Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-26 / 251. szám
1974. október 28. SZOLNOK MEGYEI .VEPLAF 5 Körösmenti Minden percet kihasználnak A cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Termelőszövetkezetben újra vetik a búzát. Kct traktor is birkózik a nedves talajon meg-megsüllyedő vetőgéppel, a csoroszlyákat is gyakran eltömíti a sár. Ha az időjárás továbbra is száraz marad, akkor rövidesen megszűnnek ezek a gondok, és a termelőszövetkezet rövidesen befejezheti a vetést, amelynek felével már eddig is elkészültek Szamecz László, a kunszentmártoni Járási Hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztályának vezetője a járás őszi mezőgazda- sági munkák helyzetét így értékeli: — Termelőszövetkezeteink közül egyik sincs hátrább a betakarításban és a talajelőkészítésben. mint az ország többi gazdasága. Mezőgazda- sági üzemeink legfontosabb feladata jelenleg a búza vetésén kívül — a vetésre tervezett terület 23—25 százalékában már benne van a jövő évi kenyérnekvaló — i a cukorrépa és a naprafor- ' gó betakarítása. A járás területén levő 931 hektár cukorrépának felét már felszedték a gazdaságok, a nap- raíorgótáblák 70 százalékáról is a magtárakban van már a termés, a szőlősgazdaságok pedig a hét végére befejezik a szüretet. A mezőgazdasági üzemek a társadalmi segítséget is jól felhasználták főleg az elmúlt hét végén dolgozott sok önkéntes a földeken. A ci bakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet kertészetében például paprikát és céklát szedtek a segítő munkáskezek de sorolhatnám tovább. Nagyrév, Tiszaug. Tiszasas. Szelevény és így tovább. mindenütt ott voltak a diákok és a KISZ-esek. A gazdaságok a kedvezményes traktorvásárlási lehetőséget — most 20 százalékkal olcsóbban vásárolhatnak erőgépet — kihasználták, például a nagyrévi Tiszazug Termelőszövetkezet 10 román gyártmányú traktort és 10 pótkocsit vásárolt. A kunszentmártoni járásban árvíztől tartani nem kell. a Körös apad. Belvíz azonban itt is van. például Nagyréven, ahol a Tiszazug Termelőszövetkezet 80 hektár búzája már víz alatt áll. Ettől függetlenül lassan inár nem kell nálunk rendkívüli helyzetről beszelni. Ennek ellenére a gazdaságok nem várnak arra, hogy gépekkel is rá lehessen menni a földre. hanem minden percet kihasználva, amit lehet kézzel takarítanak be. A mezőgazdasági üzemek maguk keresik fel az iskolákat, ipari üzemeket és a honvédséget, hogy segítségüket kérjék az e hétvégi társadalmi munkához. Nekünk, a járási hivatalban a koordinációs tevékenység a legfontosabb feladatunk, de ahol nem tudnak megbirkózni a problémákkal segítünk. Az ÁFÉSZ példát mutat A Kunszentmárton és Vidéke ÁFÉSZ az elmúlt években is igen sokat tett a nagyközség kulturált kereskedelmi ellátásáért. A főtéren épült. 14 millió forintos árukészlettel működő nagyáruház is ezt bizonyítja. A kunszentmártoniak így mondják: el sem tudják már képzelni az életüket a jól felszerelt korszerű nagyáruház nélkül. A szövetkezet most a Kilián lakótelepieken igyekszik segíteni: 180 négyzetméteres ABC-áruházat épít a nagyközség „legvárosiasabb”, most épülő lakótelepén. Az új. 1500 db propánbután gázpalack tárolására és forgalmazására alkalmas, biztonságos gázcseretelen is az ÁFÉSZ egymillió-kétszázezer forintjából épült — s az új létesítményt hamarosan átadják. Az előzőeknél is sokkal nagyobb fába vágják a fejszéjüket a közeli években: új, minden igényt kielégítő éttermet akarnak építeni. A Körös vendéglő már nem felel meg az igényeknek. A konyhája kétszáz vendég étkeztetésére méretezett, de — a közétkeztetési igéA múlt és a jelen „ideiglenes” együttélése a kunszentmártoni Kilián lakótelepen barangolás nyék miatt — hatszáz. hétszáz emberre főznek naponta. Az új vendéglő építésének terve még a kezdet kezdetén tart. Annyi bizonyos hogy az ÁFÉSZ — a szövetkezetek kölcsönös támogatási alapjának segítésével — 12 millió forint körüli összeget biztosít a leendő, új, Körös étterem megvalósítására. Az előzetes tervek szerint a konyhát úgy méretezik, hogy még az iskolák igényének is eleget tudjanak tenni. Hol épül az új étterem? A szövetkezet főkönyvelője erre még nem tudott határozott választ adni: szeretnék ha a régi Körös vendéglő helyén építhetnék fel. vagy a nagyközség más, forgalmas útvonala mellett. Könnyű-e a nehéz munka Tiszasason? A békésszentandrási Szőnyegszövő és Iparművészeti HTSZ öt évvel ezelőtt szőnyegszövő részleget létesített Tiszasason. A vezetőség úgy vélte, hogy az új részleg jó munkaalkalmat biztosít az 1600 lakosú község leányainak, asszonyainak. A számítás nem vált be. A tiszasasi szőnyegszövő most is munkaerőgondokkal küzd. Kakulya Károlyné részleg- vezető elmondta, hogy fejlesztenék még az üzemet, de a falu asszonyai lányai inkább a mezőgazdaságban, vagy a környező gyárakban dolgoznak — nem a szőnyegszövőben vállalnak munkát. A tiszasasi termékek gyöny örűek. Már-már érthetetlennek tartottuk, hogy miért nem népszerűbb ez a munkahely a községben. Hamarosan kiderült: a végtermék tényleg nagyon szép, de az előállítása nagyon fáradtságos, a kereset pedig igen szolid. Más tényező is zavarja a szőnyegszövő részleg népszerűségét: a szövetkezet és a kismamák „háborúja”. A nőgyógyászati szakvélemények szerint a szőnyegszövés egyik munkafázisa — a lábpedálozás — egészségileg káros hatással van a kismamákra s a szakorvos szerint kimeríti a nehéz munka fogalmát. A vita most az Országos Munkaegészségügyi Intézet elé került, ott döntenek majd, hogy * lábpedál kezelése valóban ártalmas-e a leendő anyák egészségére... A kismamák — ha nem is mind — a vita eldöntéséig díszszőnyeget varrnak. Zakuszka a hoidókban A Kecskeméti Konzervgyár tiszakfirti telepén esőben, sárban töltik savanyúsággal a hordókat A Kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telepére érkezőt a kádármesterek ko- pácsolása fogadja, fenekelik a hordókat és a vasabroncsokat is most teszik rá a dongákra. A hordókban már benne van a zakuszka — zöldséggel töltött paprika — alapanyaga, a fúrt, ecetes pri tárni npaprika. — Nálunk most ez a döm- pingmunka, naponta 100 mázsa paprika kerül a hordókba — mondja Bencsik Illés- né telepvezető-helyettes. — Kecskeméti technológia szerint dolgoznak az asszonyok — mert a telep 160 munkásából száztizenhét nő —először kicsumázzák a paprikát, majd kézzel teletöltik a hordókat. A kádármesterek keze alól a mázsára kerülnek az ecetes paprikával telt hordók, majd innen a konzervgyár központi telepére, ahol elkészül a kedvelt savanyúság, a zakuszka. — Mivel foglalkoznak még a telep dolgozói? — Előreláthatólag 30—40 vagon zöldparadicsomot fogunk itt feldolgozni. Foglalkozunk karika és lapka gyártással is, erre az üvegek lezárásánál van szükség. Tavasszal is lesz mit tenni: jelenleg már 20 vagon vöröshagymát tárolunk, amit a télutón kezdünk feldolgozni. Nemrég kaptunk egy vöröshagymatisztító gépet, nincs már szükség a kézi munkára. — Az időjárás nem akadályozta a munkát? — Nyersanyagunk bőven van, tudunk dolgozni, bár a közlekedés egy kicsit nehézkes a telepen, mert a felázott földön itt is el-elakad- nak a járművek. — Kevés a betonozott terület és elég sokan dolgoznak kinn a szabadban. Még egy fedett szín sincs számukra! A telepen nők és férfiak egyaránt két műszakban dolgoznak. Keresetükben sincs különbség, átlagosan 1800— 2200 forint van a borítékban. De volna azért néhány megjegyzésünk: a befőttnek való körtét téliesítve, fedett szín alatt tároliák. Nem lehetne a dolgozók munkakörülményeit is „teljesíteni” valamelyest? Olcsón elkészíthető ..munkaplaccokra” és könnyen összeszerelhető csarnokokra gondolunk. „Kunszentmártoni füzetek" Csak az szeretheti a hazáját, aki ismeri! — ez volt a Kunszentmártonban csütörtökön befejeződött honismereti tudományos tanácskozás mottója. A honismereti hónap keretében megrendezett idei tudományos tanácskozás sorrendben a harmadik volt. Először három évvel ezelőtt — Kunszentmárton és környéke történetét 1717-től a XIX. század végéig dolgozták fel a kutatók; a második tavalyi tanácskozás 1918-ig tárta fel a múlt emlékeit, míg szerdán és csütörtökön — 12 előadás keretében — 1948-ig jutottak el a történészek, néprajzkutatókés más szakemberek. Az idei tudományos tanácskozásnak külön ünnepi színt adott, hogy a környék harminc évvel ezelőtt szabadult fel, s a témakörök főleg ehhez a történelmi sorsfordulóhoz kapcsolódtak: dr. Borús József kandidátus A felszabadulás eseményei a Tiszazugban, Győri Tibor, a megyei pártarchívum vezetője Az MKP tevékenysége a Tiszazugban, dr. J. Tóth Jenő docens Az 1945-ös agrárforradalom és hatása a tiszazugi parasztságra címmel tartott előadást. A jövőre megrendezésre kerülő honismereti tudományos tanácskozás 1948-tól napjainkig elemzi és összegzi majd a Tiszazugban végbement változásokat A tanácskozások igen értékes előadásait a Kunszentmártoni füzetek című múzeumi kiadványban hamarosan megjelentetik. Holnap befejezik a szüretet Szüret: bágyadt őszi napsugár, sárguló levelek, dongó darazsak ... Mindez meglehetősen távoli az idén: a szüretelők esőben, sárban dolgoztak. De amikor a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság szüretelőit felkerestük, éppen sütött a nap. A szőlőfürtök és a levelek azonban még csatakosak voltak az előző napi esőtől. — Szüretelőgép kell ide is hamarosan. Ez a néhány öreg bácsi és néni, akinek mindene a szőlő, nemsokára nyugdijba megy, fiatalunk pedig nincs. Nem is lesz addig, amíg nem telepítünk modern, huzaltámaszos rendszerű szőlőt. Akkor majd géppel végezhetünk minden munkát, a gépre pedig szívesen felülnek a fiatalok is — mondta Varga Sándor főkertész. — Az eső megrepesztette a szőlőbogyó héját és másnap már penészedett az egész fürt Á kövidinka még bírta valahogy, de a kadarkában nagyon sok volt a rothadó fürt és így a veszteségeink jelentősek — kesergett Ar- Iji József, a téesz elnöke. — Mikor kezdték a szüretet? — Szeptember 27-én, de teljes erővel csak október 10-e óta szüretelünk. — Tavaly a szőlőben rekordév volt. Az idén milyen termést várnak? — Az elmúlt évi 18 ezer mázsával szemben 1974-re.- 9 ezer mázsa szőlőre számítottunk, de a rossz időjárás miatt ennek csak 50—55 százalékát tudtuk leszüretelni. — Hol értékesítik a szőlőt? — A Dél-alföldi Pincegazdaság tiszakürti kirendeltségénél. — Tervezik a szőlőterület rekonstrukcióját? — Eddig egyedül a permetezést gépesítettük, a többi munkát még mindig kézzel végzik az emberek, ezért is van a szőlő részes művelésben. A kiöregedett tőkéket kiszántjuk, ez évente 25 hektárt érint. 1976-ban kezdődnek a rekonstrukciós munkák, amikor a kiszántott szőlők helyére modern telepítésű tőkék kerülnek. 1975- ben 8 millió forintos beruházás kezdődik, amely három évig fog tartani. A kecskeméti Szőlészeti-Borászati Kutató Intézettel szoros kapcsolatban állunk, tőlüki várjuk, hogy a fajta megválasztásánál segítségünkre legyenek. Kettős hasznosítású szőlőt szeretnénk telepíteni: csemege és borszőlő termesztésre egyaránt alkalmas fajtát. így talán elkerülhetjük! az olyan nagyarányú termés- csökkenést, mint amilyen az idei volt. F A megtalált Eden: Cserkeszöllő Képünkön a leendő fedettfürdő bejárata Talán sosem volt még ilyen szép „Cserke”, mint az idén, — mondják a fürdő törzsvendégei, de rögtön hozzáteszik: sajnos a kereskedelmi ellátás alig javult valamit, az étterem csúcsforgalomban az idén is túlzsúfolt volt, változó minőségű ételekkel, — hajszolt, ideges felszolgálókkal. Ezen a nyáron több mint százezer látogatója volt a ma már messzi földön híres cserkeszöllői gyógyfürdőnek. A csúcs augusztus 4-én volt: 5 ezer fizető és ezerötszáz „szabadjegyes” gyerek vendége volt a strandnak. Már kint a tábla a pénztár ablakon: zárva. A szezon szeptember 29-én véget ért, de jövőre megváltozik a helyzet. „Cserke” — ahogy a népszerű fürdőt becézik — január elsejétől újra vendégeket fogad. Akkorra elkészül a nagyon szépnek ígérkező fedett fürdő. A csupa üveg, csupa csempe haliból a ruhatárba jutunk, onnan a zuhanyzókhoz és néhány hangulatos folyosón át az üvegtetős medencesorhoz. Két, kb. 4x8 méteres és egy 4x12 méteres medence hívogatja a fürdőzőket, —■ majd ha a szerelést befejezik. Egyelőre a kunszentmártoni TÖVÁLL lakatosai még a fűtőtesteken dolgoznak. Jenei János szocialista brigádvezető ezt mondta: rajtuk nem múlik a határidő, ha tőlük függ, még ez évben megnyithatják a fedett fürdőt. Csényi József fürdővezető is bizakodik, hogy legkésőbb januárban jöhetnek az első vendégek. Nagyszerű dolog, hogy soksok éve tartó huzavona után végre elkészül a gyönvörű fedettstrand Cserk°szöllőn, de örömünk akkor lenne teljes, ha már arról is hírt adhatnánk, hogy elkezdték a cserkeszöllői. a gyógyfürdőhöz kapcsolódó, télen—nyáron üzemelő szálloda építését. (Tiszai—Braun)
