Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-08 / 210. szám

1974. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP SZOMSZÉ”OLÁS SZÉKESFEBÉRVÁROTT ki EZEREVES VÁROS GONDJAI Országgyűlési képviselőink, tapasztalatcsere úton Hogyan épülnek a városok megyénk határain túl, mi­lyenek az új lakótelepek, milyen gondokkal küszködnek máshol? A Szolnok megyei országgyűlési képviselő csoport úgy határozott, tapasztalatokat gyűjt más megyében, és ha­zatérve összehasonlítást végez. A másutt jól bevált kezde­ményezéseket, ötleteket, amelyeket nálunk is hasznosítani lehet, továbbadják. Három megyét választottak: Fejért. Bé­kést és Hevest. Az elmúlt héten a képviselő csoport három tagja: Szurgyi Istvánné, Krasznai Károlyné és Gócza Jó­zsef Székesfehérvárra utazott, ahová velük tartott az új­ságíró is. Az ezeréves városban Menyhárt Gyula, a Székes- fehérvári Tanács elnökhelyettese kalauzolta vendégeit. A város legmagasabb pont­ja az öreghegy. Magas? Mindössze néhány méter. Csúcsán három égbenyúló karral a millenniumi emlék­mű. Fentről belátni azt a ha­talmas katlant, amelybe a város épült. Mélyen, több mint száz méterrel a tenger­szint alatt, nádas, mocsaras talajra. Székesfehérvár na­gyobb. mint Szolnok, közel 90 ezren lakják. Szürke város. Az öreghegy tetejéről ez volt az első be­nyomásunk. Később az okát is megtudtuk, miért olvad­nak bele a szürke esőfelhő­be Fehérvár új emeletes to­ronyházai. Középkori belváros A belváros közepén ba­rokkházak, a romkert. kirá­lyi bazilika romjai, a püspö­ki palota, a gótikus kápolna, a klasszicizáló stílusú épüle­tek — a középkori város, a múlt hangulatát őrzik. A történelmi városrészt restau­rálták, megőrizték, újjávará­zsolták szépségét. 1960 körül, mikor ez a falusias mezőgazdasági város fejlődésnek indult, vezetői sokat töprengtek, hol épít­senek. Szűz területen vagy a történelmi városrészt övező régi vályogházak helyén. Mo­csár, nád karolta a várost, ha csak arra, terjeszkednek, százmilliókat emésztett vol­na fel az ingoványos terület feltöltése. De főbb érv is e megoldás ellen szólt. Köz­művei 50—60 évesek voltak, egyszerre kezdtek tönkre­menni. Akkor vezették be a földgázt, a vezetékeket ki kellett cserélni. Ha már túr­ni. fúrni kell. ésszerűnek lát­szott a vályogházakat is rom­ba dönteni. Az új városkép kialakítása is emellett szólt. Lakáscentrikus építkezés A megoldás: egészséges kompromisszum. Szanáltak és mocsarat töltöttek. Fele-fele arányban, A két új lakóte­lep építéséhez így tudtak hozzákezdeni. Három és fél méteres töltést kellett emel­ni. hogy a föld elbírja a há­zakat. Több mint 52 millió forintba került, hasonlóan, mint Szolnokon a Kisgyep feltöltése, ahol a 6200 laká­sos Széchenyi lakótelep épül. A közművesítés az idén és jövőre még újabb 50 millió forintot emészt fel. Szolno­kon 197Ü—'75 között más a szanálás és az új területen történő építés aránya, mint Fehérvárott. Régi épületek százait kellett lebontani. Nemcsak a lakótelepek, Ira­nern a 4-es út rekonstrukci­ója. az áruházi hálózat ki­alakítása, busz-pályaudvar, az óvodák, iskolák építése is indokolttá tette a nagymére­tű szanálást. A következő öt évben azonban sokkal kiegyensú­lyozottabb lesz a lakásépítés a városban: hogy az új lakó­telep felépülhessen, mind­össze száz lakást kell lebon­tani. Ez a példa is bizonyítja Székesfehérvár fejlesztési koncepciója egészen más, mint Szolnoké. Kifejezetten lakáscentrikus. Az első ősz- szefüggő lakótelep a mocsa­ras talajon épült. Ott van a város egyetlen zöld területe. Három kilométer hosszan ékelődik be a házak közé. Ebben a zöld övezetben ka­pott helyet a parkerdő, a strand, a sportkombinát. ' a vidámpark, az impozáns if­júsági ház. A park a hatvanas évek­ben épült. Azóta sem volt pénze a tanácsnak másikra. Minden fillért lakásra köl­töttek. Még a kapcsolódó kommunális intézmények helyett is lakásokat építet­tek. Nem volt más választá-, suk. Parketta és tapéta nélkül Az országos átlagnál drá­gábban építkeznek. Nincs házgyáruk, a szállítás költ­séges. A szanálás, a feltöl­tés is drágítja az építkezést. A puha talaj miatt a ma­gas betonalapozás minden épületnél 30 ezer forint plusz költséget jelent. (Ennek a kényszermegoldásnak egyet­len* előnye, hogy ebben a bi­zonyos betonalapban gará­zsokat alakíthatnak ki.) Egy 54 négyzetméteres lakás 440 ezer fot-:-‘t>a került. Kény­telenek voltak „lefaragni”, amit csak lehetett. Drága a színezés. Ezért szürkék a házak az új lakótelepeken. A lakásokat tapéta, parket­ta. erkély nélkül építik. így áprilisig ki kell utalni, hogy a bérlő, vagy tulajdonos nyá­ron tapétáztasson. parkettáz­tasson — a saját pénzén. Ezen az áron tudnak 1975-ig az t milliárd 762 millió fo­rintból 4700 tanácsi lakást építeni. A többit — majd­nem négyezret — a fehérvá­riak saját erőből építik. Ha összehasonlítjuk a szá­mokat a szolnokival, az el­térés nem nagv. igaz. kb, 2800-zal kevesebb lakás énül m°ffueszékh“lvünkön. de közel 30 ezerrel kevesebben is vagyunk. Szolnokon vi­szont sokkal kisebb a taná­csi lakások aránya, mint Székesfehérvárott. Az új otthonoknak több. mint felét a szolnokiak saiát erőből épí­tik. S van még egy szem­betűnő különbség. Szolno­kon a lakóteleppel párhuza­mosan épülnek a kapcsolódó intézmények, házakat övező parkok, játszóterek. Tehát lényegesen többet fordítunk a kommunális ellátásra. En­nek ellenére 1973 végén száz lakásra 349 fehérvári lakos jutott, míg Szolnokon száz lakásban 314-en éltek. A rea­litás kedvéért azonban meg kell jegyezni, hogy Szolno­kon több az egy-, másfél- szobás lakás. Az átlagterü­let 50 négyzetméter alatt van, míg Székesfehérváron 54 négyzetméter. Az igénylők száma Az 1971 óta tartó nagy­szabású lakásépítési kam­pány mégsem csökkentette a lakásigénylők számát, öt- ezerhatszázan vannak és számítások szerint még töb­ben lesznek. Miért? Székesfehérvárra évente ezer, ezerkétszázan húzód­nak be a környékbeli fal­vakból, és ott is sokkal több az újszülött, mint néhány éve. Történelmi városrész körül épülő új lakótelepnek csak a feig készült el. to­vább kell szanálni. hogy újabb hétezer lakást felépít­hessenek. Annyit minden­esetre elértek, hogy nem kell 6—7 évet várni a lakás­ra, mint régen, a várakozás 1—2 évre zsugorodott. Szolnokon az OTP- és a MÉSZÖV-lakásokra kell ennyit várni. Alaposan pró­bára teszi azonban a szol­nokiak türelmét, amíg egy tanácsi bér-, vagy tanácsi értékesítésű lakás kulcsát megkapják. Gyorsabb megoldást talál­tak Székesfehérvárott a nagy- családosok lakásgondjaira is. Százharmincöt sokgyermekes famíliának nincs megfelelő lakása, de 1975-ig valameny- nyien új otthont kapnak. Szolnokon a kétszázöt nasv- családnak 1976-ig kell Várni az új Takásra. A következő öt évben már új elképzelések alapján épí­tik tovább Székesfehérvárt. Lényegesen mérsékelni fog­ják a lakásépítés ütemét. Sokkal többet áldoznak a kommunális beruházásokra. Hiszen az emberek nemcsak a négy fal kozott, élik az életüket. A következő tapasztalat- csere Békéscsabán, majd Egerben lesz. A képviselők útját továbbra is figyelem­mel kísérjük, s a látottakról, hallottakról olvasóinknak be­számolunk. Kovács Katalin BACK MÁRTON' ÉS VASS JÓZSEFNÉ KITÜNTETÉSE Tegnap délelőtt ünnepé­lyes keretek közt adta át Hegedűs Lajos, a Szol­nok megyei Tanács el­nöke két pedagógusnak nyugdíjba vonulásuk al­kalmából a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Ta­nácsa megbízásából a Munka Érdemrend arany, illetve bronz fokozatát. Az átadási ünnepségen jelen volt Tóth Tibor, ä megyei tanács vb mű­velődésügyi osztályveze­tője. Hack Márton, a szolno­ki Verseghy Ferenc Gim­názium volt igazgatója harmincöt évi munkás­sága elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatát. Vass Józsefné. a szolnoki Újvárosi Álta­lános' Iskola volt igaz­gatója harminchat évi munkássága elimerése- ként a Munka Érdem­rend bronz fokozatát kapta. Gyorsabb az építés Műmyag szőnyegen a betonút Lápvidéken, az ingová­nyos talaj, a süppedékenv tőzeg kicserélése nélkül, az eddigi mély alapozás mellőzésével készült, ei Szig- liget közelében a 71-es szá­mú útvonal egy új. csaknem 4 kilométeres szakasza. Az alapozást műanvag szőnyeg használatával helyettesítet­ték. A Veszprém megyei köz­úti igazgatóság az észak- Balaton-parti útvonal szig­ligeti szakaszának felújítá­sán és korrekcióján az ország­ban elsőként alkalmazta a francia Bidim technológiát. A hagyományos módszerrel ilyen terepen 2—3 méter mélységig ki kell emelni a talajt. A 10 méter széles mű­anyag szőnyeg viszont kitű­nően zár és megakadályozza a kavics és tőzeg keveredé­sét útiét állja a süllyedés­nek: az útépítés gyorsasága lényegesen fokozódik, a egy­úttal csökken a beruházási költség. Tiszavidék-fej'lesztési tudományos napok, Karcag, Kisújszállás, 1974. szeptember 11—12—13. Tudós vendégeink Dr. Fekete István c. egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Tiszavidék Mezőgazdaságfejlesztési Iroda igazgatóhelyettese 1919. április 7-én Duna­pataj községben született. 1947-1951-ig az Agrártu­dományi Egyetemet végez­te. Közvetlenül egyetemi ta­nulmányainak befejezése után kezdett el az öntözéses gaz­dálkodással foglalkozni. 1951- től 1959-ig a Duna—Tisza—■ közi Öntöző Vállalat, illetve jogutód vállalatainál dolgo­zott. 1959. júniusában az Alsó- dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság kunszer, tmiklósi szakasz­mérnökségének vezetője, maid 1960. március 1. — 1966. június 30-ig az általa megszervezett Bács-Kiskun megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága vízépítési terve­ző csoportjának vezetője volt. 1966-tól a MÉM Tisza­vidék Mezőgazdaságfejlesz­tési Iroda osztályvezetője, illetve igazgatóhelvetteae. 1964-ben „A lucerna eső­szerű öntözése homokon” c. disszertációval a mezőigazda­sági tudományok kandidá­tusa. 1972-ben pedig „A mezőgazdaság- és öntözés­fejlesztés összefüggései” c. disszertáció megvédése után a mezőgazdasági tudományok doktora lett. 1971-ben. a MTA elnöksége — megosztva — „Az öntözés és tervezés terén végzett kö­zel két évtizedes munkáért, különös tekintettel az egvik legnagyobb . mezőgazdasági beruházásának: a kiskörei vízlépcső és öntözőrendsze­rei mezőgazdasági hasznosí­tási rendszerének tudomá­nyos megalapozása és gya­korlati kivitelezéséért” az Akadémiai díj T. fokozatá­ban részesítette. 1951 óta 143 tanulmánya, szakcikke — s közte hat tankönyve és öt kézikönyve jelent meg. 1969 óla a FA<p Magvar Nemzeti Bizottság vízgazdál­kodási szakm°gbízottia, a FAO UNDP „Öntözés a Ti­sza folyó völgyében” tárgyú program igazgatója. Ugyan­csak 1971 óta a FAO/UNDP program konzultatív tanácsá­nak titkára. A felszín alatti csővezetékes és a csőkutas öntözés egyik megindítója. 1960 óta a Magyar Tudo­mányos Akadémia agrártu­dományok osztálya keretében létrehozott „Mezőgazdasági üzemi vízgazdálkodási bi­zottság” tagja. 1965—1973 kö­zött titkára volt. 1974-ben tagja lett az MTA vízgaz­dálkodástudományi bizottság mezőgazdasági albizottságé­nak. A szarvasi Öntözési Ku­tató Intézet, valamint Hal­kísérleti Állomás tudomá­nyos tanácsának tagja. Az öntözéssel foglalkozó OMFP koncepciót készítő bizott­ság tagja, a jelenlegi Ti­sza II. OMFB-koncepciót készítő bizottság tit­kára. A budapesti Építőipari Műszaki Egyetem szakmér­nöki tagozatán „Szántóföldi és kertészeti növények ön­tözése”, valamint az „Öntö­zőrendszerek mezőgazdasági tervezése” c. tantárgyak elő­adója. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1971. július 9-én a Kertészeti Egyetemen a „Vízgazdálko­dás” c. tárgy oktatására c. egyetemi tanárrá nevezte ki. A kunszentmártoni vízmű társulat 1974-ben 21 kilométer vízhálózat építését tervezte. A folyamatban levő földmunkálatokat a szolnoki Víz- és Csatornamű• Vállalat v.égzl. további munkákat pedig a helyi nagyközségi tanács költségvetési üzeme. A beru­házás 8 millió forintba ker&L Dr. Szabolcs István, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete igazgatója, egyetemi tanár talános és talájkémiai kér­déseiben, valamint a szikes talajok keletkezésének tu­lajdonságainak és hasznosí­tása módjainak kérdéseiben. 1968-ban egyetemi tanári címet kapott az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetemen. Több nemzetközi konferen­cián és kongresszuson veit részt a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából. Közel 250 szakcikke jelent meg külföldi és hazai szak- folyóiratokban, valamint négy könyve. A „Genetikus üzemi tnlajtérképezés mód­szertana” című — általa szerkesztett — könyv a ha­zai üzemi tala j térképezés, valamint talajtani és trágyá- zástani szaktanácsadás alap­vető, kézikönyve. Munkatár­saival együtt kidolgozta az öntözés hazai talajokra gya­korolt hatásának jellemzési és előrejelzési módszerét. A szikes talajokkal kapcsolatos vizsgálatok során kidoL Ya a csökkentett adagú sava­nyúan ható javítóanyagokkal történő korszerű és gazda­ságos szikjavítási módszer alapjait, nyelvnek továbbfej­lesztése és sikeres alkalma­zása ma számos hazai intéz­ményben folvik. A Hollandiában székelő Nemzetközi Talajtani To­vábbképző Intézet tudomá­nyos tanácsának és a Pisá­ban megjelenő „Agroehimi­ca” c. nemzetközi folvóirat szerkesztőbizottsági tagja. Elnöke a Magvar Talajtani Társaságnak. továbbá az Akadémia Talajtani Bizott­ságában, a Nemzetközi Ta­lajtani Társaság magyar nemzeti bizottságának el­nöke. 1924-ben született Túrke- vén. lskotáit Kisújszálláson, majd Mezőtúron végezte. 1941-ben érettségizett és be­iratkozott a Debreceni Tu­dományegyetemre, amelyet a közbejött háborús esemé­nyek miatt 1947-ben feje­zett be. 1949-ig a Debreceni Tudo­mányegyetemen tanársegéd­ként működött, majd 1949 őszén ösztöndíjjal a Szovjet­unióban, a moszkvai Tyimir- jazev Akadémián végzett aspirantúrát és 1953-ban kandidátusi fokozatot nyert. Hazaiövet.ele után a szarva­si öntözési és Talajjaví+5s! Kutató Intézet igazgatóhe­lyettese. 1954-ben az MTA Talajtani és Agrokémia: Kutató Intézetének igazgató- helyettese. 1959-ben nevezték ki ugyanezen intézet igaz­gatójának. Több éven keresztül foly­tatott kutató munkásságot a genetikus talajosztály ozás és térképezés kérdéseiben, a talaj termékenységének ál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents