Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-17 / 243. szám
1974. október 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Hangverseny szakmunkástanulóknak Az olasz opera gyöngyszemei A szakmunkástanulók hangversenysorozatát indította meg Szolnok megyében a szakszervezetek megyei tanácsának kulturális bizottsága a Filharmónia közreműködésével. A sorozat első előadásait, az olasz opera gyöngyszemeit Szolnokon, Törökszentmiklóson és Mezőtúron telt ház előtt mutatták be a szolnoki Szimfonikus Zenekar és az Állami Operaház magánénekesei. Tegnap a jászberényi és a jászapáti szakmunkástanulók részesülhettek a művészi élményben, a két előadást csaknem ötszázan tekintették meg. A vándor operaműsorral az ősszel Kunhegyes, Kisújszállás fiataljait is felkeresik. Martfűn a szakmunkástanulók, a szocialista brigádok tagjaival együtt tekintik meg az olasz opera estjét. Feltárul a múlt; római kori ásatások Szombathelyen 4 negyedik Versmondók seregszemléje Martfűn A Hazai esték félideje Házigazda: Vitray Tamás (Október IS-án közvetíti a tévé s HazaI esték sorozatban Székesfehérvár—Salgö- tarján vetélkedését.) A barkochba (ejtsd: bar- kohba) névvel megnevezett társasági elmeélesítő kitalálós játéknak a televízióban a címben idézett nevet adták. Ma már ez a nyelvi forma polgárjogot nyert nyelvhasználatunkban. Egy levélírónk arra is kíváncsi, mi az eredete a megnevezésnek. Próbáljuk meg most végigkísérni ennek a két névmásnak az életútját. A két elemből álló mindkét névmás mind a régi magyar nyelvben, mind a népnyelvben gyakran jutott nyelvi szerephez alapszóként és ragozott formában is. Elsősorban az alábbi példák tükrözik, hogy milyen változatos volt a használati értékük: micsoda nagy hiba, micsoda nehezen érti meg, micsoda híres ember, micsodát kell figyelni, kicsodát kell hívni, micsodám vagy te nekem, micsodás viselkedés ez stb., stb. A kicsoda az ismétlő kérdésekben is gyakran kap nyelvi szerepet: Kicsoda volt itt? A micsoda névmás pedig a felkiáltás fokozására is igen alkalmas nyelvi forma: Micsoda termet! Micsoda munka! stb. A nép nyelvhasználatában gyakran jelentkeznek ezek az alakváltozatok Százhalombattán három éve „vallatják” a föld mélyét a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának régészei. Az ásatásokkal Pest megye egyik legnagyobb rómaikori temetőjét tárták fel. A császárság idejéből, az idén 70, I—II. századi sír leleteivel gyarapodott a gyűjtemény, s ezzel 217 sír vált ismertté. A tájékozatlan olvasónak elárulom, hogy nemcsak a hivatalnoknak. hanem az újságírónak is vannak ügyfelei. Ügyfelek. akik em azért jönnek a szerkesztőségbe, hogy újságcikk íródjon róluk, hanem Dán aszókkal teli szívüket akarják kiönteni, mert ugyebár megkönnyebbül az ember, ha alaposan kipanasz- kodja magát. Olykor nem is remélnek intézkedést, miként az a nyugdí jas művezető sem várt gyors beavatkozást, aki bekutyagolt a város Dereméről. hogy eloanaszkodja, széles e hazában nem lehet kapni háztartási enyvet... Tudta, hogy egv dekát sem rejtegetek az íróasztalom fiókjában, tudta, hogy otthon sem tartok raktáron, tudta, hogy nem lehet titkos enwárusító üzletem, nem akarta, hogy vezércikkben dörrentsek azokra, akik bűnös mulasztásból engedték, hogy kifogyjon az ország háztartási enyvkészlete. Ez az ember csak panaszkodni akart. S, hogy együttérzéssel csóváltam a fejem, indulatos arcáról elsimultak a haragos- vonások. mélabúsra szelídült a tekintete. Alighogy az ajtóig kísérem az envvhiánvra panaszkodó embert, megjelenik a következő ügyfél. Lakótársára panaszkodik. mondván, hogy a lakótárs pokollá teszi az életét. aztán jön a következő ügyfél, panaszt tenni a tais: micsodás, micsodaság. Egyik közmondásgyűjteményünkben a nép szájáról jegyezték le ezt a szólásformát: Meglátjuk, kicsoda-micsoda. A két névmás eredetére vonatkozólag is elfogadható magyarázatot adott a nyelv- tudomány, elsősorban Simo- nyi Zsigmond szellemes szófejtése révén. A kicsoda és a micsoda névmások első eleme a ki és a mi névmás, a második eleme pedig a csoda főnév. Természetesen a csoda szó jelentése a szó- banforgó két névmási ösz- szetételben már elhomályosult. Arra Is választ tudunk adni, hogyan váltak összetételi taggá a ki, a mi és a csoda szavak. Eleinte ilyen szöveg- összefüggésben jutottak szerephez: Mi a csoda? Ki a csoda? Mi a csodát akartok? Mi a csodának jöttetek ide? stb., stb. A gyakori használatban az a határozott névelő eltűnt, s a két szóalak összetétellé vált. Ebben az alakjukban egyre gyakrabban halljuk és olvassuk őket. A kicsoda-micsoda írásmódjára is ügyelnünk kell, ma még a kötőjeles felbontás az irányadó. Dr. Bakos József- A leletmentés egyik legjelentősebb eredményének P. Afrainus Victor, az I. Alpesi Cohors katonazenészének sírkövét tartják. Az alakos díszítésű kőemlék' csaknem teljes egészében épen maradt. Feliratának szövege jelentős történeti következtetéshez nyújt segítséget. A martfűi Tisza Cipőgyár művelődési közpntja és a Népszava kulturális melléklete, a Szép Szó a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója tiszteletére negyedszer rendezi meg országos szavalóversenyét. A verseny célja olyan forradalmi és munkástémájú, valamint hazánk felszabadulásával kapcsolatos versek felkutatása és magas szintű bemutatása, melyek meggyőző erővel ábrázolják a forradalom, a munkásember életét, harcát, a munka sze- retetét és emberformáló erejét. A versenyen bárki részt vehet, aki a 16. életévét betöltötte és nem hivatásos A miskolci Nehézipari Egyetem műszaki könyvtárának légkondicionált helyiségében őrzik azt az Európában szinte egyedülálló könyvgyűjteményt, amelyet ,Selmesi műemléki könyvtár”-ként tartanak nyilván. A nagyértékű gyűjtemény most újabb ritkasággal gyaelőadóművész. Á martfűi Tisza Cipőgyár művelődési központjában 1974. november 3-án 10 órakor kezdődő versmondó seregszemlén minden induló két vers, vagy próza elmondásával verenyezhet. A szavalóverseny győztese elnyeri a rendező szervek vándorserlegét és pénzjutalmát, valamint emléklapját. A második és harmadik helyezettek pénzjutalomban részesülnek. A Népszava szerkesztősége és az üzemi KISZ-bizottsóg kü- löndíjakat ajánlott fel a legtehetségesebb munkásszava- lók részére. Nevezni a martfűi művelődési központ címére október 26-ig lehet. rapodott. A miskolci egyetem fennállásának 25. évfordulója alkalmából a felsőoktatási intézménnyel testvéri kapcsolatokat tartó freibergi egyetem ajándékaként megkapták az ott 1810-ben bevezetett bányabeli szállítás műszaki leírásának fakszimile másolatát. fűtőtestekkel biztosítani lehetne az állandó kellemes meleg hőmérsékletet is. A kucsmás ember elmondotta, hogy kollégám szerint a városok tető alá hozásának én vagyok a legjobb magyar szakértője. Nem tehettem mást, néhány kis módosítást javasoltam a terveken, aztán másról kezdtünk csevegni, egészen barátságosan. Ekkor megtudtam, hogy a kucsmás ember egyebek között ideológiával is foglalkozik. kibővítette a tízparancsolatot — tizenegyre. No. erre már nagyon kíváncsi voltam, hogyan is liangzik az a tizenegyedik parancsolat? Az bizony, valóban lemaradt Mózes kőtáb- lá;áról. hiszen így szólt: — Felebarátod férjét se kívánd! De a gyakorlati ügyekben is járatos — magyarázta például, hogy falragaszokra írt versidézetekkel kellene jobb munkára ösztönözni a dolgozókat. Ebből is hozott egy mintapéldányt. Piros papírosra, fehér temperával írta a következőt: — Istenem, istenem, adjál néki szánjvat. — Ezt hová akarná kifüggeszteni ? — kérdeztem. — Egyik kocsmában borzasztóan lassan hozta a sörömet a pincér. Hát oda. Simon Lajos Jótulajdonsága, hogy soha nem akar más lenni a képernyőn sem, az újságíró előtt sem, mint amilyen. Mindig azt mondja amit gondol. Most éppen Székesfehérvárról érkezett, tele az ott szerzett élményekkel és (jó) tapasztalatokkal. — Fontos előfeltétele a Hazai esték sikerének, hogy egy-egy város hogyan készül fel. Például Székesfehérvár: még külön újságot is kiadnak Hazai esték címmel, amelyben a gyerekek maguk írják a cikkeket; benne a fényképük, a véleményük. És ezt ott találták ki! Sajnos B’ehérvárra csak egyszer, most tudtam lemenni... — A többi műsor előtt többször is találkozott a várossal vagy a résztvevőkkel? — Hogyne, legalább négyszer! A helyszínen, meg itt Pesten is. Van egy riporterstúdióm a televízióban dolgozó pályakezdők számára. ide hívjuk meg a fiatalokat, s együtt játszunk, dolgozunk egy álló napig. — Játszanak!? — Játszunk ám! Bár a tét, az eredmény és a felkészülés is komoly, azért ez játék. Vetélkedő! — Jólesően nyugtázta az imént Fehérvár készülődését. Előfordul, hogy egy város nem örül annak, hogy téma a televízióban? — Igen. És ez megérződik a műsoron is. Mert az a bizonyos barátságtalan város — ahol például nem engedték be a tévéseket az étterembe. mert ott éppen a helybeliek ünnepelték a Hazai esték adását — esélyes volt. És kiesett. — Sokféle tapasztalatot szerezhetett az adások során. Mi volt a legnagyobb felfedezés? — Most éreztük meg igazán, milyen nehéz a pedagógusok dolga. Olyan ez a műsor, mint a jéghegy. A néző csak a csúcsát látja. Mi tapasztalatokat szereztünk nagyságáról is. Látjuk a felkészülés lelkes és szívós munkáját, a fiatalok és a város kapcsolatát. Mert az iskola elengedi őket egy hónapra, a város viszont nemcsak vendégül látja őket, hanem — és ez a legfontosabb — mindent kinyit, megnyit és megmutat nekik. Soha nem volt még alkalma ilyen szoros és közvetlen kapcsolatba kerülni jövendő pedagógusokkal. Jellemzői, hogy például Kecskeméten az ott szereplő szegedi főiskolások mindegyikének állást és lakást kínáltak fel — ha végeznek. Csak zárójelben jegyzem meg, volt olyan hely is, ahol csak a büszkélked- nivalót tárták fel őszintén a diákok előtt. Túlsúlyban mégis az őszinte,. a valóságot nem lakkozó bemutatás •volt. Ennek eredménye, hogy amíg az első adásban mi sugalltunk ötleteket, most ölt állnak elő számunkra is meglepő és vérbeli televíziós javaslatokkal. — A főiskolások — közülük most ismét a pécsiekre és az egriekre kerül sor Székesfehérváron, illetve Salgótarjánban — hogyan tudják később tanulmányaik vagy munkájuk során hasznosítani az itt szerzett tapasztalatokat? — A főiskola szakdolgozatnak is elfogadta a városban végzett kutatások eredményét. Hogy később munkájukban, pedagógusi pályafutásuk során hogyan hasznosítják majd, nem tudom. De ha felhasználnák, biztos, hogy tanítványaik soha nem unatkoznának óráikon. — Terveznek-e valamilyen változtatást a további adások során? — Az ötödik adáshoz, félidőhöz érkeztünk, minden főiskola eddig kétszer szerepelt. Most van lehetőségünk a játékszabályok módosítására. élünk is vele. Ezentúl riporterként a főiskolások csak akkor szerepelhetnek, ha témáiuk a beszélgetőtárs — foglalkozása, múltja, tevékenysége. Adásonként legalább négy olyan játék lesz, amelyben a játékosok tudását tesszük próbára. Ezenkívül olyan is, amelvben a város segítőkészségét mérjük. A zsűri — jelen esetben a néző — „nehéz helyzetben van”, össze nem mérhető dolgokat kell értékelnie. Az értékelésbe most szervezett társadalmi zsűrit is bekapcsolunk, olyan neves embereket, akik otthon nézik a műsort és telefonon adják le szavazatukat Egy-egy szavazatuk száz 100-as égő felgyújtásának felel meg —> mert a villanyszavazást ezentúl is megtartjuk. Torday Alia nácsra. amely a városkép védelme címén szívtelenül megtagadja az ügyféltől azt a jogot. hogy. saját udvarán fás-sufnit építsen. — Pedig itt a tél — sóhajt az ügyféL — Fás-sufni nélkül. hogy bírom ki az életet télvíz idején? Akikről eddig beszéltem, ők a kellemes ügyfelek. De néha. váratlanul, betoppan egy-egy olyan ügyfél is. akivel nem a legszívesebben társalgunk. A napokban jött egv asszonyság, aki költőnek nevezte magát, elmondta, hogy szerinte modernizálni kellene a Himnuszt. a Kölcsey-vers három szakaszát már át is írta a rohanó tempójú kor szellemének megfelelően. Arra kért. hogy intézzem el valamelyik irodalmi lapnál: kössenek vele szerződést a modem Himnusz kiadására, de adjanak előleget is. mert anyagi biztosíték nélkül nem dolgozik tovább. Mit tehet ilyenkor az ember? Ügy szabadul az ügyféltől. ahogy tud. Jómagam, egyik legkedvesebb munkatársam rovására szabadultam a kutyaszorítóból. Így szóltam: Ügyfelek • ' — Kedves asszonyom, valóban nagy dolog, amivel ön foglalkozik. De én kisember vagyok ahhoz, hogy ebben az ügyben segíteni tudjak. Ám azt tanácsolom, hogy keresse fel a kollégámat, ő éppen a Szózat átdolgozásán munkálkodik... Megmondtam a kolléga nevét, az asszonyság hálálkodott, én pedig már előre hallottam ió barátom dühös hangját a telefonban. De nem. Nem telefonált. Nem tett szemrehányást, hanem még aznap a nyakamra küldött egv embert. aki úgy nézett ki. hogy így iajdultam fel. araikor megpillantottam: — Istenem, istenem, ütött az utolsó órám. Nyár volt, tűzött a nap, de az az ember csizmát és báránybőr kucsmát viselt, csikóbőr tarisznya lógott az oldalán. Polihisztornak mondotta magát. Tervrajzokat húzott elő a tarisznyájából, majd elmondta, hogy az ő tervei szerint tetőt lehetne szerkeszteni minden város fölé. Ha elképzelését megvalósítanák. nem esne ránk az eső, nem hullana ránk a hó, sőt, üvegfalat lehetne keríteni a város köré, akkor nagy Százhalombattán találták Római kori katonazenész sírköve Páratlan értéka könyvtár a miskolci egyetemen v A III. kötet Budapest története — karácsonyra Hamarosan megjelenik Budapest történetének harmadik kötete. Az Akadémiai Kiadó gondozásában előreláthatóan a karácsonyi vásárra kerül az üzletekbe, s az első és* második kötettel egyidőben lesz kapható. A harmadik kötet összefoglalja Pest, Óbuda és Buda gazdasági, kulturális, politikai, közigazgatási helyzetét 1686-tól 1848-ig.
