Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-05 / 207. szám

1974. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az űrkutatás „öszvére” Biiíonsáo és kényelem Világszerte kísérletek folynak minél biz­tonságosabb és kényelmesebb — mindamel­lett viszonylag olcsón előállítható — gépko­csiülések kialakítására. A képen látható modellt nyugatnémet kutatók szerkesztet­ték meg, sokféle szempont figyelembe vé­telével. Az újfajta ülés különös előnyei: a gépkocsivezető testméretei szerint beállít­ható, fejvédője lökéscsillapító anyagból van kialakítva és oldalról is védi a fejet, emellett visszapillantó nyílásán át zavarta­lanul hátratekinthet a vezető. Konstruálá­sakor az anatómiai szempontokat is fi­gyelembe vették, ezért rendkívül kényel­mes, még hosszan tartó utazás alatt sem fá­rad el, aki benne ül. Stabil szerkezete há­rom tonnás nyomásnak is ellenáll, ami bal­eseti szempontból rendkívül lényeges. A legmodernebb biztonsági övvel is ellátták. Szeretnék elérni, hogy az ilyen és hasonló típusú „szuper-ülések” ne csak a luxus­autók tartozékai legyenek, hanem a kö­zépkategóriájú gépkocsikban is helyet kap­janak. Jégeső-elhárítás érdekében Radar a Tenkes csúcsán Megkezdődött a lokátor szerelése Ma már úgyszólván napon­ta olvashatunk, vagy hallha­tunk az űrkutatás újabb és újabb eredményeiről. A saj­tó, rádió, és televízió jóvoltá­ból értesülünk a két nagy űr­kutató hatalom az Egyesült Államok és a Szovjetunió tu-j dományos kísérleteiről, ame/ lyek a Földön kívüli lét meg­ismerésére irányulnak. A világűrben számszerint is Ez a gond a szakemberek­nek is régi problémája. Már az űrkutatás gyakorlati évti­zedeinek kezdetén, a hatva­nas évek elején felvetődött ilyen Föld-Világűr szállító jármű terve, amelyek ezeket a fenti célokat maradéktala­nul kielégítené. A szakembe­rek ezeket, az űrkutatásban oly nélkülözhetetlen jármű­veket elnevezték aeróballisz- tikus hordozó rendszereknek. Mit is jelent ez a szó a gya­korlatban?! Az űrsikló lé­nyegében egy rakéta és egy repülőgép összeházasításából született. Olyan nagyteljesít­ményű rakétarepülőgépet je­lent, amely szerencsésen egyesíti mind a rakéták gyor­saságát, — képeségüket, amellyel kiszöknek a Föld légköréből, — mind pedig a nagyteljesítményű szállítógé­pek teherhordó tulajdonsá­gait. Az űrsikló valósítaná meg a tényleges összeköttetést a bolygóközi űrállomások és a Föld között. Lényegében az Mind az űrsikló, mind az anyagép „hátán” a „fiával” startolnak a földi repülőtér­ről. Egyre növekvő sebesség­gel repülne a sztratoszféra határáig, ahol az űrsikló le­kapcsolna és kirepülne a vi­lágűrbe. A szétválás, mint­egy harminc kilométeres ma­gasságban történne. A tervezők ehhez az igen nagy energiát igénylő műve­lethez több megoldást is java­solnak. Először is elvetették az úgynevezett függőleges indí­tást, amelynek fajlagos ener­giaigénye igen nagy. Az anyagép, szabályos starttal indulna, természetesen a nagy teherre való tekintettel ezt a startot megfelelő mére­tű és számú segédrakétával is gyorsítanák. Az anyagépen a fő hajtóművek rakéta-haj­tóművek, de ugyanakkor, a földi légrétegekben történő repüléshez sugárhajtású, úgy­nevezett segédhajtóművek is besegítenének. Mind az anya, mind a fiagép hajtóművei igen nagy teljesítményű, úgy­nevezett hiperszónikus se­bességi tartomány elérésére alkalmasak. Mit is jelent eb­ben a konkrét esetben ez a hiperszónikus sebességi tar­tomány. Például azt, hogy a repülés első fázisában, a start után a géppár eléri á 200 m/mp sebességet. A második fázisában, amikor feljut a 30 kilométeres magasságra, ez a sebesség már eléri, sőt meg­haladja a jelenlegi legkor­szerűbb vadászgépek csúcs- sebességét és mintegy 8000 km/ó-t tenne ki. Tulajdonképpen ebben a magasságban kapcsolják be az űrsikló hajtóműveit. A mechanikus lekapcsolódás gyarapodnak azok a létesít­mények, amelyek fedélzetén asztronauták végeznek na­pokig, sőt hetekig, esetleg hó­napokig tartó kísérleteket, — kellenek tehát speciális szál­lítóeszközök, amelyekkel gondoskodni lehet ellátásuk­ról és leváltásukról. Nem be­szélve az űrállomások gyak­ran előforduló szerviz- és energiautánpótlásról. űrsiklóval szemben megkö­vetelt feltételeket teljesíti az a többi hasonló konstrukció is, amely a szak terminoló­giában úgy szerepel, mint: űringázó, űrkomp, űrbusz, űrszállító, stb. A kezdet kezdetén ezt az összeházasítást, úgy képzelték el, mint szállításra terveit közönséges rakétát, amely­nek utolsó fokozata a tener- szállító fejrészt vinné magá­val, — ebben volna a szállí­tott eszköz, ember, és anyag. Az első néhány konstrukciós próbálkozás nem hozta meg a kívánt eredményt, ezért a tervezők úgy döntöttek, hogy egy igen nagy teljesítményű repülőgépet házasítanak ösz- sze egy szállító rakétával. A gyakorlatban ez úgy valósul­na meg, hogy a nagyobb mé­retű anyagép, vagy a „hátán”, vagy a „hasán” hordaná az űrsiklót. Az anyagép, — amely ebben a változatban a „fiahordó” elnevezést kapta, — mint indító gép szerepel­ne. után az űrsikló tovább repül, az anyagép pedig siklórepü­léssel visszatér a földi repü­lőtérre. Mivel repül tovább az űr­sikló? A kisebb méretű, de A TENGERALATTI bá­nyászat módszerei a száraz­földi módszerektől merőben különböznek, ezért úi ipar­ágak fejlődtek ki. a tenger- alatti kutatási módszerek pe­dig gyors fejlődésnek indul­tak. Kialakulóban van eev úi iparág a tengeralatti építőipar. A tengerfenéken bányákat ércfeldogozókat finomítókat. atomerőművet építenek, talaifúró berende- zéseket állítanak feL sőt könnyűbúvárok részére még üdülőtelep is épült a ten­gerfenéken. A tengeralatti építkezések­nél is fontos szerepe van a betonnak. Nagy önsúlya elő­nyös. tartósságát még növeli a tengerfenéken lévő ala­csony hőmérséklet és nagv nyomás, a vízalatti betono­zás problémája pedig már rég megoldódott.' Másik épí­tészeti megoldás során — fő­leg tárolók építésére — a lehorgonyzóit gömbökből a nyit tengeren épített repü­lőterek alátámasztó szerke­zetét alakították ki. Eddig kb. 150 olyan ten­geralatti hegvet fedeztek feL amelyekben bányászásra ér­nagyteljesítményű rakéta­hajtóműveivel. Ezek a rakéta hajtóművek, — az eddigi ter­vek szerint, — folyékony üzemanyaggal működnek. Ezekkel éri el, — már az űr­ben, — a 28 000 (huszon­nyolcezer) km/ó sebességet és a mintegy 100 kilométeres magasságot. Ekkor teljesíthe­ti az űrsikló a kettős funkció­ját, ugyanis feladata nemcsak az űrállomások irányába, és az onnan való szállítás, ha­nem a teherszállítás a Föld legtávolabbi pontjaira is. Nem e y /er Az űrsikló a világűrből, a szó legszorosabb értelmében siklórepüléssel éri el földi célját és a megfelelően kiala­kított repülőtérre, — mint szállító repülőgép szállna le. Az űrszállítás viszonylatában, jelentősége talán még na­gyobb, hiszen például a szov­jet űrállomás program má­sodik fázisa 1981-ben kezdő­dik és az erre a célra felbo- csájtott űrállomás nem keve­sebb, mint tíz évig keringe- a Föld körül. Elképzelhető, hogy a fedélzetén tartózkodó két tucatnyi űrkutató levál­tása, élelemmel, kutatási eszközökkel stb. való ellátása milyen nagy gondot jelent, amit az eddigiek alapján csak a megvalósulás folya­matában lévő szovjet — ame­rikai űrsiklók, — a világűr sok hasznos tulajdonsággal bíró „űröszvérei” — tudnak csak megoldani. Mert egy űröszvért — szemben a raké­tával, — nem egyszer, de leg­alább százszori repülésre le­het felhasználni! B. K. demes anyagok vannak. Ezek kiaknázására már szá­mos tengeralatti bánya üze­mel. Az aknák egv részét a szárazföldről kiindulva haj­tották ki és a bányák nem nyúlnak túl a kontinentális talpazaton. A fúróhajók és a vízfelszín fölé nyúló lába­zatok után újabban tért hó­dítottak. a tengerfenéken fel­állított fúróberendezések is. amelyet hajóról vagy a szá­razföldről lehajtott aknán keresztül szolgálták ki. Fej­lesztik a víz alatt használ­ható szerszámokat is. ezek sokban hasonlítanak az űr­hajósok által használt szer­számokhoz. A tengeralatti kutatásban főként a nyers­anyagkutató műszeres vizs­gálatok és a vízalatti fény­képezés fejlődött gyorsan. A tengerfenékről felszínre hozott nyersanyagok között első helyen áll az olaj. de sok egyéb anyag is szárma­zik a víz alól. Jelentősek a Vörös-tengeri réz. cink. mangán és vastartalmú iszaprétegek és a drágakő­előfordulások. Érdemes fel­színre hozni az elhalt mész- vázas állatok tömegét is. ez Néhány napja értékes szállítmány érkezett a pécsi főpályaudvarra. Az első ma­gyar jégeső elhárítási rend­szer radarberendezése és tar­tozékai. Az Országos Meteo­rológiai Szolgálat Légkörfi­zikai Kutató Intézete jégeső elhárítási szervezetének mun­katársai meglepődve vették Azóta már a Tenkes hegy csúcsára vontatták a nagy­teljesítményű radarberende­zést, amely a felhőzetben ki­alakult csapadékzónák felde­rítését, azok vonulási irá­nyát határozza meg, illetve mintegy háromszáz kilomé­a cementgyártáshoz szolgál­tat nyersanyagot. Különösen értékesek a tengerfenéken kiváló ún. konkréciók (ás­ványi anyagok összesűrűsö- dése). amelyek több miliő km1 területet borítanak. (Hátrányos, hogy elég nagy mélységben.) A konkréciók növekedése rendkívül lassú, ezer év alatt átmérőjük csu­pán 1 mm-rel növekszik. A meglévő készletek több mil­lió éves kiválási folyamat eredményei. A konkréciók legnagypobb részben (45 %) mangánt, kisebb részben ko­baltot nikkelt és rezet tar­talmaznak. A GÖRÖGORSZÁGI argo- lisi öbölben elkészült az el­ső tengeralatti forrásfogla­lás is. A parttól 8 km-re a tengerfenéken 10 m3/perc hozamú édesvizű forrást fe­deztek fel. Az édesvíz a tengerfenék alatt 100 méter­re van. karsztosodott mész­kőben. ahová a tengervíz nem tudott behatolni. Je­lenleg épül a tengerfenéken az a távvezeték, amely az édesvízben szegény partra vezeti a forrásvizet. M. L. tudomásul, hogy a jelzett négy vagon közül egy hiány­zik. Időközben Záhonyból megérkezett a szállítmány utolsó kocsija is. S ezzel megkezdődhetett a jégeső el­hárítási rendszer kiépítésé­nek első, s egyben legfonto­sabb fázisa. tér távolságig nagy pontos­sággal beméri a jégképző­dést. A 3,2 centiméteres hullám­hosszon dolgozó speciális meteorológiai radar lesz az agya annak a rendszernek, amely az észlelést, az érté­kelést végzi, s egyben paran­csot ad a jégrakéták kilövé­sére is. Közismert, hogy Ba­ranya déli része évről évre nagy j ágkárokat szenved. Baksától Mohácsig évente több százmillió forintra te­hető • az a kár. amely csök­kenti a területen működő mezőgazdasági üzemek ered­ményét. A mezőgazdasági kultúrák védelmében szüle­tett tehát az az elhatározás, hogy mintegy százötvenezer hektáron hazánkban elsőként megszervezik a jégeső elhárí­tást. A több mint harmincnyolc­millió forintba kerülő beru­házás szerves részeként elő­ször a Tenkes hegyre ve­zető utat építették meg. Az aszfaltszőnyeg két oldalán most betonozzák a csapadék elvezetőt, hamarosan végez­nek a több kilométer hosszú­ságú árok cementalapozásá­val. Szovjet szakértők A Tenkes hegyi központ, valamint a rakétakilövő ál­lomások munkálataiban szovjet tanácsadók, valamint a magyar néphadsereg ille­tékes alakulatainak szakértői nyújtanak segítséget. A Szovjetunióban több mint egy évtizede működik a jég- elhárftó szolgálat, s haté­konysága ma már meghalad­ja a hetvenöt százalékot Észak-Kaukázusban, Grúziá­ban, Közép-Ázsiában. Üzbe­gisztánban, valamint Ör­ményországban ma több mint ötmillió hektár jégvé­delmét biztosítja a kiépített elhárítási rendszer. A szom­szédos Jugoszláviában mint­egy másfél millió hektár „jégmentes”, Bulgáriában több mint négyszázezer hek­tárnyi területet védenek jég­rakétákkal a természeti csa­pás ellen. Baksától Mohácsig Felvethető: mikortól és milyen hatásfokú védelmet remélhetnek a dél-baranyai mezőgazdasági üzemek. A Tenkes hegyi lokátorállomás szerelését szeptember végére fejezik be. Azt követően megkezdik a rakéta kilövő állomások telepítését. A ter­vek szerint tizenegy „tá­maszpontot” létesítenek Bak­sától Mohácsig. Időközben a jégelhárítási rendszer mun­katársai elsajátítják a loká­tor kezelését, illetve — mi­vel erre korábban nem nyí-. lik lehetőség — kora ta­vasszal megkezdik a légköri megfigyeléseket. Dr. Wirth Endre, a szolgálat vezetője elmondta, hogy a zivatar­frontok leginkább a nyár eleji hónapokra és az au­gusztusra jellemzőek, ezért csak a jövő esztendőbeai kezd­hetik el a megfigyeléseket Következésképpen legalább még egy esztendő szükséges ahhoz, hogy a Tenkes hegyi URH-központ utasítást ad­hasson az első rakéta kilövé­sére, a megadott koordináták alapján. Végezetül szükségszerű megjegyezni a következőket. A szomszédos országokban alkalmazott jégeső elhárítási rendszer ugyan több éve mű­ködik, de az első idők a ta­pasztalatszerzés hónapjai voltak. Ne várjunk tehát cso­dát az első perctől. Érdekes „házasság” Hátán a fiával Tengeralatti kutatás és technika EGY Oj IPARÁG SZÜLETIK Több százmilliós jégkárok 1X Ml 2 KIÁLLÍTÁS ifil HJN30TO Ugyanaznap, ugyanott két látványos, élményszámba menő kiállítást tekinthet meg a BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTBAN /X.. Albertirsai út 10 / AZ ŐSZI BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR AZ AGR0MASEXP0 74 az öltözködés, az otthon, a háztartás, az élelmezés, a szabadidő-felhasználás és a közlekedés eszközeinek bemutatója, a fogyasztási cikkek szakkiállítása. a jövő agrotechnikájának, az élelmiszer- és fagaz­daság korszerű gépeinek, műszereinek és berendezé­seinek nemzetközi bemutatója. ÖN IS TEKINTSE MEG A KIÁLLÍTÁST szeptember 14-e és 22-e között! NYITVA 10-tpl 19 óráig, a szakmai napokon, szeptember 16-án. 17-én, 18-án és 19-én a nagyközönség részére 14-től 19 óráig. Rendező: 33 %-os vasúti \u\ utazási kedvezmény. Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda Telefon 470-990 f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents