Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-08 / 210. szám
1974. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP’ 3 Mozgalmas a határ Késik az ősziek betakarítása Teljes üzem a mezőgazdaságban. Nyújtott műszakban dolgoznak, szántanak, silóznak, készítik, a magágyat mindenfelé. Itt-ott még gyommal benőtt tarlók maradványait is látni a határban. Elhúzódik az őszi be- takarftásű növények érése. Izgalomra azonban még nincs ok. Az alábbiakban helyzetképet adunk néhány gazdaságból. f Kuncsorba A kuncsorbai Kossuth termelőszövetkezetben Oláh György elnökkel indultunk a közös határszemlére. Elmondta, kiesi a gazdaság, csak 780 hektár az összterület. Szépen fejlődik a siló- kukorica, amiből 30 hektárt kell betakarítani. A szemek „tejes” állapotban vannak és ha az időjárás nem szól közbe, négy nap alatt befejezik a betakarítását. A kukoricából is jók a terméskilátások, remény van rá, hogy még kézi szedéssel is sikerül időben fedél alá vinni, a szövetkezet fennállása óta legnagyobbnak ígérkező termést. Elhúzódik a cukorrépa betakarítása is, amit 35 hektáron termeszt a szoveme- zel. A kender betakarítása 58 hektáron “ már megkezdődött, a munkák előrehaladásából ítélve 5—6 nap alatt be is fejeződik. A kender állománya egyöntetű hosszú, amiből hektáronként 76 mázsa korótermés várható. Nem a legjobban állnak az őszi talajmunkák. Eddig a tarlóterületnek csak 50 százalékát munkálták meg. Ennek oka, hogy a gazdaságban sok az elöregedett gép, ami miatt gyakori a meghibásodás. Az őszi növények vetése megkezdődött. T űrke ve A túrkevei Búzakalász Termelőszövetkezetben Tóth Dénes föagronómussal jártuk a határt. Már három napja, hogy a silózást megkezdték és eddig 65 vagonnal takarítottak be a 156 hektárról. A kukoricák szépek, fejlettek, érése azonban október végére, november elejére várható. A rizs aratását is a szokásostól eltérően csak október elején lehet megkezdeni, amit 340 hektáron termel a szövetkezet. Ez a késés a napfényben szegény, hideg idő miatt van, ami nem kedvezett a rizs fejlődésének. A cukorrépa szedését megkezdték, amiből hektáronként 400 mázsa termésátlagra számítanak. A munkákat 20-ára szeretnék befejezni, mivel a répát a búr za előveteményeként termesztik és még a talajművelést és a vetést is el kell végezni a rossz idő beállta előtt. Szórják a műtrágyát,' az istállótrágyát. A szerves- trágyázást eddig 110 hektáron végezték el, a műtrágyázást pedig 900 hektáron. A repcét is vetik. Kisújszállás A kisújszállási Kiskun Termelőszövetkezetben is többhetes a lemaradás. Szilágyi Lajos főagronómus a határszemle alkalmával elmondta, hogy bár mindent megtesznek e hátrány ledolgozására. időeltolódásra a továbbiakban is számítani kell. Nagyon fontos volna, hogy a szeptemberi időjárás kedvező legyen, mert az ezer hektár rizs jó része még csak most van virágzásban. A kukorica törését a múlt évben már szeptember 10- én megkezdték a gazdaságban, most azonban jó, ha 20-án meg tudják kezdeni. Bér hosszú tenyészidejű kukoricafajtát a több évi tapasztalatok alapján nem termeszt a szövetkezet, mégis a kedvezőtlen idő miatt számítani kell ket-három hetes késésre. A lucerna negyedik növedékének betakarítását szeptember 10- én kezdik, amiből lucerna- lisztet és szénát készítenek. Húsz hektárról már a magnak való lucernát is betakarították, cséplése most folyik. További 140 hektár maglucernának a betakarítását pedig' szeptember 15- én kezdik meg. Kenderes Mozgalmas volt a határ a kenderesi November 7. Termelőszövetkezetben is. Jártak a silózógépek, szórták a műtrágyát. Kukoricából nem rosszak a terméskilátások. A vegyszerrel kezelt területeken meg lesz az 50—55 mázsa is, de a részes művelésben is számítani lehet a 45 mázsás hektáronkénti termésátlagot. A rizsnél viszont nem ilyen jók a kilátások. A vegyszeres gyomirtás nem a legjobban sikerült és az idő sem kedvez érésének. A rizs nagy része még most van virágzásban. A héki rendszerben termesztett cukorrépa szedését a tervek alapján szeptember 10-én kezdik meg, két szekszárdi és egy Kleine típusú gépsorral. i — B. Z. — A tiszafüredi példa HOGY MEGÉRTSÜK mire példa a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyáregységeben folyó számítás- technikai munka; ahhoz előbb magáról a gyáregységről kell szólnunk »néhány szót. Az üzemet lűü^-ben hozták létre, a volt gépállomás helyén. A _nagyüzemi gyártásra jórészt alkalmatlan körülményeket, rövid időn belül meg kellett változtatni, új, modern gyártó- csarnokokat építettek — ezeket épp ebben a hónapban fogják hivatalosan átadni. A budapesti anyavallalat, lévén a gyár új, szinte korlátlanul fejleszthető üzem, úgy döntött, hogy számítástechnikai tevékenységének első lépéseit is itt teszi meg. Mindezt elsősorban az indokolta, hogy egy már kialakult, szinte megcsontosodott vállalati rendszert sokkal nehezebb megváltoztatni, mint egy új üzemben egy teljesen újat megteremteni. Ez a számítástechnikai szervezés egyben a Kohó- és Gépipari Minisztérium egyik munkaszervezése, s a Hajó- és Darugyáron belül is az első kísérlet a számítógépek rendszerszemléletű alkalmazására. Az üzembe egy kis kapacitású, Cellatron típusú számítógépet telepítettek. Ez a kisgép azonban, jól megválasztott perifériális egységeivel együtt, számos feladat megoldására alkalmas. (Egyben példa arra is, hogy, különösen az első lépéseknél, nem kell feltétlenül a sokkal nagyobb felkészültséget, és anyagi befektetést igénylő nagy számítógépekben gondolkodni.) Ma még a vállalatok zöme a számítástechnikát elsősorban a számvitel gépesítésére használja. Ez közel sem jelenti azt, hogy más területen nem lehet legalább olyan hasznosan alkalmazni, de a számvitel gépesítésének már vannak hagyományai, ez az a terület, melyben a különböző vállalatok rendszerei alig térnek el egymástól. A tiszafürediek, a megszokottal szemben, a termelésirányítási és elszámolási rendszer gépesítésével kezdték a munkát. Hogy ez nem veletlen, hanem átgondolt koncepció végrehajtása, azt az is bizonyítja, hogy egy ilyen rendszer megszervezése az, amely a termelést a leghatékonyabban tudja segíteni. Mert míg a számvitel gépesítése jórészt csak a nagymennyisegű manuális munkától mentesít, addig a termelésirányítás és elszámolás rendszere egyben a gyártás racionálisabb szervezését is feltételezi es egyben igényli' is. TISZAFÜREDEN az anya- gyar részere félkész termékeket gyártanak, elsősorban a darugyárnak gépészeti alkatrészeket, acélszerkezeti egységeket. A számítógépes feldolgozáshoz minden ilyen alkatrészről gyártási törzslapot készítettek. Egy-egy lap tartalmazza a termék anyag-, idő- és költségigényét. Ezek a számítógép úgynevezett „bemenő” adatai, ebből, a kidolgozott program szerint, a gép szállítási tervet készít. Ez a terv megadja, hogy egy-egy gyártmányhoz milyen alkatrészből hányat kell készíteni, meghatározza a gyártási költséget, s így azt is, milyen az anyagszükséglet, mennyi kereskedelmi áru illetve nyersanyag kell a gyártáshoz. Ha „megmondják” a gépnek, hogy egy-egy gyártmányból mennyit kell előállítani, a gép úgynevezett kapacitásmérleget készít, vagyis megvizsgálja, hogy az egyes munkahelyeken e gyártmányok előállítása milyen leterhelést okoz. A számítógéptől megkapott táblázatokról már az is leolvasható, hogy egy-egy szerszámgép, egy-egy brigád munkaideje mennyire van kihasználva. látható, hogy nem kell-e hiúnkat átcsoportosítani. Mindez azonban piég csak egymástól függetlenül vizsgálja a munkahelyeket, Nem adja meg az optimális kihasználást, hiszen nem veszi figyelembe például a gyártási sorrendet. Ezért a következő lépésben szükség van egy hálótervre, amely — szintén a számítógép segítségével — meghatározza az egyes munkahelyek között a műveleti sorrendet, vagyis az optimális munkaidő és munkaerő kihasználást,' az adott feltételek mellett. Hogy a számítástechnika alkalmazása nem csak elméletileg igényli az átgondoltabb munkaszervezést, azt Tiszafüreden az ott dolgozók a saját bőrükön érzik. (Éppen ez a rendszer igényelte, hogy új szervezeti felépítést kellett ■ létrehozni.) A TERMELÉSIRÁNYÍTÁSI és elszámolási rendszer kidolgozása csak pz első lépés az adatfeldolgozásban. A következő ütemben áttérnek a gépi bérszámfejtésre és anyagkönyvelésre is. A rendszer kidolgozásában egy szervező- intezet, a KGM 1SZI is részt vesz, amelynek már nagy gyakorlata van a gépi adat- feldolgozó rendszerek tervezéseben. A korábban kidolgozott rendszerektől a tiszafüredi azonban mégis valamelyest eltérő. Ilyen komplex, a gyártási folyamat anyag-, gép- és munkaigényét is figyelembe vevő rendszer ma még az egész országban nagyon kevés működik. A tiszafüredi minatszerve- zés most még csak kísérleti stádiumban van, körülbelül egy év múlva működik majd üzemszerűen. Ha a hozzáfűzött jogos reményeket beváltja, akkor — e kísérlet és példa alapján — a Hajó- és Darugyár valamennyi üzemében ehhez hasonló gépi adatfeldolgozási rendszerre térnek át. T. P. I,ehet, hogy másutt furcsa lenne ha azt mondaná párt- csoportjának a bizalmi: holnapután délben. Pesten tartjuk az értekezletet. Furcsa lenne azoknak, akik gyárban, üzemben, vagy hivatalban dolgoznak. Csakhogy a szó- banforgó pártcsoport munkahelye az egész ország, lévén vasutasok és ott is ..utazó személyzet”. Annus Mihály a vasútüzemi pártbizottság titkára néhány adattal szolgál: Szolnokon a vasútüzemi pártbizottsághoz 8 párt- alapszervezet 382 tagja tartozik. Közülük egyik, a forgalom 2-es alapszervezet, 27 taggal. 5 pártcsoporttal. Havonta £80 óra Mit jelent az, hogy utazó személyzet? A forgalom 2-es alapszervezet minden egyes tagja vonatvezető, jegyvizsgáló, vagy fékező. Havonta kötelezően 280 órát dolgoznak. Aki „forda” szolgálatban van, az tudja, hogy melyik vonattal jön, és melyikkel megy, de aki a vezénylethez tartozik, annak fogalma sincs arról, ha elindul, mikor ér ismét haza. mert lehet, hogy egy vonattal elAbonyi Ferenc megy Hatvanba és onnét tovább küldik (vezénylik) egy másik szerelvénnyel az ország más vidékéibe. Egyszóval nehezek a munkakörülményeik. Ráadásul az „utazóknak” minden évben ellenőrző vizsgát kell tennie (ismerik-e a legújabb utasításokat stb.), ezért havonta egy napra be kell ül- niök a tanterembe. Ügy mondják, elsősorban 1 ezek az okai annak, hogy nincs utánpótlása a szakmának. Ilyen körülmények között, milyen a pártélet? — A forda szolgálat I évre előre elkészül, tehát az emberek tudják, hogy például a következő hónapban milyen lesz a beosztásúit, mikor, hová mennek. Akik a vezényleten vannak,, azok megpróbálnak szolgálatmentességet kérni arra az időre, vagy elcserélni a szolgálatot — mondja Abonvi Ferenc vonatvezető, az alapszervezet titkára. Nagy József oktató tiszt — szintén tagja az alapszervezet vezetőségének — közbeszól: — Sajnos ez a csere nem mindig sikerül. Általában tizenkilencen—húszán vagyunk egy-egy taggyűlésen. — Évek óta minden hónap utolsó csütörtökén tartjuk a taggyűlésünket, az ember már előre tud készülni rá. Most legutóbb például az ifjúsági törvény végrehajtásáról volt szó — folytatja megkezdett gondolatmenetét A bony i Ferenc. Megbeszélés a vonaton Az e témákról szóló beszámolók koránt sem váltanak ki olyan érdeklődést. vir tát, mint például a munkaNagy József versennyel, a pártmegbíza- tások teljesítésével foglalkozó napirendek. Ez bizonyos fokig érthető is: az ő munkaterületükön nem dolgozik KISZ-korosztályhoz tartozó fiatalember. Egyre nehezebb lesz a szolgálat, mert nincs elég ember, a fiatalok más pályákra mennek, ezért nekik kell többet és még töb- 'bet vállalniuk a szolgálatból. Elmondták. / hogy a bizalmiakkal a rendszeres havi értekezletek helyett is legtöbbször „menetközben”. a vonaton beszélik meg a feladatokat. De volt. amikor Nagy ká tán a pihenő időt vagy énpen a havi továbbképzési nap szabad óráit használták fel erre. Kivárható-e mégis, hogy pártmegbízatásukat maradéktalanul teljesítsék? — Ne gondolja, hogy a pártmegbízatások teljesítésében elmaradunk más munkahelyek kommunistáitól, — szól az alapszervezet titkára. — Huszonhárom párttagunknak van konkrét feladata. Valamennyien szocialista brigádtagok vagyunk. A mi munkánknak is része van abban, hogy az állomás már többször teljesítette az élüzem szintet, hogy már kiváló vasúti csomópont is volt Szolnokon. Többen munkásőrök közülünk, dolgozunk az MHSZ-ben, elég sok társadalmi műnkét is vállalunk, tanulunk. Az elmúlt pártoktatási évben az államélet kérdéseit tanulmányoztuk, az idén a Világnézet és etika tanfolyamot rendezzük meg, és hárman mennek közülünk marxista középiskolába. És általában tőlünk kérnek előadókat a szakszervezeti tanfolyamokra. — Mindezt mikor? — Szakítunk rá időt — hangzik a válasz. Igen, a szabadidőből, a pihenés óráiból, pedig közöttük nem egynek beezüstözte már a haját az idő. — Gyakori, hogy az oktatási napon, amikor túl vagyunk a szakanyagon, megtartjuk a politikai oktatást is — mondja Nagy József. — Fontosnak tartjuk, hogy a párttagok tájékozottak legyenek, Sajnos, kevés a lehetőségünk a politikai továbbképzésre. Jól dolgoznak Sok mindén szóba kerül még — a tagdíjfizetéstől a pártépitésig. Tagdíjfizetés, Utazik a gazdasági felelős is. Kiadja a bélyegeket a bizalmiaknak, de az elszámoltatáshoz nem nagyon jut idő. Annus Mihály „A vezényleten van egy kazetta. abba teszik bele az elszámolást a bizalmiak és még soha nem volt probléma ebből. A tagdíjfizetéssel is rendben vagyunk. Kettő kivételével valamennyien az 1950-es évek elejétől vagyunk a párt tagjai.” Annus Mihály, a vasútüzemi pártbizottság titkára mondja: — A nehéz körülmények ellenére a 2-es alapszervezet jól dolgozik. A vasútnál valóban nekik a legnehezebb összeegyeztetni a szolgálatot, a pártmunkát és a családi életet. Varga Viktória ÉRDEMES VOLT MEGRENDEZNI Befejeződött az újítási felelősök tanfolyama t Jubileumi ünnepség a karcagi Dimitrov Tsz-ben Tegnap ünnepelte a karcagi Dimitrov Tsz fennállásának 25. évfordulóját. A jubileumi ünnepséget Ónodi Antal, a szövetkezet náttit- kára nyitotta meg. Ezután K. Tóth Ferenc tsz-elnök tekintette át a megtett utat. A tsz jogelődje 1949-ben negyven taggal alakult meg. A fejlődés rendkívül gyors volt, hiszen 1951-ben már 581 tag gazdálkodott 4038 holdon. 1959-ben öt kisebb tsz egyesüléséből alakult ki a mai Dimitrov tsz. Nagy utat tettek meg: például 1950-ben még csak 15 mázsa búzát termeltek holdanként, az idén pedig 35 mázsát hektáronként. Tegnap befejeződött a szak- szervezeti újítási felelősök egyhetes szolnoki tanfolyama. A találkozónak a tisza- ligeti KISÉ-tábor adott otthont. A megyéből 42 vállalattól ötvenhatan vettek részt a tanfolyamon. Délelőttönként előadásokat hallgattak, délután pedig közös konzultáción vettek részt. Az előadások anyagát a Szakszervezetek Megvei Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal vezető szakemberei állították össze, ^zó esett az újító mozgalom politikai támogatásáról, az újítások, találmányok gazdasági értékeléséről, az újítási mozgalom vállalati irányításáról. a találmányok jogvédelmi rendszeréről. A tanfolyam résztvevői megismerkedtek az új rendelettervezettel. amely magasabb jogbiztonságot nyújtva, kötelező minimális újítási díj mellett jobban ösztönzi a vállalatok dolgozóit. A konzultációkon szóba kerültek a vállalatok újítási problémái. Az újítási felelősök választ kaptak ezekre a problémákra. Tapasztalatokat cseréltek. megismerhették egymás ügyeit. A hallgatók elmondták. hogv különösen hasznos volt a megye szak- sze , ezeti vezetőivel való találkozás. mert közvetlen beszélgetés során kaptak tanácsokat. orvoslást gondjaikra. Ilyen tanfolvamot először rendeztek az országban. Sikere bizonyítja, hogy érdemes volt. Utazó alapszervezet
