Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-06 / 208. szám

1974. ‘szeptember 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Jászberényi Hűtőgépgyár szocialista brigád címért küzdő Allende brigádja » kongresszusi munkaversenyben vállalta, hogy éves tervét december 22-re teljesíti. A lakatos brigád részére időben elvégzik a forgácsolást és minimálisra csökkentik a selejtet. Képünkön a brigád tagjai maguk is ellenőrzik a minőséget Milliók a karcagi rizshántoló fejlesztésére Előkéézü'etek az októberi betakarításra A rizstermesztés az 1960-as évek elején vissza_esett, ennek következtében megszűnt ex­portunk és az igények kielé­gítésére külföldön is vásáro­lunk rizst. A termelés növe­lésére a MÉM rizsprogramot készített, mely szerint 1980-ra hazai termésből kell fedezni saját szükségletünket. A cél-r kitűzés reális, hiszen Magyar- országon sok éves, és a Nagy­kunságban is több évtizedes hagyománya van a rizster­mesztésnek. A változások már érezhetőek: 1966 és 1974 kö­zött a hazai rizsermés meg­duplázódott és jelenleg az ' importigény lecsökkent az évi szükséglet egynegyede alá. A programon belül nagy feladatot kell megoldania a gabonafelvásárló vállalat kar­cagi rizshántoló malmának, amely évente 4 ezer vagon rizst dolgoz fel. öt évvel ez­előtt százmillió forintos költ­séggel megkezdték a malom rekonstrukcióját. Az első lép­csőben a kezelésen és tárolá­son kellett javítani. Megépült egy 1200 vagonos korszerű rizstárház, melynek egyhar- madába szellőzőpadozat ke­rült. ’A vízi gabonát 48 órán belül mesterséges szárítással w raktározhatóvá kell tenni, méghozzá úgy, hogy közben ne váljék törékennyé a rizs. En­nek 'érdekében a gabopafel- vásárló vállalat speciális, nagyteljesítményű dán szárí­tóberendezést állított üzembe, melynek kiszolgálásához most építenek 12 nagyméretű fém­silót, 15 millió1 forint érték­ben. Ezekben 300 vagon rizst raktároznak az október ele­jén kezdődő betakarítás után, ekkorra készülnek el ugyanis a silók. Az idén már minőség szerint yeszik át a rizst, így lehetővé válik az előírt szá­rítási technológia betartása is. A drága, 7 millióba kerülő szárítóberendezés ára három év alatt megtérül. Naponta 5 vagon, l kilo­grammos csomagolású rizs kerül ki az üzemből, mégpe­dig úgy, hogy a hántolóma­lom szocialista brigádjai az előírt követelményeknél jobb minőségű - terméket állítanak elő. A Tisza II vízlépcső jobb feltételeket teremt a vízigé­nyes rizstermesztésnek, a ho­zamok növekedésének. Erre a nagyarányú fejlődésre a karcagi hántolómalom ide­jében megkezdte a felkészü­lést. I Szezonvégi vásár A szolnoki Sztár Áruház szomszédságában árleszállí­tással egybekötött vásár kez­dődött tegnap délelőtt. Az ár- leszállítás a szokásos szezon­végi kiárusításokhoz kénest nagyobb. 30—40 százalékos. A vásár bőséges áruválasz­tékot kínál. A nvári idénv- iellegű árucikkeken kívül méteráru, női kötöttkabát és kölönböző gyermekruházati cikk kapható. A vásár áru­készlete több mint félmillió forint értékű. A Sztár Áru­ház dolgozói a forgalomtól függően körülbelül egv hé­tig váriák a vásárlókat. SZMT elnökségi ülés Ülést tartott tegnap Szol­nokon az SZMT elnöksége. Jelentés hangzott el a mun­kások lakásépítésének válla­lati támogatásáról és ezzel kancsolatban a szakszerve­zetekre háruló feladatokról. Az 1973. ianuár elsején élet­belépett rendelet végrehaj­tása közben sok problémát vetett fel. Tükrözte ezt az a vita is. amelynek során ió- néhánv- javaslat, módosítás hangzott el az állami válla­latoknál dolgozó munkások lakásépítésének támogatásá­ról. NAPIRENDEN: A társadalmi ellenőrök munkája Tartási szerződések Vb-ülés Mezőtúron és Túrkevén A mezőtúri Városi Tanács VB ülésén több napirendre tűzött üuv között a társa­dalmi ellenőrök tevékenysé­géről készült írásbeli jelen­test tárgyaltak meg. Ä termelésellátás-felügye­leti osztályát tizennénv ta­nácsi társadalmi ellenőr se­gíti a munkájában, 'tavaly —. oívasna.to a - jelentésben — az osztály szervezésében. 28, önállóan pedig tíz ellenőr­zésen vettek részt. Az idén. a társadalmi munkások ösz- szesen harminc alkalommal tartottak ellenőrzést a város üzleteiben. Munkáiyk haté­konyságát és a kereskedel­met jellemzi az a tény. hogy Mezőtúron mind kevesebb az üzletekben a szabálytalanság, es egyre iobb az áruellátás. Ahol rendellenesseget ta­pasztaltak a vétkes keres­kedelmi dolgozók ellen sza­bálysértési eljárást kezdemé­nyeztek Ellenőrizték a ma­gánkereskedőket ók azokat a zulíiseg-gj ümölcbboltókat. ahol kizárólag szabadáras termékeket forgalmaznak. Keségtelen — állapította meg a vb — hogy a társa­dalmi ellenőrök tevékenység­gé a fogyasztók védelmét szolgálja. Éppen ezért he­lyes lenne, ha még több mezőtúri állampolgárt nyer­nének meg a társadalmi el­lenőri munkának. Határozat született árrá. hogy az osz­tály bóvftse az ellenőrzés te­rületeit fokozza a vendéglá­tó üzletek ellenőrzését az üzemek vezetői pedig na­gyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesítsék a társadalmi ellenőröket ■sV A túrkevei Városi Tanács/ Vegreható Bizottsága tegna­pi ülésén a tartási, életjára­déki és öröklési szerződések jóváhagyásának, ellenőrzésé­nek tapasz tál a Iáival foglal­kozott. Jelenleg ’ 44 tartási, kilenc öröklési szerződésen alapúié családi kapcsolatot tartanak nyilván a tanáco­,nál. E szerződések naev ré­sze a két. fel között rokoni kapcsolaton alapul, ami az idős eltartott emberek sza­mara előnyős, hiszen tartási szerződést bírói úton még nem bontottak fel Túrkevén. Azt. hogy a szerződó felek betartják-e kötelezettségeiket az igazgatási osztály ellenőr­zéseinek kellene kideríteni­ük. Mostanáig — kifogásolta a vb — azonban elég kevés ellenőrzés történt s az el­vétve hozott határozatok is meglehetősen formálisak vol­tak. A vb-ülés megállapítot­ta. hogy fokozni kell a szerződések társadalmi el­lenőrzését és az úi szerződé­sek ióvahaavasa előtt ki kell kérni a lakóhely szerint il­letékes tanácstag velemenvet is. Az idős emberek és gon­dozóik szamára a tartási, életjáradéki, öröklési szerző­désekről írásbeli tájékozta­tót kell készíteni és azt a TIT-tel karöltve ismertetni kell it lakossággal Ünnepi ülés a Piir^amenflben (Folytatás az 1. oldalról.) ja. a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese szólt az ünnepi ülés részt­vevőihez. Az ünnepi megemlékezés Lázár György zárszavával, majd az Internacionálé hang­jaival ért véget. A Magvar Huszár István beszéde ele­jén emlékeztetett arra, hogy még a KGST megalakításá­nak évében, 1949 nyarán írta alá a magyar és a szovjet kormány a két ország közös munkáját segítő tudományos- műszaki együttműködési egyezményt, amely a szovjet tudományos ismeretek és termelési tapasztalatok gaz­dag tárházát nyitotta meg előttünk, és biztos alapot adott a fiatal népidemokra­tikus ország nagyszabású terveinek megvalósításához. Kezdetben a meglevő tudo­mányos ismeretek és műsza­ki eredmények, tervek, ku­tatási módszerek átadása ás gyors meghonosítása volt az együttműködés fő formája. Az egyezmény keretében az aláírás óta több mint 3000 műszaki dokumentációt kap­tunk a Szovjetuniótól, s Ma­gyarország mintegy 1800 mű­szaki leírást adott viszonzás­ként. Ugyancsak kezdettől fogva érvényesült az együtt­működés másik hatékony for­mája, a szakemberek cse­réje. Napjainkig több tíz­ezer magyar szakember, ipa­ri, építőipari szakmunkás, mérnök, kutató, növényter­mesztő és állattenyésztő vett részt szovjetunióbeli tanul­mányúton és sokezer szovjet Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa a magyar—szovjet tudományos-műszaki együtt­működési megállapodás alá­írásának 25. évtordulóia al­kalmából ezután fogadást adott a Parlamentben. szakember szerzett személyes szakmai tapasztalatokat kor­szerű magyar technikai meg­oldásokról. A Szovjetunió rendkívül sok segítséget nyújtott ha­zánk szocialista nagyipará­nak megteremtéséhez. A tá­mogatással Magyarország mentesült a szellemi kapa­citásét meghaladó sok időt és pénzt rabló kutatási, tévesz­tési munkától. A berendezé­seket, a tapasztalatokat ké­szen kapta a Szovjetuniótól, s így rövid idő alatt rerfd- kívül gyorsan növelhette Számos iparág technikai, műszaki színvonalát. A magyar nép életkörül- fnényeit közvetlenül javító legnagyobb létesítmények megteremtésében is közre­működött a Szovjetunió. Az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium vállalatainak kivitelezésében épülő laká­soknak majdnem a felét a Szovjetuniótól vásárolt ház­gyárak adják, évente jelen­leg 14—15 ezer lakást. Buda­pest közlekedésében létfon­tosságú a metró. Építéséhez a legfontosabb gépeket, sze­relvényeket, a forgalomirá­nyítás technikáját és sokféle egyéb tudományos és techni­kai eredményt ugyancsak a Szovjetunió bocsátotta ren­delkezésünkre. gia szükségletünket is bizto­sítja a Szovjetunió. Ugyan­akkor eldőlt már az is. hogy 1980-ig 2,5 millió tonnára nö­veli — fémtartalomban a vasérc szállítását, s ígv szük­ségletünket teljes mértékben fedezzük. Ez a munka tehát feltárja és megalapozta a két ország közötti gazdasági kapcsola­tok fejlődésének távlatait és szilárd alapot nyújt ahhoz, hogy a magyar—szovjet mű­szaki-tudományos kapcsola­tok továbbra is töretlenül bővüljenek és hazánk egész fejlődésének szilárd pilléréül szolgáljanak. Az egyttttmfikSdés a szocialista világrendszert is erősíti V. A, Kirillin bevezetőül rámutatott, hogy a 25 évvel ezelőtt aláírt meaár-'oodás a proletár internacionalizmus elvein alapul és a két nép barátságának erősítését szol­gálja E megállapodás tette lehetővé, hogy széles körben kibontakozzék a tudománvos- műszaki és termelési tapasz­talatok cseréje, hogv a két ország'tudósai, szakemberei egyesítsék erőiket a tudomány és a technika legfonto­sabb problémáinak megoldá­sára. Az utóbbi években a két ország tudományos-műszaki együttműködésében már a komplex programban aján­lott új szervezeti formák is kialakultak. Kormányközi és főhatóságok közötti egyezmé­nyek alapján egyre több olyan közös munka van fo­lyamatban. amelyek különfé­le népgazdasági problémák komplex megoldását szolgál­ják a kutatástól és a műszaki tervek készítésétől egészen a termelési kooperációig. a szakosításig, sőt sok esetben a termékek kölcsönös szállí­tásáig. Egész sor tudomá­nyos kutatási és tervezői együttműködés alakul ki szerződéses alapon. Közösen dolgozunk ki tudományos­műszaki prognózisokat, s ál­talában bővülnek a két or­szág minisztériumai, főható­ságai és egyéb szervezetei közötti közvetlen kapcsola­tok. Napjainkban már gya­korlatilag Magyarország és a Szovjetunió valamennyi minisztériuma és főhatósága közvetlen kapcsolatot tart fenn. Az együttműködés új formái lehetővé teszik, hogy a szocialista munkamegosz­tás alapján jobb hatásfokkal dolgozzunk. V. A. Kirillin fontos; ered­ményként értékeli, tíogy a tudomanyos-muszaki kapcso­laton jó teltételeKet teremtet­ten uj technológián alkalma­zására, s új műszeren, gepek gyártójában a gazaasagi egy ü'ttm uködésre. A szovjet tudomány fejlő­déséről szólva elmondotta, hogy az ország tudományos kuiatointezeteiuen es főisko­láin jelenleg tóbb mint 1 mil­lió 100 ezer tudományos mun­katárs es eioado aoigozik, es hogy a tudományos kutatások gyakorlati ereürnenyei tettek leiietove a munna termeie- kenysegének gyors növeieset. A miniszterei nők-helyettes ezután » természettudomá­nyok néhány előtérben álló kérdésevei togialkozoit. mint mondotta, nagy leientőseaű í'eiíedezesek várhatok az ele­mi részék fizikájában, az anyag elemi szerkezetének tanulmányozása során ugyan­is a legutóbbi évtizedben hatalmas lehetőségek tárul­tak feL amit mindeneneiott az elemi részecske-gyorsítók megjelenése tett lehetővé. A fizika e , területén sikeres együttműködés alakult ki magyar és szovjet tudóisok között Ígv az elemi részek szerkezetek tanulmányozását, az asztrofizika sikereit: a reaktortechnikában elért eredményeket említette. Reálisan értékelve a szov­jet tudomány , és technika eredményeit naev lehetősé­geinket azt is világosan lát­juk — mondotta befejezésül — hogv erőinket' eevesítve sokkal naevobb eredménye­ket érhetünk el a tudomá- nvos-műszaki haladás vala­mennyi ágában. Ezért hasz­nos a maevar—szovjet együttműködés is. Közös tudományos kutatások Az együttműködésben az ötvenes évek második felé­től mindinkább előtérbe ke­rült a közös kutatás, a koope­ráció, a tudományos és mű­szaki ismeretek közös gyara­pítása, amely lehetővé teszi, hogy az erőfeszítések egye­sítésével lépést tartsunk a világméretű tudományos­technikai forradalommal. A magyar és szovjet inté­zetek és vállalatok között kialakult kutatói-fejlesztői munkában számos, nemzet­közileg is kiemelkedő talál­mány született, s a közös al­kotást megtestesítő gép, be­rendezés, vagy műszer gyár­tására egy-egy magyar vagy szovjet gyár szakosodott. A kétoldalú tudományos-mű­szaki együttműködés ered­ményei. a mezőgazdaságban is kiemelkedőek. A nagyho­zamú szovjet búzafajták meghonosítása is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy ke­nyérgabona-termelésünk I960 évi 16 mázsás hektái-onkénlí átlaghozama több mint két­szeresére emelkedjen. Szá­mottevő a Szovjetunió segít­sége a foszfor- és' káiium- műtrágya igényeink fedezé­sében, s jellemző az együtt­működésre, hogy a magyar mezőgazdaság traktorállomá­nyának 40, kombájn-parkjá­nak 90 százaléka szovjet gyártmányú gép. Gyümölcsöző kapcsolatok bontakoztak ki a két ország akadémiai tudományos in­tézetei között. A széleskörű tudományos programok kialakítását segí­tette az oktatásban és álta­lában a szakemberképzésben létrejött hatékony együttmű­ködés. A jelenleg dolgozó, alkotó magyar értelmiségből több mint háromezren a Szovjetunióban kapták dip­lomájukat. vagy ott szerez­tek tudományos fokozatot csaknem 700 szovjet szak­ember pedig a magyar e—'e- temeken és főiskolákon vég­zett. A 25 éves együttműködés nagyon jelentősen hozzájá­rult ahhoz, hogy a .naevar népgazdaság óriási anyagi és szellemi értékeket * "dítha- tott a szocialista ipar és me­zőgazdaság fejlesztésére. Az általános technikai és tudományos haladás, a szó- , cialista gazdasági közösség országaiban megteremtett fej­lett gyáripar, a szocializmus, a kommunizmus építésének közös és időszerű feladatai alapján a nemzetközi mun­kamegosztás tervszerű fej­lesztése lett a szocialista or­szágok fejlődésének alapvető feltétele. Ezt a feladatot fogr lalja össze és irányozza elő hosszabb távra a KGST XXV. ülésén 1971-ben elfo­gadott integrációs komplex program. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának XXIV. kong­resszusa és az MSZMP X. kongresszusa egyaránt hang­súlyozta a folyamat rendkí­vüli jelentőségét a szocialis­ta világrendszer további fej­lődésében. amikor a nemzet­közi munkamegosztásban rej­lő valamennyi előny maxi­mális kihasználására hívta fel a figyelmet. Ennek je­gyében egyeztetik már a hosszabb távot felölelő ter- . veket, s ezt a munkát teszik hatékonyabbá a tagországok közötti gazdaságpolitikai kon­zultációk. Huszár István rámutatott arra, hogy a kétoldalú együttműködés jelentős áiloA mása volt 1964-ben a ma­gyar—szovjet gazdasági es műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bi­zottság létrehozása, s most ünnepeljük egyúttal a kor­mányszintű szervezet meg­alakításának 10 éves jubileu­mát is. Az évforduló alkal­mából áttekintette a ma­gyar—szovjét gazdasági kap­csolatokat, amelyeknek di­namikus fejlődéséhez jelen­tősen hozzájárultak a tudo­mányos és a műszaki együtt­működés eredményei. Huszar István elmondot­ta. hogy a kétoldalú terv- kohzuitaciok alaptan most már kibontakoznak a ma­gyar-szovjet gazaasági es muszaki-tudomanvos együtt­működés legközelebbi jövő­jének, az 1976—80-as terv­időszaknak. sőt az 1990-ig terjedő időszaknak fő irá­nyai is. így a Szovjetunió fedezi kőolajszükségletünk nagy részét, s ezenkívül 1980-ban már 3.8 milliard köbméter földgázt is ka­punk. Nem kevésbé fontos, hogy növekvő villainosener­Szovjet segítség a magyar ipar fejlesztéséhez >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents