Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-08 / 210. szám

1974. szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP’ 3 Mozgalmas a határ Késik az ősziek betakarítása Teljes üzem a mezőgazda­ságban. Nyújtott műszakban dolgoznak, szántanak, silóz­nak, készítik, a magágyat mindenfelé. Itt-ott még gyommal benőtt tarlók ma­radványait is látni a határ­ban. Elhúzódik az őszi be- takarftásű növények érése. Izgalomra azonban még nincs ok. Az alábbiakban helyzet­képet adunk néhány gazda­ságból. f Kuncsorba A kuncsorbai Kossuth ter­melőszövetkezetben Oláh György elnökkel indultunk a közös határszemlére. El­mondta, kiesi a gazdaság, csak 780 hektár az összterü­let. Szépen fejlődik a siló- kukorica, amiből 30 hektárt kell betakarítani. A szemek „tejes” állapotban vannak és ha az időjárás nem szól közbe, négy nap alatt befe­jezik a betakarítását. A ku­koricából is jók a terméski­látások, remény van rá, hogy még kézi szedéssel is sike­rül időben fedél alá vinni, a szövetkezet fennállása óta legnagyobbnak ígérkező ter­mést. Elhúzódik a cukorrépa betakarítása is, amit 35 hek­táron termeszt a szoveme- zel. A kender betakarítása 58 hektáron “ már megkezdő­dött, a munkák előrehala­dásából ítélve 5—6 nap alatt be is fejeződik. A ken­der állománya egyöntetű hosszú, amiből hektáron­ként 76 mázsa korótermés várható. Nem a legjobban állnak az őszi talajmunkák. Eddig a tarlóterületnek csak 50 százalékát munkálták meg. Ennek oka, hogy a gazda­ságban sok az elöregedett gép, ami miatt gyakori a meghibásodás. Az őszi nö­vények vetése megkezdődött. T űrke ve A túrkevei Búzakalász Termelőszövetkezetben Tóth Dénes föagronómussal jár­tuk a határt. Már három napja, hogy a silózást megkezdték és ed­dig 65 vagonnal takarítottak be a 156 hektárról. A kuko­ricák szépek, fejlettek, éré­se azonban október végére, november elejére várható. A rizs aratását is a szoká­sostól eltérően csak október elején lehet megkezdeni, amit 340 hektáron termel a szövetkezet. Ez a késés a napfényben szegény, hideg idő miatt van, ami nem kedvezett a rizs fejlődésé­nek. A cukorrépa szedését megkezdték, amiből hektá­ronként 400 mázsa termés­átlagra számítanak. A mun­kákat 20-ára szeretnék be­fejezni, mivel a répát a búr za előveteményeként ter­mesztik és még a talajmű­velést és a vetést is el kell végezni a rossz idő beállta előtt. Szórják a műtrágyát,' az istállótrágyát. A szerves- trágyázást eddig 110 hektá­ron végezték el, a műtrágyá­zást pedig 900 hektáron. A repcét is vetik. Kisújszállás A kisújszállási Kiskun Termelőszövetkezetben is többhetes a lemaradás. Szi­lágyi Lajos főagronómus a határszemle alkalmával el­mondta, hogy bár mindent megtesznek e hátrány ledol­gozására. időeltolódásra a továbbiakban is számítani kell. Nagyon fontos volna, hogy a szeptemberi időjárás kedvező legyen, mert az ezer hektár rizs jó része még csak most van virág­zásban. A kukorica törését a múlt évben már szeptember 10- én megkezdték a gazdaság­ban, most azonban jó, ha 20-án meg tudják kezdeni. Bér hosszú tenyészidejű ku­koricafajtát a több évi ta­pasztalatok alapján nem termeszt a szövetkezet, még­is a kedvezőtlen idő miatt számítani kell ket-három hetes késésre. A lucerna negyedik növedékének be­takarítását szeptember 10- én kezdik, amiből lucerna- lisztet és szénát készítenek. Húsz hektárról már a mag­nak való lucernát is beta­karították, cséplése most fo­lyik. További 140 hektár maglucernának a betakarí­tását pedig' szeptember 15- én kezdik meg. Kenderes Mozgalmas volt a határ a kenderesi November 7. Ter­melőszövetkezetben is. Jár­tak a silózógépek, szórták a műtrágyát. Kukoricából nem rosszak a terméskilátások. A vegyszerrel kezelt terüle­teken meg lesz az 50—55 mázsa is, de a részes műve­lésben is számítani lehet a 45 mázsás hektáronkénti termésátlagot. A rizsnél vi­szont nem ilyen jók a kilá­tások. A vegyszeres gyomir­tás nem a legjobban sike­rült és az idő sem kedvez érésének. A rizs nagy része még most van virágzásban. A héki rendszerben ter­mesztett cukorrépa szedését a tervek alapján szeptem­ber 10-én kezdik meg, két szekszárdi és egy Kleine tí­pusú gépsorral. i — B. Z. — A tiszafüredi példa HOGY MEGÉRTSÜK mire példa a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafüredi gyár­egységeben folyó számítás- technikai munka; ahhoz előbb magáról a gyáregység­ről kell szólnunk »néhány szót. Az üzemet lűü^-ben hozták létre, a volt gépállo­más helyén. A _nagyüzemi gyártásra jórészt alkalmat­lan körülményeket, rövid időn belül meg kellett vál­toztatni, új, modern gyártó- csarnokokat építettek — eze­ket épp ebben a hónapban fogják hivatalosan átadni. A budapesti anyavallalat, lévén a gyár új, szinte korlátlanul fejleszthető üzem, úgy dön­tött, hogy számítástechnikai tevékenységének első lépé­seit is itt teszi meg. Mindezt elsősorban az indokolta, hogy egy már kialakult, szinte megcsontosodott vállalati rendszert sokkal nehezebb megváltoztatni, mint egy új üzemben egy teljesen újat megteremteni. Ez a számítástechnikai szervezés egyben a Kohó- és Gépipari Minisztérium egyik munkaszervezése, s a Hajó- és Darugyáron belül is az első kísérlet a számítógépek rendszerszemléletű alkalma­zására. Az üzembe egy kis kapacitású, Cellatron típusú számítógépet telepítettek. Ez a kisgép azonban, jól meg­választott perifériális egysé­geivel együtt, számos feladat megoldására alkalmas. (Egy­ben példa arra is, hogy, kü­lönösen az első lépéseknél, nem kell feltétlenül a sok­kal nagyobb felkészültséget, és anyagi befektetést igény­lő nagy számítógépekben gondolkodni.) Ma még a vállalatok zö­me a számítástechnikát első­sorban a számvitel gépesíté­sére használja. Ez közel sem jelenti azt, hogy más te­rületen nem lehet legalább olyan hasznosan alkalmazni, de a számvitel gépesítésének már vannak hagyományai, ez az a terület, melyben a különböző vállalatok rend­szerei alig térnek el egymás­tól. A tiszafürediek, a meg­szokottal szemben, a terme­lésirányítási és elszámolási rendszer gépesítésével kezd­ték a munkát. Hogy ez nem veletlen, hanem átgondolt koncepció végrehajtása, azt az is bizonyítja, hogy egy ilyen rendszer megszervezé­se az, amely a termelést a leghatékonyabban tudja se­gíteni. Mert míg a számvitel gépesítése jórészt csak a nagymennyisegű manuális munkától mentesít, addig a termelésirányítás és elszá­molás rendszere egyben a gyártás racionálisabb szerve­zését is feltételezi es egy­ben igényli' is. TISZAFÜREDEN az anya- gyar részere félkész termé­keket gyártanak, elsősorban a darugyárnak gépészeti al­katrészeket, acélszerkezeti egységeket. A számítógépes feldolgozáshoz minden ilyen alkatrészről gyártási törzs­lapot készítettek. Egy-egy lap tartalmazza a termék anyag-, idő- és költségigé­nyét. Ezek a számítógép úgynevezett „bemenő” ada­tai, ebből, a kidolgozott program szerint, a gép szál­lítási tervet készít. Ez a terv megadja, hogy egy-egy gyártmányhoz milyen alkat­részből hányat kell készíte­ni, meghatározza a gyártási költséget, s így azt is, milyen az anyagszükséglet, mennyi kereskedelmi áru illetve nyersanyag kell a gyártás­hoz. Ha „megmondják” a gép­nek, hogy egy-egy gyárt­mányból mennyit kell elő­állítani, a gép úgynevezett kapacitásmérleget készít, vagyis megvizsgálja, hogy az egyes munkahelyeken e gyártmányok előállítása mi­lyen leterhelést okoz. A szá­mítógéptől megkapott táblá­zatokról már az is leolvasha­tó, hogy egy-egy szerszám­gép, egy-egy brigád munka­ideje mennyire van kihasz­nálva. látható, hogy nem kell-e hiúnkat átcsoportosíta­ni. Mindez azonban piég csak egymástól függetlenül vizs­gálja a munkahelyeket, Nem adja meg az optimális ki­használást, hiszen nem veszi figyelembe például a gyár­tási sorrendet. Ezért a követ­kező lépésben szükség van egy hálótervre, amely — szintén a számítógép segít­ségével — meghatározza az egyes munkahelyek között a műveleti sorrendet, vagyis az optimális munkaidő és munkaerő kihasználást,' az adott feltételek mellett. Hogy a számítástechnika alkalmazása nem csak elmé­letileg igényli az átgondol­tabb munkaszervezést, azt Tiszafüreden az ott dolgozók a saját bőrükön érzik. (Ép­pen ez a rendszer igényelte, hogy új szervezeti felépítést kellett ■ létrehozni.) A TERMELÉSIRÁNYÍTÁSI és elszámolási rendszer kidol­gozása csak pz első lépés az adatfeldolgozásban. A követ­kező ütemben áttérnek a gé­pi bérszámfejtésre és anyag­könyvelésre is. A rendszer kidolgozásában egy szervező- intezet, a KGM 1SZI is részt vesz, amelynek már nagy gyakorlata van a gépi adat- feldolgozó rendszerek terve­zéseben. A korábban kidolgozott rendszerektől a tiszafüredi azonban mégis valamelyest eltérő. Ilyen komplex, a gyártási folyamat anyag-, gép- és munkaigényét is fi­gyelembe vevő rendszer ma még az egész országban na­gyon kevés működik. A tiszafüredi minatszerve- zés most még csak kísérleti stádiumban van, körülbelül egy év múlva működik majd üzemszerűen. Ha a hozzáfű­zött jogos reményeket be­váltja, akkor — e kísérlet és példa alapján — a Hajó- és Darugyár valamennyi üze­mében ehhez hasonló gépi adatfeldolgozási rendszerre térnek át. T. P. I,ehet, hogy másutt furcsa lenne ha azt mondaná párt- csoportjának a bizalmi: hol­napután délben. Pesten tart­juk az értekezletet. Furcsa lenne azoknak, akik gyárban, üzemben, vagy hivatalban dolgoznak. Csakhogy a szó- banforgó pártcsoport munka­helye az egész ország, lévén vasutasok és ott is ..utazó személyzet”. Annus Mihály a vasútüzemi pártbizottság titkára néhány adattal szol­gál: Szolnokon a vasútüze­mi pártbizottsághoz 8 párt- alapszervezet 382 tagja tar­tozik. Közülük egyik, a for­galom 2-es alapszervezet, 27 taggal. 5 pártcsoporttal. Havonta £80 óra Mit jelent az, hogy utazó személyzet? A forgalom 2-es alapszervezet minden egyes tagja vonatvezető, jegyvizs­gáló, vagy fékező. Havonta kötelezően 280 órát dolgoz­nak. Aki „forda” szolgálat­ban van, az tudja, hogy me­lyik vonattal jön, és melyik­kel megy, de aki a vezény­lethez tartozik, annak fogal­ma sincs arról, ha elindul, mikor ér ismét haza. mert lehet, hogy egy vonattal el­Abonyi Ferenc megy Hatvanba és onnét to­vább küldik (vezénylik) egy másik szerelvénnyel az or­szág más vidékéibe. Egyszóval nehezek a munkakörülményeik. Ráadá­sul az „utazóknak” minden évben ellenőrző vizsgát kell tennie (ismerik-e a legújabb utasításokat stb.), ezért ha­vonta egy napra be kell ül- niök a tanterembe. Ügy mondják, elsősorban 1 ezek az okai annak, hogy nincs után­pótlása a szakmának. Ilyen körülmények között, milyen a pártélet? — A forda szolgálat I év­re előre elkészül, tehát az emberek tudják, hogy pél­dául a következő hónapban milyen lesz a beosztásúit, mikor, hová mennek. Akik a vezényleten vannak,, azok megpróbálnak szolgálatmen­tességet kérni arra az időre, vagy elcserélni a szolgálatot — mondja Abonvi Ferenc vonatvezető, az alapszervezet titkára. Nagy József oktató tiszt — szintén tagja az alapszer­vezet vezetőségének — köz­beszól: — Sajnos ez a cse­re nem mindig sikerül. Ál­talában tizenkilencen—hú­szán vagyunk egy-egy tag­gyűlésen. — Évek óta minden hó­nap utolsó csütörtökén tart­juk a taggyűlésünket, az em­ber már előre tud készülni rá. Most legutóbb például az ifjúsági törvény végrehajtá­sáról volt szó — folytatja megkezdett gondolatmenetét A bony i Ferenc. Megbeszélés a vonaton Az e témákról szóló be­számolók koránt sem válta­nak ki olyan érdeklődést. vir tát, mint például a munka­Nagy József versennyel, a pártmegbíza- tások teljesítésével foglalko­zó napirendek. Ez bizonyos fokig érthető is: az ő mun­katerületükön nem dolgozik KISZ-korosztályhoz tartozó fiatalember. Egyre nehezebb lesz a szolgálat, mert nincs elég ember, a fiatalok más pályákra mennek, ezért ne­kik kell többet és még töb- 'bet vállalniuk a szolgálatból. Elmondták. / hogy a bizal­miakkal a rendszeres havi értekezletek helyett is leg­többször „menetközben”. a vonaton beszélik meg a fel­adatokat. De volt. amikor Nagy ká tán a pihenő időt vagy énpen a havi tovább­képzési nap szabad óráit használták fel erre. Kivár­ható-e mégis, hogy pártmeg­bízatásukat maradéktalanul teljesítsék? — Ne gondolja, hogy a pártmegbízatások teljesítésé­ben elmaradunk más munka­helyek kommunistáitól, — szól az alapszervezet titkára. — Huszonhárom párttagunk­nak van konkrét feladata. Valamennyien szocialista brigádtagok vagyunk. A mi munkánknak is része van abban, hogy az állomás már többször teljesítette az él­üzem szintet, hogy már ki­váló vasúti csomópont is volt Szolnokon. Többen mun­kásőrök közülünk, dolgozunk az MHSZ-ben, elég sok tár­sadalmi műnkét is vállalunk, tanulunk. Az elmúlt pártok­tatási évben az államélet kérdéseit tanulmányoztuk, az idén a Világnézet és etika tanfolyamot rendezzük meg, és hárman mennek közü­lünk marxista középiskolába. És általában tőlünk kérnek előadókat a szakszervezeti tanfolyamokra. — Mindezt mikor? — Szakítunk rá időt — hangzik a válasz. Igen, a szabadidőből, a pi­henés óráiból, pedig közöttük nem egynek beezüstözte már a haját az idő. — Gyakori, hogy az okta­tási napon, amikor túl va­gyunk a szakanyagon, meg­tartjuk a politikai oktatást is — mondja Nagy József. — Fontosnak tartjuk, hogy a párttagok tájékozottak legye­nek, Sajnos, kevés a lehető­ségünk a politikai tovább­képzésre. Jól dolgoznak Sok mindén szóba kerül még — a tagdíjfizetéstől a pártépitésig. Tagdíjfizetés, Utazik a gazdasági felelős is. Kiadja a bélyegeket a bi­zalmiaknak, de az elszámol­tatáshoz nem nagyon jut idő. Annus Mihály „A vezényleten van egy ka­zetta. abba teszik bele az el­számolást a bizalmiak és még soha nem volt problé­ma ebből. A tagdíjfizetéssel is rendben vagyunk. Kettő kivételével valamennyien az 1950-es évek elejétől va­gyunk a párt tagjai.” Annus Mihály, a vasút­üzemi pártbizottság titkára mondja: — A nehéz körül­mények ellenére a 2-es alap­szervezet jól dolgozik. A vasútnál valóban nekik a legnehezebb összeegyeztetni a szolgálatot, a pártmunkát és a családi életet. Varga Viktória ÉRDEMES VOLT MEGRENDEZNI Befejeződött az újítási felelősök tanfolyama t Jubileumi ünnepség a karcagi Dimitrov Tsz-ben Tegnap ünnepelte a kar­cagi Dimitrov Tsz fennállá­sának 25. évfordulóját. A jubileumi ünnepséget Ónodi Antal, a szövetkezet náttit- kára nyitotta meg. Ezután K. Tóth Ferenc tsz-elnök tekintette át a megtett utat. A tsz jogelődje 1949-ben negyven taggal alakult meg. A fejlődés rendkívül gyors volt, hiszen 1951-ben már 581 tag gazdálkodott 4038 holdon. 1959-ben öt kisebb tsz egyesüléséből alakult ki a mai Dimitrov tsz. Nagy utat tettek meg: például 1950-ben még csak 15 mázsa búzát termeltek holdanként, az idén pedig 35 mázsát hektáronként. Tegnap befejeződött a szak- szervezeti újítási felelősök egyhetes szolnoki tanfolya­ma. A találkozónak a tisza- ligeti KISÉ-tábor adott ott­hont. A megyéből 42 válla­lattól ötvenhatan vettek részt a tanfolyamon. Délelőttön­ként előadásokat hallgattak, délután pedig közös konzul­táción vettek részt. Az elő­adások anyagát a Szakszer­vezetek Megvei Tanácsa és az Országos Találmányi Hi­vatal vezető szakemberei ál­lították össze, ^zó esett az újító mozgalom politikai tá­mogatásáról, az újítások, ta­lálmányok gazdasági értéke­léséről, az újítási moz­galom vállalati irányításá­ról. a találmányok jogvédel­mi rendszeréről. A tanfolyam résztvevői megismerkedtek az új ren­delettervezettel. amely maga­sabb jogbiztonságot nyújtva, kötelező minimális újítási díj mellett jobban ösztönzi a vállalatok dolgozóit. A kon­zultációkon szóba kerültek a vállalatok újítási problé­mái. Az újítási felelősök vá­laszt kaptak ezekre a prob­lémákra. Tapasztalatokat cse­réltek. megismerhették egy­más ügyeit. A hallgatók el­mondták. hogv különösen hasznos volt a megye szak- sze , ezeti vezetőivel való ta­lálkozás. mert közvetlen be­szélgetés során kaptak taná­csokat. orvoslást gondjaikra. Ilyen tanfolvamot először rendeztek az országban. Si­kere bizonyítja, hogy érde­mes volt. Utazó alapszervezet

Next

/
Thumbnails
Contents