Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-25 / 224. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. szeptember 25. Üj barátokra találva (1) Egy hét Kjusztendilben Kjusztendil megye második legnagyobb városa Sztanke Dimitrov |I|KePERNV9(IE A fenti cím meglehetősen bizarrnak hat, ám a megyei pártbizottság küldöttsége, mely egy hetet töltött a bulgáriai Kjusztendil (ejtsd: Küsztendil) megyében, meggyőződött róla, hogy a gyümölcsöskert és a kondenzátor nagyon is közel állnak egymáshoz. Egy hét nagyon kevés idő. Mit lehet ez alatt látni? Csak egy-'egy villanás marad meg az utazó emlékezetében. Ám ha tudja, hogy a baráti látogatásnak konkrétabb célja is van — a két megye testvérkapcsolatainak felvétele — akkor ez a rövid időszak is felejthetetlen tartalommal telítődik meg. Bulgária gyümölcsöskertje Nagy izgalommal készültünk az útra, hiszen ünnepet köszönteni mentünk és új barátokat találni. Alig ocsúdtunk fel a röpke egyórás repülőút után, a szófiai repülőtér elegáns várótermében máris Szlavcso Sopov elvtárs, a Kjusztendil megyei pártbizottság titkára ropogtatta csontjainkat, s emelte egészségünkre a konyakkal teli kupicáját. Apropó, Kjusztendil megye. .. Igazi déli megye új testvérmegyénk. Azzá teszi a sok napfény, az üdülőhelyek sokasága, meg az emberek nyíltszívűsége, derűs mosolya. Kis megye, területe mindössze 3034 négyzetkilométer, lakóinak száma alig haladja meg a kétszázezret, területén már hat város található (kettő a küldöttség ott tartózkodása alatt kapta meg a városi rangot). Ám ez a kis megye joggal viseli a Bulgária gyümölcsöskertje nevet, hiszen negyven- hétezer hektár föld megművelése ad mindennapi elfoglaltságot a hazánkban is legendássá vált bolgár kertészeknek. A kjusztendili föld gazdagon megajándékozza művelőit, hiszen a szőlő, körte, szilva és az alma — egyébként az egész Balkán félszigeten csak itt termelnek magyar jonatán fajtát — no meg az illatos, apró levelű balkán-dohány gyarapítja nap mint nap a bolgár földműves életét. A megye 13 termelőszövetkezetének és 8 állami gazdaságának tevékenységét két agrár-ipari komplexum fogja össze, (küldöttségünk meglátogatta a megyeszékhely közelében lévő „Sztru- ma” agrár-ipari komplexu1944 a Szovjet Hadsereg döntő győzelmének éve volt a hitleri Németország felett. A háború, amelyet 1941-ben a német imperializmus robbantott ki. a harmadik birodalom határaihoz közeledett. A szovjet csapatok szeptember 22-én kiűzték a megszállókat az őszi Tallinn - ból. A felszabadítók között ott voltak az Észt Nemzeti Hadtest harcosai is. A hadtest két katonája. Lumiste és Nagelman a tallinni vár három épségben maradt bástyájának egyikére, a Hosszú Hermann toronyra kitűzte az Észt Szocialista Szovjet Köztársaság lobogóját. A fasiszták barbár kegyetlensége óriási károkat okozott a városnak: a lakóházak fele romhalmazzá vált. a németek teljesen elpusztították a tengeri kikötőt, a vasútállomást és sok-sok gyárat. Ha az észteknek a fővárost és a köztársaság más elpusztított városait a saját erejükből kellett volna újjáépíteniük. ahhoz sok évtizemot) melyekben iparszerű gyümölcstermesztéssel és feldolgozással foglalkoznak. Sztánko Dimitrov, a BKP Kjusztendil megyei bizottságának első titkára mondta el, hogy a megyében száz hektáron szándékoznak úgynevezett szuperintenzív almatermesztést bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a francia eredetű M—9. alanyok a telepítés második évében már termést adnak. Az első 2Q hektár termését már magunk is megtekinthettük. Ilyen szilva nincs Ilyenkor ősz elején meg- ejtően hangulatosak a bolgár parasztházak is. Szinte minden szabad helyet beborít a száradó, halványan sárguló dohány. A szegedi és kalocsai paprikás házak látványa kísért, ám itt más az, ami tüsszentésre ingerel bennünket — a finoman szállongó dohánypor. A gyümölcs kultusza óriási bolgár földön. A zamatos szőlő, őszibarack és császárkörte tekintélye verhetetlen volt szemünkben mindaddig, míg elénk nem kerül egy ládányi szilva, melynek nagysága vetekedett egy-egy jól megtermett almáéval. Nem lehet hát csodálni, ha a zsiráfról szóló ismert Karinthy történetet némileg át- költve megállapítottuk: ilyen nagy szilva nincs is. No és az ipar? Erről is írni kell, már csak azért is, mert meg kell magyarázni a címben szereplő kondenzátort. A megyébe látogató szeme előtt nem csak mezőgazdasági kultúrák tűnnek fel, de a bányák, gyárak, hőerőművek sokasága is jelzi az egyre rohamosabban kiteldes munkára lett volna szükség. Jogos büszkeséggel és hálával mondhatom azonban. hogy a mi Tallinnunk úi. gyönyörű arculatának kialakításában valamennyi szovjet nép részt vett. Már felszabadulásának harmadik évfordulóján háromszorosan múlta felül a város ipari potenciálja a háború előtti évekét. A jelenleg 4Ó0 ezer lakosú Tallinn a köztársaság és a Szovjetunió jelentős gazdasági központja. Gépgyárak, műszergyártó üzemek, hajógyárak. papírgyárak találhatók itt. Jelentős a városban a textil-, az építőanyag-., a bútor- és az élelmiszeripar is. A tallinni üzemek gyártmányai — a villamos motorok. a puttonyos kotrógépek, a rádiók, a villamos háztartási gépek és más cikkek — a világ 86 országába jutnak el. Üj iászületett a tallinni tengeri kikötő. Sok külföldi ország zászlaja alatt futnak be ide hajók, a mi hajóink pedig több mint 140 külföldi jesedő ipari forradalmat. Messziről indult el Kjusztendil megye ipara; a korábbi kis céhek, manufaktúrák, az évi 7 millió levás értéket előállító „ipartól” jutott el oda, hogy ma már az ipar adja Kjusztendil megye termelési értékének 83 százalékát. Jártunk a kjusztendili kondenzátorgyárban, ahol a modern gépek világszínvonalon álló minőségben ontják a szovjet és japán li- cenc alapján készülő kondenzátorokat. A gépek mellett pedig azok a leányok és asszonyok állnak, akik előtt harminc esztendővel ezelőtt mindössze a mezőgazdasági cselédkedés „perspektívája” állt. Alma és fogaskerék Ma már fonó és szövőgyárak, gyógy szerárugy áj, a gazdag mezőgazdasági termés feldolgozására létesített konzervgyárak, dohányfeldolgozó üzemek, új bányák jelzik az ipari fejlődés távlatait. Ennek talán legszebb példája a szovjet segítséggel felépített Bobov Dol-i hőerőmű, Így lehet és lett jelképe ennek a dinamikusan fejlődő megyének a gyümölcs és a kondenzátor. Kjusztendil város régi címerében egy alma is látható A harminc esztendeje győztes szocialista forradalom eredménye, hogy az új címer pajzsán ma már az egyre nagyobb eredményeket magáéríák valló ipart szimbolizáló fogaskerék is méltán helyet foglalhat. Molnár Sándor 1944: A felszabadító egységek kikötőbe indulnak innen. Tallinn a Szovetunió egyik legrégibb városa. ezeréves múltra tekint vissza. A történelmi városrészt védett övezetté nyilvánítottuk. Már elkészült a kerület rekonstrukciós terve. Azokból a házakból. ahol napjaink komfortját nem lehet megteremteni. a lakosságot úi városnegyedekbe költöztetjük, a régi. középkori épületekben — megőrizve régi arculatukat — szállodákat, panziókat, bárokat és kávéházakat kiKomputernek ed a szegénvtelep helyén A sziléziai főváros, Katowice, Koszutka nevű városnegyede lesz Lengyelország komputerekkel legjobban felszerelt területe. Egy 22 emeletes szupermodern épületben kap helyet a Matematikai GépeK intézeicneií sziléziai részlege, és az elkövetkezendő ötéves tervben olyan üzemeket, intézményeket telepítenek ide, amelyek számítógépeket és minikomputereket alkalmaznak. A tervek szerint tehát valóságos komputernegyed jön létre, ahol egy négyzetkilométernyi területen 12 nagy számítógép és több mint tíz minikomputer dolgozik majd együtt. A sziléziai főváros komputernegyede, amely ma a gazdasági változások egyik szimbóluma, a háború előtt munkanélküliek szegénytelepe volt. A nehézipar és a villamos gépipar termelésének fejlődését nagymértékben elősegítik a magasan képzett szakemberek, akik kiváló hagyományokon nőttek fel. A teljesítmény növelése és az anyagtakarékosság fokozása érdekében rendkívül nagy súlyt helyeznek a termelési folyamatok automatizálására, az igazgatás és mérnöki münkák kompute- rizálására. A Matematikai Gépek Intézetének sziléziai épülete 1977-re készül el. Az üvegből és alumíniumból álló épületkomplexum befejezésével lezárul a város központjának több éve tartó átépítése. burzsol ideológia és a revizionizmus kritikája” Ezt a címet viseli majd az a könyvsorozat, amelynek kiadásában megegyeztek a bolgár, a magyar, az NDK- beli, a kubai, a mongol, a lengyel, a szovjet és a csehszlovák kiadók. A konkrét művek listáját, kiadásukat és példányszámukat ugyanakkor mindegyik fél maga határozza meg, állítja össze, a könyvek külseje magán viseli majd az illető ország nemzetközi könyvkiadási hagyományainak a jegyeit. Fontos helyet kapnak a sorozatban az olyan cikkek és egyéb anyagok, amelyek feltárják az imperializmus agresszív jellegét, a maoiz- mus és a cionizmus elméletét, mint olyan erőkét, amelyek akadályozzák a nemzetközi feszültség enyhülését. A művek szerzői az illető országok nevezetes tudósai. Tallinn határában állítótermeket, emléktár Svakat árusító üzleteket nyitunk. A város közben tovább énül. szépül, fiatalodik. Tallinn megújulásáért. lakóinak boldogságáért hullatták vérüket azok a hős szovjet harcosok, akik 1944-ben az észt fővárost felszabadították az ellenséges megszállás alól. Ivar Kallion. a tallinni Városi Tanács V. B. elnöke (FÁKLYA) Tán megérthető, hogy bennem munkálkodó szülőföld iránti elfogult szeretetből a televízió azon műsorait még szorgalmasabban nézem, amelyek közvetlenül rólunk szólnak, megyénk életét viszik oda milliók elé — hadd lássák: ilyenek vagyunk, ezt tudjuk és így tovább. Lehet, hogy ami másnak a képernyőn kevésbé jelentős esemény, az nekem honfiúi közelből fontossá nő. Lám, a szolnoki Ságvári körúti iskola kisdobosainak bábjelenetei is a Papírsárkányban, nekem nemcsak kellemes perceket szereztek, — s gondolom a képernyő gyermeknézőinek is, hiszen egyszerű megoldásokkal bár, de igen szellemes, ötletes játékot produkáltak —, hanem egyben képesen szólva: a májam is hizlalták. Ha a mieink lépnek a képernyőre, mindig fellép a kísértés, hogy a sokszor amúgyis kényelmetlen kritikusi bőrömből kibújva belőlem lelkes szurkoló váljék, s örüljek még a hazai félsikernek is. A csudaballai tanyai iskola megszűnéséről készített filmballada is — jóllehet alkotói egy-két érzelemteli pillanattól eltekintve, nem voltak képesek felemelő élménnyé avatni — a drámát dalban elbeszélni — ahogy a műfaji megjelölésből elvártuk volna, nekem mégis megható volt és kedves, esztétikai fogyatékosságai ellenére is öröm - forrása, mert Csuda- balla: hazai téma a képernyőn. Mint ahogy Berény is az volt a Hazai estékben. Bevallom, miközben a főiskolások Vitray „atyamester” irányításával szorgalmas inasként hordogatták a képernyőre a város „mézeit”, lokálpatrióta szívem a szokásosnál is fürgébben dobogott. Lehel kürtje is megszólalt Péntek este — nyári vakáció után újra elinduft a képernyőn a Hazai esték és aligha túlzók, ha azt állítom: két kellemes kisváros mutatkozott be versengve abban, ki tud többet, szebbet mondani magáról. A öodrog- parti Sárospatak és a jászok hajdani fővárosa tanulságos „párharcot vívott”. Nem volt hiány érdekességben, sorjáztak az eredeti ötletek. S ebben, úgy .érzem, mármint az érdekességek felvonultatásában a herényi csapat tagjai jártak elöl. Dalra fakadt ezen az estén, a nehezen megszólaltatható kürt _ — ereklyéje a helybeli múzeumnak — és épp egy törékeny zenetanárnő bírtá szót ra bizonyítva, hogy, a muzsikához lélek kívántatik. A jászok nyelvéből adott kóstoló is kuriózum volt a maga nemében, s azt hiszem, sokan most tudtuk meg, miért is nevezik Rácz Aladárt a cimbalom megújítójának. Eredeti színfoltként hatott a kis mesemondó ízes-zamatos előadásmódja, s a játék a gyárban a televízióval, amely seppé alakítja a hőt. s megméri akár az ember lámpalázát is — tanulságos nilla- natokat nyújtott. És mégsem állíthatnám, hogy a legjellegzetesebb rajzolódott volna ki Jászberényről a televízió képernyőjén. Az érdekességek ellenére — már a válogatásban jelentkezett egyfajta sematikus, túlságosan is beidegződött városkép kísértése. Jászberény? A ELoTT kürt, a Hűtőgépgyár, egy kis jász hagyomány, ha kell zene, Székely Mihály. Szűk ez a kör, leszűkítése és talán elszürkítése is a város színes, erőteljesen kibontakozó valóságának. És most is mondom, máskor is szóvá tettem már: túlságosan muzeális produkció a Hazai esték. Még jó, hogy Vitray Tamás — ha úgy kívántatik — kicsit meg-meggyorsítja a vérkeringését. Kitűnő ritmusérzékkel vált, nem engedi, hogy a foglalkozásukba beleszerelmesedett szakemberek aprólékos magyarázatokkal elandalítsák ,a műsort. Aztán közbe-közbe kérdez. Szinte megérzi, hogy a néző mikor szeretne közbeszólni, s ilyenkor helyettünk is cselekszik: képviselvemirí- ket, nézőket a játékban, „ördögi”, ahogyan a kezében tartja és mozgatja a produkció szálait. Éppen ezért érthetetlen, hogyan került néhány banális feladvány a játékos hangulatú Hazai estékbe. Ugyan kit érdekel, és kit szórakoztat, hogy Berényben a hányas kilométer áll a főtéren, vagy hogy a jász huszára jobbra néz-e vagy balra tekint. Lényegtelen dolgok. Helyette szívesebben hallottam volna valamit az Aprítógép- gyárról. mert ha nem tudnák, az is Berényben lakozik, és hire is van a nagyvilágban. Hogy az ellenfélről se feledkezzünk meg: gazdag anyaggal • rukkoltak ők is ki, a pataki diákélet hagyományaiból bőven futotta, már ahogyan azt a Hazai esték regulája megengedte, a diákurak azonban halványkodtak kissé. Talán ez a magyarázata, hogy vilL mosárom -fogyasztásban néhány egységgel elmaradtak herényi társaiktól. De újra felvetődik a kérdés: az elsőség kérdését nem lehetne valami más módon eldönteni — elengedhetetlen a népet megszavaztatni? Az utolsó játszma Szabó György írta és bemutatta a televízió szombaton este. Kitalált történet, benne egy képzelet teremtette magyar báró, bizonyos Ka- bay, aki ördöngős furfang- gal — egy sakkautomata segítségével akarja száműzetéséből kimenekíteni rajongott császárát, Napoleon Bonapartét. S hogy érdekesebb legyen a játék: szerepel egy szélhámos színész is, aki megszólalásig hűen tudja utánozni a császárt. A szökésből, illetve a szöktetésből azonban nem lesz semmi, mert a tábornok közvetlen környezetében akad valaki, aki meghiúsítja - ;y tőrszúrással a nagy kalandnak ígérkező szökést. Nem folytatom, hisz a cselekmény csupán a játék burka. Maga az író is arra figyelmeztet előszavában, hogy az a fontos, ami a krimi-történet mögött van. a játék mélyén rejtőzködő. elvontabb gondolat. Bevallom, én nem jutottam tovább a buroknál, ma is tanácstalan vagyok, mit is kellett volna kihalásznom a tévéjáték mélyéből. Egyébként helyén volt a játékban minden. Élveztem Mádi Szabó Gábor humorát, elszórakoztam azzal, hogy milyen kitűnő színész Öze Lajos és hasonlóan Somogy- vári Rudolf. Csak az a tanulság — az nem ment valahogy a fejembe. V. M. DS 613 típusú Diesel-elektromos 60 kVA ERŐMÖBERENDEZÉS stabil kivitelben, • igény esetén helyszíni szereléssel kedvezményes áron eladó. Ganz MÁVAG gyáregysége Kiskunhalas, ügyintéző: Deák Sándorné, telefon 122, telex 26-342. (Folytatjuk.) Harminc éve szabadult fel TALLINN Gyümölcsöskert és kondenzátor
