Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-07 / 209. szám
1974. szeptember 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 7V éhány napja csupán, 1" hogy megkezdődött az új tanév, s a Varga Katalin Gimnázium tantermei máris üresek. Hét osztály; elsős, másodikos, harmadikos diákok, összesen 203-an az iskolatáska helyett ládákkal felszerelve a Szikrai Állami Gazdaság gyümölcsösében az őszibarack és a szilva betakarításában vettek részt ezen a héten. Az elsősök szilvát szedtek, a többiek barackot. Délutánonként szabad idejükben: vérbeli rangadók a iocinálván. nyári élménybeszámolók. magnózás, tv-nézés. Az egyhetes tábort tegnap este tábortűzzel és műsorral zárták, s hétfőn visszatérnek az iskolapadokba. Könnyebb a barackos láda, mint az iskolatáska — így vélekedik Palotai Erzsébet és Orbán Ágnes harmadik osztályos tanuló. (Jobbra.) Kényszer munkaszünet az eső miatt (Lent). Tévé előzetes Tömörkény-novellák a képernyőn, a Lengyel televízió estje Szeptember 10-én. kedden láthatjuk a Teremtés koronája című filmet. Fehér Klára, a nénszerű írónő színműve kis kerülővel jut a hazai képernyőre, hiszen az adaptációt az NDK televíziója készítette el. A „Munkások. vezetők egymás közt” című vitaműsor témája ezúttal a szocialista brigád. Szerkesztő-riporter: Balogh Mária és Bán János. Szeptember 11-én. szerdán Tömörkény István írásai nyomán készült tv-játék kerül a nézők elé Hühü címmel. A színhely a Szeged környéki tanyavilág, a szereplő pedig az „embör”, az ügyes, furfangos, a sorson és urain oly gyakran kifogó, ésszel élő szegény ember. „Voltam, vagyok. leszek” címmel az NDK televíziójának dokumentumfilmjét ezen az estén sugározzák, amely képet ad a chilei helyzetről. a bebörtönzött hazafiak sorsáról. Szeptember 12-én. csütörtökön Palotai Boris „Próba- felvétel” című tv-játékát sugározzák. A főszereplők: Mo- nori Lali. Kálmán György, Sulyok Mária, Ronyecz Mária, Tordy Géza és Soós Edit. A rendező: Máriássy Félix. A Keresztúry Dezső portréfilm egyaránt bemutatja a költőt és az irodalomtudóst. Hallhatunk ugyanakkor az író közéleti tevékenységéről, valamint a művészetek szinte valamennyi ágát átfogó munkásságáról is. Szeptember 13-án, pénteken rendezik meg a Lengyel televízió estjét. Szeptember 14-én, szombaton Rábai Miklósra emlékezik a televízió. Kezdődik a tanév az egyetemeken, főiskolákon Több mint százezren a felsőoktatásban Felszabadulási emlékmű a Mecseken A Mecsek déli lejtőjén emlékmű épül felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére. Avatására 1975. április 4-én kerül sor. Nemcsak Pécs, hanem egész Baranya felszabadulását szimbolizálja majd az impozáns mű. Jánossy György építőművész és Mak- risz Agamemnon szobrász- művész közös alkotása lesz a pécsi emlékmű. Az emlékmű harmonikusan illeszkedik bele a szép mecseki környezetbe. A város felől, az odavezető utakról és a környékbeli dombokról pompás kilátás nyílik rá. Az emlékmű magasságából úgyszintén megkapó látványt nyújt majd a 2000 éves és mindig megújuló Pécs, s — távolabb — a Mecsek déli előterében húzódó baranyai táj. A következő napokban, hetekben hazánk 55 felsőoktatási intézményében megkezdődik az 1974—75-ös tanév. Mindenütt a tanulmányi és vizsgaszabályzat határozza meg az oktatás megkezdésének időpontját. a szorgalmi időt, a viza- _ gaidőszakot, illetve az oktatási szünetet. A munkaszüneti napokon, továbbá március 15-én és 21- én minden egyetemen és főiskolán oktatási szünetet tartanak. Az idei tanév első, nem végleges adatai szerint a felsőoktatási intézményekben — hazánk neveléstörténetében először — együttvéve több mint százezren folytatják tanulmányaikat. A nappali tagozatokon a létszám meghaladja a hatvanezret, az estin megközelíti a tízezret, a levelező fakultásokon pedig harmincezemél is többre tehető a hallgatók száma. Az első évfolyamokon együttvéve több mint 33 000-en lesznek a „gólyák”: 16 000-nél többen a nappali, majdnem 3000-en az esti és mintegy 14 000-en a levelező tagozatokon. Ebben a tanévben az előzetes számítások szerint csaknem 25 000 új diplomás hagyja el az egyetemeket és főiskolákat. Munkába álltak azok a fiatal diplomások is, akik az elmúlt hónapokban nyerték el oklevelüket a felsőoktatási intézményekben. Több mint 2100- an a tudományegyetemeken szerezték meg diplomájukat, a tanárképző főiskolákról több mint 1100-an. a tanítóképzőkből csaknem 750-en, az óvónőképzőkből pedig több mint 500-an mondtak búcsút a diákéletnek és kezdték meg ezekben a hetekben hivatásukat. A műszaki egyetemek nappali tagozatain 1900 volt az utolsóéves mérnök jelöltek száma, az orvosegyetemeken pedig több mint 1300-an végeztek. Az eddigi összegezések szerint egy-két kisebb létszámú szaktól eltekintve általában az idén is jóval több állás várta a végzősöket, mint ahányan diplomáztak. Változatlanul jelentős azonban a pedagógushiány, főként a vidéki általános iskolákban, és általában az óvodákban, illetve az alsó tagozatban a tanítók körében. Ugyancsak keresettek a reálszakos tanárok is. de a végzős mérnökök, közgazdászok. orvosok is kedvező helyzetben választhattak. Muzeális értékeink védelméért A föld mélyéből előkerülő muzeális értékek nemzeti kincsek. Megtalálóiknak törvényszabta kötelességük, hogy a leletekről jelentést tegyenek a múzeumoknak vagy a tanácsoknak. Ennek ellenére a múzeumi szakemberek becslése szerint az országosan felszínre kerülő leletek 60—70 százaléka pusztul el a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. A régészeti és az éremleletek 40—50 százaléka pedig zugkereskedelembe kerül. A felelőtlenség, a közömbösség, a nemtörődömség hihetetlen károkat szül. Nagyharsányban például egy régé- szetileg védett területen fekvő római villának kb. 60 négyzetméteres mozaikpadlóját tette tönkre a mélyszántás. Dombegyházán a kunhalmok bolygatói régészeti és településtörténeti emlékekben okoztak mérhetetlen károkat. Sajnos, megyénkben is tapasztalhatók ezekhez hasonló esetek. A jászjákóhalmi homokbánya területén levő honfoglalásEszterházy-hastély Több in Sut egymillió látogató Fertődön kori temetőt teljesen tönkretették. Az ott talált edényeket még a külföldieknek is kínálgatták. A tószegi Lajoshalom leleteinek dézsmálása is gyakorlat volt éveken át. Nyomós indokok késztetik tehát az államigazgatási szerveket, a szövetkezetek, vállalatok vezetőit, hogy széles körű munkát fejtsenek ki a leletek megmentéséért, illetve — ha a jó szó nem használ — a törvényes szankciók érvényesítéséért. Nemzeti kincseink nem gazdagíthatják ..magángyűjtők” szerzeményeit, nem válhatnak árucikkekké. Sokkal nemesebb ügyet kell szolgálniok: a tudományos és történelmi kutatómunkát segíteni, hozzájárulva ezáltal szülőföldünk régmúltjának jobb megismeréséhez, a szocialista hazaszeretet növeléséhez. S. B. 15 évvel ezelőtt nyitották meg az idegenforgalom számára a fertődi Eszterházy- kastélyt. amely az ország egyik páratlan műemlék-objektuma. Azóta évről évre növekvő számban keresik fel a turisták. A kastély és az azt körülvevő festői park a Versailles-i királyi palota mintájára készült az 1760— 70-es években. A második világháborúban súlyosan megrongált kastély felújítására eddig 48 millió forintot költött az állam. A fertődi kastély idei látogatóinak száma már meghaladta a százezret. Emellett minden évben rendeznek falai között nemzetközi érdeklődést kiváltó hangversenyeket. Jelenleg egy NSZK-beli filmstáb forgat mesefilmet a kastély falai között. Az elmúlt 15 évben egyébként több mint egymillió látogatója volt a kastélynak. Tiszavidék-fejlesztési tudományos napok, Karcag, Kisújszállás, 1974. szeptember 11-12-13. Tudós vendégeink Keserű János, az Állattenyésztési Kutató Intézet főigazgatója 1926-ban született Izsákon. Mezőgazdasági középiskolát végzett Kecskeméten, maid n József-Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági karán szerzett diplomát. 1950—51 között a Földművelésügyi Minisztériumban a mezőgazdasági szakoktatási főigazgatóság vezetője. majd a Mszőhegyesi Állami Gazdaság igazgatója. 1960-tól földművelésügyi miniszterhelyettes. 1967-től az Állattenyésztési Kutató Intézet főigazgatója. Tudományos érdeklődési köre az agrár-közgazdasági terület. E szakterületen eddig több mint kilencven dolgozata. cikke, értekezése ielent meg. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia állattenyésztési szakbizottságának. és címzetes egyetemi docens-' ként vesz részt a Közgazda- sági Egyetem agrárgazdasági tanszékének munkájában. Simonné dr. Kiss Ibolya kandidátus, az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet tudományos osztályvezetője A gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1952-ben szerzett agrármérnöki diplomát, ahol utána mint egyetemi tanársegéd a növénytermesztési tanszéken kezdett munkához. Négy év múlva aspirantúrára javasolták. Kutatási témáját a rizstermesztés köréttől választotta. és a Délalföldi Mezőgazdasági Kutató Intézet kooáncsi rizstelepén kezdte meg a rizstermesztés biológiai-agrotechnikai problémáinak tanulmányozását. Kandidátusi értekezését is e témakör vizsgálati eredményeiből írta. amellyel 1961-ben a kandidátusi tudományos fokozatot szerezte meg. 1960-tól az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet rizsosztályának kutatója. majd 1962-től tudományos osztályvezetője. Tudományos érdeklődése a rizstermesztés szinte valamennyi részletére kiterjedt, kutató munkájában legtöbbet a rizs tápanvagel- látásának. főleg nitrogén műtrágyázásának kérdéseivel foglalkozott. Szakmai ismereteinek bővítése érdekében. külföldi ösztöndíjas tanulmányutak Pályázati lehetőségeit is igénybe vette. így volt alkalma tanulmányozni India. Olaszország USA. majd egyéb tanulmányutak lehetőségekkel a Szovjetunió. Jugoszlávia és Franciaország rizstermesztését. 1970-től az úirendszerű kutatásban a „Rizs nemesítésének és termesztésének komplex kutatása” című program vezetője. Saját kutatásai a nemesítés körébe tartozó néhány újabb feladattal bővültek (mutációs nemesítésé módszer kidolgozása. Donszkoi—2 fajta fenntartása). amelyeknek eredményei folyamatosan fel- használásra kerülnek. 1967-től folyamatosan á szarvasi Felsőfokú Technikum. majd a DATE főiskolai karán is tanít, ahol főiskolai tanár kinevezéssel másodállásban az örökléstan és nö- vén.vnemesítési tárgykör, valamint a rizstermesztés előadója. Az MTA növénytermesztési és genetikai szakbizottságainak tagja, a MAE mezőgazdasági vízgazdálkodási szakosztályának titkára. Budavári Kurt, az Országos Vízügyi Hivatal vízhasznosítási önálló osztályának vezetője A budapesti Műegyetemen 1943. őszén szerzett mérnöki diplomát. Pályája első éveiben különböző földmérő irodáknál dolgozott, majd 1945. tavaszán a főváros mérnöki osztályán kapott műszaki ellenőri beosztást. Közben — 1946 végéig — az Országos Földbirtokrendezési Tanács megbízásából a földreformmal összefüggő műszaki feladatok megoldásához nyújtott műszaki segítséget. 1948. októberétől 1951-ig a budapesti Vízügyi Igazgatóságnál (illetve jogelődeinél) dolgozott építésvezetői éssza- kaszmémöki beosztásban, öntözőtelepek. csatornák, hidak, zsilipek és szivattyútelepek építésénél ár-, és belvízvédelmi. továbbá öntözőművék fenntartási és üzemeltetési munkáinál, majd a VÍZIG tervcsoportjának vezetője volt. 1952-ben — saját kérésére — a Vízügyi Tervező Irodához helyezték át irányító- tervezői beosztásba. Itt öntözésrendszerek és öntözőtelepek tervezését irányította. 1956 nyarán az ameliorá- ciós szaktanácsadó csoport vezetőjeként Albániába küldték (a magyar—albán műszaki-tudományos együttműködési bizottság kormányközi megállapodása alapján). A Thumáni (Krujai) síkság in- tegrál-ameliorációs munkáit irányította: az árvízvédelmi folyószabályozási, vízrendezési. talajvédelmi. víztározás!,' öntözési és ivóvízellátási művek és berendezések tervezését és építését. 1960 őszén az Országos Vízügyi Főigazgatóság vízhasznosítási osztályának. maid önálló osztát lyának vezetőjévé nevezték ki.
