Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

1974. szeptember 6. ,/ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szamuely „vezére” és felesége — Az „ifjú párt” keresem. — Várjon, az erkélyen na­poznak. öszikék, kezdődő őszidő­ben. A szoba teli virágok­kal. Most ünnepük házas­ságkötésük 70. évfordulóját. Galambszelíd két öreg, a 94 éves Czinege Károly nyug­díjas mozdonyvezető és 90 éves feleségé. — 1904. szeptember 4-e óta együtt vagyunk, jóban, rossz­ban. Mindketten árvák vol­tunk, egymásra találtunk — mondja az ünnepelt, töré­keny asszony. Czinege Károly munkás­éveiről beszél: — 1902-ben kerültem a vasúthoz, mozdonyvezető, majd iőmozdonyvezető let­tem. Sosem volt egy kocca­násom sem, erre most is büszke vagyok. Olvastam a napokban erről a szörnyű zágrábi karambolról. — hát nekem, hogy lekopogjam, semmi ilyesmiben nem volt részem. Egyszer ugyan, majd­nem... Hatvanból Hioztam Szolnokra egy személyvona­tot. ősz volt, sűrű köd. Az­tán a szolnoki bejáró előtt mintha sötétebb lett volna a köd. Vészfékeztem. Sze­rencsémre. mert másfél ko­csihosszra álltam meg az előttem ment szerelvény le­szakadt három kocsijától. Ezer koronás kitüntetést kap­tam. — Mindvégig Szölnokon dolgozott? — Igen itt. 1919-ben több­ször vittem Szamuely Tibor különvonatát Újszászra, Hat­vanba, Pestre. Gödöllőre és vissza. A volt császári és királyi különvonat szalonko­csija volt az övé. Én vol­tam biz’ Szamuely „vezére”. — Mióta nyugdíjas? — Negyven éve múlt, ta­valy. Hogy ezt is lekopog­jam, erőben, egészségben töl­töm a nyugdíjas éveket... — Gratulálunk, viszontlá­tásra a 75. házassági évfor­dulón, amikor újra eljövünk ebbe a szép, szolnoki, Cso­konai úti háromszobás la­kásba. Jó egészséget tovább­ra is... — ti — A világirodalom gyöngyszemei A RÁDIÓ ŐSZI TERVEI Jászárokszállási mozaik A jászárokszállásiak ked­venc helyét, a főtéri parkot — amely az új lakóházak épí­tése miatt megrongálódott — a nagyközségi tanács több mint 100 ezer forintos költ­ségén és a lakosság segítsé­gével rendbe hozzák. TJj gyep­takaró, díszcserjék, virág­ágyak szépítik a parkot, mely­nek legmutatósabb részébe helyezik majd át a szovjet hősök emlékművét. De itt lesz méltó helye Solymosi Ig­nác mellszobrának is, mely Szabó László szolnoki szob­rászművész alkotása. • * * Ebben a hónapban befeje­zik a szennyvízelvezető csa­tornahálózatnak az építését. A tanács 14 millió forintot költött a közel 5 kilométer hosszúságú gerincvezetékre és a két átemelő szivattyúra. A csatornahálózat bővítésé­vel lehetővé vált, hogy Jász- árokszálláson valamennyi közületet — iskolákat, egész­ségügyi intézményeket, ter­melőüzemeket — és az újon­nan épült emeletes lakóháza­kat rákössék a hálózatra. — őszi terveinkben sok olyan műsor szerepel amely a baráti szocialista országok irodalmát ismerteti meg, mutatja be — mondta Rott- ük Sándor, a rádió irodal­mi osztályának megbízott vezetője az MTI munkatár­sának. A bolgár nemzet felszabadulási évfordulója alkalmából a szocialista köl­tészet nagyjait ismertető so­rozatban 50 perces adás szólaltatja meg Vapcarov költeményeit. Ljuben Dilov a Nádas című regényét Dá­niel Ferenc rendezésében sugározzák dramatizált for­mában. Mintegy egyórás bolgár irodalmi est vonul­tatja fel a baráti ország prózatermésének legjavát Az NDK nemzeti évfordu­lója tiszteletére közvetítik a Szikrából pattant ki a láng című összeállítást a 30-as évek német irodalmáról. Ebben egyebek közt Brecht, Becher, Gábor Andor, Tu­cholsky, Seghers, Egon Er­win Kisch művei hangza­nak el. Külön összeállítással idézi a rádió hallgatók elé Arios­to költői alakját születésé­nek 500. évfordulója alkal­mából. Egy másik válogatás Ronsard születésének 350. évfordulóját köszönti. A világirodalmi rovat gon­dozásában kerül a mikro­fon elé Lampedusa .A pár­duc című regényének adap­tációja. Magyar utazók a nagyvilágban címmel készül sorozat, amely a határain­kon kívül megfordult írók, tudósok rriűveiből válogat. Elsőként Reguly Antal úti­beszámolóját szólaltatják meg. Művésznövendékek Szolnokon 900 év— 900 percben Jubileumi rádiós vetélkedő Mint közismert, » Hazafi­as Népfront megyei bizott­sága. Szolnok város Taná­csa. a megyei tanács vb mű­velődésügyi osztálya és á Magyar Rádió szolnoki stú­diója 900 év — 900 percben címmel vetélkedőt hirdetett hazánk felszabadulásának 30.. valamint Szolnok város alapításának 900. évforduló­ja tiszteletére Szolnok me­gye városai, járásai között. A vetélkedő, melynek célja megyénk felszabadulás utá­ni fel iődésének. Szolnok vá­ros múltjának, jelenének, a megye életében betöltött gazdasági, poütikai és kul­turális szerepének megismer­tetése a megye lakosságá­val. 1974 novembere és 1975 áprilisa között . kerül lebo­nyolításra. A napokban elkészült az első forduló sorsolása. Ezek szerint november 4-én Túrkeve és a szolnoki járás, november 18-án Mezőtúr és Kisújszállás, december 2-án. a kunszentmártoni járás és Jászberény, december 16-án Karcag és a jászberényi já­rás. januáf- 6-án a török­szentmiklósi járás és Tö- rökszentmiklós. január 20- án pedig a tiszafüredi já­rás és Szolnok ..mérkőzik” egymással. . Lengyel est a tévében A televízió az idén is meg­rendezi a lengyel televízió estjét. Szeptember 13-án su­gározzák a színes összeállí­tást, könnyűzenei öszeállítás- sal kezdődik, majd a varsói történet és a gdanski vásár című film következik, A mai Lengyelország című produk­ció a felszabadulás óta eltelt három évtized eredményeiről szól. A háborús bűnösök perét rekonstruálja a Nürnbergi epilógus című tv-film fősze­repben A. Lapickival, a ná-f lünk is jól ismert színésszel. A lengyel est a „Chopin- etüdök” című összeállítással zárul. A nagyközségi tanács a strandfürdő mellett kialakí­tott üdülőtelepen az elmúlt két év alatt ötven telket adott az igénylőknek. A megvásá­rolt telkek közül negyvenen már elkészültek vagy befeje­zés előtt állnak a víkendhá- zak, Az idén a tanács újabb ötven házhelyet sajátított ki, illetve vásárolt meg, hogy azokat értékesítve ki tudja elégíteni a hétvégi házat és vállalati üdülőket építeni szándékozók igényeit. * » • A napokban elkezdődött egy új orvosi lakás építése és egy szolgálati lakás felújítá­sa. A jelentős, mintegy 800 ezer forint összegű lakásépí­téssel és felújítással mód nyílik arra, hogy betöltsék az üres körzeti orvosi állásokat. További tervek szerint az orvosi rendelő bővítésé­vel, egy újabb orvo­si lakás építésével és 1975. január 1-től a gyermek­szakorvosi rendelővel javít­ják az egészségügyi ellátás tárgyi és személyi feltételeit. A Képzőművészeti Főisko­la által évente hagyományo­san megszervezett nyári tá­bor ezúttal Szolnokon, a ti- szaligeti KISZ-táborban ta­lált otthonra. Tíz másod-. harmadéves főiskolai hallgató Veres Sándor vezetésével érkezett , meg hétfőn, hogy a falak­kal körbezárt műtermet ma­guk mögött hagyva a termé­szetben keressenek ihletést. Az egyhónapos táborozás alatt a hallgatók megismer­kednek a 900 éves Szolnok­kal és környékével, témát gyűjtenek képeikhez, grafiká­ikhoz. — Én már találtam Ls ma­gamnak egy témát — mond­ja Kemény Gyula — a ker­tész bácsiról fogok egy port­rét festeni. Bodnár Éva termelőszövet­kezetet akar felkeresni, s ál­latokról vázlatokat készíteni'. Mindannyiuk közös kívánsá­ga a Művésztelep lakóival való találkozás, beszélgetés, tapasztalatcsere. Az egyhónapos tábor re­mélhetőleg kellemes és hasz­nos lesz a főiskolai hallga­tóknak. s műveik, melyeket a hónap elteltével a Művész­telepen fognak kiállítani hűen tükrözik majd a város és környéké jellegzetességeit. • * * Üjabb többszintes lakóhá­zak épülnek a nagyközségben, ahol az elmúlt két évben 49 lakással, négy többszintes la­kóépületet építettek. Rövide­sen elkezdődik egy újabb 12 lakásos, 3 szintes lakóház építése. A tanács kisajátítás útján mintegy félmillió fo­rint értékű telket biztosít az építkezéshez. Ismerkedés a Tiszaligetíel Tiszavidék-fejlesztési tudományos napok, Karcag, Kisújszállás, 1974. szeptember 11—12—13. Tudós vendégeink Dr. Láng Géza egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektorhelyettese, a mezőgazdasági tudományok doktora Békéscsabán, 1916. március 8-án született. Középiskolai tanulmányait a békéscsabai reálgimnáziumban végezte, majd a keszthelyi Mezőgaz­dasági Akadémiára került, ahol 1937-ben oklevelet nyert. 1943-ban a Műszaki és Gaz­daságtudományi Egyetem mezőgazdaságtudományi ka­rát is elvégezte és 1944-ben „Summa cürp laude” minősí­téssel doktorrá avatták nö­vénytermesztéstan főtárgy­ból, növénynemesítéstan és üzemtan mélléktárgyakból. 1953-ban a Tudományos Mi­nősítő Bizottság a mezőgazda- sági tudományok kandidátu­sa fokozattal minősítette, 1961-ben a mezőgazdasági tu­dományok doktora lett. 1970-ben a MTA tagjává vá­lasztották. 1968-ban a Deuts­che Akademie der Landwirt­schaftswissenschaften zu Ber­lin levelező tagjává válasz­totta, majd 1973-ban a Szovjet Mezőgazdasági Tudo­mányos Akadémia külső tag­jává is megválasztották. Állami szolgálatát 1938-ban kezdte meg a keszthelyi Me­zőgazdasági Akadémián. Több mint három évet a Gazdasá­gi Akadémia tangazdaságá­ban közvetlen termelő mun­kában töltött. Ezután a keszt­helyi, majd a budapesti, illet­ve gödöllői Agrártudományi Egyetem növénytermesztési tanszékén dolgozott. 1956. augusztus' 1-től a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia nö- vénytermesztéstani tanszékét vezeti. 1965—1968-ig a főis­kola rektora volt, jelenleg rektorhelyettes. 1970-ben a MTA agrártudományi osztá­lya elnökévé választották, je­lenleg is az osztály elnöke. Először a legelő- és rétgaz­dálkodás, továbbá a szerves­Dr. Kurnik Ernő, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Takarmánytermesztési Kutató Intézet ^ igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja akadémiai intéző bizottság­nak. A Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Tolna me­gyei tagozatának, a növény- termesztési társaság és a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület állattenyésztési társasá­gának alelnöke. Fő munkaterületé a növény­nemesítés és az ezzel kapcso­latos genetikai, biológiai és termesztéstechnikai problé­mák. Mint növénynemesítő eddig tizennyolc állami mi­nősítést nyert növényfajtát állított elő. Ezek közül fő­ként a napraforgó, a borsó és a szója, fajtái tűntek ki. A ta­karmánytermesztés ezen be­lül is elsősorban a fehérje­bázis növelése terén kidolgoz­ta a korszerű takarmányter­mesztés szervezési módszert, ,az „iregszemcsei takarmány­termesztési rendszer”-t. Ki­dolgozta továbbá a szója, ol­tását, sávos termesztését, a szója, valamint a naprafor­gó- es borsotermesztes Komp­lex gépesítését. Tudományos és népszerűsí­tő cikkei száma — működése korábbi szakaszában — meg­haladja a hatvanak A kandi­dátusi tudományos fokozat el­nyerésétől a doktori fokozat eléréséig 42, a doktori foko­zat elérésétől eddig 46 neme­sítés}, termesztési és életta­ni problémával foglalkozó ta­nulmánya és cikke jelent meg, ezek közül több tanul­mány ismert külföldi folyó­iratokban. Több kiadásban jelent meg „A szója” című kézikönyve, amely iránt külföldről, sőt tengerentúlról is nagy érdek­lődés nyilvánult meg. Ezt kö­vette az „Étkezési és abrakta­karmány hüvelyesek ter­mesztése” című könyve 1970- es kiadása. 1913. augusztus 17-én Me- csekszabolcson született. Ele­mi iskoláit a Duna Gőzhajó­zási Társaság vállalati isko­láiban végezte. 1932-ben a pécsi gróf Széchenyi gyakorló reáliskolában érettségizett. 1939-ben a József Nádor Mű­szaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági fa­kultásán mezőgazdasági ok­levelet kapott. 1942-ben a Műegyetem me­zőgazdasági fakultásának nö­vénytermesztési tanszékén növénytermesztésből és nö­vénynemesítésből doktorált. 1951-ben megszerezte a tudo­mányok kandidátusa, 1963- ban pedig a tudományok dok­tora fokozatot. 1963 szeptem­berében kinevezték c. egye­temi tanárrá. 1970. februárjá­ban a MTA levelező tagjává választották. A MTA növénynemesítés bizottságának elnöke", tagja a MÉM tudományos tanácsá­nak, a MTA élelmiszertudo- jnányi bizottságának, a pécsi trágyázás kérdéseivel foglal­kozott. Később figyelme mindinkább a műtrágyázás növjénytermesztési vonatko- záslai felé fordult. Főként a műtrágyák hatékonyságát be- -folyásoló tényezők, a műtrá­gyázás és a kukorica, búza, burgonya, cukorrépetermesz- tés technológiája közötti ösz- szefüggést vizsgálta, össze­foglalta a magyar-növényter­mesztési tapasztalatokat és kutatási eredményeket „Nö­vénytermesztéstan” című, ed­ziig öt kiadásban megjelent könyvében. Kezdeményezé­sére és szerkesztésével 1966- ban megjelent „A növény-* termesztés kézikönyve” negy­venkét szerző közreműködé­sével, amely összefoglalta a nagyüzemi növénytermesztés legújabb ismeretanyagát. A könyv második javított ki­adása 1970-ben jelent meg. Elemző tanulmányt végzett a növénytermesztés helyzetéről és fejlesztési tényezőiről és megjelölte a következő idő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents