Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

1974í október 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kommunista szombat a pártkongresszus tiszteletére (Folytatás az 1. oldalról.) nyomda szocialista brigádjai kezdeményezték, és termelé­si tanácskozáson csatlakoz­tak hozzájuk a munkások, az irodai alkalmazottak is. A műszak szombaton reggel 6 órakor kezdődött. Dolgoz­tak a vállalat jászboldogházi. jászárokszállásd. törökszent­miklósi gyáregységeiben is. A jászárokszállási Hűtő- és Klímatechnikai Gyárban a vállalat „vezérkara” es a központ hivatali alkalmazot­tai álltak a gépek mellé. A megfelelő szakmai és bal­esetvédelmi oktatás után megindulhatott a termeles. A Hűtőgépgyár történeté­ben ilyen széles körű. a ter­melés valamennyi ágát át­fogó társadalmi munkára még nem volt példa. Az egy­napi többletmunka 9—10 millió forinttal növeli a vál­lalat termelési értékét. A dolgozók munkabérüket, kö­rülbelül 650—670 ezer forin­tot a gyár mátraszentistváni üdülőjének építésére aján­lották fel. Két vagon cipő exportra A martfűi Tisza Cipőgyár­ban* is elhangzott a felhívás: tartsunk kommunista szom­batot. Elsőnek a 251-es szo­cialista műhely dolgozói je­lentkeztek. őket követte a Március 21., a Simon Fe­renc és a Tyitov szocialista brigád azzal a javaslattal, hogy segítsenek a mezőgaz­dasági munkákban is. A kunszentmártoni gyáregység­ben is dolgoztak szombaton. Reggel 6 órakor a gumi­gyár kivételével — ott már megtartották a kommunista műszakot — mindenütt meg­indult a termelés. Azok az irodai dolgozók, akik értenek a cipőkészítéshez, lementek az üzemekbe, a többiek a paprikaszedésnél serényked­tek. Mintegy négyezer ember volt talpon ezen a héten. A szombati végeredmény: két vagon cipőt exportra és há­rommal belföldi értékesítés­re szállítottak. Két és félezren a határban A jászűadányi községi pártbizottság az elmúlt hé­ten tartott ülésén felhívás­sal fordult a nagyközség la­kosságához: segítsenek a he­lyi közös gazdaságoknak az ősziek betakarításában. — A jászladányiak nagy meg­értéssel lógatták a felhívást és tegnap reggel 6 órától kommunista műszakon vet­tek részt kiesik, hagyok, öre­gek és fiatalok egyaránt. A szövetkezeti tagokkal együtt mintegy két és félezren dol­goztak: törték a 170 holdas tábláról a kukoricát, szedtek a 80 holdnyi területről a hagymát. Ott serénykedett közöttük kétszáz diák és kétszáz katonafiatal is. A társadalmi munkások még szombaton elhatározták: a munkájukért kapott pénzt felajánlják a tanácsnak, hogy abból a helyi óvodá­nak. bölcsödének, iskolának vásároljon különböző felsze­reléseket. Hasonlóan az elmúlt hét végéhez a törökszentmiklósi gyárak, üzemek munkásai a mezőgazdasági betakarítás­ban segítkeztek szombaton is. A Finommechanikai Mű­vek négyszázharminc dolgo­zója a Dózsa Termelőszövet­kezetben, a BMG 150 és a MEZŐGÉP 70 tagú munkás­kollektívája a Petőfi Tsz- ben szedte a cukorrépát. A vasipari és az építőipari szö­vetkezet ötven munkása és a gimnázium négyszázötven tanulója az Aranykalász szövetkezetben dolgozott. Irodából a kukoricaföldre Az eső szemerkélt, majd újból kisütött a nap, a dűlő- utak sártengerré változtak a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság kuncsorbai kerüle­tében. a kukoricával megra­kott pótkocsikat a traktorok „köhögve, prüszkölve” von­tatták a központi majorban. A változékony idő ellenére is törték a vetőmagnak való hibridkukoricát a Nagyalföl­di Kőolaj- és Földgázterme­lő Vállalat irodai dolgozói közül mintegy háromszázan. Dudás Dezső technikus is szabad szombatját áldozta fel többfedmagával. Mint mondotta: — Két héttel ezelőtt szer­vezték ezt a társadalmi munkát, amit mindenki meg­értéssel fogadott. Nagy baj az, hogy ennek így kell len­ni. Már nem azért, mintha nem szívesen segítenénk, hi­szen önként vállaltuk, de lát­ja most is esik az eső és bármennyire igyekezünk is, nehéz az idővel versenyezni. Jelentés as árvízről (Folytatás az 1. oldalról.) azonban már nem volt szükség ennyi árvízi véde­kezőre. Az emberek viszont nagyon megdolgoznak, mert a Bodrog — amely csak na­gyon lassan apad — tölté­seire nagy víznyomás nehe­zedik és átázásokkal kell számolni. Oda összpontosí­tották a védelem fő erejét, minden szükséges anyag, felszerelés, munkaerő ren­delkezésre áll. Az olaj veszély elmúlt Szolnok megyében nagy izgalommal fogadták a hírt az emberek, hogy a Sajóból a Tiszába jutott olajszeny- nyeződés veszélyezteti a me­gyeszékhely lakóinak ivóvíz- ellátását. A veszélyre felké­szülve — mint arról már tegnapi lapszámunkban ír­tunk — a KöZéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, a Ti- szamenti Regionális Vízmű, valamint a Víz és Csator­namű Vállalat ideiglenes vízkivételi művet épített a Zagyván. Szerencsére nem volt szükség arra, hogy ezt a vízmüvet üzembe helyez­zék és Szolnokon vízkorlá­tozást rendeljenek el. Az olajszennyeződés ugyanis a folyóban a hordalékhoz kö- tódötten, lebegő állapotban péntekről szombatra virradó éjszaka keresztül haladt a városon. Szennyezettségé­nek mértéke nem érte el azt a fokot, amely a vízmű üzemében már zavart okoz­hatott volna. Az „olajve­szély” tehát elmúlt, a Kis­körénél felállított két merü­lőfal a felszínen úszó olajat felfogta, így tegnap a bu­dapesti és a szegedi 'árvíz- védelmi osztagok visszavo­nultak a telephelyeikre. Árad a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó is, mindkét folyószakaszon 1. fokú készenléti szolgálat lé­pett életbe. Megnyitották a 3-as utat A borsodi folyókon — a Tisza kivételével — tegnapra bár javult a helyzet, a töl­téseket mégis éberen vi­gyázzák. A víz visszahúzódá­sa lehetővé tette, hogy a 3-as számú főközlekedési út ed­dig Felsőzsolcánál elzárt sza­kaszát megnyissák a forga­lom előtt. Most már kerülő nélkül lehet eljutni a Tor- nyosnémeti határállomásra, illetve Szerencsen át Sátor­aljaújhelyre. Az árvíz miatt a Borsodi Szénbányák üze­mel közül az elmúlt napok­ban kiürített Szeles és Or­mos hetesaknákat, valamint az edelényi bányát víztelení­tik, így a vágatok átvizsgá­lása és a biztosítások meg­erősítése után ismét megin­dulhat a termelés. Nem szűntek meg azonban az ár­víz okozta szállítási gondok. Mivel Kazincbarcika és Szu- hakálló között összeomlott a vasúti híd. a kitermelt szenet még mindig tehergépkocsi­val kell a bányából a Be- rentei központi szénosztályo­zóra továbbítani. A Hernád jelentősen apadt, de még mindig több mélyeb­ben fekvő községet tart el­zárva. Ezekre a településekre nehéz járművekkel szállítják a mindennapi élelmet, a ke­nyeret, a tejet, a húst. És mi a helyzet a déli or­szágrészen? Az Alsótiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság szombati jelentése szerint a Tisza magyarországi alsó szakaszán két nap alatt 54 cm-t áradt. Mivel a hullám­térre mindenütt kilépett a folyó, rövidesen eléri a sze­gedi Sárga-üdülőtelepet. A víkendházak tulajdonosai megkezdték nyaralóik kiürí­téséit. A belvízhelyzet Végezetül néhány szót Szolnok megye belvízvédelmi helyzetéről. A Középtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság te­rületén 3 550 hektár vetés, 400 hektár szántó, 1000 hek­tár rét-legelő és 350 egyéb termőterület áll víz alatt. Mivel a belvizek nem kap­tak utánpótlást, mert nem esett az eső, és a víz eltá­volítása 11 stabil szivattyú­val folyamatos, csökKen a belvízzel borított terület. Jól haladnak a 4-es müút Szolnokon áthaladó szakaszának rekonstrukciós mun­kálatai. Képünk a Kossuth téren készült. Az Aszfaltútépítö Vállalat rézsűhúzó gépével földegyengető munkát végeznek Városkörnyéki községek Csupán néhány hete jelent meg a jogszabály egyes községek városkörnyéki községgé nyilvánításáról. A végre­hajtás most kezdődik az érdekelt városokban és községek­ben, de az embereket máris foglalkoztatja, hogy milyen változások várhatók ennek nyomán. Néhány városi és köz­ségi tanácselnököt arról kérdeztünk, hogy ők mit várnak, milyen elképzelésekkel készülnek a december végéig lebo­nyolítandó változásokra. Javulhat a tervszerűség Fehér Miklós, a török­szentmiklósi Városi Tanács elnöke azzal kezdte a be­szélgetést, hogy Tiszapüspö- ki és Tiszatenyő Törökszent- miklós városkörnyéki közsé­gévé nyilvánítása bizonyára nehezebbé teszi majd az irá­nyítást. illetve hz irányítást végzők munkáját. — Valóságos kapcsolat „törvényesítését” jelentik ezek a változások, különö­sen Tiszatenyő esetében. Ide jártak vásárolni. tanulni, szórakozni ezekből a közsé­gekből. Most jobban fel tud­juk majd mérni az igényei­ket. s jobban fel tudunk ké­szülni a kielégítésére. Terv­szerűbbé lehet tenni az el­látást. A kereskedelem mel­lett az iskolábajárást is em­líthetném. Jobban megszer­vezhetjük a bejárást, sőt az iskolák fejlesztésében is együttműködhetünk. A kap­csolatok még szorosabbá fű­zéséhez azonban a közleke­dés javítása elengedhetetlen. Tiszapüspökiben szépen ki van építve a Tisza partja, jobban, mint Törökszentmik- lós „saját” Tisza menti te­rülete a ballai részen. Ké­zenfekvő tehát, hogy a tisza- püspöki partot fejlesszük to­vább, legyen az a városnak jelent majd a törökszent­miklósi egészségügyi központ felépítése is. Nem kell Szol­nokra menni szakorvosi ren­delésre. Ám ennek is a köz­lekedés javítása a feltétele. — Milyen véleményeket tapasztaltak a lakosság kö­rében a városkörnyéki köz­séggé nyilvánításról? — Gyakori beszédtéma ez nálunk. Az emberek, több­sége érti. hogy miről van szó. és várakozással tekint a kapcsolatok szorosabbra fűzése elé. De azt sem aka­rom elhallgatni, hogv van­nak, különösen az idősebbek körében, akik a község alig pár évtizede kapott önálló­ságát féltik. Falugyűlésen fogjuk megmagyarázni, hogy a községi tanács önállósága megmarad. bevételeinkből sem vonnak el semmit. A városkörnyéki községgé nyilvánítás nekünk csak hasznos lehet. lül hatszázötvenen járnak el dolgozni, viszont hozzánk is jönnek naponta körülbelül ötszázan. túlnyomórészt Szolnokról, Ez a mi kapcso­latunk különbsége, hogy a bejárás kétirányú, ellentét­ben a többi községgel. Eddig is egyeztettük ter­veink egy részét a város vezetőivel, például a tejipa­ri beruházásnál, vagv most a tervezett hűtőkombinát esetében. Részt vettünk az Alcsisziget fejlesztésével fog­lalkozó tárgyaláson is. Sok segítséget kaptunk az üze­mektől. a helybeliek mellett szolnokiaktól is és ezt a se­gítséget továbbra is igényel­jük. Most éppen az iskola- bővítés van napirenden, ez az egyik legnagyobb gon­dunk. A városkörnyéki köz­séggé válástól többek között a városi szintet megközelí­tő ellátást várjuk. S van még valami, egészen konk­rét dolog, amit szeretnénk elérni: kapcsolják be Szajolt a szolnoki helyi közleke­désbe azzal, hogy az állami gyümölcsösig járó 6-os busz vonalát községünkig meghosz- szábbítják. Ez terhet alig ró­na a vállalatra, a község la­kóinak viszont sokat segíte­né a gyakoribb buszjárat. Kölcsönös .segítség . Szolnoknak a jövőben négy városkörnyéki községe lesz: Tószeg, Szajol. Rákó- czifalva és' Tiszavárkony. — A négy község és Szol­nok kgzött igen szoros kap­csolat alakult ki — mondta Kukri Béla tanácselnök. — Felmerült a kérdés, miért nem csatolják hát őket Szol­nokhoz? Ez azért nem lett volna jó, mert viszonylag hosszabb idő alatt sem tud­nánk ezeken a területeken a városi feltételeket biztosí­tani. Ez még Szandaszüllő- 6ön sem sikerült, pedig az már Szolnokhoz tartozik. — Milyen eredmények várhatók a szorosabb együtt­működéstől ? — Valóban csak példaként néhány dolog. Ha a hobby- telkek felé megépül a vízve­zeték. onnan már könnyebb lesz átvinni Szajolba. vagy . ha Szandaszöllősön elkészül ’ a szennyvízcsatorna, abba be lehet kapcsolni Rákóczifal- vát, különösen, ha eleve összehangoltan tervezünk. Végeredményben egymás kölcsönös segítésére, kiegé­szítésére kell törekednünk, még akkor is. ha a város ebben nagyobb részt vállal­hat. Mi bizakodással tekintünk az együttműködés elé. Azt hiszem nagy különbséget ie- lent, hogy a járási hivatal helyeit a városi tanács lát majd el másodfokú, egyes esetekben és egyes községek­ben elsőfokú hatósági jog­kört. A város olyan gazda­sági és társadalmi egvség, amelv nem csupán szerve­ző, irányító, koordináló sze­repet vállalhat, hanem ennél többre is képes. i B, A.'. Velkei Dávid Tibor, a ti- szatenyői tanács elnöke minduntalan a közlekedési gondokra' tért vissza beszél­getésünk folyamán. — Mindössze ot kilométer­re vagyunk Törökszentmik- lóstól. de például az eljárók közül csak kevesen dolgoz­nak a törökszentmiklósi üze­mekben, éppen a rossz köz­lekedés miatt. Sűríteni kel­lene az autóbuszjáratokat, hogy a tenyőiek dolgozni, ta­nulni. szórakozni, vásárolni könnyebben bejárhassanak. Most súlyos tanteremgond­jaink is vannak. Ezek meg­oldása kétféleképpen lehet­séges; a mi iskoiánk bővíté­sével, vagy úgy, hogv meg­szüntetjük a felső tagozatot, s a gyerekek Törökszentmik- lósra járnak be. Ebben a kérdésijén természetesen csak a lehetőségek igen gondos egyeztetése után lehet dön­teni. Számunkra igen sokat Kérjük az üzemek segítségét Szajolban sokan azt vár­ták, hogy nem városkörnyé­ki községgé nyilvánítják, hanem Szolnokhoz csatolják a települést, úgy ahogyan az Szandaszöllőssel történt. — A kapcsolat elég szoros Szolnokkal, ezért szerették volna sokan, ha Szajol a megyeszékhely , részévé vá­lik — mondta Szabó Zsig- mond tanácselnök. A távol­ság nem sokkal nagyobb, mint Szolnok és Szandaszöl- lős között, Tőlünk köriilbe­is üdülőövezete. A közlekedés javítása a leg/onlosabb lórik a kukoricái a<l olajosok

Next

/
Thumbnails
Contents