Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-23 / 248. szám
1974. október 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP • 111 ...I TIZENKILENCEZER ÚTLEVÉL Kérelmek az utolsó pillanatban Akik nem utazhatnak Vége az utazási, üdülési, turista főszezonnak. Hányán utaztak Szolnok megyéből külföldre, hányán akartak menni, de már el sem indulhattak, vagy a határon kellett hátra arcot csinálniuk. Erről beszélgettünk Kada János alezredessel, a megyei Rendőrfőkapitányság igazgatásrendészeti osztályának vezetőjével és Temesvári Fe- rencné útlevélügyintézési előadóval. — Évről évre nő az emberek utazási kedve, ezt számok bizonyítják. Tavaly 18 ezer Szolnok megyei kért útlevelet, — az idén októberig már több mint 19 ezer. A külföldre utazók tábora azonban ennél nagyobb. A csoportos és családi útleveleket figyelembe véve hozzávetőlegesen a háromszorosa, — mondta Kada János. — És számuk várhatóan még tovább emelkedik, örülünk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a külföldi utazások iránt. Hiszen ez önmagában is a növekvő életszínvonalat jelzi, több pénzük van az embereknek, útra kelhetnek, világot láthatnak. Van azonban az éremnek egy másik oldala. Az emberek többsége B nyári hónapokban, májustól augusztus közepéig utazik a legszívesebben. Ez önmagában nem okozna gondot az ügyintézésben, ha nem az indulás előtt néhány nappal rohannának útlevélkérelmükkel. — Hány nap az ügyintézési határidő? — Szocialista országokba 14, tőkés államokba 30 nap Blatt készítik el az útiokmányokat. (Egyébként a szocialista országokba szóló útlevelet — Szovjetunió és Jugoszlávia kivételével — a lakhely szerint illetékes rendőrkapitányságok állítják ki.) Az idén — ha nagyon nehezen is — tartani tudtuk B határidőt. Be ha jövőre Is ilyen sietve, protekcióra számítva intézik sokan az útlevél ügyeiket, már nem garantáljuk, sem a 14, sem t 30 napot. — Érthetetlen, miért hagyják az utolsó pillanatra, hiszen az útlevél öt évig érvényes, tehát jóval az utazás előtt már kiválthatnák. — Természetesen a nyugatra szóló útleveleknél vannak plusz határidők (de- . vizaigénylés, vízum), amit pontosan be kell tartani. De ezekkel nem is volt különösebb problémánk. Hadd tegyem még hozzá, hogy rendkívüli esetekben még éjjel is kiadjuk az útlevelet. — Hány ember foglalkozik útlevéllel a főkapitányságon? — Kettő. De csúcsidőben munkaerőátcsoportosítással több embert igénybe veszünk. Ilyen körülmények között, azonban nem könnyű precíz munkát végezni. Kizárólag az ő érdemük, hogy még senkit sem küldtek visz- sza a határról azért, mert rosszul állították ki az útlevelét. — És másért? — Deviza-szabálysértés miatt az utóbbi években egyre több embernek kell visszafordulni a határról. — Különösen a jugoszláv—magyar határról, — vette át a szót Temesvári Ferencné. — Melyik a leggyakoribb deviza-szabálysértés? — A forint csempészése. Látogató útlevelet kérnek — mert ez olcsóbb — de erre kevesebb forintot válthatnak be. Megpróbálják hát illegálisan kivinni a pénzt. — A szankció? — Szabálysértési eljárás a Vám- és Pénzügyőrségen, vagy ha ezer forintnál többről van szó, bóróság elé kerülnek. — Ráadásul néhány évig nem kaphatnak útlevelet. — Tudják ezt? — Az eljárás során tudomásukra hozzák. — És meg sem kísérlik néhány évig a kiutazást? — Ok nem, de vannak, akik tudják, hogy nem kaphatnak útlevelet, mégis beadják kérelmüket. — Kik ezek? — Akiknek közvetlen hozzátartozója illegálisan külföldön maradt. Többségük pedig tisztában van azzal, hogy a disszidensek rokonai hosszú ideig nem kaphatnak útlevelt a nyugati országokba. Kivételt rendkívüli, méltányolható esetekben teszünk. — Például? — Ha halálán van, vagy súlyos beteg a külföldön maradt rokon. — Hányán „disszidálnak” évente hivatalos útlevéllel? — Mindössze néhány ezreléke a kiutazóknak. Körülbelül 10—12-en. De ennél sokkal több disszidens kér hazatérési engedélyt. Olyanok is, akik húsz éve maradtak kinn, s olyanok is, akik csupán 2—3 esztendeje. Első útjuk hozzánk vezet. — Ügy érzik, odafordulhatnak segítségért, ahol az útlevelet kapták. — Mennyi ideig maradhat külföldön egy magyar állampolgár? — Tartózkodási engedélyüket a magyar követségeken, konzulátusokon, ha indokolt (!) bármeddig meghosszabbíthatják. — Tisztában vannak ezzel az emberek? — Mi mindannyiszor elmondjuk. A hét öt napján (szombat kivételével) minden délelőtt ügyfeleink rendelkezésére állunk. Kovács Katalin Jó-e az ebéd? A gyermekélelmezésről Iskoláskorú gyermekeket nevelő anyák a kereskedelem és élelmezésügy szakembereinek részvételével vitatta meg a Magyar Nők Országos Tanácsa a gyermekélelmezés jelenlegi helyzetét. A tanácskozás beszámolójából kiderült, hogy az országban jelenleg 45 ezer gyermeket tudnak felvenni bölcsődébe, ami a bölcsőA dolgozó szülőknek ezért minden évben visszatérő gondja nemcsak a gyermekek étkeztetésének, ebédeltetésének megoldása — de az iskolások napköziben tartása is. Jó ebéd és gondos felügyelet — ez a szülők kívánsága. aminek az oktatási intézmények még nem tudnak kielégítően eleget tenni. A középiskolás tanulóknál valamivel jobb a helyzet: a diákoknak több mint a fele — 54 százalék — részesül az iskolákban, kollégiumokban közétkeztetésben. \ a szakmunkástanulók ebédeltetése — részben a munkahelyeken, részben nedig a tanulóintézetekben — megoldott. Magyarországon jelenleg csak egyetlen speciális gyermekélelmezési vállalat működik — Budapesten. A többi között ez a magyarázata, hogy a fővárosban sokkal megnyugtatóbb a helyzet, mint vidéken. A hozzászólók panaszaiból, javaslataiból az is kiderül, hogy csupán köz- poúti intézkedésekkel, az déskoirú gyermekek 10—12 százaléka. Ennél a tényleges ellátottság nagyobb — ba a gyermekgondozási segélyen otthon maradó mamákat is figyelembe vesszük — mintegy 70 százalék. Az óvodai korosztálynál a felvett gyermekek száma 62—66 százalék. Jóval kedvezőtlenebb viszont az általános iskolások ellátása: országos átlagban 21 százalék. A Magyar Nők Országos Tanácsa által összehívott egyezlető-elm élkedő- vitatkozó ankéton asszonyok mondták el véleményüket; a belkereskedelem illetékeseinek, élelmezési szakemberek idézték a táplálkozástudomány korszerű anyagnormáit. ikolaigazgatók panaszkodtak az „objektív” nehézségekről. a diákok étkeztetésére alkalmas melegítő konyhák, mosogatók hiányáról. S hiányzik sok szállító- munkás az ebédeket fuvarozó autókról, de hiány mutatkozik az iskolákban felszolgáló és mosogató sze- mélyzeben is. Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság már elkészült tanulmánytervével az ötödik ötéves terv során nem oldódik meg minden. Különösen nem mindenütt és nem egyszerre, minden városban, nagyközségben és községben. Az illetékeseknek — a legkisebb falusi iskolától a nagyváros! iskolakombinátokig — helyben kell keresniük a megoldás módjait: hol. mit lehet tenni okosan, öntevékenyen cselekedni a gyermekélelmezés fejlesztéséért. Hívja össze például a helyi tanács a vendéglők és szövetkezeti vezetők fórumát. az iskolaigazgatókat, a szülői munkaközösségeket, a társadalmi szervek és mozgalmak képviselőit. Vizsgálják meg közösen hogyan lehet ízletesen megfőzni, a legegyszerűbben szállítani és tálalni — esetleg négyórás munkát vállaló nők bevonásával — a jóízű ebédet az iskolákban. Mindez nem ördöngösség. nem kellenek hozzá sehol sem százezres vagy milliós beruházások, hiszen mindent a helyszínen, az iskolához legközelebb kell és lehet megoldani. Többszáz községi iskola. rugalmas pénzügyi intézkedésekkel, a helyi tanács és a szövetkezetek segítségével ezt a feladatot már megoldotta. A helyi erőforrások révén A gyermekélelmezési tanácskozás legfőbb tanulsága, hogy jószándékkal, figyelemmel. a helyi erőforrások egyesítésével a még objektívnak látszó nehézségek is leküzdhetők. Ügy például, ahogyan sok iskola — társadalmi segítséggel — csinos ebédlőt, tálalót létesített épületének addig kihasználatlan helyiségében, s diákjai minden nap jóízű, kulturált étkezésben részesülnek. T. A. A szülők kívánsága A fővárosban kedvezőbb a helyzet Tovább áradtak a folyók Védekezés a gátakon (Folytatás az 1. oldalról.) tért. De bármerre járunk, bárhol érdeklődünk a kialaTegnapra tovább súlyosbodott a helyzet -Borsodban, a Hernád, a Bodrog, a Bódva és a Sajó mentén. A Bodrog tovább áradt: meg is haladta az eddigi legmagasabb értéket, Felsőberecki- nél mintegy negyven centiméterrel. Sátoraljaújhelynél kilépett medréből a Ronyva patak és tizenkét utcában mintegy kétszázötven házat körülzárt. A házak lakóit kiköltöztették. A .legsúlyosabb helyzet a Sajó mentén alakult Ki. net község lakosságát teljes egészében kitelepítették, további hat községben — Sajókazán, Putnokon, Sajószentpéteren, Sajóvelezden, Sajópüspökiben és Dubicsányban — részleges kitelepítésre került sor. Kazincbarcikán egy huszonöt házból álló telep lakosságát honvédségi helikopter mentette ki a vízgyűrűből. Munkában a jászárokszállásiak Az árvízi krónikákban ritkán szerepel a Gyöngyöspatak neve. Kicsiny, másfél méter körüli mélységű vízfolyás, amely a Mátrából gyűjti össze a csapadékot, és a megyehatár közelében Tar- naőrsnél éri el a Zagyva mellékfolyóját, a Tárnát. Ezúttal a kis patak a három métert meghaladó vízállásával Szolnok megye legveszélyesebb „folyója” lett. A jobb partján fekvő Jászárokszál- lás térségében mintegy ötven centiméterrel magasabban áll. mint a környező mező- gazdasági területek és a község utcái, és eléri a gát koronáját. Az árvízveszélyt növeli, hogy a patak kanyart ír le, s így itt a gátra is nagyobb nyomás nehezedik. Tegnap délután több helyen keletkezett szivárgás az esőtől egyébként is felázott gátoldalban, de ezeket sikeresen körülzárták. Az árvízi védekezésben a hétfő délután elrendelt, mozgósítás óta, áldozatos munkával részt vesz Jászárokszállás valamennyi dolgozója éjjel-nappali váltásban, 80—4)0 fős csoportokban, akiknek munkáját az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói irányítják. Tegnap erősítésként a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság száztagú ár- vízvédelmi készültségi osztaga is a helyszínre érkezett és bekapcsolódott a védekezési munkába, amelyet hétfő délután ellenőrzött dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára és Barta László, a megyei pártbizottság titkára, kedden hajnalban pedig dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnök- helvettese is. Bár a tegnap délutáni derűs. szeles idő kedvezett a védelmi munkálatoknak, és a víz szintje nem emelkedett, a veszély még nem múlt el. Dobi Kiss Imre. a jászárokszállási védelem vezetőjének tájékoztatása szerint, ha a nagyobb mennyiségű csapadék nem hullik le a Gyöngyös-patak vízgyűjtő területén, akkor a Jászárok-, kult árvízi helyzetről, mindenütt a bajbajutottak segítéséről, az ár elleni védekezésről kanunk híradást. Éreztette hatását az árvíz a borsodi szénbányáknál is. A szuhakállói aknát biztonsági okokból kiürítették; ugyancsak ki kellett üríteni az edelényi aknát. Az utóbbitól a bányászokat a megáradt Bódva miatt veszélybe került Edelény nagyközség védelméhez irányították. A Bükkből lezúduló víz felduzzasztottá a Szinva-pá- takot, s ezért keddre virradó éjszaka Miskolcon is veszélyes helyzet alakult ki. A város északnyugati ipari övezetében, a Pamutfonónál, a Volán és a miskolci Közlekedési Vállalat teleohélyé- nél. valamint a Szondi lakótelep környékén tovább erősítik homokzsákokkal a Szinva partját. Számítanak ugyanis arra, hogy a Sajó további áradása visszaduz- zasztja a már apadásnak indult folyó vizét. szállást védő jobboldali gátat nem fenyegeti nagyobb veszély, és a jelenlegi nyúlgá- takkal útját tudják állni a víznek. Ha a várakozással ellentétben további vízszintemelkedés lesz, akkor a bal parton megnyitják a gátat, s a ritkán tani vésztárolóba mintegy négymillió köbméter vizet tudtak lebocsátani, de ez a terület is megtelt kedden délig. A tamamérai vízügyi szakaszmérnökségen Kocsis Imrétől kaptunk tájékoztatást. Ezek szerint közölhetjük, hogy az ár még nem tetőzött. a kritikus helyzet még nem múlt el. Három nap kell ahhoz hogy meg lehessen fogni a vizet. Miután a nagyfügedi víztárolótér megtelt. ‘ a Tárná alsóbb folyása mentén levő községek védelme szükségessé tesz egy másik vésztároló megnyitását. Erre legalkalmasabb a Jászdózsa alatti rész. ahol a vasúti töltés is segít az ár felfogásában. J ászárokszáll ás térségében homokzsákokkal sikerült eddig az árvízveszélyt elhárítani. Viszneknél azonban a patak hídjánál már szétterült a víz. ezért a termelő- szövetkezet állatállományát át kellett telepíteni. A Jászsághoz csatlakozó hevesi tájakon Nagyfüged és Tarnazsadány lakóit át kellett szállítani a környező községekbe, ahol a helybeliek nagy szeretettel várták őket és gondoskodtak is róluk. Ebből a munkából a honvédek és a Volán gépkocsivezetői derekasan kivették részüket. Tegnap befejeződött a családok átköltöztetése. Mindenki csak a legszükségesebb személyi holmiiát vihette magával. As Állami Biztosító Heves megyei Igazgatósága soronkívül intézkedett, hogy az árvíz- kockázatot is magában foglaló biztosítással rendelkezők 2 ezer forint gyorssegélyt kapjanak a lehető legrövidebb időn belül. Nagyfüge- det már tegnap délelőtt nein lehetett személygépkocsival megközelíteni. A párt- és állami vezetők terepjárókkal jutottak el a veszélyeztetett helyekre és személyesen irányították a munkákat mindenütt. Főként a munkásőrök adtak sok segítséget a rendőrök és a honvédek mellett. A Tárná vízutánpótlása kedden délelőtt kedvezőbbre fordult időjárás miatt a Mátra közvetlen környezetében csökkent de még akkor sem tetőzött. A vízügyi szakemberek abban reménykedtek. hogy három nap alatt sikerül a víz terjedését megállítani. Autóbusz közlekedik Jászárokszállás és Jászdózsa között Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság területén kialakult árvízi helyzet több helyen megrongálta a vasútvonalakat illetve a közutat. Ezért a MÁV miskolci igazgatósága több helyen ideiglenesen szünetelteti a vasúti közlekedést Heves megvében a Vámos- györk—Üjszász—Szolnok közötti vonalon Jászárokszállás és Jászdózsa között szünetel a vasúti forgalom, az utasokat ezen a szakaszon autóbusszal szállítják. Erősítik a töltéseket Jászároksxállásoi Súly os helyzet a Sajó mentén Az átázott jobb parti gátoldal legveszélyesebb pontját homokzsákokkal terhelték le lakott területen — néhány f tanya van arra — vésztáro- t lót létesítenek, amelyet ide- t iglenes lokalizációs gáttal ke- í ritenek körül, s így mentesítik a nagyközséget a fenyegető árvíztől. A gátak erősítését a védekezésben résztvevő szakemberek és a község dolgozói tovább folytatják. Két község lakóit áttelepítették 1 Heves megyében t Négy, aránylag kis folyó- „ víz — a Tárná-, a Tarnóca-, 1 a Bene- és a Gyöngyös- 1 patak okoz most gondot és i kart Heves megve déli ré- t szein. Az áradás már va- 1 sái-nap éifélkor elkezdődött. £ de a töltéseket egészen ked- 2 dig tartani lehetett, amíg el 1 nem áztak a gátak. Akkor 1 Nagyfügednél a iobb narti \ rész víz alá került. Az ot- <
