Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-17 / 243. szám

1974. október IJT.

SZOLNOB MEG I El -VtPLAP

3

w

Erőtelj es fejlődés, reális távlatok

(Folytatás az 1. oldalról.)

vözölte a rendező testületek

— a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a tsz-szövet- «égek és. az állami gazdaságok megyei főosztálya — nevében a megjelenteket.

A megyei pártbizottság titkára röviden utalt az aktíva- ülés kettős aktualitására, arra, bogy ezt a tanácskozást a ,korábbiaktól az is megkülönbözteti» hogy laz előttünk

álló pártkongresszusra való készülődés utolsó hónapjaiban vagyunk. Másrészt a rendkívül nehéz őszi betakarítás, az ezzel járó feladatok megoldása is megkülönböztetett időszerűséget ' jelent.

A bevezető mondatok után Barta László felkérte dr. Bereczld Lajost, a megyei tanács elnökhelyettesét, hogy tartsa meg referátumát.

Dr. Bereczki Lajos beszámolója

A megyei tanács elnökhelyettese előadói beszédét a következőkkel kezdte:

— A mezőgazdaság 1974. £vi termelési feladatait teljesíti, így az élelmiszerellátás általában megfelel a követelményeknek. Megállapíthatjuk, hogy a múlt évi aktívánk célkitűzései reálisak voltak, azok időarányosan teljesültek! Eredményeink elérésének magyarázata a párt általános és ezen belül gazdaságpolitikájának megalapozottságában, kiegyensúlyozottságában keresendő. Ennek megfelelően dolgozott, irányított megyei pártbizottságunk, megyei tanácsunk, valamint a gazdasági, irányító és érdekképviseleti szervek mindegyike.

— Az üzemekben, a vállalatoknál is javult a vezetés színvonala, a dolgozó kollektívák munkához való viszonya, fokozódott a törekvés

a gazdaságosabb termelés ' megvalósítására. Az élelmiszergazdasági üzemekben

1974-ben további koncentráció ment végbe. Ez különösen a termelőszövetkezeteket érintette. Az 1973-ban működő 114 helyett 1975. január 1-ével 84 tsz fog működni. így megyénkben a termelőszövetkezeti átlagos üzemnagyság 4400 hektár. Maga az egyesülés végrehajtása is jelentős feladat, Hioe- lyet a területi ..párt- és állami szervek;- valamint a területi szövetségek közreműködésével a szövetkezetek vezetői jól bonyolítottak le. Tudjuk azonban, hogy a feladat nagyobb része, a taglétszámban és területében mégnövekedett szövetkezeti gazdaságok termelési tevékenységének, belső életének fejlesztése inég hátra van.

— Az állami gazdaságokban és.'élelmiszeripari vállalatoknál üzemi méretekben változás nem következett be. A koncentrációnak speciális megjelenési formája az élelmiszergazdaság minden szektorában és ágazatában erőteljesen érvényesül — ez az üzemek közötti együttműködés változatos formáiban jut kifejezésre, különösen az iparszerű termelést rendszerekben. Az élelmiszergazdaságban dolgozók magukénak érzik a párt gazdasági politikáját és a szocialista szervezeti keretek között lelkesedéssel dolgoznak annak végrehajtásán; Különösen kiemelkedő eredményeket érnek el kampányfeladatok teljesítése idején. Elismeréssel szólunk azokról, akik az aszályos tavasz ideién éjjel-nappal szolgáltattak az éltető öntözik tnég? Az őszi kampány olyan módon való megszervezése, hogy ez a növény érése utón mielőbb magtarba kerüljön.

— A cúkorrépatermelésben elsősorban a terület alakulásáról nagy elismeréssel szólunk. A népgazdasági igényeknek megfelelő területen ebben az évben mintegy 330—340 mázsa termés betakarítása lehetséges egy-egy hektárról. A répának 60 százalékát felszedték, 50 százalékét elszállították, az ütemet jónak tartjuk. Nincs viszont megfelelő előrelépés a zöldségtermelésben. Elismeréssel szólunk néhány nagyüzemről, ugyanakkor elmarasztalóan azokról, amelyek kivonták magukat ebből a feladatból, és csak mint fogyasztók jelentkeztek és jelentkeznek a zöldségpiacon. Pedig zöldségfélékből jó termést takarítottak be üzemeink, a jövedelmezőség is kedvezően alakult. Ttt-ott azonban még megoldandó

Dr. Bereczki Lajos az aktíva előadója

zővizet. a kombájnosokról, a szállító munkásokról, a GFV, a MEZŐGÉP dolgozóiról, akik sikerrel oldották meg a nyári betakarítási munkákat.

Az., előadó megállapította, hogy az élelmiszergazdaságban dolgozók , jövedelmi viszonyai . összességében egybeesnek a párt jövedelempolitikájában meghatározott szinttel. Majd ezt kissé részletesebben elemezve így folytatta beszámolóját:

— Egyre növekvő feladatot jelent a mező-, erdő- és vízgazdálkodás területén a munka- és életkörülmények színvonalának növelése. Ma már gondjaink, problémáink nem elsősorban a személyes jövedelmek területén vannak, hanem a munka körülményeiben, az életkörülményekben. Ez viszont egyre feszítőbb kérdés, mert az emberek, a dolgozók értékítéletének kialakításában ezek szerepe növekszik. Szocialista fejlődésünk eredménye, hogy a falun dolgozó emberek is joggal igénylik a más munkahelyekhez hasonló munka- és életkörülményeket. A szeptemberben Karcagon megtartott „Tiszavidék fejlesztési tudományos napok” állásfoglalása nyomatékkai 1 húzta alá a termlésfejlesz- tés és területfejlesztés egységének fontosságát. Erre külön felhívjuk a gazdasági vezetőkön túl a párt- és társadalmi szervek vezetőinek figyelmet

A nö v v II v I enneszí c* rö I

A megye növénytermelése tovább fejlődött. — Gazdaságaink búzából a kedvezőtlen telelés és az aszályos tavasz ellenére megyei rekordot, hektáronként "6.7 mázsa termést értek el. Országos helyezésünk a megyék közötti ranglistán azonban nem javult. Ügy tűnik, más megyék gazdaságai jobban alkalmazzák az agrotechnikát és jobban ak- limatizólódtak az esős nyári betakarításhoz, mint a mieink. Nálunk még mindig nagy a szóródás, jóllehet, a differenciálódás magasabb szinten valósult meg. Hiszen 1 szoknak a gazdaságoknak a száma mindössze 8, amelyek n»rn érték el hektáronként a 30 mázsás termést. Az inértékesítési gondok vannak.

— Kukoricatermelésben egyértelműen érezhető az iparszerű termelés eredménye. 50 mázsa felejti hektáronkénti termés van a földeken. Az elkövetkező három héten vizsgáznak mezőgazdasági szakembereink szervezésből, hiszen mióta a kukorica-betakarítás ilyen mértékben gépesítve van, még nem volt egy igazi esős ősz. Az 1974. évi növénytermelés eredményessége most már attól függ, milyen eredménnyel fejezzük be a termés betakarítását.

— Itt a megyei nagyaktíván is felhívjuk a mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemek vezetőinek figyelmét, hogy az elkövetkező hetekben minden lehetőséget felhasználva, gyorsítsák meg az őszi munkákat, és biztosítsák azok időbeni befejezését. A kormányzat és a megyei vezetés minden támogatást megad az arra rászoruló üzemeknek.

A* állattenyésztés

— A tervciklus eltelt három és fél éve alatt megyénk állattenyésztésében bekövetkezett változások eredményeként túlteljesítettük a IV. ötéves terv sertéstenyésztési, várhatóan teljesítjük szarvasmarha-tenyésztési célkitűzéseit, de lemaradás van a juh- és a kisállattenyésztési tervek valóra váltásában, A szarvasmarha-ágazat megyei helyzetét kedvezően kell megítélni. A kormány- határozat megjelenése óta eltelt két év alatt országosan

4,7 százalékos, megyénkben 5,3 százalék a növekedés. Az összes vágómarha-termelés

1974-ben várhatóan 39 ezer darab, illetve 19 500 tonna lesz. 1974 első félévében az áru tej-termelés tovább nőtt és 1973 első félévéhez viszonyítva 18 százalékkal több a felvásárlás. Férőhelyek tekintetében a tervciklus elején kedvezőtlen volt a helyzet. Az élteit három és fél évben a férőhelyek korszerűsítésében, újak létesítésében jelentős az előrelépés. Kialakult 16 termelőszövetkezeti és 10 állami gazdasági szakosított tehenészeti telep, közel 11 ezer tehénférőhely- lyel. A megyei programtól elmaradt viszont a szakosított termelés megvalósításának üteme.

— A juhágazatban a hetvenes évek elejétől bekövetkezett állománycsökkenés 1973—74-ben mérséklődött, de konjunkturális időszakról még nem lehet beszélni. Nyomatékkai hívjuk fel az

üzemek figyelmét ennek az ágazatnak a fejlesztésére, a megye rendelkezésére álló termelési adottságok kihasználására. Kérjük, hogy a Nagykunsági Tsz Területi Szövetsége ez irányú kezdeményezését karolják fel és valósítsák meg. A sertés törzsállomány 1973-ban 10

százalékkal, 1974-ben pedig további 13 százalékkal nőtt. Kisállattenyésztésben kialakult az étkezési tojás iparszerű termelésének feltétele, ugyanakkor a vágóállat-termelés , volumene mérséklődött, és szerkezete nem a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően alakult.

Bereczki Lajos a továbbiakban a termelési rendszerek alakulását és a mezőgazdasag műszaki színvonalát elemezte. Többek között elmondta, hogy a rendszergazdáknak a jövőben szorosabban együtt kell működniük. Közgazda- sági számításokkal és üzemi tapasztalatok gyűjtésével meg kell határozni, hogy egyes komplex gépsorok milyen növénytársítást igényelnek. Ugyanakkor, ahol indokolt, ki kell dolgozni a már alkalmazott technológiák öntözéses változatát is. A rendszerek integrációját célszerű vertikálisan továbbfejleszteni, a betakarítás utáni teendőkre is kiterjeszteni. Fokozni kell a gazdaságos- sági szemléletre törekvést, hogy a fejlesztés az optimális ráfordítást szolgálja.

Az erdő. és vízgazdálkodás

tervalkun viszont nagy, mert a legeredményesebb búzatermelő gazdaságok 50 mázsán felül termeltek, a leggyengébb pedig 19.7 mázsát.

— Rizsből . megközelítően a tavalyival azonos területen -j- a nehéz betakarítás ellenére — jó közepes terméssel számolunk, megyei szinten mintegy 25—26 mázsával hektáronként. Olajos növényekből csak a napraforgót említem, mivel ezzel van gond. A szovjet és a magyar kutató intézetek biztosítottak jó vetőmagot, gazdaságaink magas színvonalon elsajátítottak és alkalmazzák ennek a kultúrának agrotechnikáját, vannak jő betakarítőgépeink, szárítókapacitás, Ml hiány Az előadó a továbbiakban az erdőgazdaság helyzetével foglalkozott, s megállapította, hogy ebben az évben sokat javult a • gazdálkodás színvonala, már az első félévben elérték azt a nyereséget, amit 1973-ban produkáltak.

Javult megyénk vízügyi ágazatának vezető intézménye, a KÍözéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tevékenysége is. Kiemelte, hogy az igazgatóság ötödik ötéves tervteladatal jelentősek lesznek, amelyekre már most tel kell készülni. A Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodást Vállalat négyéves munkáját elemezve megállapította: dicséretes,

hogy évente az ország öntő-- zésre berendezett területénél- 52 száza1 "kára több mint egymilUárd köbméter öntözővizet juttatnak el.

A továbbiakban Bereczki Lajos, megyénk élelmiszer- iparának szektoraival,' a húsipar, a baromfi és a tejipar, a gabona és a sütőipar, valamint a cukoripar aktuális gondjaival foglalkozott, majd az üzemek eszközellátottságát, az élőmunka hatékonyságát és arányát elemezte. Szólt az öntözésfejlesztés és az állattenyésztés intenzív fejlesztésének időszerűségéről is, majd beszédét így fejezte be:

— Kedvező gazdasági helyzetben könnyebben, bátrabban lehet a feladatokat is meghatározni. Bízunk abban, hoy;- a most megfogalmazott koncepciók gondolatébresz- töelc, mozgósítók lesznek. Kérjük, hogy minden üzem, saját helyzetére adaptálva, . elemezze az elmondottakat, s ennek megfelelően végezze munkáját

Vila a beszámolóról

Fábián Márton, a karcagi Május 1. Termelőszövetkezet elnöke hozzászólásában elmondta, hogy a korszerű

gazdálkodáshoz szükséges összevonások Karcagon már korábban megtörténtek. A kedvező üzemi mérettel — amely a szövetkezetek egyesülésével jött létre —, az új

termelési technológia bevezetésével, a zárt rendszerű termeléssel a negyedik ötéves terv idején a gazdaság eddigi legnagyobb fejlődését érte el. Ha a további fejlesztéssel a karcagi rizstermesztési lehetőségeket még jobban kihasználnák a gazdaságok, akkor 4—5 ezer

hektárral nagyobb területen lehetne termeszteni ezt a fontos élelmiszeripari növényt, ami egyúttal deviza megtakarítást is jelentene, hiszen ma népgazdasági szinten hárommillió dollárt fordítunk a rizs importjára.

Ungar Gyula, a Héki Állami Gazdaság igazgatóhelyettese az ipar szerű cukorrépatermesztés tapasztalai ai- ról számolt h*> A fontos ipari növény zárt rendszerben történd te. illesztését — gépesített, komizált technológiával — 1972-ben több termelőszövetkezet és állami gazdaság belépésével 3 ezer 777 hektáron kezdték erl. A termelési kedv növekedését mi sem jellemzi jobban, mint hogy napjainkra majdnem duplájára emelkedett a répa vetésterülete, 1975-re pedig 8 ezer hektárra kívánják növelni. Míg 1968-ban a terméseredmények egy hektár átlagában 320 mázsa körül alakultak, az idén a kedve- zőtlön időjárás ellenére hektáronként 360-1-380 mázsa cukorrépát takarítanak be. A Héki Állami Gazdaság kongresszusi versenyfelhívásához a partnergazdaságok is csatlakoztak. Vállalták, hogy

1975-ben a tervezett termésátlagnál hektáronként 10 mázsával többet termelnek, ami 84 vagon többletcukrot jelent az országnak.

Gonda Sándor, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet egyik szocialista brigádjának vezetője felhívta a jelenlevő vezetők figyelmét arra, hogy az őszi betakarításban még nagyobb gondot fordítsanak a dolgozók szociális körülményeire. Beszélt arról, hogy ne csak a nagy értékű nyugati gépeket becsüljék meg a gazdaságok, hanem az olcsóbb, de sokat „szolgált” munkaeszközöket is, amelyek nélkül nem valósult volna meg a mostani nagyüzemi mezőgazdaság.

Bagó Bálint, a mezőhékl

Táncsics Termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy a gazdaság húshasznosítású

szarvasmarha-tenyésztésre

tér át. A zárt rendszerű marhatenyésztést, amelynek gusz- torgazdasága a szövetkezet lesz, elsősorban a megye mezőgazdasági üzemeire alapozza.

Nagy Zoltán, a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat igazgatóhelyettese rámutatott, hogy Szolnok megyében nagyon kevés az erdő. Ezért úgy kell fejleszteni a zöldövezeteket, hogy az mind a környezetvédelmet, mind pedig az emberek pihenését szolgálja és az ipar részére is biztosítsa az alapanyagot.

Dósa József, a besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezet párttitkára bejelentette, hogy gazdaságukban 15 hektár cukorrépa kivételével az őszi betakarítás befejeződött. A tsz és a társadalmi szerveit kapcsolata nagyon jó, a tagok a község fejlesztéséhez 600 ezer forint társadalmi munkával járultak hozzá.

Nagy Illés, a Középtiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy az országban legnagyobb területen ebben a megyében öntöznek. (Nyolcvanötezer hektáron. ami az ország öntözött területének egyliarmadát adja.) A Tisza II. vízlépcső teljes üzemelésével a megye öntözött területe 100 ezer hektárra nő.

Fekete Tibor, a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz elnöke arról beszélt, hogy a termelési rendszerek csak akkor hozhatnak kiemelkedő eredményt, ha ezeken belül a gépiek összehangoltan üzemelnek. Kitért arra a kérdésre is, hogy a termelés növelése adott körülmények között csak egy bizonyos határig gazdaságos, ezt a fejlesztés során számítani kell.

Dr, Gergely István hozzászólása ♦

Dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára hozzászólását így kezdte:

— A finist jelzi, hogy rövidesen megkezdjük negyedik ötéves tervünk utolsó évét. Az őszi munkákból is nagyon sok még hátra van. A XI. pártkongresszus felajánlásait is szem előtt kell tartani, hogy időre meglegyenek. A mai hozzászólásokból biztató hangok csendültek ki, de sok milliárd értékű növényt kell még betakarítani, még ma sincs biztosítva az ország jövő évi kenyere, hiszen a búza vetése is késik. Mulasztások nincsenek, de érdemes átgondolni a helyzetet, ha lesz vénasszonyok nyara, az is csak azoknak a gazdaságoknak kedvez, amelyek — az időt percben mérve — most is éjjel-nappal dolgoznak. Kötelességünk betakarítani és learatni az őszieket, mert minden dekájára, grammjára nagy szüksége van népgazdaságunknak. Állatállományunk részére is be kell tárolni a téli takarmánynak valót. Mindezt igényesen. evorsan, okosan és szorgalommal kell elvégezni. A pártszervezetek legyenek irányítói és segítői ennek a nolitikai tartalmú munkának. A munkásokról is fokozottan gondoskodni kell, hiszen a mezőgazdaság nyitott tetejű gyárában főleg az utóbbi hetek időjárása miatt nagyon nehéz dolgozni.

Majd így folytatta: — Ügy értékeljük, hogy a mezőgazdasági üzemekben a célszerű, ésszerű és önkéntes egyesülések —■ amelyet a tagság is akar, nemcsak elviseli —• nagyon helyesek. A ' túlzásokat éppúgy hibának tartjuk. mintha valahol kon- zervatívizmust észlelünk.

Az Ipari növénytermesztésben, így például a cukorrépáéban a megye lehetőségei sokkal nagyobbak a jelenleginél. A fehérjegazdálkodásra is jobban oda kell figyelni, a megnőve- kedett világpiaci árak miatt

a szója és a lucernaliszt nehezen beszerezhető, ugyanakkor az állattenyésztéshez ezek a takarmányok nélkülözhetetlenek. A zöldségtermesztésben adós maradt a mezőgazdaság, pedig megyénk adottságai a konyhakerti , növények termesztésére megfelelőek.

— A takarékosság, a fejlődés és a normális vállalati gazdálkodás egyik fontos mutatója, A vállalatok / vezetőinek az idővel, anyaggal, emberrel takarékoskodniuk kell. Csak így részesíthetik nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben dolgozóikat.

— Azt kérjük megyénk vízügyi szervezeteitől, hogy a vizet a lakásokba, az istállókba, a földekre és az ipari üzemekbe vezessék el, valamint oldják meg az esetenkénti belvizek lecsa- polását is. Az erdészeti és faipari dolgozóktól pedig azt várjuk, hogy az elmaradást hozzák be, ültessenek sok fát és oldják meg a zöldövezetek védelmét.

— Végezetül sok napfényes időt, sok heti munka- alkalmat kívánok minden dolgozónak — fejezte be hozzászólását a megyei pártbizottság első titkára.

Dr. Bereczki luijos. a megyei tansies elnökhelyettesének összefoglalója után Barta László zárszavában többek között kiemelte, hogy bár a termelési színvonal számottevően emelkedett, azonban még mindig nagyok a különbségek az egyes gazdaságok terméseredményei között. Ezt sem a technikai, sem a természeti feltételek nem indokolják. A gyengébb gazdaságoknak fel kell zárkózniuk a közepesekhez, a közepeseknek pedig a jókhoz. Ugyanakkor a mezőgazdaság fejlesztésével összhangban arra kell további erőfeszítéseket tenni, hogy —■ elsősorban az ötödik ötéves terv időszakában — a megtermelt javakat feldolgozó élelmiszeriparban, ezen belül is a minisztériumi vállalatoknál. legyen sokkal nagyobb a fejlődés.