Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-16 / 242. szám
.974. október 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 4 Rocsatelep sorsa 25 éves a Műegyetem villamosmérnöki kara Nyár végén az első zivatar még nem okozott gondot, de a második felhőszakadás után a szolnoki Rocsatelep Párduc utcától Kerék utcáig terjedő részén a mélyen fekvő, régen épült családi házak közül jó néhányat elöntött a víz. Lakói — túlnyomórészt idős emberek, nyugdíjasok. — kétségbeesésükben a tűzoltókhoz fordultak, a szivattyúzás azonban már keveset segített. A telep nagy részét elöntötte a víz. Befolyt a szobákba. az alsó épületekbe, megemelte az ásott kutak vízszintiét, elárasztotta az udvarokat. A bajt az okozta, hogy a MÁV-sporttelep mögött levő vasúti sínpárt tavasszal a telep mellett húzódó Horog utcába helyezték át Elég magas töltést emeltek, a vízlevezető csatornát pedig elzárták, nem kötötték rá a járműjavító csatornájára. A másik oldalon van a vasúti rekonstrukció során megemelt töltés s közöttük teknőszerű mélyedésben helyezkedik el a mintegy százötven család lakta, hatvannál több épület. Bezárt az utolsó motel a Balatonnál Balatonalmádiban tegnap bezárt az északi part utolsó idényegysége, a tó parti Kis- motea. Mindkét parton már csak a téli szállók fogadják az elvétve érkező vendégeket. Keszthely és Hévíz látogatottsága azonban még mindig számottevő. A Balatonnál a kempingekben, kismotelekben és faházakban több mint negyedmillió vendéget fogadtak. A fizetővendéglátó szolgálat csaknem 200 ezer embernek gondoskodott kényelmes nyaralási lehetőségről. Tovább nőtt a szállodai forgalom is. Külterületi panaszok — Halálra ítélt telep a miénk — vélekedett feleségével együtt a Csendes utca 6. szám alatt lakó Kovács Lajos. Mutatta, meddig érte el a falat a víz. — ötven éve mindig felmérik, hogy szanálják, de nem történik semmi. Megvárják míg elhalunk, a házak meg tönkremennek. A Teve utcában lakó Hon- halmi József riasztotta a tűzoltókat. Sok helyre szaladgált. míg telefonálni tudott. mert beáztak a telefon- vonalak is. felhőszakadás. vagy hosz- szantartó esőzés után ismét víz alá kerülnek a házak s akkor már jóval nagyobb , károk keletkeznek, mint au- s gusztusban Amikor utoljára ott jártunk. a Csendes és a Teve utcák árkait már bekötötték ; a járműjavító udvarán levő j csatornába. A helyzet azonban korántsem megnyugtató, mert a csatornán dolgozó munkások szerint nem való- ; színű, hogy elvezeti a nagyobb vizet. A járműjavító Megalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte tegnap a budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki kara. 1949. november 28-án jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, amely a Műszaki Egyetem új szervezetén belül a villamosmérnöki kar felállításáról intézkedett. Az egyetem auditorium maximumában tartott plenáris ülésén, melyen részt vett dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Tuschák Róbert egyetemi tanár, a villamosmérnöki kar dékánja mél— Másfél hétig állt a víz. sokan gumicsizmát húztak — emlékszik vissza. — Meg kell nézni a falakat, a padlókat, mennyit rongált rajtuk a víz. Az idős Vígh-házaspámak bement a szobájába. Nálunk a kertben kiölte a vetemé- nyeket. Nagyobb javítást nem csinálhatunk a házakon, mert 1958-ban értesítést kaptunk a tanácstól, hogy a háromezer forintnál nagyobb értékű beruházást leállították. Azt mondták megszűnik majd a telep. Az idős vasutas nyugdíjasok most félnek, hogy újabb csatornája ugyanis magasabban van. mint a szóbanfargó két utcáé. A városi tanács műszaki osztályán megígérték. hogy feülvizsgálják és ellenőrzik a bekötést. A telep sorsára vonatkozóan elmondották, hogy nem szanálják, s ugyanígy vélekedtek a MÁV illetékesei is. .Ha valaki el akar költözni, I cseretelket biztosítanak ré- j szere. A felújításban annyi ' változás történt, hogy a há- ; zakón az érték harminc százalékának megfelelő munkát lehet végezni. tatta az elmúlt negyedszázad jelentőségét. Aláhúzta, hogy az egyetem ez alatt többezer villamosmérnököt adott az iparnak. Na^y fi- , gyeimet szentelt a tudomá- ! nyos kutatásnak és a tudományos utánpótlás nevelésének. Igen nagy súlyt helyezett az iparral való szoros kapcsolatára. Délután nyilvános egyetemi tanácsülés keretében dísz- doktor-avatásra és kitüntetések — a budapesti Műszaki I Egyetem Emlékérmének — * átadására került sor. A műegyetem tiszteletbeli doktorává avatják Mihail Grigor-' jevics Csilikin professzort, a moszkvai energetikai intézet igazgatóját, valamint Fritz Paschke professzort, a bécsi műszaki egyetem tanárát. <pi> Városi úttörőparlament Szolnokon Műv esttel epi szakemberek Tegnap délelőtt a szolnoki Tisza Antal úttörőházban gyűltek össze a város úttörő csapatainak küldöttei, ahol az 5. országos úttörőparlamentre előkészítő helyi értekezletet tartották meg. Az összejövetelen a meghívott vendégek közt volt Bíró Boldizsár. a Szolnok városi Tanács elnökhelyettese is. Az ifjú küldöttek az iskolai és az úttörőélet kérdéseit, a mozgalmi munkára való felkészítés lehetőségeit. az úttörőszervezet és az iskola kapcsolatát vitatták meg hat szekcióban. A különböző témakörökben az úttörőélet tartalmasabbá tétele érdekében számos értékes egyéni, a tanulók életkori sajátosságait tükröző javaslat hangzott el. amelyet a parlament résztvevői továbbítanak az illetékes iskolai, tanácsi, ifjúsági és pártszervekhez, illetve az úttörőparlamení megyei és országos küldött- értekezletéhez. A városi úttörőparlamenten közel száz résztvevő közül megválasztották * megyei úttörőparlament küldötteit Siklóson A siklósi várban tanácsko- [ zásra gyűltek össze tegnap a művésztelepek vezetői és megvitatták a fejlődés további útját. A megbeszélés színhelyéül azért választották a Tenkes-alji nagyközséget, mert itt két kitűnően szervezett alkotótábor működik: a siklósi volt kolostorházban a keramikusok, a Szársomlyó-hegyen pedig a szobrászok részvételével. Ez alkalommal zárta be a kapuit a Szársomlyó-hegyen működő nemzetközi szobrász A pécsi Geodéziai Vállal at a fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferenciára és müszerkiállításra elkészít ette a XVL század magyar származású tudós matematikusa Pnülher Kristóf tervei alapján szerkesztett két csillagászati műszert, a gallus-t és a torkvétumot. Ezek a mű szerek a maguk idejében a legjobbak közé tartoztak. Expressz tervek — téli utazások Még javában dolgoznak az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szakemberei a nyári szezon eredményeinek összegzésén, tapasztalatainak összevetésén, de máris megkezdődött az őszi-téli program kialakítása, a következő hónapok utazásainak előkészítése. A legtöbb csoport — összesen háromezer utassal — a Szovjetunióba indul; Moszkva. Leningrád. Kijev, Szocsi, Jereván. Taskent. Szamar- kand. Poltava, Tallinn és Simferopol várja egyebek között a magvar túristákat. Jó néhány útvonal között válogathatnak az NDK-t fölkeresni szándékozók is. Uti- céljaik között ott szerepel Berlin. Lipcse. Drezda. Weimar és Meissen is. Csehszlovákiába és Lengyelországba tál — hatszázan utazhatnak. Tizenkilenc csoportot szerves: az Expressz jugoszláviai uti- céllaL Az ausztriai kirándulás útvonala: Graz — Salzburg — Linz — Bécs. míg az Egyiptomba látogatók Kairót. Asszuánt és Luxort keresik föl. összesen 33® csoportban csaknem 12 ezer ifjú indulhat külföldi túrára. Gazdag az őszi-téli hónapok belföldi választéka is: az Állami Ifjúsági Bizottsággal együtt a falusi fiatalok számára ismét megrendezik a kedvelt egyhetes budapesti túrákat, a fővárosiaknak pedig hasonló iellegű üdülésit kínálnak Kőszegen. Számtalan országjáró túrát indítanak Magyarország különböző vidékeire, s rangos eseményekre; népművészeti bernuÜj KERAVILL-boIt Jászberényben Mindkét parton emelkedett a szocialista országokból érkezett vendégek száma. A vendégkönyvek bejegyzéseinek tanúságai szerint a legtöbben az idén is Csehszlovákiából és az NDK-bcű érkeztek a Balatonhoz, s tovább nőtt a lengyel vendégek száma is. A nyugateurópaiak közül az NSZK-belieken és az osztrákokon kívül a holland turisták keresték fel nagy számban a Balatont. Üj jelenség a déli parton a jugoszláv turisták számának növekedése. Korszerű, minden igényt kielégítő KERAVILL-bolt nyílt tegnap Jászberényben. A közel 3 millió forintos költséggel készült műszaki áruk boltja 210 négyzetméter alapterületen épült. Ebből 130 négyzetméter eladótér és ez lehetővé teszi, hogy az üzletben önkiszolgáló rendszerrel árusítsanak. A járás egyik legmutató- sabb üzletében hétmilló forint értékű árukészlettel várták a vásárlókat. A nyitás napján több mint négyesben keresték fel a tágas, mintegy ötezer áruféle bemutatására alkalmas kiállítóteremnek is beillő üzletet. Az úi KERAVILL-bolt megnyitásával régi gondja szűnt meg az iparcikk kiskereskedelmi vállalatnak, hiszen a régi bolt egy omladozó alig 90 négyzetméter alapterületű helyiségben volt. Az új bolt az első napon több mint 150 ezer forint forgalmat bonyolított le. i I mperiál 14 éves lett. 126 leszármazottját tekintve meglett apalónak számít, tenyésztési szempontból azonban most a legértékesebb. Bár jónéhány kilót felszedett magára, küllemre éppen olyan szép, mint versenyló korában, mikor versenyt versenyre nyert. Alig négyéves pályafutása során minden babért learatott: huszonötször indult, huszon- kétszer nyert, egyszer volt második és kétszer helyezet- len. Hazai pályán nem volt ellenfele, általában öt—hat hosszal verte társait. Viszonylag korán küldték „nyugdíjba”, a szakemberek nem akarták versenyek sokaságával kifárasztani. A csodaló ereje teljében került a dióspusztai ménesbe, majd 1970 őszén Kerteskőre. Versenyló korában 150— 200 ezer dollárra taksálták az árát, most azonban felbecsülhetetlen az értéke. Ugyanis, ha azt vesszük figyelembe, hogy Imperiál apaságáért minden egyes esetben 2500 dollárt fizetnének a külföldi tulajdonosok, akkor nem nehéz kiszámítani, hogy esetleg milliókról beszélhetnénk. Hogy erről Imperial, a csodáló mégsincs szó, annak az az oka, hogy Imperiál egyelőre nem kap külföldi partnert, kizárólag a hazai tenyésztés szolgálatában áll. Miért ez az intézkedés? Mert az a cél, hogy utódai a hazai lótenyésztés szolgálatában álljanak. Mert Imperiál nemcsak ver''°'">vlónak volt egyedülálló. hanem, mint apamén is kiváló. A kerteskői ménes vezetője. Egri Zoltán szerint utódai mind idehaza, mind külföldön sorra nyerik a versenyeket. Ezt bizonyítja az is, hogy Immunis nevű fiát is a tenyésztésben hasznosítják. A „csemete” szintén a kerteskői ménesbe került, éppen apja közelébe, a szomszédos boxba. Azt mesélik, hogy Imperiál versenyló korában rendkívül akaratos volt. nagyon elkényeztették. Valamelyest ugyan változott a természete, de még mindig az, „aki” volt. Mintha érezné, és tudná, hogy ő kivételes ló. Sokat, alszik, naponta legalább 7 órát. Jóétvágyú, szeret sétálni. nyereg csak néha napján kerül rá, s ha havat lát, majd megbolondul jókedvében. Évente egymillió hasznot hoz a ménesnek. A párválasztáshoz természetesen semmi köze, ezt a ménes vezetői döntik el. De azt meg kell adni, hogy „háreme” csupa-csupa szép és nagyszerű ló. Neve védett. A magyar pályákon soha többé nem futhat Imperiál névvel ló. P. S. alkotótábor, amely hatodszor fogadott már vendégművészeket. 49—49 csoport utazik. Romániát 24 csoport keresi föl, Bulgáriába — 18 csoporttatokra és fesztiválokra, jelentősebb kiállításokra, zenei eseményekre. A kötélverő Áz öcsődi templom árnyéka késő délután ráesik a házra. A kapu mellett tenyérnyi kirakat. Az üveg alatt kötél ilyen, kötél olyan, fonva műanyagból, kenderből. A cégtáblán: Roskó Károly kötélverő. Kötélveró... Nagy bajuszú, ízes beszédű képviselője lehet egy kihaló kézműves mesterségnek. Az üvegezett verandán középkorú férfi fogad orkándzsekiben, orkán tányérsapkában. A nagy bajusz, ízes beszéd — kipipálva. Kötél verés ; Nagy kalapáccsal, esetleg fából. A kötél fonatait minden bizonynyal ezzel verik keménnyé, egybesodródóvá, kibogozha- tatlanná. A műhelyben kerekek. áttételek, de a szív egy négyszögletes falap, melyből négy horog kampósodik elő. Négy szál vékony zsineg pörög a horgok végén. A mester a kezével és a négy- vájatú eresztőfával egyengeti házasságukat. Aztán a megvastagodott zsinegből is beakaszt négvet. ezek is teke- rednek. sodródnak, s már kötélvastagságúvá tekintélyesednek. A verés — kipipálva. — Halljunk valamit mesterségről. — Apám. nagyapám is kötélverő volt. Hogy milyen a szakma? Apám felnevelt négy gyereket, maradt utána egy szoba konyha és egy hold föld. De nagyapám se hagyott hátra többet. Hát ilyen. — Én katonatiszt voltam aztán leszereltem. Először az öcsödi ktsz-be jelentkeztem kötélverőnek. Nem tudtak velem mit kezdeni, öthatvanas órabérért dolgoztam. Egy kezdő segédmunkás is többet kapott. Így váltottam ki az ipart. — Mert a kötél kell. Olyan, mint a levegő. Ha van — természetes, de ha nincs ... Évente négy-öt ember is jön, akiben kárt tett a jószág, vagy szerencsétlenné tette a leomló rakomány. Ök tudják, mit ér a jó kötéL Ahogy alaposabban szemügyre veszek egy-egy tenyérbe kívánkozó, erős biztonságot kínáló kötelet, melyet számtalan fonatból ped- rett végletes rendbe készítője. az forog a fejemben, hogy bizony ez a mesterség ilyen fokon már művészet. Iparművészet. — Kiállításon is , voltam Szolnokon. Ipari kiállításon. Megdicsértek. A falakon nyolcas alakban összetekert kész kötélkollekciók az első pillantásra vég nélkül tekerednek szinte egymásban folytatódva. Gúzsba kötik a tekintetet. — Nincs segítség? — Volt itt egy segédféle, de — felakasztotta magát. — Kihal a szakma? ■— Nem tudom, hetvenkettőben két tanulót tartottak nyilván az országban kisiparosnál.-r Megismeri a kötelet, amit készít? — Behunyt szemmel. Számtalanszor tettek elém többfélét más megyében, vagy a Dunántúlon, hogy válasszam ki a magamét. Egy arasz-, nyi darabból is ráismertem. — Mi most a kötélgyártás ban a sláger? — A műanyag, csakis a műanyag. A perion a legerősebb, de a legdrágább is. Érdekes, hogy a falusiaknak a kenderkötélhez van inkább bizalmuk. Azt viszik.' Nem egyszer hoznak elszakadt dirib-darabot, csináljam újjá. Megteszem. — Mit bír el egy kötél? — Harminc mázsát mindenképp. Ennyi erőt fejt ki egy jól megtermett megvadult bika és azt is meg kell tartani. — Bírják a régi gépek? — A nagy kereket, amit ötéves koromban én tekertem. már villany hajtja. Golyóscsapágyon forog most már minden. De azért számba vette a felszerelést a szolnoki Damjanich múzeum. Ha abbahagyom a szakmát, számot tartanak rá. Palágyi Béla
