Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-22 / 247. szám

1974. oktőSer 55: SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Hitvallás a színházról Georgij Tovsztonogov rakoztassák, magukkal ra­gadják a színészek. De ah­hoz, hogy együtt éljen a színészekkel, a nézőtéren a bizalom légkörét kell kiala­kítani, ez a párbeszéd elen­gedhetetlen feltétele. De mi teremti meg ezt a légkört? A néző néma dialógusát konkrét, megismerhető, az életből vett képzettársítások­kal kezdi, amelyek gondola­tait meghatározzák és is­mert mederbe terelik. A megismerhető csak ugró­deszka a néző képzeletéhez. Az a színház viszont kudar­cot vall. amely olyasmit kí­nál a nézőnek, ami semmi­féle kapcsolatban sem áll ( életével. Miután a színház meghó­dította a nézőt, felvetődik a hogyan tovább? És ezzel a továbbal kezdődik a legfon­tosabb. Az. amiért az em­ber színházba megy. A fel­ismerés Után kezdődik az élet felfogása, amelyet a színpadon újrateremtenek a néző részvételével. A néző elégedetlen, ha nincs mit felismernie. De próbáljuk csak azzal ott hagyni, hogy „így szokott lenni” és a néző máris be­csapva érzi magát. Lev Tolsztoj mondta, hogy „újdonság nélkül nincs mű­vészet”. Miben rejlik az élet újdonsága? Mindenekelőtt a művész egyéni, sajátos néze­teiben, az adott esetben a kollektív művészeknek az életéről alkotott nézeteiben. Minden alkalommal annak újragondolásában, amit már nem egyszer átgondoltak. Miért kérünk szót a nézővel való párbeszédben? Hogy „csatlakozzunk az előttünk szólóhoz?” Nem. Hanem, hogy saját véleményünket elmondjuk. S először mond­juk ki azt. A nézővel fenn­álló kapcsolat intenzitása és megbízhatósága, úgy vélem attól függ, hogy a színház mennyire tudja megtestesí­teni a legfőbb, valós társa­dalmi konfliktusokat, s at­tól, hogy mennyire képes előre látni azokat. Meglátni azt, ami még éppen csak születik, de már benne van a levegőben. Érzékenyen felfogni az élet lehelletét, tudni meghallani korunk szavát — ez a leg­fontosabb a színházművé­szetben. A néző azonosul a művel, részese az alkotásnak; a né­ző — korunk élenjáró em­bere, az új élet aktív épí­tője. Ilyen nézőre gondo­lunk. amikor az előadásra kerülő darabot kiválasztjuk Színházunkba olyan embe­rek járnak, akik a nagy tár­sadalmi változásokat nem­csak önmaguk átélték, ha­nem akik e' változások meg­teremtői is egyben. A szov­jet művészet a kommunista ideált hirdeti, azt tekinti a hétköznapi viselkedés nor­májának. A néző ennek alap­ján ítél előadásunkról. Georgij Tovsztonogov Magyar kiálítás sikere hijevben Vasámat* Kljevben. a Szovjet-Ukrajna fővárosá­ban Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes ünepélyesen bezárta a magyar mezőgaz- . dasági és élelmiszeripari ki­állítást. A felszabadulásának 30. évfordulóját ünneplő Ki- iev lakói a környező váro­sok és falvak dolgozói közül (nintegy 150 000 látogató ke­reste fel a legnagyobb ma­gyar kiállítást amelyet Uk­rajnában valaha megrendez­tek. Az esemény nagy poli­tikai és gazdasági jelentősé­gét tanúsítja, hogy a láto­gatók között ott voltak Uk­rajna párt- és állami veze­tői is. A 2200 négyzetméteres ki­állítási területen a látoga­tók megismerték a magyar mezőgazdaság és élelmiszer­ipar három évtizedes dina­mikus fejlődésének eredmé­nyeit, a magyar—szovjet együttműködés vívmányait és úiabb útjait. A Hungexpo által szerve­zett kiállítás keretében több alkalommal mintegy 600 magyar és szovjet szakem­ber cserélte ki tapasztala­tait a kukorica- és zöldség- termesztés, a baromfi- és sertéstenyésztés, valamint az élelmiszeripar különböző ^kérdéseiről szakmai prob­lémáiról. A kiállítás nemcsak poli­tikailag volt jelentős hanem számottevő gazdasági ered­ményeket is hozott. A meg­nyitást követő napokban a Hungarofruct több mint 80 millió rubel értékben írt alá áruszállítási szerződést az 1975-ös évre a Szojuznlodo- import szovjet vállalattal. Kiadták A. Konzigin beszédeit Moszkvában kiadták Alek- szej Kosziginnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tag­jának, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének válo­gatott beszédeit és cikkeit. Mint a vasárnapi Pravda írja. a könyvben olvan kér­désekről van szó. amelyek­ből kirajzolódik az SZKP politikája, a szocialista gaz­dálkodás és gazdaságirányí­tás javítását célzó munka, a Szovjetuniónak az időszerű külpolitikai problémákra vo­natkozó álláspontja. A könyv nagv figyelmet szen­tel a szocialista világrend- szer fejlődésének, a testvéri országok sokoldalú együtt­működése kérdéseinek is. Ä szovjet kereskedelmi flotta Magyarországon is jól is­mert és most itt tartózkodó Georgij Tovsztonogov, a le- ningrádi Gorkij Drámai Nagyszínház főrendezőjének minden újabb munkája ese­ményt jelent a színházi vi­lágban. Alkotó útkereső a rendezésben, mindig meg­ragadja a közönséget a kü­lönféle problémák megoldá­sának eredetiségével. Felidézzük néhány gondo­latát, a színház és a nézők kölcsönös kapcsolatáról. ☆ — A színházművészet leg­bensőbb titkairól szólni min­denekelőtt a színpadon levő és a nézőtéren ülő emberek kapcsolatáról beszélni. Az alkotás csodájáról, amely a nézők szeme “lőtt, az ő rész­vételükkel zajlik. A festmény, az irodalmi mű. zene, film az alkotótól, a művész és azoknak az embereknek a közvetlen kap­csolatától függetlenül él, akik számára az adott mű készül. Az ilyen alkotás pil­lanata mindig a múlté. s időben távol áll a befogadás pillanatától. Egy színházi előadás 2—3 óráig tart, ad­dig él. Tegnap másmilyen volt, holnapja sem hasonlít a mára. mert a nézők rész­vétele teszi megismételhetet­lenné. Amikor a színház hallat­lan erejére gondolok, min­denekelőtt a színpad és a nézőtér között kialakuló kap­csolat természetét elemzem. A színház örök. A színhá­zi együttes mindenkor ah­hoz a nemzedékhez kötődik, amely létrehozta, azzal együtt él, amíg ez a nemzedék szel­lemileg létezik, s vagy vele együtt hal meg, vagy „meg­csalja” azt a következő új nemzedékkel. A színházi kollektíva addig élő, amíg művészete korszerű, amíg nem támad szakadék alkotói gyakorlata és a társadalmat foglalkoztató problémák kö­zött. A színház mindig a társadalom, a kor szolgála­tában áll. A színházművészet kez­dettől egyesítette magában a szórakoztatást és a nevelést. Ez az egységbe forrott ket­tősség adja erejét és nehéz­ségeit. A néző nem becsüli azt a színházat, amely csak szórakoztat, s nem jár ab­ba a színházba, amely csak tanít. A színház katedra, amelyet szórakoztató forma közve­tít. Enélkül jobb ismeretter­jesztő előadásokra járni. A néző azt kívánja, hogy szó­Etiópia Lelvilá^osíló kampány Mintegy hatvanezer etióp diák és tanár indult a kö­zeli napokban az ország kü­lönböző tartományaiba hogy részt vegyen abban a nem­zeti kampányban, amelynek elnevezése: „fejlesztés — összefogással”. Az etióp ideiglenes katonai admi­nisztratív bizottság erről szóló közzétett nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a felvi­lágosító kampány programja átfogja a mezőgazdaság és orvostudomány területeit, az írástudatlanság elleni har­cot. a földreform megvaló­sítását. valamin): az ország történelmi és kulturális ér­tékeinek megőrzését. ígérte-e Kis linger? A Chicago Daily News cí-‘ mű lap jelentése szerint Ki­ssinger amerikai külügymi­niszter ígéretet tett arra. hogy az Egyesült Államok kárpótolja Izraelt esetleges olajveszteségeiért. ha Tel Aviv hajlandó lenne vissza­szolgáltatni Egyiptomnak az 1967-es háború során meg­szállt sinai olajmezőket. A hír szerint az amerikai kül­ügyminiszter májusi izraeli látogatása során tette bizal­masan ezt az ígéretet az iz­raeli vezetőknek. A SZOVJET kereskedelmi flotta kezdetben mindössze 270 kisebb hajóval, mintegy 120 000 bruttóregsziter ton­nával rendelkezett. Ugyan­akkor a Szovjetunió ten­gerpartja összesen 60 000 mérföld, s a Távol-Keleten és Északon szinte kizárólag a tengeri flottára hárul a tömeges teherszállítás. A szovjet állam már az első években megkezdte a korszerű hajók és kikötők építését a fáradságos kikötői munka gépesítését. Az első ötéves tervidőszak idején, 1928—1932 között a keres­kedelmi flotta 136 úi hajót kapott, ebből 66 hazai gyárt­mányú volt. A második és harmadik tervidőszak alatt megújhodott a tengeri szál­lítás. A harmadik ötéves terv végére a szovjet ke­reskedelmi' flottának már 870 hajója és 51 kikötője volt. A második világhábo­rúban a kereskedelmi flot­tát súlyos veszteségek érték; 380 hajója elsüllyedt. 24 ki­kötő szinte teljesen használ­hatatlanná vált. A háborút követő évek­ben - a kereskedelmi flotta hamarosan hatalmas hazai és külföldi gyártmányú te­herszállító hajókat kapott. 1959-ben futott ki első útid­ra a leningrádi Admiralitás hajógyárban épült Lenin atomi égtörő. Vízrebocsátot- ták az automatizált hajók első szériáját. A szovjet szállítás valamenyi válfajá­nak teherforgalmában n ten­geri flotta 1970-ben már 17,1 százalékkal részesedett. Megkezdték a munkát a tengeri szállítás automatizált irányítási rendszerének ki­dolgozására. Moszkvában alakult meg a szovjet ten­geri flotta számítóközpontja. Ez a központ tartja nyilván, hogy hol tartózkodnak, mi­lyen kikötő felé haladnak, mit szállítanak, milyen mű­veleteket végeznek a szov­jet hajók. A kilencedik öt­éves tervidőszak végéig a tengeri flotta áruforgalmá­nak a hajózás valamennyi válfajában 1.4-szeresére. a külföldi forgalomban pedig 32,3 százalékkal kell növe­kednie. A tengeri flottánál nap­jainkban a műszaki fejlő­dés egyik alapvető tenden­ciája . a teherszállító hajók befogadó képességének nö­velése, mert ez mindenek­előtt a szállítás önköltségét csökkenti. A kilencedik öt­éves tervidőszakban a Szov­jetunióban megépítették az 50 000 tonnás Szófia tartály­hajót. illetvfe a hozzá ha­sonló típusú tartályhaiókat. Most épül a 150 000 tonnás Krím tartályhajó. Tervezik egv másik. 350 000 tonnás tartályhaió gyártását is. A SZOVJETUNIÓ igen széleskörű együttműködést fejt a tengeri közlekedés és szállítás terén a KGST-or- szágokkal. Közösen vitatják meg a flotta ésszerű kihasz­nálásának a szállítási akció- ciók összehangolásának kér­déseit. — Sokoldalú kombájn — Világszínvonalon álló kom­bájnt fejlesztettek ki szov­jet kutatók a gabonafélék és a rizs egyidejű levágására, cséplésére és tisztítására, mely speciális készülékekkel felszerelve és agregátjai üzemmódjának megváltozta­tásával a kukorica, a pillan­gós és az olajtartalmú no- vények betakarítására is fel­használható. Könnyen meg­birkózik a nehezen csépel­hető kultúrákkal is. Erre a célra két cséplődobbal ren­delkezik; egy szegesdobbal és egy verőléces dobbal. Litván szív- és érsebésze­ti kutatók újfajta, ultra- hanggal működő vizsgálóbe­rendezést szerkesztettek és vettek használatba az átül­tetett szervek állapotának kí­méletes ellenőrzése céljából. A készülékkel való vizsgálat sok tekintetben korszerűbb — de mindenekelőtt veszély-' telenebb —, mint a röntgen- sugarakkal, izotópokkal vagy A „Kolosz” kombájn lej­tős felhordóréteggel rendel­kező aratórészből, cséplő- részből, kirakószerkezettel ellátott tartályból, hajtómű­ből és az irányítórendszert magában foglaló vezetőfül­kéből áll Attól függően, hogy milyen övezetben használják a gépet, 4,1, 5,0, 6,0 és 7,0 fogásszélességű aratórésszal látható el. A kombájn haladási sebessége max. 18 km/óra, teljesítmé­nye óránkénti 10 tonna. A Kl 1 lvo fl R95; Iri lArtnomm más módszerrel való ellen­őrzés. A sebészeti beavat­kozást végző orvos a vizsgá­lóberendezéssel akár folya- matosan is ellenőrizheti a beültetett szervet, észrevehe­ti rajta a legkisebb elválto­zást és a hozzávezető vér­edények rendellenességét. A műszer képernyőjéről bár­mikor fényképfelvételt is ké­szíthet. A fejlődő I1Orbita’,-rendszer — Az „Orbita” távközlési rendszert 1965-ben kezdték el építeni, amikor a Szov­jetunióban földkörüli pályá­ra bocsátották a „Molnyi- ja 1” mesterséges hírközlő szputnyikot. Két év múlva elkészült az első húsz földi állomás, ami azt eredmé­nyezte, hogy az ország tá­voli területeinek közel húszmillió lakosa kapcsolód­hatott be a moszkvai televí­zió adásainak vételébe. Nap­jainkban az „Orbitanrend­szernek már több mint 50 földi állomása van. (A ké­pen a Szurgut közelében legújabban épült látható.) Az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül a rendszer. Felbocsátották a „Molnyija—l”-nél jóval na­gyobb teljesítményű „Mol­nyija—2” szputnyikot. Az „Orbita”-rendszer számos, állomását más hullámhossz­ra állították át, ami jelen­tősen javította a programok vételének minőségét. Jelenleg a Szovjetunió rendelkezik a világon a leg­kiterjedtebb mesterséges hol­das hírközlő rendszerrel, amely nemcsak televíziós programok továbbítására, hanem telefon- és táviró- összeköttetés fenntartására is alkalmas. — Lóápolás — porszívóval — A technika az állatgondo­zók nehéz munkáját is igyekszik megkönnyíteni. Ennek bizonysága a lópor­szívó, amellyel az állatot egyszerre lehet megtisztíta­ni, megfésülni és vakarni. A felcsapódott és rászáradt sár így kevesebb fáradtsággal és gyorsabban — 30 perc he­lyett mintegy 15 perc alatt — távolítható el a lóróL A patkolás évszázadok óta kialakult módja is egysze­rűsödni fog a jövőben, mi­után egy amerikai feltaláló az uretán nevű' anyagból olyan „papucsot” fejlesztett ki, amely másodpercek alatt felhúzható és levehető mindamellett könnyű, nem kopik, s állítólag jóval tartó- sabb, mint a fém patkó. Így a patkoláshoz nem kell sem tűz, sem szög, de még külö­nösebb szakértelem sem. — Klórmentes ivóvíz — A nagyvárosok csapvizé­nek élvezhetőségével kap­csolatban világszerte egyre több a panasz. Arra nagyon vigyáznak, hogy bakterioló­giai szempontból kifogásta­lan legyen az ívóvíz, de az apró szilárd szennyeződése­ket és főként az intenzív klórszagot nem tudják „száműzni” a csővezetéki vizböL Az NSZK-ban a közel­múltban kisméretű vízszűrő készüléket hoztak forgalom­ba, amelyet minden lakás­ban, de akár szállodákban, kempingekben is egyszerű módon rá lehet erősíteni a vízvezeték csapjára. Az ak­tív szénnel töltött vízszűrő az ásványi nyomelemeket nem vonja ki a vízből, de a vegyi és szilárd szennye­ződéseket, valamint az oly­annyira kellemetlen klórsza­got felfogja, megköti. Egy négytagú család kb. négy hónapig tisztíthatja a vizet szűrőbetét-csere nélkül. l \ — Ultrahangos siervvizsgálat —

Next

/
Thumbnails
Contents