Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-01 / 204. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. szeptember 1. i A VDK kultúrájának hete Segítség az iskoláknak E lseje idén vasárnapra esett — így egy nappal hosz- szabb lett a nyári vakáció. Ám a „hosszú” szünet­nek ma este mindenképp vége. Holnap már tan­évnyitó, holnapután pedig... Holnapután tiszta, új, vagy új­jávarázsolt tantermek várják a nebulókat. Pár napja még kőművesládákat, festékesvödröket, súro­lókeféket kerülgetett az iskolába betévedt látogató. Sokan hinni se merték, mégis elkészült minden — az agyoní'irkált, összerajzolt iskolafal most ragyog. S hogy ragyog, az sok eset­ben üzemeknek, gyáraknak, szövekezeteknek köszönhető. If­júkommunisták, szocialista brigádok tagjai, építőtáboros kö­zépiskolások, egyetemisták szorgoskodtak társadalmi mun­kában : ki kerítést festett, ki meszelt, ki egyszerűen „csak” ab­lakot tisztított. A munkaórák száma kiszámíthatatlan ponto­san, mint ahogy kiszámíthatatlan az is, hogy összességében milyen értékű a vállalatok, szövetkezetek, intézmények tel­jes segítsége. Százezrekről, milliókról lehet szó? A szolnoki Újvárosi Általános Iskola fűtésének rekonstrukciójára a Tiszamenti Vegyiművek kereken egymillió forintot áldozott — de száz­ezres nagyságrendű pédául a kőolajosok vagy a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat iskolatámoga­tása is — mégsem az összeg, hanem a Szándék, a segítőkész­ség a fontos. A szolnoki, a kisújszállási, a törökszentmiklósi* vagy akár a tószegi, a tiszajenői segítség egyforma, egyaránt milliókat ér. Milliókat ér, és sajnos mégis kevés. Igen, kevés; hisz az általános iskolai tantermek száma na­gyon alacsony Szolnok megyében, s ráadásul: a meglévők je­lentős százaléka ósdi, elavult — a korszerű oktatás feltételei­nek semmiképp sem felel meg. Néhány éve, az általános is­kolák körzetesítésekor például helyenként az a furcsa helyzet állt elő, hogy az elhagyott, kiürített tanyai iskola épülete jobb állapotban volt, mint a községi intézményé. Ez utóbbi különö­sen a kunszentmártoni járásban érezteti kedvezőtlen hatását. A legégetőbb mégis a megyeszékhely, Szolnok város gondja. A vadonatúj városrészek, lakótelepek mellől bizony hosszú évekig hiányoztak a korszerű, tágas általános iskolák, s a város újabb, ugrásszerű fejlődése, növekedése még csak fokozta az intézmények zsúfoltságát. Igaz, két új általános iskola kiviteli tervei már elkészültek, s az építők ígérete szerint a húsz tantermes József Attila úti — és a tizenhat tantermes Tisza Antal úti iskolát elkészülé­sük után a legszebbek között emlegetik majd országszerte, mégis újabbakra lenne szükség. Ismerve a jubileumra ké­szülő város ezernyi gondját: helyi erőforrásokból, társadal­mi összefogással pindez már nem valósítható meg. Központi támogatásra lenne szükség, s hogy erre nem érdemtelen a megye, azt talán a bevezetőben említett példák is bizonyítják. H. D. Dal a folyó fölött Hétfőn kezdődik a Magvar Rádióban a Vietnami De­mokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe tiszteletére hagyományosan megrende­zett kulturális hét. Első al­kalommal hétfőn a Kossuth: adón A béke győzelme cím­mel Kékesdi Gyula uti.ie.gv- zete hangzik el. Kedden ugyancsak a Kossuth-adón a délelőtti .órákban Vér s virág címmel To Huu ver­sei szólalnak meg Ballássy László fordításában és beve­zetőiében. a költeményeket Perlakv István és j Szokolav Ottó mondja el. Kát részben sugározzák az ifjúsági rá­dió műsorát, amelyben Hárs Györggyel beszélget vietna­mi élményeiről Feledy Pé­ter. ..Múzsák közt elhallgat a fegyver” címmel a beszél­getés első. részét szerdán, második »részét szombaton sugározzák. A komolyzene híveinek rit­ka csemegével kedveskedik a rádió: szerdán a Petőfi- adón közvetíti Nguyen Dinh Tan A madarak röpte vo­nósnégyesét a Vietnami vo­nósnégyes tolmácsolásában. Csütörtökön délután a Kos­suth-adón Szerecsendió és bétellevél címmel szemelvé­nyek hangzanak el a vietna­mi népköltészetből. Pénteken a délelőtti órákban László Endre rendezésében közvetí­tik a Dal a folyó fölött című lírai játékot, amelyet vietna­mi népballadából költött át magyarrá Balássy László. A szereplők között találjuk Básti Lajost. Váradi Hédit, Gábor Miklóst. Gobbi Hildát, és másokat, ugyancsak pén­teken ..Hangszerrégiességek Vietnam földjén” címmel hangzik el a VDK rádiójának összeállítása. Pénteken a 'ké­ső esti órákban a vietnami- szimfonikus zenekar Nguyen Dinh Tan (Élő fáklya) szimfóniáját tolmácsolja a szerző vezényletével. Szorgalmasak a szolnoki lányok Egy rendhagyó építőtáborból jelentjük Főiskolák, egyetemek hosz- szú évek óta vissza-visszaté- rő gondja a gólyák, leendő elsőéveseik beilleszkedése a közösségbe. Miként lehetne azt elérni, hogy a fiatalok a középiskolákban mutatott lelkesedéssel, ambícióval kezdjék tanulmányaik újabb éveit. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola KISZ-esei ügyes ötlettel pró­báltak ezen segíteni. Olyan építőtábort szerveztek, amely — ugyan sokban eltér a kö­zépiskolások megszokott tá­borától >— szinte már az első napoktól észrevehetően for­málta a közösséget. ök öten Szolnok megyeiek — Bakódi Erika Szolnokról, a kenderesi Balassa Edit, Ja- kobicz Márta, aki Mezőtúr­ról érkezett, Szabó Zsuzsa Tiszafüredről és a karcagi Darai Erzsébet — nem is oly rég még szorongva, vizsga­drukkal álltak a felvételi bi­zottságok előtt, s ma, mint a főiskola elsőéves hallgatói szívesen nyilatkoznak a tá­borról. Táborozni -jó — Már a felvételi vizsgán is megkérdezték tőlünk, ha sikeres lesz a vizsgánk, el­jönnénk-e táborozni. Mi igent mondtunk — kezdi a beszélgetést Bakodi Erika. — S jöttünk az első hívásra! Bennem például élénken élt még a korábbi táborozás, megannyi kellemes emléke.' — Kezdetben valóban meg­lepett bennünket, hogy a tá­bort a kollégiumban szervez­ték — folytatja Jakobicz Má­ria — s az is, hogy építőipari munkát végzünk. Balassi Edit véleménye: — ■Jobb is így, hiszen olyan munkát végzünk, ami való­Űton a takarító-brigád ban nem gyerekjáték. Is­merjük az építőipar^ nehézsé­geit, a határidők pontos be­tartását és a létesítmények időbeni átadásának fontossá­gát. Ez tőlünk is lelkiismere­tes munkát követel. — Annál nagyobb volt örö­münk, amikor kiderült, hogy néhány nap után már 10G százalékosra teljesítettük a tervet, — mondja Szabó Zsu­zsa. Szabó Teréz a tábor fő­iskolás vezetője: — A „gye­rekeknek” a munka mellett jut bőven idejük arra, hogy ismerkedjenek a várossal, a környékkel, hisz négy évig itt lesz szűkebb otthonuk. Ta­lálkoztak a főiskola állami, párt és KISZ vezetőivel, és kellemes légkörben, kötetle­nül folytathattak eszmecse­rét és tudhattak meg sokat a diákéletről. — Főigazgatónk, Margócsy József arról beszélt, hogy a középiskolás ambíciót ho­gyan kellene „átmenteni” a főiskolás évekre is. A KISZ-. szervezet vezetői is megígér­ték, hogy mindenben segít­ségünkre lesznek, — sum­mázta a többiek véleményét ' Darai Erzsi. A cél: tenni! Az első támogatásuk az volt, hogy a főiskolai lap mellékleteként „Tenni” cím­mel kis kiadványt adtak va­lamennyi elsőéves kezébe. Ez tartalmazza mindazokat a lehetőségeket, munkaterüle­teket, ahol várják a tennivá- gyó fiatalokat. A beszélgetés még folyta­tódik. Szabolcsiak, borsodi­ak érkeznek, ülnek le beszél­getni. Szólnak az eddigi él­ményeikről, tapasztalataik­ról, megtárgyalják az első benyomásokat. Néhány nap múlva valamennyien haza­utaznak, de csak rövid idő­re, hogy azután ismét visz- szajöjjenek Nyíregyházára. Tanulni, de már jó isme­rősökként. Kalenda Zoltán Évadnyitó s a Szigligeti Színházban (Folytatás az 1. oldalról.) Új évad. új program: lesz-e valami újítás az év műsorának szerkezetében? — az igazgatói tájékoztató ezek­re a kérdésekre is választ adott. Újdonság lesz a gyer­mekszínház, amely vasárnap délelőttönként játszik majd. s elsőként Frank L. Baum- nah, az amerikai író világ­hírű meséjének, — Öz. a nagy varázsló — színpadi változatát mutatja be a ki­csinyeknek.' A programban egyébként klasszikusok és modern szerzők darabjai együtt szerepelnek. Az Athé­ni Timgnnal, a Három nő­vérrel, a Shakespeare és Csehon-játszás szolnoki hagyományait kívánják ápol­ni. Szerepel a műsorban eay mai szovjet szatíra ősbemu­tatója is, Kopkov Az 'arany elefánt című drámájának el­ső magyarországi bemuta­tója. A névadónak a Liliom- ‘fi megzenésített változatával adóznak. A Szigligeti Színház a mai gondolatok, a mai indulatok színháza. Éppen ezért — hangsúlyozta Székely Gábor — a színháznak mindig szo­ros kapcsolatban kell állnia az élettel, változó valósá­gunkkal, amely új és friss feladatokat róhat a színház­ra, mint alkotóműhelyre. Je­lenleg három magyar szerző­vel van elképzelésük. Ör­kény-, Szakonyi-darabbal foglalkoznak és tervezik Ká­rolyi Mihály egyik színpadi művének esetleges bemutatá­sát. 'Túl azon, hogy a jubi­leumra Galambos Lajos ír drámát a színháznak. Ha vázlatosan is szólt ró­luk, a tervekből egv valóban színvonalas színházi program körvonalai rajzolódtak ki. amelynek megvalósítására új erőkkel gyarapodott a Szig­ligeti társulata. Koós Olgá­val, Tímár Évával, Szabó Il­dikóval, Baranyai Ibolyával, Veszeley Máriával, Náday Pállal, Szakácsi Sándorral, Horváth Péterrel, Bor Jó­zseffel, akiket a régi kollé­gák tapsától kísérve köszön­tött a színház vezetője. Az igazgatói tájékoztatót követően a megye társadal­mi és politikai szerveinek képviseletében és a jelenlevő megyei és városi vezetők — közöttük dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titká­ra és Sípos Károly, a me­gyei tanács elnökhelyettese — nevében közvetlen és me­leg szavakkal dr. Gergely István köszöntötte a színház újra és szépre fogékony tár­sulatát. Rangos évadnyitón tiszte­lettel köszöntőm a Szigligeti Színház művészeit — kezdte Dr. Gergely István: Jó kö­zönséget és forró sikereket kívánok a megyei pártbizottság első titkára, majd büszkeséggel sz&t azokról az országra szó­ló művészi eredményekről és sikerekről, amelyek az utób­bi időkben öregbítették a vá­ros, a megye színházának ió hírét. Egyben elismerően nyugtázta, hogy a Jászság és a Kunság vidékének nézői is egyre jobban szívükbe zár­ják az izgalmas gondolatok színházát, amely bátran vál­lalja a politikus színház fel­adatát, az emberek nevelésé­nek hasznos ügyét. Üdvözlő szavaiban a művészek előtt felvillantotta a nagyarányú építkezések, újjáalakítások nyomán kibontakozó modern megyeszékhely képét is, alá­húzva, hogy ebben a nagy­várossá formálódó Szolno­kon mindenkor méltó helye lesz a jó és a szép, az igaz győzelméért küzdő szolnoki társulatnak. Bátorító és lel­kesítő szavait a következők­kel zárta: — „Jó közönséget és forró sikereket kívánok a színháznak, a társulat min­den tagjának. És kívánom, hogy élménydús itt tartózko­dásuk során teljesüljenek be hőn óhajtott művészi vá­gyaik.” Az első titkár kö­szöntő szavait nagy rokon- szenvve! és hosszantartó taps­sal fogadták a színház dol­gozói. Az ülés befejeztével a megyei és a városi vezetők társaságában dr. Gergely Ist­ván sokáig beszélgetett a színház művészeivel, vezetői­vel. s a hasznos párbeszédből néhány égető kérdésre gyors, gvakorlati segítség is szüle­tett. A jövő héten már javá­ban folyik a színházban a hétköznapi munka. Az Egy szerelem három éjszakája és a Volpone televíziós felvé­telének előkészítése kezdő­dik, s indul a Három nő­vér, az első bemutató olva­sópróbája is. V. M. Bulgária legszebb hónapja (3) Önálló lakás minden családnak Négy évvel a bolgár nép felszabadulása után a kommunista párt V. kong­resszusán Gheorghe Dimit­rov ígv fogalmazott: ........ne­k ünk tíz-tizenöt év alatt kell elérnünk azt. amit más or­szágok. más körülménvek között egv évszázad alatt ér­tek el.” És most? A bolgár népgazdaság kiváló eredmé­nyeiről már az előző feje­zetekben szóltam. Most csu­pán néhány gondolatban még a mindannyiunkat ér­deklő „hazai témáról”, a la­kásról szólunk. A kommunista párt X. kongresszusán fogalmazódott meg. hogy a következő tíz­tizenöt évben megoldódik a lakásprobléma. Olyan lakás­körülményeket kívánnak te­remteni. melyek megfelel­nek a fejlett szocialista tár­sadalom körülményeinek. Cél: önálló lakás minden családnak és önálló helyiség minden családtagnak. A megvalósításnak biztató jelei vannak, hiszen az utób­bi ötéves tervek során egv- re inkább kibontakozott a lakásépítési lehetőség. Az ötödik ötéves tervben, illet­ve a hatodik ötéves terv el­ső két esztendeiében az or­szágban 15.3 millió négyzet­méter lakóterületet adtak át. Ezek közül 11.5 millió négy­zetméter a városokban, (me­gyeszékhely). illetve a váro­si típusú (nálunk nagyköz­ség) településeken. A gazda­sági és kulturális tekintet­ben a megyeszékhelyek fej­lődnek legdinamikusabban. Ott koncentrálódik az ipari vállalatok döntő többsége és leggyorsabban fejlődnek a kiszolgáló vállalatok. Érthe­tő. hogv a Lakosság is ép­pen a megyeszékhelyek felé orientálódik. Ez a nagy la­kosságnövekedés nemcsak a közlekedésben. kereskede­lemben okoz gondot, de ne­hezíti a lakosság szükség szerinti lakásellátását is. Mégis hogyan valósul meg a „minden családnak egv lakás” a megígért időre? A válasz egyszerű és logikus. A kívánt, gvors eredmények csupán a következő. két irányba tett intézkedésekkel érhetők el: a termelőerők ésszerű területi elhelyezése, valamint a lakásépítés ott. ahol a szükségletek a leg­sürgősebbek. S*ófiábrrn ;s csak olyan iparág maradhat meg. amelv nem szennyezi a levegőt, továbbá olvan iparágak, amelyek nem igényelnek sok munkaerőt. A bolgár fővá­rosban nagv a munkaerőhi­ány ennek pótlására erősen gépesítenek. Ez' nem növeli a lakók és lakásigénvlők számát. Ezzel csökken maid a fővárosi lakásigénvlők száma is. Ez tapasztalható máris Szófia esetén, ahol az elmúlt hét év alatt a lakos­ság száma aránylag a legki­sebb mértékben < növekedett. Jelenleg 1.1 millió a lakosa, a következő 15 év alatt pe­dig 1.3 millióra növekszik. A jelenlegi tervidőszakban több mint 65 ezer lakást építenek Szófiában. Ígv vár­hatóan 1980-ra már minden fővárosi család önálló lakás­sal rendelkezik. Itt az utób­bi három évben 26 ezer 300 úi lakást adtak át. Ennek egv részét a vállalatok kap­ták dolgozóik részére, akik a megállapított építési köl- csön 10—30 százalékát elő­legként fizették be. a többit 25 év alatt letörlesztik. Itt is csakúgy, mint nálunk: sza­nálnak. építenek — jelenleg 44 ezer lakás van „félkész” állapotban. S Mindennek, ellenére Bulgáriát még nem sorol­hatjuk a fejlett ipari országok sorába. Az országnak azon­ban minden reménve mag­van arra. hogv gazdasági erőforrásai népének szor- galma által hamarosan azzá váljék. S ha arra gondolunk, miiven s^-ban élt ez a nép harminc évvel ezelőtt, akkor látjuk mily nagy. s tiszte­letreméltó utat tett meg azóta a szocialista közösség összefogásával. Rocskár János (Következik: Magyarok é3 bolgárok) • , A társulat tagjai az igazgató tájékoztatóját hallgatják

Next

/
Thumbnails
Contents