Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

1974. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Hullámvölgyben a kosárfonó Nincs elegendő fűőfa Tiszafüreden Számvetés előtt Interjú Nádas Józseffel, az MSZMP szolnoki Járási Bizottságának első ti-kárával Ezekben a betekben a pártalapszervezetekben már javában tartanak az előkészületek a beszámoló és a ve­zetőségválasztó taggyűlésekre. Kirajzolódott már a kör­vonala mindannak, amiről majd a vezetőség számot ad a tagságnak, — négy esztendő munkájáról. Megkezdő­dött; a készülődés a járási-r-városi pártértekezletekre is. Mint minden pártkongresszust megelőzően, a kommu­nisták most is számot vetnek: telmérik hogyan dolgoz­tak az elmúlt négy esztendőben, eleget tettek-e á kü­AM1 MEZŐTÚRON a sző­nyegszövés, Karcagon az Hgyagíormáló népművészet, az Tiszafüreden a kosárfo­nás. Évszázados hagyomány a Tisza árterületén bőven termő fűzvessző feldolgozása. Modern és a népi művészet hagyományait ötvöző termé­kei, kerti fonott bútorai, fali díszei tették híressé a füredi Kosárfonó Háziipari Szövetkezetei Világhírű, hi­szen termékeit csaknem tel­jes egészében exportalja. Ta­valyi árbevételük meghalad­ta a 12 millió forintot, és a jól sikerült év után az idén kétmillió forinttal többet ter­veztek. A józanul mértékle­tes terv megvalósítása azon­ban az év során több aka­dályba ütközött. Ezek közül legfontosabb- kent a bizonytalan alap - anyagellátást említette Ba­logh Zsiginond, a szövetke­zet elnöke, A kosárfonás gazdaságosságának alapja a helyszínen'* termő, jó minő­ségű fűzvessző lenne, a fü­rediek mégis évek óla kény­telenek a Dunántúlról, a Jászságból vásárolni a nyers vesszői Pedig alig néhány Lassan csend telepszik a gyárudvarra. Leállítják a gépekei minden szerszám a helyére kerül, Vége a mű­szaknak, a munkások haza készülődnék. Hatan azonban maradnak, most nem túl­órázni, hanem beszélgetni. Az örményes! Április 4. Gépgyárban tizenhárom szo­cialista brigád alakult. Egyik közülük Lenin nevét viseli. Csodálkoznak is a tagok, miért pont róluk írnak, ami­kor ők semmi kiemelkedőt, látványosat nem csináltak. Valóban, ők csak pontosan, jól dolgoznak... — Furcsa, hogy most ha­tan üljük körül az asztalt — szólal meg a bemutatkozás után Hénn Vendel. — Mi ugyanis tizenhármán dolgo­zunk a brigádban. Lelkünk­re is kötötték, akik nem tud­tak ittmaradni, hogy jól kéoviseljük őket. Előkerül a gondosan őrzött brigádnapló. Olvasom, hogy men ben alakult a brigád, és 1970-ben nyerte el a szo­cialista címet. Most az. ez.üst- kpszorús jelvényért dolgoz­nak. öt-hat éve bizony nem volt jó a brigadélet — jegy zi meg Patkó János. — Meg­alakult á kollektíva és kész. Az emberek csak arra ügyeltek, hogy a norma meglegyen, azonkívül nem volt s“mmi. Persze a norma Is fontos, mer* azután jár a pénz, de munka után nem ültünk le beszél vetni, ritkán mentünk el együtt valahová. Társadalmai , munkát se na­gyon végeztünk. — Korábban az sem volt divat, hosv a brigád+á^sak- hoz elme** h'i*>k «“g'teni — veszi át a szót Enrovszkv Károlv. — Legutóbb az én családi házamat építettük közösen, de ott voltunk ak­kor is, amikor Molnár Fe­renc lakása készült. Must- rraár rendszeresen eljárunk kirándulni, részt veszünk minden megmozdulásban, közösen tanulunk, olvasunk. kilométerre van a Tisza, és árterületénél jobb füztelepet keresve sem lehetne találni. Az idén a Háziipari Szö­vetkezetek Országos Szövet­sége — az eddigi biztató eredmények láttán — két­millió forintot adott a fü­redieknek központi fejlesz­tési alapjából, ennek jelen­tős részét a fűztelepek létesí­tésére. Egy hold betelepítése tizenötezer forintba kerül, és úgy tervezik, hogy 100 ka- tasztrális holdon dugványoz- nak majd vesszőt. A termés két év alatt ..beérik’. A ..kosárfonóknak” azonban a jelenleginél nincs több föld­jük, a fejlesztés a járás ter­melőszövetkezeteinek segít­sége nélkül elképzelhetetlen. A füzvesszők nem igényel­nek jó minőségű földel: egyetlen feltétel a víz kö­zelsége, amire az. árterület éppen megfelel. Nem áldo­zatvállalás ez a tsz-ek ré­széről, his£ legtöbb esetben mezőgazdasagi növények ter­mesztésére alkalmatlan te­rületről van szó és a házi­ipari szövetkezet megvásá­rolja a vesszőt. A pénz meg­van, csak az együttműködés A brigád munkahelye a 2_es üzem, a szereide. Ők készítik a különböző ther- mogenerátorok alkatrészeit. — Ahány thermogenerá- tor, annyi féle. Mi csináljuk a 100-as és a 160-as MOJ3IL- okat, a hozzátartozó állvány­zattal, az OTSZ 500-as, az OTG 180-as és 1000-es is nálunk készül — magyaráz­za Ecker Ádám, a brigád vezetője. — Az AFIT-os thermogenerátorokat, az áll­ványzattal és a befúvóval együtt szintén itt gyártjuk. Ismerni kell az összes mun­kaműveletet. minden gépet, mert ha valamelyikünk be­teg, helyette is termelni kell. Ezért szükséges a tanulás, a továbbképzés. — Az ügyes kezű, jó fejű szakemberek nem hiányoz­hatnak a nil brigádunkból sem — teszi hozzá Molnár Ferenc. — A tagok szakmá­ja lakatos, hegesztő, kovács. Persze vagyunk még. akik­nek nincs meg a szakmun- knsbizonyítvánva. Most ta­nulok én Is. Ha minden jól megy, képzett hegesztő le­szek, Ketten- tanulunk a s zakin unkáskep ző i sko la bal i. A marxista középiskolába hármán iratkoztak be, Bo- rovszky Károly már el is végezte. A brigádba két év óta nem került új ember, de egy tag „kilépett”. Ő lett a 2-es üzem vezetője. Hubai Lajos azonban nem lett hűtlen ré­gi társaihoz. Tiszteletbeli brigadtaggá fogadták. — Olyan az egész, mintha még mindig „rendes” tagja lennék a brigádnak. Ugyan­úgy elmegyek a gyűlésekre mint régen, elmondom a vé­leményemet mindenről, és ha segítségre van szüksé­gem, tőlük megkapom. Hiá­ba, nem múlik el az együtt töltött hat év nyomtalanul. Emlékszem, eleinte mennyit segített ne^em Patkó János bácsi, aki 1049-ben jött a gyárba. Régi, .jó szakmunkás, sajnos nemsokára nyugdíjba hiányzik. A szövetkezet négyszáz dolgozója reméli, hogy még az idén sikerül megegyezni, és jövőre Ti­szafüreden megkezdődhet a fűztelepítés. Felépült a szövetkezet új telephelye is, kétmillió fo­rintos költséggel. A kosár­fonó-csarnokban már zavar­talan a termelés, míg a ve,ssző fűző-ép öleiben a kazán biztonsági szemléje után kez­dődhet a vessző előkészítése. A TISZAFÜREDI Kosár­fonó és Háziipari Szövetke­zet tavalyi eredményei alap­ján elnyerte a Kiváló Szö­vetkezet címet,. Az idén két­millió forinttal többet ter­veztek, az éves terv teljesí­tése azonban, elsősorban kí­vülálló okok miatt veszély­ben van. Hiányos az alap- anyagellátás, és sok esetben a füzvesszők minősége sem megfelelő. A helybeli, a Ti­szafüred környéki tsz-ek se­gítségére van szükség, hogy egy nagy hagyományú, dol­lárokban is jól jövedelmező népművészeti iparág a „hul­lámvölgyből” kilábaljon. — hajós — megy. Hénn Vendel is már a 21. évét tapossa az üzem­ben. A brigád vezető nyolc, a többiek két’három éve van­nak itt. 1 Tovább lapozgatva a nap­lót, közös kirándulásokról, rendezvényekről, társadalmi munkáról a nmnkaverseuy- ben vállalt feladatokról szól­nak a sorok. — Mo$t legfontosabb, hogy kongresszusi munkaverseny­ben megálljuk a helyünket — mondja a brigádvezető. — Elhatároztuk, hogy az idom­acél darabolásánál csökkent­jük az anyagfelhasználást. Ami hulladék megmarad a raktárban, visszavételezik. Eddig mintegy 300 kilo­gramm szögvasat sikerült megtakarítanunk. — Szeretnénk egy újítást is kidolgozni arra — folytat­ja Hénn Vendel — hogy a MOBIL generátorok bizton­ságosabba;} működjenek, Technológiai változtatással akarjuk elérni, hogy a járó­kerék ne ütközzön bele min­dig a szívógyűrűbe. Ezen törjük a fejünket. — Har'nacUk éve, hogy. szocialista szerződést kötöt­tünk a íégyvemeki sportkör­rel — meséli Patkó János. — Azóta patronáljuk őket, ugyanis a brigád minden tagja Fegyverneken él, meg szeretiük a sportot isi Eb­ben az évben 80 óra társa­dalmi munkában seg’tiük őket. A gvárban is számít­hatnak ránk, két kommunis­ta műszakon vettünk részt az idén. Az első kongresszu­si műszak bérét. 27 ezer fo­rintot a munkások a fegv- voT-nekl községi te^ácmak OVO-’ da isirnüa fel’n a második mfi«.zak£rt kanot* pénzt a vállalat bereki üdü­lőjének szépítésé-e költiük. Lesz eev harmadik kommu­nista szombat, is1. Brigádunk úgy döntött, akkor is dolgo­zunk. .. — szekeres —* lönböző határozatoknak. Ilyen számadást megelőző beszélgetésre ültünk le Ná­das Józseffel, az MSZMP szolnoki Járási Bizottságá­nak első titkárával. — A X. pártkongresszus határozatainak végrehajtása során itt nálunk, a szolnoki járásban is, áz élet minden területén jelentős eredmé­nyek születtek. Hatékonyabb lett a pártvezetés, színvona­lasabb a pártélet, nőtt a párttagok aktivitása. Mun­kánkat az összefogás jelle­mezte, végrehajtani mind­azt, amit a' kongresszusi ha­tározatok feladatul szabtak. Annakidején, a X. pártkong­resszust megelőző járási párlértekezletünk erre az időszakra szőlő területfej­lesztési irányelveket hagyott jóvá. Az abból adódó tenni­valókat, az elvégzett munkát végrehajtó bizottsági, pártbi- zottsági és csúcsvezétőségi üléseken, taggyűléseken — rendszeresen megtárgyaltuk, így most a négy év eredmé­nyeinek, gondjainak össze­gezése nem nehéz, de nagy felelősséggel jár. Egy járás helyzetéről kell szólnunk, benne kis és nagy munká­ról, dolgos emberekről, kom­munista erőfeszítésekről és esetenként megrázkódtatá­sokról. mert nem születtek könnyen eredményeink. — Tudomásom szerint a járásban talathatá. ipari üzemek évente több mint 1.8 milliárd forint értéket termelnek, de ennek tál- Xiyomó többségét " a Tisza Cipógyár állítja élő. Hói tart a mezőgazdaság? — Körülbelül ennyi járá­sunkban a mezőgazdasági üzemek termelési-.értéke is. A termelőszövetkezetek áru­termelése 1970-ben 886 mil­lió 300 ezer forint volt, ta­valy megközelítette az l mil­liárd 300 millió forintot, és az idén. a háromnegyedévi felmérések alapján további növekedés várható. A/, álla­mi gazdaságok halmozott termelési értéke ugyanez alatt az idő alatt 22 százar lékkai emelkedett, a válla­lati nyereségük pedig az 1970. évi 4 millió 500 ezer forinttal szemben 28 millió forint körül alakult. A ter­melőszövetkezetekben az el­múlt három évben a terme­lést szolgáló beruházások — céltudatos munka következ­tében — meghaladják a fél- milliárd forintot, az állami gazdaságokban ez az összeg mintegy 100—110 millió fo­rint körül alakult. E számok mögött a dolgozó emberek, a szakemberek, a vezetőségek együttes, jó munkája áll. Ennek eredménye a jövede­lemben is kifejeződött: 1970- ben a szolnoki járásbah egy dolgozó tag évi jövedelme 25 353 forint volt. tavaly ez az összeg 29 127 forintra emelkedett, és további sze­rény növekedés várható az idén is. Az állami gazdasá­• gok dolgozóinak bérszintié pedig mintegy 8—12 száza­lékkal emelkedett. — E dinamikus fejlődés a mezőmzdasáahan is min­den bizonnyal a nagyon, előrelátó, tervszerű, gon­dos aaz't”ságirijnnHás ered­ménye. Es eredménye a kommunisták és a velük * együtt dolgozó pártonkí- vüliek szorgos munka, fá­nak. — Ezekben a napokban feiezt’"l< V)p a mező-n, és az ipar kommunista kö­7,ö*!cöc,oj^p]j beszámol tatását a TV. ötéves terv célkitűzé­seinek teljesítéséről, megis­mertük az 1974. év zárszám­adási lehetőségeit — mert' hiszen most ínár közel va­gyunk az év végéhez és be­tekinthettünk az üzemek V. ötéves tervi elgondolásaiba. Elmondhatom, hogy a ter­melőszövetkezetekben es az állami gazdaságokban dol­gozó kommunisták támoga­tásával, munkájával, közre­működésével, politikai ráha­tásával tudtuk csak a terü­leten dolgozó pártonkívüli barátainkat a mezőgazdaság ilyen .nagyarányú fejleszté­sének szolgálatába állítani, és ez a közös erőfeszítés tükröződik az élért eredmé­nyekben. A termelőszövetkezetekben több mint 1400 párttagunk vah, az állami gazdaságok­ban a kommunisták száma meghaladja a négyszázat' — Szeretném hangsúlyozni, — hogy alkotó közösségi tevé­kenységet folytattak elvtár­saink. Érdemi állásfoglalá­saikat érdemi cselekedetek követtek. Járási bizottsá­gunk is igyekezett a fejlesz­tési elgondolásoknál a fő kérdésekre irányítani a kom­munisták figyelmét. Egyik ilyen fő kérdés volt, — amely nagyon fontos feladatot je­lentett —, a pártellenőrzés. Ez együtt járt a személyt feltételek állandó javításá­val. A káderhatáskörök, a kádervéleményezési jogkö­rök kialakultak, lehetőséget adtak a problémák megol­dására. Nagy eredménynek tartjuk, hogy a szolnoki já­rás mezőgazdasági üzemei­ben több mint 200 egyete­met, főiskolát végzett szak­ember dolgozik, és a tech­nikusi végzettseggel vagy az érettségivel rendelkezők szá­ma is meghaladja a kétszá­zat. — Jelentős ugyanakkor azoknak a száma is, akik szakmunkás ; bizonyítvánnyal a kezükben mind nagyobb hozzáértéssel dolgoznak. Lenyeges volt mindaz, — amit mint politikai, mozgal­mi-feladatot a termelés tech­nikai—műszaki feltételeinek javításában kellett megolda­nunk. Az volt ugyanis a fő követelmény, hogy a fejlesz­tés alapvetően megfeleljen a népgazdasági igényeknek. A pártszervezetek az üzemek adottságait figyelembe véve igyekeztek ennek érdekében befolyásolni az embereket és nem eredménytelenül. Nem ment könnyen a sza­kosított telepek, a nagy be­ruházások létrehozása, gép­sorok beállítása, mert a szö­vetkezeti tagok nem érezték azok azonnali hasznát. Még az olyan nagy tsz-ben is, mint a tiszaföldvári Lenin, amelyik megyeszerte ismert, meg kellett győzni a tagokat azok szükségességéről, hasz­nosságáról. — Szeretném hangsúlyoz­ni, hogy a párttagok példa- mutatása, magatartása, ér­velése olyan volt, amilyet a párt joggal várhat el tagjai­tól, amikor a jövő érdeké­ben kell dönteni. Ügy vé­gezték el ezt a munkát, hogy egyetlen . panasz, egyetlen kritikai megjegyzés sem volt, pedig több mint ötezer tsz- taggal kelleti ezekben a kér­désekben szót érteni. A jó politikai munka következ­ményé az üzemek közötti érdemi együttműködés is. A pártszervek itt Is magukra vállalták a kezdeményezést. Nem véletlen áz, ami e vo­natkozásban a szolnoki já­rásban az utóbbi időben be­következett. A tsz-ek egy része már az előző években a MÉM által kijelölt minta- gazdaságként dolgozott. Áz úgynevezett gesztorgazdasá­gok létrejötte ennek követ­kezménye. — Mit tett a járási párt­bizottság ebben az idő­szakban, hogyan igyeke­zett befolyásolni, segíteni ezeket a folyamatokat? — Mindenekelőtt bátorí­tottuk a gazdaságodat az ilyen vállalkozásokra. Hang­súlyoztuk: mindez nagy te­lelősséggel járó munka, de szép feladat. Végrehajtó bi­zottsági üléseken is szót vál­tottunk az e területeken fel­adatot vállaló elvtársakkal, mert rajtuk múlik, hogy a nagy elhatározások, dönté­sek hogyan realizálódnak. Szóltam területfejlesztési irányelveinkről, amelyben részletesen kidolgoztuk a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatokat is. Tavaly júliusban pártbizott- sági ülésen tárgyaltunk a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok helyzetéről. A1 ■ lást foglaltunk különböző kérdésekben. Azokat az el­gondolásainkat, amelyeket a fejlesztési tervben rögzítet­tünk és a gyakorlatban be­igazolódott, hogy helytál­lóak, továbbra is a megvaló­sítandó feladatok közé so­roltul;;, de emellett egy sor egyéb tennivalót is elhatá­roztunk, — Térjünk át most egy más témára, amely azon­ban közvetve a gazdasági tevékenységet is érinti. Az utóbbi években több nagy­jelentőségű határozatot hoztak a központi párt­szervek á pártmunka kor­szerűsítésére színvonalá­nak emelésére. Végrehaj­tásuk során milyen ered­mények születtek a szol­noki járás alapszerveze­teiben? Az ^lapszervezeti munka fejlődését néhány ténnyel érzékeltetem. Az egyik ilyen a tervszerűség. Álapszerve- zeteink sokkal tervszerűb­ben dolgoznak, érdemben fogják át területüket. Ezt bizonyltja például az, hogy évente a pártélet belső ké¥- tíéseivel a taggyűléseken megbeszélésre kerülő összes napirend mintegy 35—40 százaléka foglalkozik, gaz­daságpolitikai kérdésekkel a napirendek 30—35 százaléka, a tömegs/.eryebetekkel és tö­megmozgalmakkal, illetve az ideológiai, agitációs-propa- ganda kérdésekkel 10—15 százaléka. • A taggyűléseken éves átlagban a kommunis­ták 75—85 százaléka vgsz részt, 20—25 százalékuk pe­dig rendszeresen véleményt is nyilvánít a különböző té­mákkal kapcsolatban. Ez is jelzi a belső, pezsgő párt­életet, a tagság felelősség- teljes munkáját. A határo­zatok ismertetése is szerves részévé vált aA alapszerve­zeti vezetőségek munkájá­nak. A felsőbb és a saját határozatok ismertetése, — azok végrehajtásának meg­szervezése, megkülönbözte­tett helyet kap az összmun­kában. A pártalaoszervezeti veze­tőségek emlékeztetőkkel dol­goznak. amelyekben rögzítik a határozatok számát, a vég­rehajtásért felelősöket, a tar­talmi. érdemi munkát. Hogy mennyire konkrétek ézek és mennyire szolgálják a célt, most derül majd ki, amikor az alapszervezetek összege­zik a négyéves munka ta­pasztalatait, mert ehhez a tevékenységükhöz az alap­vető okmányuk az emlékez­tető. az információs jelentés, amit a felsőbb pártszervek­nek megküldenek, és azok a határozatok, amelyeket, a kü - lönböző kérdésekben hoz­nak. Még egy kérdés, ami az alaoszer vezetek tömegkap­csolatát érzékelteti: folya­matosan és rendszeresen foglalkoznak a Dártónkfvü- liekkel, a legióbbakat párt­tagnak ajánljál?. Figyelem­mel vannak a rriritagság megfelelő összetételére is: 1973-ban pl. 91 nárttagot vet­tek fel a járás nártaiansz.er- vezetei. A felvetek 36 3%-a nő, 84.6 százaléka fizikai munkás és 65 9 szá-aiéka harminc éven aluli. Fzok a számok önmagukért beszél­nek. Véleményem szerint ösz- szességében a végzett mun­kával megfelelő alapot te­remtettünk ahhoz, hogy jó reményekkel foghatunk raai<i hozzá a párt XI. kongres­szusa határozatainak végre­hajtásához, S ‘ Y. V. ] Hatan a tizenháromból Hénn Vendek Ecker Adam, Tatko Janos, Molnár Ferenc, Borovszky Karoly, Hubai Lajos ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents