka tárgyalt részét: mit tett a vezetőség azért, hogy jó irányban befolyásolja az ügyek alakulását? Ezekről feltétlenül szólni kell, mint ahogy nem kerülhető el az adott terület valóságos helyzetének egybe­vetése a párthatározatokban rögzített követelményekkel. A beszámoló elkészítésének másik fontos forrása a párttagság véleménye. A taggyűlést megelőző pártcsoport- üléseken a vezetőség megismerhette a párttagság vélemé­nyét az alapszervezet munkájáról, a vezetőség tevékenysé­géről s az egyes párttagok munkájáról, megbízatásaik tel­jesítéséről. Hasznosítsuk tehát a pártcsoport üléseken el­hangzottakat, ne hagyjuk kárba veszni ezt a forrást. Párt- szerűen kell reagálni az észrevételekre akkor is, ha a ve­zetőség véleményével nem, vagy nem mindenben egyez­nek meg. C élszerű, ha a beszámoló feletti vita után határo­zatot hoznak, amelyben röezítik. hogv a taggyű­lés a végzett munkáról szóló jelentést elfogadta: majd sorolják fel. milyen feladatok megoldását tartják szükségesnek a vitában elhangzott észrevételek és javas­latok alapián. Nem mindennapi esemény a párt helyi vezető testüle­téinek számadása a X. kongresszus óta végzett tevékeny­ségükről. Nem ünnepi gyűlésekre van tehát szükség, hanem kifejezett munkaértekezletekre. Hiszen nem a nagy ki­nyilatkoztatások. hanem a felelősségteljes, mindennapi mun­ka viszi előbbre ügyünket • Dr« Szabó Imre ,íz MSZMP KB alosztály-vezető;* L@i§neii Pál ma Olsstynba látogat \ idéki körúton az Elnöki Tanács elnöke Előnyös a vállalatnak, hátrányos a népgazdaságnak A peremkerületek boltjaiban Történelmi lecke a sátorban Síró nő az utcán örökségünk a népi kultúra Óvónők lesznek A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó 4 tervezettnél több lakás épül Ma már szinte bizonyosra vehető, hogy a IV. ötéves tervben számított 400 ezer lakásnál 20—30 ezerrel több O' otthont hoznak tető alá 1975-ig — állapította meg tegnapi ülésén az országgyű­lés terv- és költségvetési bizottsága. A képviselők a lakásépítés helyzetéről, a kommunális ellátás fejlődé­séről tájékozódtak; a témáról Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartott beszámolót. Az ország lakásállománya a IV. ötéves terv első három évében körülbelül 250 ezer új otthonnal gyarapodott, s 1974 elején elérte a 3,4 mil­liót1. Az összes lakásépítésen belül — a IV. ötéves tervnek ' megfelelően — évről évre nő a városi építkezések aránya, ami 1973-ban mgr megköze­lítette a 60 százalékot. Nem­csak több lakás épül, hanem jobb a minőségük, felsze­reltségük, s nagyobb az át­lagos alapterületük is. Az idei, s a jövő esztendő eb­ben még további javulást hoz. Párt- és komiányküdöttség utazott Algírba A_z algériai forradalom 20, évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségekre Kara- kas László, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának tagja, mun­kaügyi miniszter vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott Algírba. Politikai könyvnapok A Kossuth Kiadó ebben az esztendőben is megrendezi a politikai könyvnapckat. Egy­idejűleg megemlékeznek ar­ról, hogy 30 éve: az MKP 1944. november hó 5-én, Sze­ged»« megalakult Központi Vezetősége határozatot ho- z-tt a Szikra Kiadó megala­pítására. A politikai könyv­napok könyveiről 30 ezer példányban prospektus ké­szül. Ez évben első ízben szerepe! a prospektusban a Kossuth mellett néhlnv más kiadó könyve is. (Gondolat, Zrínyi, Közgazdasági.) A P&­Losenezí Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete lengyelországi hivatalos ba­ráti látogatásának második napján, tegnap délelőtt a lengyel főváros nevezetessé­geivel ismerkedett. A magyar küldöttség meg­tekintette a varsói óvárost, amelynek főterén a „Stary Rynek”-en lévő történelmi múzeumban végignézte az „És Varsó mégis..." című hí­res dokumentum filmet, —- amely a lengyel főváros 1939—1944-es pusztulásáról és újjáépítésének megkezdé­séről szól. Az út következő Az elmúlt héten lényege­sen meggyorsultak a mező­gazdasági munkák, állapítot­ta meg tegnap a MÉM-be.) az országos mezőgazdasági operatív bizottság. Ugyan­csak tegnap tartotta ülését a megyei mezőgazdasági ope­ratív bizottság is. Dr. Be- reczki Lajos, a megyei ta­nács elnökhelyettese megál­lapította: a mezőgazdaság helyzete az elmúlt időszakban sem javult eleget a megyében. Az időjárás a múlt héten is hátráltatta a munkát. Va­sárnap kivételével szinte minden nap esett az eső. A meteorológiai állomás adatai alapján Szolnokon 150 mil­liméter eső esett ebben a hónapban, de a megye déli területein még ennél is több. Az országosan mért eső 25— 50 mm volt az elmúlt héten. A talaj telítődött, ezért jelentős területet, 4500 hek­tárt öntött el a belvíz Jász­berény, Jászkisér, Kunhe­gyes, Tlszaroff. Karcag és Kisújszállás térségében, A Tiszán levonuló árhullám is veszélyezteti a termést. Ezért a megyei operatív bi­zottság felhívja a gazdasá­litikai könyvnapok országos megnyitója Zalaegerszegen lesz. Továbbképző központ Esztergomban Az állami oktatásról szóló párthatározat alapvető fel adatként szabja meg a szak­munkásképzés tartalmi, tár­gyi és személyi feltételeinek a fejlesztését. Ezt szolgálja az a továbbképző központ is, amelyet tegnap nyitottak meg Esztergomban a szak­munkástanuló iskolák veze­tői számára. Ez az ország­ban az első olyan központi vezetőképző iskola, ahol a hallgatók középfokú oktatá­si intézmények vezetői. A következő néev évben mint­egy ezer igazgatót, igazgátó- helyettest. kollégiumi veze­tőt. illetve jövendő vezető­ket képeznek ki­Új ipari szövetkezei Kisújszálláson Kunsági Bőr- és Textil - ruházati Szövetkezet alakult állomása az újjáépülő kirá­lyi vár, majd a Lazier.ski sztráda volt. Ez a mindkét irányban három—három sá­vos gyorsforgalmi autóút észak—déli irányban halad­va szeli ét a várost, s a je­lenlegi lengyel 5 éves terv eg;dk nagy beruházásaként, rekordidő alatt készült el: július 22-én, a népi állam megalakulásának 30. évfor­duló ján avatták fel. Losonezi Pál és kíséreté­nek tagjai megismerkedtek egy új lakóteleppel, majd a városnéző séta — az egy hónapja tartó szakadatlan gok figyelmét, hogy az árté­ren lévő növények betakarí­tását gyorsítsák meg, és ezen a területen ne vessenek. A szervezett munka ered­ménye, hogy az országba/; 170 ezer hektáron fejezték be a vetést (ebből 150 ezer hektár a búza). A megyében egy hét alatt 9 ezer 50 hektáron vetet­ték el, továbbá felszántot­tak 6500 hektárt, learattak 2150 hektár rizst, felszed­tek 450 hektár cukorrépát és betakarítottak 4 ezer hektár kukoricát. t Kertészeti növény szinte már alig van a földeken. Még né­hány gazdaságban kell a pa­radicsomot, a paprikát, a zöld­babot, a sárgarépát és a pet­rezselymet felszedni. Az erősen megdőlt rizs aratása is nehézzé vált. A kombájnok szinte a víz alól szedik fel a kalászokat. így a szárítóberendezések éjjel- nappal üzemelnek. A veszte­ség jelentős, majdnem eléri a 900 vagont. A cukorrépát az elmúlt két hétben már szinte csak kézzel lehetett szedni. A cukorgyárak a krépa be­szállításához 120 honvédségi hétfőn Kisújszálláson. Az új üzem a háziipari szövetkezet és a cipőipari szövetkezet egyesüléséből jött létre. A hétfőt közgyűlésen a kétszáz negyven dolgozó megválás? tóttá a vezetőséget és a tiszt ségviselőket. A Kunsági Bőr­és Textilruházati Szövetke zet továbbra is gyártja majd az itthon és külföldön Is kedvelt gyermekruháit és népművészeti termékeit, va­lamint nagy keresletnek ör­vendő lábbelijeit. Később tetőzik a Tisza A Vízügyi Tudományos Kutató Intézet legújabb tájé­koztatása szerint a Tisza no­vember 4-ére jelzett tetőzése kécavi, következik be. előre­láthatólag 7-én. A várható vízállás 830 (plusz-mínusz 35) centiméter lesz. A har­madfokú készültséget jelen tő 800 centiméteres vízállás a megyeszékhelynél a jelek szerint 7—8 napig fart. A tegnapi árvízvédelmi ké­szültséget a Közéntíszavidé- k! Vízügyi Igazgatóság a ti- szaroffl vízmércéhez tartozó esőzések utáni első napsü­tésben — a Varsói Nagyszín­házban ért véget. Itt a szín­ház igazgatója üdvözölte a magyar vendégeket, akiknek a többi között bemutatta az épületben működő színház- történeti múzeumot is. A művészekkel sorrakerült szí­vélyes találkozót rövid ka­mara-balett előadás zárta be Küldöttségünket a város­néző körúton Ludomir Sta- siak, a Lengyel Államtanács titkára és Jerzy Majewski varsói polgármester kísérte. (Folytatás e ?.. oldalon. 1 ........................................ j árművet kaptak- Ä termés- csökkenés azonban a nagy erőfeszítések ellenére a cu­korrépánál is elérj a 25—30 mázsát hektáronként. A szó­jánál eddig 34—35 százalék veszteség van. A háztáji ku­korica betakarítását hátrál­tatja, hogy vállon, zsákok­ban kell kihordani a táblák­ról. Jelentős területeken meg is dőlt a kukorica, így ko­moly veszteségekre kell szá­mítani. A hét végén a földeken mintegy 8500 társadalmi munkás is dolgozott, segít­ségük még többet jelent­hetett volna, ha a munkát jobban előkészítik, jobban megszervezik néhány gaz­daságban —r állapította meg a megyei operatív bizottság, -r- Kéri. hogy elsősorban a falvakban a községi tanácsok és má» helyi társadalmi szervek is vegyenek részt a társadalmi munka szervezésében. Végül a bizottság hangsúlyozta, — hogy bár jelentős időjárás­változásra az elkövetkező időszakban sem lehet számí­tani, a vetésnél továbbra sem szabad a minőségi kö­vetelményekből engedni. B. Z. szakaszon harmadfokúra, vál­toztatta, s ettől lefelé /Szol noknál is) másodfokú ké­szültséget rendelt el­Egy mondatban — Tegnap jugoszláv ép* tésügji küldöttség érkezei) Budapestre Ahmed Hanlcs- nak, a Horvát Gazdaság* Kamara építőipari tanácsa titkárának vezetésével. — A sárospataki Tanító­képző Intézet az oktatás! minisztérium oedaBÓeuskép- ző osztályával közösen két­napos tudományos ülést ren­dezett a sárospataki Tanító­képző Intézetben. ■— Születésének 135. évfor­dulóján, Szegeden mezemlé keztek Steindl Imréről, az Országház megalkotójáról, akinek tervei alapján rés tauráiták a szeged-alsóváros! templomot is l DOSITÁSOK ^ HIRKk --TL DÓSl rÁSÜK—- HÍHKK Meggyorsult a munka a földeken ÉijeUnappil dolgoznak a szárítóberendezések HA:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents