Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-04 / 206. szám

Í97?. szepIémSer í SZOLNOK MEGTÉI NÉPLAP 5 Könyvjelző BABEL: Lovashadsereg Iszaak Babel közel teljes életművét magában foglalja ez a vékonyka kötet, amely szerzőjének előbb világhírt, majd halálos végű kegyvesz­tettséget szerzett. Elbeszélé­sei úgy tagolódnak két ösz- szefüggő ciklusba, mintha soha meg nem írt regény zseniális töredékei lennének. Az 1926-ban megjelent Lo­vashadsereg óriási vihart ka­vart a szovjet irodalmi élet­ben, a polgárháború borzal­mainak kíméletlen őszinte- ségű ábrázolásával. Az írá­sok alapja életre szóló sze­mélyes élmény: a vad kozá­kok közt félszegen csetlő- botló vézna, szemüveges zsi­dó diák maga az író. A no­vellák témái szinte állan­dóak: harc, öldöklés, borzal­mak, vér, fosztogatás, ki­szolgáltatott szegény zsidók és parasztok. Vissza-vissza- témek a színhelyek is, Zsi- tomir, Novograd, de Babel mintegy kaleidoszkópban, új meg új látószögből ábrázolja őket: romantikus álmodozás vált véres naturalizmusra, lírai elérzékenyülés kevere­dik durvasággal, objektív kívülállás a teljes azonosu­lással. A végsőkig csiszoltak ezek a rövid írások: Babel mestere a nyelvnek, a tömö­Új tanév a KISZ-oktatásban 30 ezer résztvevő a megyében Október elején megkezdő­dik az új, 1974—1975-ös tan­év a KISZ-oktatásban is. Az ifjúság marxista—leninista műveltségét gyarapító, az if­jú kommunisták széles töme­geinek társadalmi, közéleti tevékenységét kibontakoztató politikai oktatásban az idén 470—480 ezren vesznek részt. Szolnok megyében tavaly 26 ezer résztvevője volt a politikai oktatásoknak, idén közel 30 ezer fiatal részvétele várható. A politikai oktatás tartalma összhangban van az ifjúsági szövetség legfontosabb fel­adataival: az MSZMP X. és a KISZ VIII. kongresszusán hozott határozatok teljesíté­sével. Az oktatási program már korábban elkészült. Eszerint az 1974—1975-ös tanévben a KISZ-oktatás minden formá­jában három témát kell kö­telezően feldolgozni. Az első téma átfogó címe: Hazánk a szocialista átalakulás útján. Ennek tanulmányozása során a fiatalok megismerked­hetnek az átalakulás nemzetközi hátterének, feltételeinek, a felszaba­dulás történelmi esemé­nyeinek mélyebb össze­függéseivel, a népi de­mokratikus forradalom időszakával, a fordulat évének esemé­nyeivel, a szocializmus alap­jainak lerakásával, a Szov­jetunió történelmi szerepé­vel, politikai és gazdasági tá­mogatásának tényeivel. A második témakörben — „A szocializmus teljes felépí­téséért” — Szocialista építő­munkánk jelenlegi szakaszá­nak és nemzetközi feltételei­nek jellemzése. a munkásosztály és a párt vezető szerepének érvé­nyesülése és erősítése, a gazdasági építőmunka eredményei és feladatai, a szocialista kulturális forra­dalom, a társadalmi tudat fejlődésének folyamata, hely­zete és távlatai kaptak he­lyet. Végül a harmadik téma­kör — „Az ifjúság”, „Az if­júsági mozgalom szerepe a szocializmus építése során” — összefoglalást ad a magyar ifjúsági mozgalom fejlődésé­ről, a párt ifjúságpolitikájá­ról, azokról a tettekről, amelyekkel a fiatalok hozzájárultak társadalmi fejlődésünkhöz és azokról a feladatokról, amelyek ma állnak a magyar fiatalok előtt. A KISZ-oktatás rendje to­vábbra is lehetőséget ad a helyi igények alapján kialakí­tott oktatás megszervezésére is. A felszabadulás 30. évfor­dulója jegyében szervezik meg például a „Szabad ha­zában” oktatási kört. A leg­nagyobb tömegeket mozgósí­tó KISZ-oktatási forma lesz — ez tankönyve is megkü­lönböztetett figyelemmel, gondossággal készült. Foglal­kozásain nem csupán az Ifjúsági szövetség tagjai, hanem a KISZ-en kívüli fiatalok is megismerkedhetnek majd társadalmunk hely­zetével, a háromévtizedes fejlődés leglényegesebb társadalmi, politikai ösz- szefüggéseiveL A kör munkájának segítésére szöveggyűjtemény jelenik meg amely dokumentumokat, szemelvényeket, sok emléke­zetes verset, elbeszélést, ri­portot és pubBdsztíkát tar­talmaz. A KISZ Szolnok me­gyei bizottságának június 26-i vb-ülése intézkedési terve alapján a megyében szerve­zett oktatási körök az 1974/75-ös tanévben a KISZ KB intéző bizottsága által megjelölt kötelező témákat, valamint a „Szolnok megye 30 éves fejlődése” és „A 900 éves Szolnok” című témákat dolgozzák fel. A KISZ-tagok és a politikai kérdések iránt érdeklődő KISZ-en kívüli fiatalok egy­ségesített tematikájú vitafó­ruma a „Politikai vitakör”, amely mindenekelőtt a szo­cializmus építésének időszerű kérdéseivel, népgazdasági fel­adataival foglalkozik. Anya­ga az alapfokú politikai is­meretekkel már rendelkezők­nek ad segítséget a megszer­zett tudás elmélyítéséhez. A politikai, világnézeti kérdések iránt mélyebb érdeklődést tanúsító KISZ-aktivisták oktatási formája, a „Marxista vi­takör”, amely társadalmi, gazdasági fejlődésünk és a nemzetközi élet legfontosabb időszerű kérdéseinek elemzése útján juttatja el hallgatóit a társa­dalmi élet törvényszerűsé­geinek felismeréséhez. Sajá- játos jellegű és feladatú ok­tatási forma a KISZ politikai képzési rendszerében az „If­júsági aktivisták fóruma”. Célja elsősorban a KISZ- alapszervezeti vezetők és aktivisták rendszeres, színvonalas elméleti kép­zése. az ifjúsági mozgalommal ösz- szefüggő ideológiai és párt- politikai ismeretek elsajátí­tása. Az alapszervezetek ve­zetési teendőinek rendszere­zett feldolgozása. rítésnek, a szín- és stílus- váltásnak. A másik ciklus, az Odesz- szai történet szelídebb világ­ba visz. Az odesszai Moldo- vanka zsidónegyed alvilága Bábelnél meseszerű, majd­nem mitológikus távlatot kap, agyafúrt, nagyerejű alakjai, Benya Krik, a „Ki­rály”, Froim Gacs, a félsze­mű fuvaros, Kozák Ljubka. a bordélyos-kocsmárosnő életnagyságnál nagyobbra nőnek Babel tündérvilágá­ban. i't-l' W*1*-'! ■*! Tankönyvek — ajándékba Á jászalsószentgyörgyi Pe­tőfi Termelőszövetkezet és az általános iskola már ré­gen együttműködési szerző­dést kötött. E szerződésen kí­vül a termelőszövetkezet az iskolaév kezdetén megvásá­rolta a tsz-tagok gyermekei­nek a tankönyveket, össze­sen kétszáztíz kisdiák kapott könyvet, amelynek értéke 16 ezer forint volt. A termelőszövetkezet segít a nagycsaládosokon is. Ahol három vagy annál több el­tartott gyermek van, ezer forinttal járulnak hozzá az iskolai felszerelések megvá­sárlásához. A megye középiskoláiban 2565 első osztályos kezdte meg tanulmányait az idén. Képünkön a törökszentmiklósi Ber- j csényi Miklós Gimnázium I. a. osztályának tanulói föld- i rajzórán Csaknem 1200 tanyai kisdiák a kollégiumokban Újabb négy tanyai iskola kapuja maradt zárva (Tudósítónktól) A kiterjedt tanyavilággal rendelkező Szolnok megyé­ben most, az új tanév ele­jén újabb négy tanyai iskola kapuja maradt zárva vég­érvényesen. A környék is­kolaköteles tanulói körzeti iskolákba kerülnek és szak- rendszerű oktatásban része­sülnek. A megyében az ok­tatáspolitikai határozatnak megfelelően tovább javítot­ták a külterületen élő gyer­mekek körülményeit, jórészt felszámolták hátrányos hely­zetüket. A megye tizenegy városában és községében ta­nyai diákkollégiumot építet­tek, amelyekbe most 1200 kisdiák költözött be, továb­bi ezer gyermek pedig na­ponta „iskolajáratokkal” uta­zik a jól felszerelt belterü­leti tanintézetekbe. Túrkevén egyéb intézkedé­seket is tettek a tanyai gyer­mekek befogadására. Mivel az elmúlt tanév végén az utolsó „mohikán”, a csuda- ballai tanyai iskola is bezár­ta kapuit, megszűnt a tanyai iskolai oktatás, kibővítették a városi általános iskolát. Az egyik lebontott tanyai is­kola anyagából két osztály- termet és egy korszerű mfi- helytermet építettek társa­dalmi munkában a városi általános iskolához. Az új tanévben már valamennyi túrkevei tanyai gyermek kulturált körülmények kö­zött sajátíthatja el a tan­anyagot. A kollégiumi hálózat ki­építésével, illetve az iskolai autóbusz-járatok megszerve­zésével a szakrendszerű ok­tatást sikerült csaknem tel­jessé tenni a megyében. Az új tanévben már az általános iskolai felsőtagozatos diákok mintegy 99 százaléka része­sül szakrendszerű képzésben. Ez az arány lényegesen jobb az országos átlagnál. A még meglevő, csekélyebb számú tanyai iskolák felszámolásá­nak folyamata, az oktatás korszerűsítése tovább tart. A megyei pártbizottság in­tézkedésének megfelelően 1985-ig befejezik az általá­nos iskolai diákkollégiumok hálózatának teljes kiépítését, s erre az időre valamennyi tanyai iskolát végérvényesen megszüntetnek. A XX. század mítoszai Filozófiai sorozat a rádióban Szeptember 17-től új hat­részes filozófiai sorozat su­gárzását kezdi meg a rádió. Mint dr. Zeley László, a so­rozat szerkesztője elmondta az MTI tudósítójának. az MSZMP közelgő kongresszu­sa tiszteletére a sorozatban neves szakemberek, filozófu­sok, esztéták, irodalomtörté­nészek stb. közreműködésé­vel kívánják szembesíteni a marxista-filozófiát a külön­böző polgári nézetekkel. A XX. század mítoszai című sorozat, amelyet a tudomá­nyos ismeretterjesztő rovat iktatott műsorba, körképet kíván adni a kortárs polgári kultúra világából. Mátrai László akadémikus, Ágh At­tila filozófus és Poszler György irodalomtörténész, a történeti filozófiai mítoszok­ról cseréli ki véleményét a mikrofon előtt. Hermann István esztéta a Prométhe­usz legenda alakulását kö­veti nyomon, a XX. század­ban a Zeley Lászlóval foly­tatott beszélgetésben. A tu­dományos technika mítoszai­ról. a hozzájuk fűződő hie­delmekről Ágh Attila és Fe­hér Márta filozófusok mond­ják el véleményüket. Tiszavidék-fejlesztési tudományos napok, Karcag—Kisújszállás, 1974. szeptember 11—12—13 Tudós vendégeink Somos András Állami-díjas, egyetemi tanár, a Kertészeti Egyetem rektora Somos András 1911-ben született Mezőberényben. Ta- tanulmányait Mezőberény­ben, Békécsabán és Budapes­ten a Kertészeti Tanintézet­ben és a József Nádor Mű­egyetemen végezte. 1937-től, az oklevél megszerzésétől kezdve — rövid megszakítás­tól eltekintve — ennél az in- tézméhynél dolgozott, amely fokozatosan akadémiává, fő­iskolává, végül egyetemmé fejlődött. 1946-ban kapott megbíza­tást az egyetem zöldségter­mesztési tanszékének meg­szervezésére és vezetésére. 1960—65-ig, majd 1971-től az egyetem rektora. E fő mun­katerületén kívül mint a Mezőgazdasági Tudományos Központ megszervezője (1948), mint a Magyar Tudo­mányos Akadémia agrártudo­mányok osztályának titkára (1949—61) és mint számos országos bizottság tagja vég­zett sokoldalú tudománypoli­tikai és szervezői munkát. A A nemzetközi szervezetek közül a Nemzetközi Kertésze­ti Tudományos Társaságban, a Műanyagok a mezőgazda­ságban Nemzetközi Bizott­ságban, stb. képviseli hazán­kat. Több külföldi tudomá­nyos intézmények tisztelet­beli tagja, illetve doktora. Első nagy, átfogó munkája a második világháborút kö­vető években a magyar vi­szonyoknak megfelelő nagy­üzemi zöldségtermesztés \ alapjainak lerakása. Ennek, keretében behatóan tanul­mányozta a zöldségnövények- tenyészterület-igényét, mű-. velésmódját, öntözését, trá-í- gyázását, vetésforgóját. Űttö-j rő munkát végzett a mű-i anyagfólia zöldségtermesz^- tésben történő használatának^ a műanyaggal borított ter-! mesztőberendezések haszno-j * sítási rendszerének kidolgo­zásában. Tudományos mun-- kássága eredményeit tizen­két könyv és kétszázötvennél több közlemény tartalmazza. Munkájáért számos kitün-j tetésben részesült »• Láng István, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese Mohácson született 1931- iben. A középiskola elvégzése után 1950-t>en a Szovjetunió­ba ment és elvégezte az ivá- novói Mezőgazdasági Főisko­la pövénytermesztési szakát 1955-ben tért haza és a Ta-: lajtani és Agrokémiai Kutató Intézetbe került tudományos munkatársnak. A homokta­lajok javításával és műtrá­gyázásával foglalkozott. Kan-- didátusi tudományos foko­zatát 1961-ben szerezte megj 1963-tól 1970-ig a Tudomá-, nyos Akadémia biológiai osz­tályán dolgozott, mint szak­titkár. Tevékenyen működött közre a szegedi Biológiai Központ szervezésében. 1970- ben kinevezték az akadémia főtitkár-helyettesévé. Tízéves homoki műtrágyázási tar-5 tamkísérleteinek eredményei­ből írta meg doktori érteke-i zését, melyet 1973-ban vé-i dett meg és elnyerte a mező- gazdasági tudományok dokto­ra fokozatot. A Gödöllői Ag-, rártudományi Egyetem cím-- zetes tanára. Részt vett az UNESCO „Ember és biosz­féra” programjának kidolgoz zásában. Szolnok megye képviselői Székesfehérvárott Tanulmányozzák a lakásépítkezéseket Ma reggel székesfehérvári tanulmányútra indult a Szol­nok megyei országgyűlési képviselők egy csoportja, hogy megvizsgálja Fejér me­gye székhelyének lakáspo­litikai helyzetét, és hazatér­ve új tapasztalatokkal gaz­dagítsák a megye lakáspoli­tikai munkáját. Mint isme­retes a megye képviselői a nyáreleji ülésükön elhatároz­ták: felmérik Szolnok me­gye lakáshelyzetét és külön vizsgálat tárgyává teszik Szolnok. Jászberény. Karcag körülményeit. A most meg­kezdett munka során Székes- fehérváron kívül ellátogat­nak a képviselők Egerbe és Békéscsabára is, felkeresik a párt- és tanácsi szerveket, az OTP-igazgatóságokat. ME- SZÖV-központokat és megis­merkednek az ottani szerve­zési. építési módozatokkal. Külön vizsgálják, hogy mi­képpen bővítik a lakásépí­tésre fordítható anyagi erő­forrásokat, hogyan elégítik ki a nagycsaládosok igényeit, A képviselőket az ösztö­nözte erre a hasznos munká­ra. hogy a megye lakáshely­zete — a negyedik ötéves tervben megépülő 15 ezer la­kás és kétezer terven felüli családi otthon ellenére —• még mindig nem lesz kielé­gítő. A jogos igénylők kö­zött sok a nagycsaládos fi­zikai dolgozó, helyzetük mi­előbbi megoldása sürgető. A felmérő munkával a parla­menten kívüli tevékenységgel a képviselők mindenekelőtt az ötödik ötéves terv lakás­fejlesztési programját segí­tik megalapozni. Az októ­ber végéig tartó felmérő és elemző munka tapasztalatait az őszi képviselőcsoport ülé­sén tárgyalják meg. A kol­lektíván elfogadott javasla­tokat hasznosításra továb­bítják majd a párt- és ta­nácsi szervekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents