Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-26 / 251. szám
1974. október 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Uelysetjelent és as tlrvisekrőí Ipari kommunista aktíva Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról.) a Sajón keresztül a Tiszába ömlő 1500 tonna olaj. Mint tnar tegnap hírül adtuk, a szennyeződés elfogására mozgósított szegedi és budapesti vízvédelmi osztagok a Kö- »őptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság irányításával megkezdték a merülőfalas véde- Ikezest es tegnap reggelre már készen álltak az olaj fogadására. IduKozben a 4H- cs folyamkilométernél Tisza- derzsnél és a 410-es folyam- kilométernél Kiskoré roiott létesített védelmi rendszerhez egy újabb elfogoberen- deaés is csatlakozott s ez maga a kiskörei vízlépcső. A duzzasztómű zárótábláit 15 centiméterre a vízbe eresztették. hogy a két védővonalon átjutó felszínen úszó olajat elfogják. A megfeszített munkával kiépített elfogó rendszer készen állt az olaj fogadására, de az eddigi számítások ellenére a szeny- tiyezóanyag nem érkezeit meg. legalábbis a várt meny- nyiségben és a felszínen úszó nagyobb tömegben, úgyhogy eddig csupán kisebb szeny- nyező foltokat észleltek. lánnek oka többek között az, hogy a felszínen úszó olaj az árvíz miatt megnö- vokedett vízfelületen szétoszlott és már a Sajó hullámterének növényzetén egy része fennakadt, majd a Tiszába érve n folyó által szállított rendkívül sok. nagy felületű úszó szerves törmeléken (az úgynevezett kat- rén) megkötődött és azzal az áramlás és a szél segítségével a partra sodródott, Illetve a parti növényzeten A Tisza olajszennyeződése gondokat okozhat Szolnok vízellátásában js. A szennyezett víz tisztítására a szolnoki vízin!) képtelen, nem tud megfelelő minőségű ivóvizet adni a lakosságnak. Az, hogy az olajszennyeződés Szolnokot is elérheti, csak a csütörtökről péntekre virradó éjs&ká derült ki. Akkor a Víz- és Csatornamű Vállalat az Országos Vízügyi Hivatallal, a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatósággal egyetértésben azonnal elhatározta. hogy az északi Zagyva-híd térségében ideiglenes vfzkivételí művet épít a regionális vízmű és a vízügyi igazgatáság közreműködésével. Nem lehet ugyanis ivóvíz nélkül hagyni egy nyolcvanezer nappali népes- Bégszámú várost. A vállalatok munkásai pénteken hajnalban megkezdték az ideiglenes vízkivételi mű és a mintegy két kilométer hosszú csővezetékek építését. A vízkivételi műtől ugyanis egy 300Heves megyében tegnapra megszűnt az árvízveszély: levonult a hegyi patakok több napon át tartott áradása. Az árvízveszély miatt néhány nappal ezelőtt a szomszéd községbe menekült mintegy ötezer főnyi lakosság vis£- szatért otthonába. Nagyfü- gedre és Tarnazsadányba — ahol az egész községet érintette a kitelepítés — tegnap mór mindenki visszaköltözött, megakadt. Az így rendkívül „elfogyott7’ szennyeződés csak foltokban, szakaszosan folytatja útját a többlépcsős védővonalig, ahol a maradékot sikerrel — felfogják. Egy i máris biztos: tegnap estig Kiskörét felszínen úszó olaj nem hagyta el. Nem lenne reális a tájékoztatást. ha kihagynánk azt, hogy a szennyezésnek csak egy része (nagyobb része) a felszínen úszó kiömlött olaj. Egy másik része az áradó, erőteljesen kavargó Sajó „munkája nyomán” apró részecskékre oszlott és elkeveredett a vízzel, illetve a vízben lebegő törmelékkel. amelynek a felületén megkötődhet. Ezt a keveréket a jelenlegi védekezéssel felfogni nem lehet, s a vízórámmal sodródik egyre lejjebb a Tiszán is. A szakemberek véleménye szerint megvan a lehetősége annak, hogy a lebegő részecskékhez tapadt olajszemcsék is leülepednek, kisodródnak, ez azonban még nem bizonyos. Gál Tivadar védelemvezető szerint Kisköre alatt a tas- konyi híd szelvényében a felszíni szennyezés elhárításával egyidöben, vízminőségi vizsgalatokat végeznek a teljes medermélységben, s ugyancsak megkezdték a vizsgálatokat Szolnokon is a vízkivételi mű közelében. Egyelőre tegnap estig a város térségébe nem érkezett a legkisebb töménységű olaj —víz keverék sem, de amennyiben ez bekövetkezik, úgy a szakemberek mindent megtesznek a súlyosabb következmények kiküszöbölésére. as és egy 200-as nyomóvezetéken juttatják a vizet a tisztítóműhöz. Emellett a tisztítómű szűrőagyazatának állandó cseréjéhez 250 köbméter kvarchomokot kért sürgősen a bányától a vízmű VáUálat^saz QVH pedig 50 tehergépkocsit adott a homok szállításához. Ugyanakkor az aktlv-szénszűrő ágyazathoz szükséges anyagot Siófokról már elküldték. Lesz tehát víz a városban, csak éppen fele a szükséges mennyiségnek. Ezért a vízmű vállalat, arra kéri a lakosságot: ha korlátozást kell bevezetni, lehetőség szerint takarékoskodjanak ezekben a napokban az ivóvízzel és főként a bérházak III. és annál magasabb emeletein lakók tartalékoljanak maguknak ivóvizet. Fertőzéstől nem kell tartani, mert a KÖJÁL a vállalattal együtt dolgozva állapítja meg a Zagyva kló- rozásanak fokát, hogy a kórokozó baktériumoktól mentes víz kerüljön a vízvezeték- hálózatba. A hegyi patakok áradása mjnteav 20 községet érintett: ezeken a településeken megvizsgálják a lakások állapotát. a közutak teherbíró- képességét. Nagvfügeden és Recsken több épületet életveszélyessé nyilvánítottak, így néhány család egyelőre a község középületeiben, intézményeiben kapott ideiglenes otthont. (folytatás az 1. oldalról.) — E határozatok szellemében a megyei pártbizottság is alapvető célként jelölte meg a megye gazdasagának gyors ütemű fejlesztését, a hatékonyság emelését a megye negyedik ötéves terület- fejlesztési tervében. A megye ipara az 1971—73 közötti A megye ipari termelési értékének mintegy 90 százalékát a minisztériumi ipar állítja elő, ezért szerepe meghatározó a megye iparában. Legnagyobb tartalékokkal és eszközökkel Is ezek a vállalatok rendelkeznek a termelés és a hatékonyság gyors ütemű fokozásához. Különösen fontos feladatuk és felelősségük van a termelőkapacitások bővítésében, a termelés korszerűsítésében, valamint műszaki fejlesztésében. Ennek fő biztosítéka, hogy ideológiailag és politikailag a legjobban felkészült munkáskollektívák kovácso- lódlak össze nagyvállalatainknál, ami szilárd alapja a szocialista termelés minél teljesebb kibontakozásának. — A minisztériumi ipar- vallalatok bruttó termelési értéke 1973-ban 15 milliárd forint volt, amely 36 százalékkal meghaladta az 1970. évit. A nettó termelés kisebb ütemben, 18 százalékkal emelkedett. A foglalkoztatottak száma 11 százalékkal és ezen belül a munkásoké 9 százalékkal növekedett az említett 3 év alatt. A termelés bővítése az extenzív és intenzív fejlesztés együttes útján valósult meg. Üj ipari munkahelyeket, illetve termelő egységeket hoztunk létre és ezzel párhuzamosan javítottuk a munka termelékenységét hatékonyságát is. — Ä minisztériumi iparban a termelés növekedésének 33 százalékát a termelékenység javításával érték el — folytatta a megyei pártbizottság titkára. — Ez az országoshoz és a megyei átlaghoz képest is kedvezőtlen, mert országosan a termelés bővülése teljes mértékben — a megyében 47 százalékban — a termelékenység növekedéséből származott. 1974 első felében a termelés 4,7 százalékkal növekedett. amit azonban továbbra is jelentős, 4 százalékos létszámemelkedés kísért. Így a termelékenység csak szerényebb mértékben javult. Az idei első félévi gazdálkodásban zavarólag hatolt az import. anyagok árának .emelkedése, illetve hiánya, továbbá az értékesíAz előadó a továbbiakban a legmegfelelőbb bérezési, normázási rendszerek kiválasztásának, az üzemi demokrácia fejlesztésének jelentőségéről, a káder- és személyzeti munka elengedhetetlen javításáról szólt, majd a szocialista munkaversennyel foglalkozott. — A minisztériumi Ipar eredményeihez is nagymértékben hozzájárul a munkaverseny és a termelést segítő mozgalmak elterjedése. Üj lendületet adott a mozgalomnak a XI. pártkongresz.- szus és a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozó szocialista munkaverseny, amelyben a szocialista brigádok járnak az élen. Az iparban, az építőiparban és a közlekedésben mintegy 50 ezer dőlgóló csatlakozott a versenyhez. A vállalások alapvetően a hatékonyság javítására iránvulnak. A IV. ötéves tervidőszak beruházásairól és a műszaki fejlesztésekről a megye! pártbizottság titkára elmondta. hogv a minisztériumok irányítása alá tartozó vállalatok a IV. ötéves tervidőszakban jelentős beruházásokat és műszaki fejlesztéseket valósítottak meg, amelyek elősegítették a ter— Ezekben a hónapokban arra kell összpontosítani figyelmünket, hogy . minden években alapvetően ennek megfelelően dolgozott és haladt előre. Az 1974. évi feladatokat a megyei párt-vég- rehajtobizottság gazdaságpolitikai irányelvekben szabta meg, hangsúlyozva az idei év kiemelkedő szerepét a negyedik ötéves terv sikeres teljesítésében, és az ötödik ötéves terv megalapozásában. tésl nehézségek. A termelékenység alakulását részben objektív, részben szubjektív tényezők, gazdálkodási hiányosságok befolyásolják — hangsúlyozta Barta László, majd így folytatta: — A megyében a termelékenység emelkedését jóval meghaladta a nyereség növekedése. Az iparvállalatok 1973-ban 85 százalékkal több nyereséget értek el, mint 1970-ben. Ennél valamelyest magasabb a minisztériumi vállalatoknál a nyereségnövekedés, amely azt bizonyítja, hogy a nagyüzemek általában jövedelmezően gazdálkodtak az utóbbi években. Barta László a továbbiakban részletesen szólt a termelékenység javításának lehetőségeiről, a munkaerőgazdálkodás, a munka- és üzem- szervezés tervezésének fontosságáról, a munkásbérek alakulásáról. — Kedvező, hogy a minisztériumi vállalatoknál a foglalkoztatottak átlagkeresete 1971—1973 között 19 százalékkal, ezen belül a munkásoké 21 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére sem éri el azonban a munkások keresete az országos átlagot, ami azt jelzi, hogy a jövőben további erőfeszítéseket kell tennünk a munkásbéreknek az országosnál gyorsabb növelésére. Több vállálatnál a munkások számát meghaladó mértékben emelkedett az alkalmazottak száma. Szóvá kell tenni azt is. hogy az idén az 1973. évi központi.. munkásbéremelés előtti munkás—alkalmazotti béraránytalanságók továbbra is fennállnak. Ennek oka. hogy több munkahelyen az eltelt egy év alatt az alkalmazottak bérét a munkásokéval azonos vagy azt meghaladó mértékben növelték. Megengedhetetlen, hogy a központi intézkedéseket egyes vállalatok semmibe sem veszik. A jövőben az ilyen és az ehhez hasanló jelenségek ellen feli kell lépni, a párt politikájának végrehajtásáért nagy felelősséggel tartoznak a pártszervezetek és a gazdasági vezetők is. melés bővítését. Az állóeszközök nettó értéke 1973-ban 34 százalékkal meghaladta az 1970. évit, számos kapacitásbővítést szolgáló beruházást fejeztek be, ugyanakkor jelentős összeget fordítottak a műszaki fejlesztésre is. 1971—1973. között a vállalatok műszakifejlesztési- alapja 42 százalékkal emelkedett és ebből a felhasználás 37 százalékos növekedést mutat. — Az idén a gazdálkodásban a vállalatoknak néhány olyan objektív akadállyal kellett megküzdeniük, aini miatt átmenetileg a termelés visszaesett, de vállalatainknak már sikerült teljesen, vagy nagy részben bepótol- niok a tervtől való elmaradásukat. Barta László ezután részletesen elemezte megyénk élelmiszeriparának, a minisztériumi építőiparának és közlekedésének helyzetét, — eredményeit és tennivalóit. Kiemelte, hogv mind gazdasági, mind foe’alkoztatott- ságl szempontból szükséges, hogy a megyénkben termelt élelmiszeripari alapanyagoknak a jelenleginél ttagvobb hányadát dolgozzák fel megyén belül. részletében teljesüljön — a minisztériumi ipar területén is — az 1974. évi programterv. Feladataink most két- irányúak: egy felől teljesítsük a negyedik ötéves tervet, hogy jó indulási alapot teremtsünk az ötödik ötéves tervhez; másfelől az elkövetkezendő hónapokban foglalkozni kell a következő ötéves tervidőszak céljainak meghatározásával. — Igényt toriunk a terv elkészítése során a pártszervek és szervezetek, az állami szervek, a szakszervezetek, a kommunista ifjúsági szervezetek, a népfront munkájára. Az elmúlt évi kommunista aktíván meghatározott feladatok nem veszítették el időszerűségüket — hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára. — Továbbra is munkánk középpontjában legyen a termelés gyors növelése. a hatékonyabb gazdálkodás utján. A hatékonyság javítása érdekében fokozott figyelmet kell fordítani: a munkatermelékenység javítására, a normák folyamatos karbantartására, az üzem- és munkaszervezésre, a vezetés színvonalának emelésére, a meglévő kaoacitások fejlesztésére és fokozott kihasználására, az anyag- és energiatakarékosságra, a munkafegyelem javítására, az exportcélú termelésre, a termelésszerkezet, a gyártmányösszetétel további korszerűsítésére és az alkalmazotti, főként az admiDr. Vá ndorfi Róbert, a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem igazgatója besza-_ molt az alföldi kőolajkutatás és termelés eredményeiről. Egyebek között elmondta milyen szociális—kommunális intézkedésekkel igyekeznek csökkenteni a kedvezőtlen munkakörülmények miatt nagy, s a hatékonyabb termelést is veszélyeztető fluktuációt. Árvái István, a megyei párt-végrehajtobizottság tagja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, két olyan témakört érintett, amelyek a hatékonyság növelésének Is fontos tényezői. Elmondta, hogy sikerült erősíteni a vállalatoknál, üzemeknél azt a kedvező tendenciát, amely biztosítja az élet- és munkakörülmények, a munkavédelem fontos javítását. Kedvezően alakult a baleseti helyzet is. Felhívta azonban az aktíva figyelmét többek között arra, hogy a nők egyébként kedvezőbb baleseti statisztikájában a sérülések 43 százalékát olyanok szenvedik el. akik 1 évnél rövidebb ideje dolgoznak munkakörükben. A balesetek kivizsgálása során több üzemben meg mindig csak a felelőst keresik, s így elmarad a kellő intézkedés az ismétlődés elhárítására. A továbbiakban az S"ŐMT vezető titkára az üzemi demokrácia fejlődéséről szólt, megemlítette többek között, hogy létreiöttok új fórumok, mint például a szocialista brigádvezetők tanácskozásai, az újítók, a nők; a fiatalok, a műszakiak: rétegtalálkozói. s ezek is elősegítették, bogy a dolgozóknak mind több beleszólásuk van az őket. érintő döntésekbe. Az eredmények ellenére, a ie lielóségehez képest ma meg sok helyen elmaradás tapasztalható. Ezért a szak- szervezetek tekintsék fontos politikai feladatuknak, hogy az üzemi demokrácia mind szélesebben kibontakozzék. Dr. H. Nagy Mihály, a Tisza Cipőgyár kereskedelmi igazgatója a termelékenységet, a hatékonvságot nagymértékben javító rekonstrukció eredményeiről adott számot az aktívának. Varga Károly, az Al'atfor- galmi és Húsipari Vállalat párttitkára a húsprogram eredményezte fejlődésről, — üzemeik várható rekonstrukciójáról s egy új vágóhíd építésének tervezéséről beszélt. nisztratív létszám indokolatlan növekedésének nt-gg- fékezésére. — Sok a teendő az iparban, az építőiparban és a közlekedésben. Ennek eile-- nére megyénk gazdaságába« jelenleg legnagyobb nehézséggel a mezőgazdaság küzd a rendkívüli Időjárás miatt- Azzal a kéréssel fordulunk ezért az aktívához, a gazdasági, politikai, társadalmi vezetőkhöz, az üzemek dolgozóihoz, hogy fordítsák erőiket a mezőgazdaság megsegítésére is, azért, hogy ne növekedjenek tovább a már eddig is számottevő betakarítási veszteségeink. Végül Barta László az. eredményekért köszönetét mondott a minisztériumi iparban dolgozó valamennyi kommunistának, az élenjáró szocialista brigádoknak, a nagyipar dolgozóinak, majd beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Dolgozzanak a megye üzemelnek párt., gazdasági, társadalmi és mozgalmi szervei, munkáskollektívái szorgalmasan az esztendő eredményes befejezéséért, a IV. ötéves terv feladatainak maradéktalan végrehajtásáért, az 1976—1980-as középtávú tervidőszak megalapozásáért és jó előkészítéséért. Így köszönthetjük méltóan pártunk XI. kongresszusát és hazánk felszabadulusának 30. évfordulóját. Madarász Tibor, a TIT ASZ Szolnoki üzemigazgatója, a MTESZ megyei titkára a szellemi kapacitások jóba kihasználását szorgalmazta. Nem elég az anyaggal, energiával takarékoskodni, — mondta, de nem szabad pazarlóan gazdálkodni a szellemi tőkével sem, hiszen a szakemberek tudásának jobb kihasználása is a termelékenységet, a hatékonyságot növelő tényező. Tolna Károly, a Magyar Nemzett Bank Szolnok megyei igazgatója különböző, a termelés egyenletes fejlődését biztosító kedvezményes hitel-lehetőségekről beszélt. Bátrabb, kezdeményezőbb hitelfelvételre buzdította a vállalatokat, hiszen ezek segítségével mód nyílik a korszerűsítésre. a kapacitások jobb kihasználására. Dr. Kasuba János, a karcagi pártbizottság titkára a város munka- és üzemszervezési gondjairól, a szakmunkáshiány megszüntetésének lehetőségeiről, a szakemberképzésről, terveikről beszélt Zelman András, a Szolnoki Cukorgyár igazgatója a rekonstrukció adta lehetőségekről. azok kihasználásáról. Szilágyi Gyula, a KISZ megyei bizottságának titkára a fiatalok kezdeményező, gazdasági és társadalmi munkájáról szólt. Dr. Orbán Péterné, a Május 1. Ruhagyár igazgatója a szolnoki és a túrkevei üzemek munkájáról beszélve arra mondott példát, hogyan lehet egy-egy új üzem termelékenységét növelni a sajátos körülményekhez alkalmazkodva. Ridegh Istvánná, a jászki- séri MÁV Epftó és Gépjavító Üzem KISZ bizottságának titkára arról szólt, hogy fiatal üzemükben hogyan igyekeznek változó munkahelyen dolgozó munkásaik körülményeit javítani. Molnár Ferenc, a Szerszámgépipari Művek karcagi gépgvárának igazgatója a nem önálló gyáregységek gondjairól, a belső kooperációról, a komplett és szakosított gyártás bevezetésének terveiről szólt. A felszólalásokra Barta László válaszolt, majd a kommunista aktíva dr. Hegedűs Lajos zárszavával árt véget. T. F, l izkiveteli mű a Zagy ván Próbálják az ideiglenes rizkivételi mű szivattyúit Visszatérlek otthonukba a nagyfiigvdiek A minisztériumi ipar szerepe Munka versennyel és takarékossággal A feladatokról A felszólalások
