Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-07 / 209. szám
1974. szeptember 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Nyárvégi divat Üjvonalú csíkos mellényke. Napsütéses szeptemberben még jól kihasználható Kékszínű anyagból, fehér csíkokkal díszített ruha. napsütéses szentemh°ri üdüléshez. kiránduláshoz Kék testű anyagból készült hosszú szoknya — a nyár slágere — áttört csipkeblúzzal Ha változik Az időjárás és az emberi s/er rezet Köztudott, hogy az idő.iá- rásváltozást sok ember lényegesen hamarabb megérzi. mint ahogy azt a meteorológiai állomások műszerei előre jeleznék. Az időjárás iránt érzékenynek lenni önmagában nem betegség, hanem a szervezet védekezésének jele. Napjaink szeszélyes időjárása túlzottan megterheli szervezetünket. A fiatalok nagyobb funkcionális tartalékaikkal könnyebben alkalmazkodnak az időjárás változásaihoz. míg az idősebbek alkalmazkodóképessége a korral csökken, s így náluk gyakoribbak az ízületi, légúti betegségek, a keringési zavarok, nemegyszer a vérnyomás váratlan emelkedése vagy csökkenése. Nem üres szólam, hogy a tudatosság és az önfegyelem nagy erő. Az időjárás kedvezőtlen hatásait ne akarjuk vaktában szedett nyugtátokkal vagy serkentőkkel (kávé. alkohol) ellensúlyozni, mert a szervezetünk ebben az állapotban másképpen reagál. Így a nyugtatok ingerlékenységet válthatnak ki. a serkentőszerek pedig méginkább lassíthatják a pszichés folyamatokat. , | Az időjárás durva támadásait megfelelő életmóddal ki tudjuk védeni. Az időjárásnak megfelelő öltözködés nem szorul bővebb magyarázatra, hiszen a célszerűen megválasztott ruházat megkönnyíti a szervezet alkalmazkodását. Nagy hőségben kerüljük a kalóriában dús ételek fogyasztását (szalonna, tejszín), a vízveszteség pótlására a folyadékokban bővebb táplálkozást ajánljuk. Nyáron, amikor a köny- nyen emészthető gyümölcsök és főzelékek között kedvünkre válogathatunk, lehetőleg ezeket egyetlen nap sem hagyjuk ki étrendünkből. Szervezetünk erőfeszítéséhez magunk is hozzájárulhatunk, ha a védekezési folyamatot önuralommal befolyásoljuk, — a tablettáknál pedig többet ér az energia- készlet kímélése, a pihenés, a jó levegő és az egymás közötti konfliktusok elkerülése. Cseh Tiborné Megkönnyíti és gyorsabbá teszi utazását az ES 150|1 és a P 21 motorkerékpár KÉNYELMES, BIZTONSÁGOS! Váaáro Itató az állami és Át ÉSZ szaküzletekben Mii..' Sózzam holnapja] Burgonyakrémleves Zöldséges hústekercs Kókuszos őszibarack Zöldséges hústekercs. Hozzávalók: Egy nagyobb, kb. 60 dkg-os hússzelet. 2 hagyma, 2 zöldpaprika. 10 dkg angolszalonna, 5 dkg friss gomba. 1 evőkanál vaj, zöldpetrezselyem, só, pirospaprika. feketebors. 2 dl tejföl, 1 kávéskanál darás liszt, 4 evőkanál zsír vagy olaj. A hússzeletet kiveregetjük, megsózzuk, megborsozzuk és megpaprikázzuk. A karikára vágott hagymát, kis kockára vágott zöldpaprikát és az angolszalonnát meg a felszeletelt, vajon megpárolt és zöldpetrezselyemmel meghintett és már kihűlt gombát egyenletesen előtt tjük a hússzeleten. Összegöngyöljük és spárgával összekötözzük. Forró zsíron vagy olajon minden oldalról hirtelen megsütjük, majd felöntjük forró vízzel, és mérsékelt tűzön megpároljuk. A húszaf- tot a liszttel elkevert tejföllel besűrítjük, és sóval, pirospaprikával és törött feketeborssal ízesítjük. Kókuszos őszibarack. Vásárolunk 1 kg félkemény őszibarackot, megmossuk, hosszúkás szeletekre vágjuk. Adunk hozzá ízlés szerint cukrot. 1 csomag kókuszreszeléket, 3 evőkanál barack vagy cseresznye pálinkát, összekeverjük, üvegtálra halmozzuk, tejszínhabbal leöntjük. Babapiskótával, jéghidegen tálaljuk. Hová menjünk kirándulni? Aggtelek-] ósva fő Kiszemelt úticélunk felé haladva meggyőződhetünk arról, hogy ez a vidék milyen gazdag természeti szépségekben, s mennyire érdemes megismerni hazánknak ezt a táját. Első megállónk. Aggtelek felé haladva méltóság- teljes lejtők, emelkedők váltják egymást és szép ösz- szefüggő erdők is szegélyezik utunkat. Egy ponton pedig, Trizs község határában kis híján érintjük a csehszlovák határt is. Aggteleken és Jósvafőn is nagy gondossággal alakították ki és napjainkban is tovább fejlesztik a kulturált vendéglátás lehetőségeit. Évről évre jobb a sátorozási lehetőség azoknak. akik ragaszkodnak ehhez a kellemes szórakozáshoz, a szabadban való főzésre is van alkalom. Ugyanakkor a Baradla-bar- lang mellett szálloda, étterem várja a látogatókat. Ez a kirándulóhely egyike az országban azoknak, ahol eléggé kellemes csendet is talál az. aki nem szereti a lármát, a zajos helyeket. Csendet, tiszteletet parancsol a látogatók körében maga a környezet. A hazánkban eddig feltárt legnagyobb cseppkőbarlang — a Baradla-barlang — kialakulása évmilliókra nyúlik vissza. A hajdani őstengerben élt mészhéjú állatok. — csigák, kagylók — házai és a tengervízből kicsapódott mész jelentős rétegekké növekedett itt. Évmilliók múltán pedig a puha üledék kemény mészkővé alakult át. Az így keletkezett mészkő csak részben ugyan, de megőrizte számunkra az ősvilági élet számos emlékét. Ez a látvány lenyűgözi az embert. Még inkább elbűvölő a látvány, ha tudjuk, hogy az őstenger visszahúzódása után a föld belső erőinek hatására létrejött földmozgások következtében — évezredeken át — alakult ki ez a hegyvidék. A föld gyomrába kerülő vízben azonban viszonylag könnyen oldódó mészkő elmozdulásával alakult ki a hatalmas barlangrendszer. A feltáró munka itt jelenleg is folyik. Előfordulhat, hogy bizonyos meglepetésekkel szolgálnak a tudósoknak is a ma még aránylag ismeretlen részek. A Baradla-barlangtól kissé délre fekszik az 1952-ben felfedezett Béke-barlang, amelyet például még nem tártak fel teljesen, de az sem lenne most már meglepetés, ha ez a barlang cseppkő gazdagságával, felülmúlná idősebb testvérét. A Baradla-barlang — tudományosan bebizonyított tény — a régi kőkorszaktól a késői vaskorig emberek folyamatos lakhelyéül szolgált. Az Aggteleket Jósvafővel összekötő út mentén fekszik a különös vörös színben pompázó Vörös-tó. amely a környék másik ékessége. Hazánk nagy „zarándoka”. Petőfi Sándor is járt ezen a tájon, ismerkedett a táj rejtelmeivel, erről a Baradla-barlang bejáratánál emléktábla tanúskodik. , — B — Kertészkedőknek A gyep telepítése ALIG VAN OLYAN házakért vagy üdülőtelek, amelynek tulajdonosa ne törekedne kisebb vagv nagyobb gveo létesítésére. Egyszerűnek tűnik. mégis jó ha egyet s mást tudunk a telepítésről. Először is azt. hogy ezekben a napokban. tehát szeptember elején a legideálisabb a fű vetése. A vetés előtt ássuk fel a talajt. Ha tápereje rossz, akor terítsünk el 4—5 cm-es rétegben érett komposztot vagy tőzeget, hogy a fű kelés előtti növekedési fázisát elősegítsük. A talaj elegvengetése után lábunkra taposó lapot kötve négyzetméterenként egyenletesen szőriünk el 4 dkg magot és tapossuk le. Tekintve. hogy az egves fűfélék különböző mértékben érzékenyek a csapadék ellátásra, többféle fűkeverék vetését szokták javasolni. Ezért a vetőmagboltban a fűmag vásárlásakor érdemes kikérni az eladó tanácsát. Ma már külföldről hoznak be általánosan használható, sokat tűrő. igénytelen faiokból álló kerti fűmagkeverékeket is. melvek lassú növekedésűek. még a kisebb mérvű taposást is jól bírják. A VETÉS UTÁN minden esetben öntözni kell. szóró öntözőiéi iel vagy rózsával ellátott locsolókannával, hogy a víz ne folvion szét a felületen. Amikor a fű kelés után eléri a 10—12 cm-es magasságot, le kell kaszálni Az első és a második kaszálást mindig kézi kaszával végezzük. Ilyenkor 4—5 cm- es tarlót hagvunk. A túl rövid. tehát az 1—2 cm-es tarló sok tő kipusztulásához vezethet. a pázsit foltossá válhat. ezért van szükség kézikaszára A harmadik és az összes többi kaszálást már végezhetjük géppel. A kaszálások után adjunk négyzetméterenként 3—4 dkg nitrogén műtrágyát és azt öntözzük a talajba. A későbbi öntözés az időjárástól függ. szárazság esetén gyakran öntözzünk, egv-egv alkalommal 10—15 mm vizet adva. A pázsitfűvel egyidőben kelő egynyári gyomokat a kaszálás elpusztítja. A gyepnek legnagyobb ellensége a gyermekláncfű, a százszorszép és a fehér here. mert ezek évelő gyomok. A vetés utáni második év végén és a harmadik évben kezdenek elszaporodni. Tehát a fű közül gyomláljuk ki őket. Ha valamilyen okból foltokban kipusztul a fű. akkor ezt a területet vagy felásva újra telepítjük. vagy gveptégla berakásával kipótoljuk AZ ŐSZI ÁPOLÁSI munkák között nagvon fontos az utolsó kaszálás. Lényege, hogy a fű a telet 5—6 cinnél ne magasabb tarlóval várja. Az utolsó kaszálás után legalább két évenként komposzttal szóriuk le a gyepet. Műtrágyát is szórhatunk ki ilyenkor, foszforból és káliból négvrzetméteren- ként 8—10 dkg-ot. Berta Béla A MEZŐGÉP VÁLLALAT TÓSZEGI GYÁREGYSEGE, TÓSZEG felvételt hirdet GÉPÉSZMÉRNÖKI MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. FELVÉTEL ESETÉN LAKÁST BIZTOSÍTUNK. JELENTKEZNI LEHET A GYÁREGYSÉG IGAZGATÓJÁNÁL.
