Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-23 / 248. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. október 23. Találkozó a határon Ford amerikai és Echeverria mexikói elnök meg­beszéléseket folytatott a két ország határán. Ez a határ közismerten igen hosszú — és súlyos történelmi örökségtől terhes. Nem véletlen, hogy egy helyi mondás szerinjt Mexikóban csak az azték örökség ré­gebbi, mint az USA-ellenesség. A két ország között hullámzó Rio Grande való­ban két világ válaszfala is,, a hódító-kizsákmányoló és a lcizsákmányolté, ha úgy tetszik, a szegényé és a gazdagé. Az Egyesült Államok hatalmas déli terüle­teit Mexikóból Hasította ki és amikor ez már meg­történt, a terjeszkedő amerikai tőke ezernyi szállal fojtogatta a Rio Grandetól délre is. Nem túlzás az a megállapítás, hogy Mexikó hu­szadik: századbeli történelme: a nagy északi szomszéd szorítása elleni élet-halál küzdelem. Ezt a harcot olyan nevek jelzik, mint Cardenasé. a nagy elnöké, vagy Emilio Zapatáé és Pancho Villáé, a legendás parasztvezéreké, akikkel amerikai segítséggel végzett a helyi reakció. Mexikó függetlenségi törekvései a külpolitikai porondon is számtalan formát öltöttek. Noha az or­szág sok tekintetben rendkívüli mértékben függ gaz­daságilag az' Egyesült Államoktól, a tömeghangulatra jellemző, hogy annak idején Mexikó volt az egyet­len dél-amerikai allatn, amely eleve nem csatlakozott a Kuba elleni, Washingtonból irányított „keresztes­hadjárathoz”. . Ezek az előzmények elválaszthatatlanok a mosta­ni tanácskozásoktól. A határmenti találkozó számos kétoldalú problémát érint. .Közülük kettő emel­kedik ki. 1. A több mint egymillió USA-ban dolgozó me­xikói vendégmunkás helyzete. Echeverria igyekszik elérni, hogy ezeket a „chicanokat” a kaliforniai gyü­mölcs-, a .texasi olaj monopóliumok ne tekintsék a munkaerőpiac szabad prédáinak és helyzetüket leg­alább valamelyest rendezzék. 2. A találkozó tulajdonképpeni oka: az a tény, hogy Mexikóban az utóbbi időkben óriási olajleletre bukkantak. Az előzetes becslések szerint az Egye­sült Állampk — a néhány év múlva beinduló alasz­kai távvezetékkel együtt — függetleníteni tudná ma­gát minden más külföldi olajszállítmánytól, ha — megszerezné a mexikói olajlelet kizárólagos import­jogát. Nem kell mondanunk mit jelentene ez politi­kailag és — mivel a lelet sokkal közelebb van, mint mondjuk Szaúd-Arábia — gazdaságilag Washington számára. Döntés még nincs. Az első hírek szerint Echever­ria közölte Forddal, hogy az USA nem számíthat mo­nopolhelyzetre. Aligha véletlen az a hír, amely sze­rint a moszkvai • KGST-palotában mexikói gazdasági küldöttség tárgyal. Ünnepség Taskentben Tegnap Taskentben ünne­pi ülésen emlékeztek meg az Üzbég Szovjet Köztársaság Kikiáltásának és az Üzbég KP megalakításának 50. év­fordulójáról. Mihail Szusz- lov, az SZKP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára beszédében egyebek mellett a ‘kővetke­zőket mondotta: A Szovjetunió külpolitikai kezdeményezései arra irá­nyulnak, hogy az enyhülés folyamata visszafordíthatat­lanná váljon, hogy azok a pozitív tendenciák, amelyek a Szovjetuniónak Franciaor­szággal, az Egyesült Álla­mokkal, az NSZK-val és más tőkés államokkal való kapcsolataiban tapasztalha­tók továb’b erősödjenek, hogy PKP-NYILATKOZAT az európai kontinensen ki­alakult új kedvező légkör tovább fejlődjön és terjed­jen. A Szovjetunió változat­lanul síkraszáll az ázsiai tar­tós béke és biztonság mel­lett. Üzbegisztán eredményeit éi intve Mihail Szuszlov ki­jelentette, hogy ennek a köz­társaságnak a társadalmi fejlődés útján elért hatal­mas eredményei mindenek­előtt az SZKP lenini nem­zetiségi politikájának kö­szönhetők. Az ünnepi ülésen Sarat Kasidov, az Üzbég KP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hangoztatta, hogy Üz­begisztán világtörténelmi vívmányai az SZKP lenini nemeztiségi politikáján"': köszönhetők. „A kongresszus pártunk nagy sikere volt" ’„A Portugál Kommunista Párt rendkívüli VII. kong­resszusának megtartása pár­tunk nagy sikere volt” — állapítja meg a párt Köz­ponti Bizottság politikai bi­zottságának tegnap nyilvá­nosságra hozott nyilatkozata. A dokumentum többek kö­zött kifejti: A párt többezer tagja vett részt a kongresszuson észak­ról és délről, a szigetekről. A kongresszus előtti, több­száz előkészítő gyűlés meg­annyi tanújele annak, hogy a Portugál Kommunista Párt erős bázissal rendelkezik a nemzet életében, fejlett a pártélet demokratizmusa. — Egységes mind a párt, mind vezetősége. — A kongresszus sikeres volt a jóváhagyott doku­mentumok politikai fontos­ságát, a párt előtt álló leg­fontosabb feladatok megha­tározását tekintve is. Ezek a legfőbb feladatok a követ­kezők: Meg kell szilárdítani a szabadságjogokat, vissza kell szorítani a reakciót, — folytatni kell a demokrati­zálást és a gyarmati rend­szer felszámolását, a gazda­sági fejlesztés érdekében biztosítani kell a gazdasági és pénzügyi stabilitást és el kell vezetni az országot a valóban szabad alkotmányo- zó nemzetgyűlési választá­sokhoz. — A Portugál Kommunis­ta Párt megerősítette, hogy a nép és a haza szolgálatá­ban álló nagy nemzeti párt, és a szabadságjogok megvé­désének nélkülözhetetlen té­nyezője. A PKP KB PB felszólí­totta minden szervezetét és aktivistáját, azonnal lásson munkához és a kongresszus határozatait fordítsa a gya­korlat nyelvére: mindenütt vitassák meg a jóváhagyott dokumentumokat, ismertes­sék meg a párt céljait a leg­szélesebb tömegekkel, moz­gósítsák a dolgozókat és a népet a határozatok megva­lósítására. Véget értek a lengyel—noívég tárgyalások Hazánkba látogat a norvéq miniszterelnök Mint már jelentettük: Trygve Bratteli. a Norvég Királyság miniszterelnöke — Fock Jenőnek, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására — hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Ez lesz az első alka­lom, hogy norvég kormányfőt fogadunk hazánkban. Tegnap Varsóban befeje­ződtek a lengyel—norvég plenáris tárgyalások. A tárgyalásokon Pjotr Ja- roözewicz lengyel és Trygve Bratteli norvég kormányfő elnökölt. A felek több évre szóló programot írtak alá a to­vábbi gazdasági, ipari tudo­mányos és műszaki együtt­működésről A LEMP KB PLÉNUMA Varsóban tegnap délelőtt megkezdte tanácskozását a LEMP KP bővített teljes ülé­se, amelyen „A népélelmezés további megjavításáért és a mezőgazdaság fejlesztéséért” című napirendi pont megvi­tatása szerepel. A plénumon Edward Gierek, a párt KB első titkára elnököl. A LEMP KB plénumának vitaindító referátumát „Az élelmiszertermelés gyors nö­velése és a mezőgazdaság fejlesztése az egész nép ügye” címmel Edward Gierek tartotta és ebben a többi kö­zött a következőket állapí­totta meg: — Az élelmiszerellátás és a mezőgazdaságfejlesztés Kissinger amerikai külügy­miniszter ma hivatalos láto­gatásra Moszkvába érkezik és előreláthatólag a hét vé­géig tartózkodik majd a Szovjetunióban. Moszkvai értesülések szerint az ame­rikai külügyminiszter szov-i jet,kollegájával, Andrej Gro- mikóval a kétoldalú kapcso­latok és a nemzetközi hely­zet kérdéseinek széles körét kívánja áttekinteni és talál­kozni szeretne Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­rával is. Jóllehet az amerikai dip­lomácia vezetője az utóbbi három év folyamán mint­egy féltucatszor járt már a szovjet fővárosban, érkezését ezúttal is nagy érdeklődés előzi meg, márcsak azért is, mert — most először — már a Ford elnök vezette új amerikai adminisztrációt kép­viseli. Ezzel összefüggésben bizonyosra vehető, hogy Ki­ssinger szóba hozza Gerald Ford és Leonyid Brezsnyev személyes találkozójának kérdését Is. A szerdán kezdődő szovjet —amerikai tárgyalások egyik fő témája a SALT-tárgyalá­A lengyel—norvég tárgya­lások befejező aktusaként a két kormányfő aláírta a két ország gazdasági együttmű­ködésének hosszútávú fej­lesztési programjáról szóló megállanodást. Bratteli miniszterelnök és kíséretének tagjai ezt köve­tően megtekintették Varsót, maid Gdanskba utaztak. A norvég vendégek látoga­tása szerdán fejeződik be. rendkívül fontos helyet fog­lal el távlati társadalmi-gaz­dasági célkitűzéseink sorá­ban. A lakosság élelmiszer­szükségleteinek ésszerű és bőséges kielégítése a szocia­lizmus humanista tartalmá­nak megfelelően elválaszt­hatatlan, szerves része a jó­léti társadalmat építő prog­ramunknak. Az élelmiszer- termelést a lengyel' népgaz­daság egyik legfontosabb ágazatává kell tennünk. Me­zőgazdaságunkat a szó leg­teljesebb értelmében korsze­rűvé kell kifejlesztenünk. A központi beszámoló fe­lett ma is folytatódik a vita. sok helyzete, illetve a két ország leszerelési erőfeszíté­seinek egybehangolása lesz. Az amerikai külügyminisz­ter közvetlen érdeklődési kö­rébe tartozik a két ország kereskedelrdét korlátozó diszkriminációs intézkedések megszüntetésének ügye is. Miután Simon pénzügymi­niszter kilátásba helyezte, hogy az amerikai kongresz- szus még ez év vége előtt biztosítja a legnagyobb ked­vezmény elvének alkalmazá­sát a szovjet árukra, Ki­ssinger már tájékoztathatja a szovjet vezetőket az ameri­kai kormány és a kongresz- szus egymásközti vitájának eredményéről. A Moszkvában megvitatás­ra kerülő nemzetközi témák közül diplomáciai megfigye­lők első helyen említik a közel-keleti helyzet megtár­gyalásának időszerűségét. Nagy érdeklődéssel várják Moszkvában azt is, hogyan viszonyul az új amerikai kormány a legfontosabb euró­pai kérdésekhez: az európai biztonsági értekezlet harma­dik szakaszához, a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalások­hoz, ahol szovjet részről ki­fogásolják a nyugati tár­gyalópartnerek passzivitását. A norvég miniszterelnök, Trygve Bratteli 1910. január 11-én született. Fiatalon az építőiparban vállalt munkát Vestfoldban. ahol a mun­káspárt ifjúsági szervezeté­ben több bizalmi funkciót töltött be 1928 és 1933 kö­zött. 1934-ben a „Folkets Frihet” című hetilap szer­kesztője volt Kirkenesben. később aZ Arbeiderungdom- men című, lan szerkesztője és a munkáspárt ifjúsági szervezetének titkára leírt. 1940-ig. rövid ideig (1940- ben) a munkáspárt ügyveze­tő titkáraként tevékenyke­dett. 1942-től 1945-ig egv né­met koncentrációs tábor fog­lya volt. 1945-től 1965-ig a mun­káspárt helyettes elnöke. 1965-től elnöke. 1945—46-ban Magyarország és Norvégia a második világháború alatt megszakadt diplomáciai kap­csolatait 1947-ben újította fel. Stockholmi nagyköve­tünket akkreditáltuk Oslóba is ahol 1955-ben lépesítettünk követséget. Diplomáciai kapcsolatainkat 1965. február 26-án nagyköveti szintre emeltük. Budapesten 1968 óta működik állandó norvég nagykövetség. A Magyar Népköztársaság és a Norvég Királyság kö­zötti kapcsolatok áók és — alapvetően — problémamen­tesek. Azzal a várakozással tekinthetünk most a minisz­terelnöki látogatás elé, hogy előmozdítja a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi együttműködés szélesítését. Az első lépés politikai kap­csolataink normalizálásában 1961-ben történt meg. Púja Frigyes vezetésével jószolgá­lati küldöttség utazott Nor­végiába. A minisztériumok közötti közvetlen kapcsola­tok felvételére 1973 tavaszán került sor. a szakszerveze­teink közötti együttműködés — amely nemzetközi téren történik — élénk és tartal­mas. Az Arab Liga külügymi­niszteri tanácsa tegnap a rabati Hilton-szállóban kezd­te meg munkáját, hogy elő­készítse az ugyancsak Ka­bátban e héten szombaton megnyíló 8. arab csúcskonfe­renciát. A külügyminiszterek Ahmed Laraki marokkói kül­ügyminiszter elnökletével tartandó többnapos ülésükön kidolgozzák a csúcstalákozó napirendjének tervezeté^ az arab állam- és kormányfők elé terjesztendő javaslatai­kat, különös figyelemmel a közel-keleti béke megvalósí­a munkáspárt ifjúsági szer­vezetének titkára volt. 1935 és 1939 között a nemzetközi munkaügyi szervezet genfi konferenciáján részt vevő delegációk tagja. 1946-ban a védfeimi bizottság elnöke. 1950-től a parlament vá­lasztott tagja. 1951 novem­ber és 1955 január illetve 1956 december és I960 ápri­lis között pénzügymi rtíszter, 1960 áprilistól 1964 ianáuárig közlekedési miniszteri 1971 márpiusától 1972 októberéig miniszterelnök. 1950—51-ben a parlament pénzügyi oizottságának el­nöke. 1964 és 1971 között, illetve 1972 óta a munkás­párt parlamenti csoportjának elnöke. Trygve Brattelit 1973 ok­tóber 16. óta ismét minisz­terelnök. Szerződéses kapcsolatok útján az első lépést az 1959- ben kötött légügyi egyez­mény jelentette I960 eleién került sor árucsereiorgalmi megállapodás aláírására. — Kulturális muntiatervet 1966- ban cseréltünk, s ez alka­lommal új — három évre érvényes — árucsereforgal­mi megállapodást is kötöt­tünk. Norvégiával a felszabadu­lás után először 1946-ban kö­töttünk árucsereforgaimi és fizetési megállapodást. Az országaink közötti áru­forgalom nem nagy volu­menű. az utóbbi években azonban jelentősen növeke­dett 1973-ban az export az 1960. évi forgalomnak több mint négyszeresére, az im­port öt és félszeresére emel­kedett. Exportunk mintegy két­harmadát anyagok, ii.yen jel­legű cikkek teszik ki. Főbb tételei: hengerelt áruk. acél­csövek. acélalukábel. fűrész­ipart termékek és paraffin. Behozatalunk túlnyomó há­nyadát halászati termékek (halliszt, halolai és halfilé) jelentik. A me őaazda ág feife'ítéséiő tárgyal Kissinger ma Moszkvába érkezik AMMAN ÉS TEL-AVIV ROSSZALLÁSA Jean Sauvagnargues fran­cia külügyminiszter tegnap Ammanban megkezdte tár­gyalásait a jordániai veze­tőkkel. Elsőnek Hasszán trónörökössel találkozott, aki­vel 75 perces „munkaregge­lin” tekintette át a legfris­sebb közel-keleti fejleménye­ket és a Palesztinái kérdést. A francia diplomácia ve­zetője a déli órákban talál­kozott Husszein királlyal, majd közép-európai idő sze­rint 16 órakor Ammanból visszarepült Párizsba­A nyugati hírügynökségek legfrissebb tudósításaiból ki­tűnik, hogy Ammanban és Tel-A viv ban egyaránt rossz­néven vették Sauvagnargues- nak Jasszer Arafattal, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet VB elnökével történt hétfői bejrúti találkozóját. Sauvagnargues — a jelen­legi tervek szerint — hama­rosan háromnapos látogatást tesz Izraelben is. Látogatá­sának programjáról eddig semmiféle felvilágosítást sem adtak Tel-Avivban, HELSINKI Urho Kekkonen Finn köz- tárásasági elnök meghívásá­ra tegnap hivatalos látoga­tásra Helsinkibe érkezett Willi Stoph, a Német De­mokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke. NICOSIA Kleridesz ciprusi ügyve­zető elnök Nicosiában meg­ismételte kormányának azt az állásfoglalását, hogy a ciprusi problémát csak ak­kor lehet majd megoldani, ha a ciprusi görög menekül­tek visszatérhetnek ottho­naikba. A Nemzetközi Vöröske­reszt Nicosiában bejelentet­te, hogy a legutóbbi fogoly­csere alkalmával összesen 170 görög és 325 török fog­lyot bocsátottak szabadon. Hivatalos' közlés szerint a hét végéig a foglyok utolsó csoportjait is kicserélik. BUKAREST Ceausescu államfő rende­letére október 29-éré össze­hívták a 6. román nagy nemzetgyűlés 14, ülésszakát. BUKAREST Szovjet katonai delegáció érkezett Bukarestbe, hogy résztvegyen a román fegy­veres erők 30. évforduloia alkalmából rendezendő ün­nepségeken. A küldöttséget Alekszandr Altunyin ve­zérezredes, szovjet honvé­delmi miniszterhelyettes ve­zeti. PÁRIZS A hét elején kezdődött postássztárjk egyre nagyobb méreteket ölt Franciaor­szágban. A párizsi postások által kezdett sztrájk-mozga­lomhoz a nagyobb vidéki városokban is csatlakoztak a postai elosztó hivatalok dolgozói. A postai elosztó hivatalok dolgozói béreme­lést, létszámemelést köve­telnek. BEIRUT Jasszer Arafat, a palesz­tinjai felszabadíátsi szer­vezet végrehajtó bizottságá­nak elnöke, tegnap Rijadba utazott. Arafat Rijadban a rabati csúcstalálkozóval összefüggő kérdésekről tár­gyal Fejszal Szaud Arábia-i királlyal. LIMA Heinz Hoffman hadsereg­tábornak. az NDK nemzet­védelmi minisztere egyhetes hivatalos látogatásra Peru­ba érkezett. Limában talál­kozik a hadsereg vezetőivel, valamint Velasco államfő­vel. PEKING Poul Härtling dán miniszter- elnök pekingi hivatalos tár­gyalásainak befejezésével Szianba, a volt császári fő­városba, vidéki kőrútjának első állomására utazott. A reoülőtéren a betegeskedő Csou En-laj miniszterelnök kén viseletében Teng Hsziao- pins miniszterelnökhelyei« tes búcsúztatta. Härtling kí­nai látogatása októb'er 26 ári ér véget. * Arab csúcs előkészítés tását célzó további erőfeszí­tésekre. Tanácskozásaikon fontos helyet foglal el a kérdés, hogy a genfi közel-keleti bé­kekonferencia újabb szaka­szában ki képviselje a pa- lesztinaiakat, szó lesz, Henry Kissinger amerikai külügy­miniszternek a közel-keleti probléma „fokozatos” _s tár­gyalások útján történő ren­dezésére előterjesztett javas­latairól, a kőolajárakról, az arab beruházásokról, vala­min* az arab országok által a fejlődő országoknak nyúj­tandó segítségről is.

Next

/
Thumbnails
Contents