Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

1974. szeptember 22. ’ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Lég-ék a B\ V-ről Az idei BNV a leg-ek vá­sára is. Legelőször rendezték meg Magyarországon a fo­gyasztási cikkek szakosított vásárát. Huszonhét ország­ból, 76 szocialista és 245 nem szocialista cég mutatja be termékeit. Az ötszáznyolc hazai kiállítóval együtt 829 cég, — soha ennyien a BNV-n még nem mutattak be fogyasztási cikkeket. A legnagyobb kiállítók: a Szov­jetunió, a nem szocialista országok közül pedig az USA. Az öt legnagyobb ha­zai kiállító között találjuk a Hűtőgépgyárat. A legszellemesebb reklám: a pécsi Bőrgyár kesztyűit, a Bóbita-bábegyüttes mutatta be. A legötletesebb kiállító hely a két tubusra emlékez­tető, haragoszöld Fabulon- pavilon. A leghosszabb nevű kiállító, a nevét hatvan be­tűvel leíró P. F. K. V. Pest megyei Fémipari és Kézi­szerszámgyártó Vállalat, — Szentendre. A legrégibb jár­mű az OTP pavilon előtt ál­ló, 1897-ben készült automa- tuzsálem; a legújabb, a leg­több érdeklődést kiváltó a Polski Fiat 126 p lengyel kis­autó. Az őszi vásár legna­gyobb terméke a szolnoki MEZŐGÉP négy fúvókás Si­rokkó gabonaszárítója. Vagy ahogyan a vásáron elnevez­ték az „óriások hajszárí­tója.” Legkedveltebb gyümölcs az ismét kapható banán. A nap minden szakában a leghosz- szabb sor az ingyenes brazil kávékóstoló előtt áll. A leg­kellemetlenebb áregyenlőség: i z Ekpo étteremben a két- decis osztrák sör és a 3.5 de­ciliteres bolti áron 14.30 fo­rintba kerülő Egri lányka egyformán 25 forintért kap­ható! A legtöbbször elhangzó kérdés: a vásáron látott ter­mékeket mikor, hol, meny­nyiért lehet majd kapni? A legmegnyugtatóbb válasz, az, amit a megnyitón Szurdi Ist­ván belkereskedelmi minisz­ter mondott: a vásáron be­mutatott termékeknek a 80 százaléka részint már ma kapható, vagy az év végéig kerül forgalomba. Vásár és köze nsége A Tiszamenti Vegyiművek vitrinjei előtt két éltes vá­sárlátogató egy fiatalabbat festő — kontárkodásra igyek­szik rábeszélni: — Uram, a Hidrocolorral ez gyerekjáték. Két stanicli elég egy szobá­ra, s nem kell pancsolgatni. Csak vizet kever hozzá, s már kész! Próbálja ki nyu­godtan! Délelőtt 11 óra, szakmai bemutató. A szovjet pavilon­ban a szakemberek tömege, valami, messzebbről nem lát­ható előtt tolong. Egy arra tévedt kis srác: — Bácsik, engemet tesse­nek előre engedni, ezt még nem láttam! A színes tévé egyébként valóban kitűnő képminőségű mesejilmet közvetíti Az AGROMASEXPO kiál­lítás területén a mezőgazda- sági gépeket mustrálgató, — napszítta arcú férfiak között igazán üde színfolt a két csi­nos hölgy. Mintha egyenesen a Váci utcából jöttek volna. Aztán az egyik' megszólal: — Ide gyere, ezt nézd meg. Hét méter a munkaszéles­sége! Sok látogatója van az élel­miszerpavilonnak is. Az em­ber körbe jár, nyeli a nyálát a sok ínyencség láttán, az­tán a kijáratnál ülő idősebb hölgytől — köpenyén a jól­ismert BNV embléma — megkérdezi: — Tessék mondani, nincs itt a közelben egy büfé? ☆ A japán híradástechnikai cég, a SANYO pultjai előtt mindig nagy a tömeg. — A szimpatikus, szemüveges ja­pán fiatalember keleti nyu­galommal állja az ostromot. Egy 10 éves forma kissrác: — Van prospektus bácsi kérem? Csend. — Haben... sie prospektus... Csend. — ...Prospektus... please... Csend. — Prospektus jeszty? A szelevényi Szikra Ter­melőszövetkezetben már el­vetették a zabot és az őszi árpát. A 800 hektár búzából 600 vetésre vár, a többi táb­lán most dolgoznak a talaj­előkészítő gépek. A tagság többsége a dohányt töri. Né­hány napra még az iroda személyzete is kivonult, de nem maradtak ki sem a kő­művesek, sem a gépműhely Szocialista brigádja. Amíg az utolsó dohánylevél el nem Csépa A csépai Petőfi Termelő- szövetkezetben a cukorrépá­nak egynegyedét, a dohány­nak pedig a felét betakarí­tották. A szilva szedését be­fejezték, 30 vagonnal expor­táltak. A korai vetések ta­lajmunkáival időben végez­tek, a cukorrépa alá törté­nő szervestrágyázás 70 szá­zalékánál tartanak. Az őszi káposztarepce magja a föld­Tiszasas / A tiszasasi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben már túl vannak az őszi kalászosok alá történő talajelőkészítés nagy részén. Holnap kezdik a kukorica betakarítását, olyan fajtákat vetettek, ame­lyekkel a munkát egyenlete­sebbé lehet tenni. A gazda­ság a BKR rendszer tagja, a kukoricabetakarítás szinte teljesen gépesített. Húsz hek­táron van a tagok háztáji kukoricája, ezt is nagyüze- mileg művelték, és így a tag, a földterületének ará­nyában, morzsolt kukoricát kap a gazdaságtól. Ekkor a nyelvtudás láttán már a fiatalember is elmo­solyodik; — Na, nem pánom... — s a kis srác már szaladhat is tovább hóna alatt a frissen szerzett magazinnal. Vásárdivat 10-es pavilon a főbejárat­tal szemben. Mindenütt ru­hák, cipők, ingek, pulóverek: divatbemutató. A vitrinek arról árulkodnak, hogy már nem divat a mini. Még min­dig nagy sláger a bő szárú nadrág elsősorban színes vá­szonalapanyagból, a hosszú ujjú blúz, fölötte a sokszínű rövid mellény. Nem látni pöttyöst, viszont divat a vé­kony pamuting, a kékfestő ruha és nadrág. A legdiva­tosabb szín az élénk sárga, sok a hosszú ruha. A divatbemutatón a legna- gyob sikert a kismamaruhá­kat bemutató manekenek és a velük felvonuló gyerekek aratják. Az ötperces Május 1. ruhagyári bemutató végérr, a „mózeskosárral” megjelenő ifjú pár láttán minden alka­lommal felcsattant a taps. — hájos — trömböczky — kezd száradni a pajtában, addig mindenki — emberek, gépek — a dohányföldeken dolgozik. Csak így tudják elvégezni a kampánymunká­kat — mondta el Molnár Já­nos főagronómus. A dohányon kívül még ott a paprika is, amelynek két­harmada a szüretelő kezekre vár. Segítettek a helybeli is­kolások, de a gazdaság ve­zetői további segítséget kér­tek gimnáziumoktól és a honvédségtől. ben van. Szép termésre, hek­táronként 40—50 mázsa ku­koricára számítanak, betaka­rításának kezdetét a hét vé­gére tervezik. Készülnek már a szüretre is, 80 hektá­ron kell leszedni a szőlőt. Évenként 15 hektár elörege­dett szőlőt szántanak ki. és a helyére telepített tőkék már nagyüzemi művelésűek lesznek. A kertészetben a fűszer- paprika érését várják, a becslések alapján 100 mázsa várható hektáronként. Ki­lencven hektáron minőségi bort adó szőlő telepítését ter­vezik. A 20 millió forintos beruházás munkálatai há­rom évre oszlanak meg, je­lenleg a tereprendezés és a talajjavítás folyik. A nagy­üzemi szőlőtelepítésre feltét­lenül szüksége van a gazda­ságnak, mert az elavult tő­kék keveset teremnek, és a háztájiban sem foglalkoznak vele szívesen. 6. Gy. (Folytatás az 1. oldalról.) ban, hogy munkájuk gyü­mölcse beérik. Ma már tud­juk, hogy ezek az emberek győztek.” Az első szövetkezőket Nagyivánban is újabbak kö­vették, és elkövetkezett az az idő is 1966-ban, amikor a község kis szövetkezetei összefogtak és egyesülésük­kel létrejött az Új Élet Ter­melőszövetkezet — mondot­ta Bugán Mihály. Majd szá­mokkal bizonyította a közös gazdaság fejlődését, gyara­podását. Azután elmondta: „Mi nem dicsekedhetünk ak­kora eredményekkel, mint a jobb adottságú termelőszö­vetkezetek, de nekünk eze­kért az eredményekért na­gyon meg kellett és meg kell Az ünnepségen felssólalt dr. Gergely István, aki a megyei pártbizottság nevé­ben köszöntötte a negyed- százados jubileumát ünneplő nagyiváni Űj Élet Termelő- szövetkezet tagjait, a község dolgos népét. Majd ezeket mondotta: Üdvözlöm mind­azokat a termelőszövetkeze­teket, amelyek megyénkben az elsők voltak a lenini szö­vetkezeti eszme valóra vál­tásában, a parasztság éle­tét, anyagi helyzetét, gazdál­kodását, magatartását gyö­keresen megváltoztató, fel- emelkedésüket biztosító moz­galom létrehozásában és ki- teljesítésében. A Jászság és a Kunság termelőszövetkeze­teinek kétharmada orszá­gunkban elsőként választotta a szövetkezés útját, ezért megilleti őket társadalmunk nagyrabecsülése és tisztelete. A negyedszázados útra nem könnyű visszatekinteni, mert a munka sodra, a hétköz­napok nagy eredményeinek létrehozásával együtt jelent­kező gondok-bajok feledtetik a tegnapot, és az indulás, a kezdés nagy élményeit, meg­próbáltatásait is. — Öröm és büszkeség szá­munkra, hogy megyénk pa­rasztságának jelentős hánya­da az elsők között értette meg munkásosztályunk párt­jának szavát és megfogad­va útmutatását az egyedüli helyes utat, a parasztságnak is. a szocializmust biztosító, szövetkezeti mozgalom útját választotta. Azokra emléke­zünk. akik úttörők, elsők voltak. A hajdani legszegé­nyebbekre, a cselédekre, a summásokra, a valamikori kubikosokra, az egy-két hol­dasokra, akik a munkásosz­tály leghűbb szövetségese­OK1ÓBERBEN Magyar kiállítás Kijevhen Októberben önálló ma­gyar mezőgazdasági és élel­miszeripari gép- és termék- kiállítást rendeznek Kijev- ben. A kiállító magyar kül­kereskedelmi vállalatok kö­zül a TERIMPEX és a MO- NIMPEX bemutatja élelmi­szeriparunk termékeit, kon­zervipari újdonságait, ezek egy része már kapható is a szovjet üzletekben. Nagy érdeklődésre tarthat számot az automatikusan működő magyar gyártmányú kenyértészta készítő gépsor is. A vonal ezer kilogramm kész kenyér gyártásához ele­gendő tésztát termel, telje­sen azonos minőséggel. A gépsort búza. rozs és kevert liszt feldolgozására alakítot­ták ki. Több külföldi ország vásárolt már belőle, köztük a szovjet partnerek is, — Tallinnban már három gép­sor üzemel. A nagyszabású magyar ki­állításon állattartási beren­dezések is láthatók majd. dolgoznunk^ Keményebb itt a föld, ha aszály van, és na­gyobb a sár, ha sok az eső. Sajnos a fáradozás ellené­re alacsonyabbak a termés­átlagaink az országos átlag­nál, de tudtunk és tudunk örülni sikereinknek és elért eredményeinknek, amelyek évről évre egyre jobbak. Szö­vetkezetünk tagsága és min­den vezetője tisztában van azzal, hogy az eltelt ne­gyedszázad alatt eredménye­ink eléréséhez milyen sok segítséget kaptunk és ka­punk a munkásosztálytól, pártunktól, kormányunktól. Ismertek előttünk pártunk szövetkezetpolitikai célkitű­zései, amelyekkel szövetke­zetünk minden tagja egyet­ért és annak szellemében te­vékenykedik.” ként erejüket, eszközeiket egyesítve bátran, bizalom­mal szövetkeztek az új élet megteremtésére, és akikhez csatlakoztak a jó példa nyo­mán a többiek. — Az ünnepeken mindig felvetődik a kérdés: hol kezdtük, meddig jutottunk? Köztudott, hogy a felszaba­dulás előtt megyénkben az átlagosnál is nehezebben él­tek az emberek. Az elmara­dott mezőgazdaságáról, ipar­nélküliségéről, a szegényem­berek kegyetlen kizsákmá­nyolásáról ismert megyénk­ben a nincstelenek, napszá­mosok, cselédek tízezrei, az örökgyaloglók sok-sok ezre vergődött évszázadokon át kilátástalanul, anyagi és szel­lemi elnyomorodásban. — Múltunk tükrében büsz­kén mondhatjuk, hogy — él­ve a felszabadulás, a mun­kásmozgalom adta lehető­séggel, a szocialista életmód megteremtésére társult ta­gok egyrészt korszerű me­zőgazdaságot teremtettek és birtokolnak, másrészt össze- kovácsolódtak együtt dol­gozó, mindenben mindin­kább együtt gondolkodó, művelődő, egymásért felelős­séget érző és munkálkodó közösséggé. A hajdani idők sovány földje, a dolgos em­berek kezemunkája, a tudo­mány és szakismeret, az ipari munkásság által elő­állított értékek segítségével feljavult: a kezdeti néhány traktor- és állatlétszám tíz­ezrekre növekedett. Megyénk termelőszövetkezetei több mint 46 ezer tagjukkal, 8 milliárd forint közös vagyo­nukkal, évente 7 milliárd fo­rint termelési értéket állí­tanak elő. benne jelentős mennyiségű élelmiszert, ipa­íTudósítónktól) Tiszasülyön az ország leg­nagyobb rizstermelő állami gazdaságában megkezdődött a rizs betakarításának első fázisa, a több mint 1600 hektáros rizsföld lecsapolása. A nagyüzem határában ural­kodó Dubovszki—129-es. a* elmúlt évihez hason \ ló. hektáronként 28 má­zsás jó hozamot ígér. , A rizs jelenlegi érési foka nvolcvan-kilencven százalé­kos. így várhatóan szep­tember utolsó napjaiban rajtolnak a kombáinok. A korszerű módszerekkel termelő nagyüzem komplett gépesítéssel készül az aratás­ra. Speciális kombájn park­ját újabb négy szovjet Ko- losz rizskombáinnal gyarapí­totta. azzal együtt huszonegy arató-cséplőgépet állít mun­kába. Egv kombájnra het­venhét hektár betakarítása vár. A gépek munkájának könnyítése és a veszteség­mentes. avors betakarítás ér­dekében repülőgépről a rizs­földek mintegy 70 százalékát vegyszerrel lombtalanítiák. Az állami gazdaság nem­id nyersanyagot. A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután a nagyiváni szövetkezet eredményeiről szólt nagy elismeréssel és arról, hogyan változott meg áz ott élő emberek élete. Majd így folytatta: „Az el­ért eredményekre bátran építhető a jövő. Azt igényli az ország, munkásosztályunk, hogy termelőszövetkezeteink fejlesszék tovább mindazo­kat az eredményeket, ame­lyeket az elmúlt hosszú esz­tendők során elértek. Töre­kedjenek a jövőben is a fe­gyelmezett, szakszerű mun­kavégzésre, egyre igényesebb és tartalmasabb emberi élet­re, a szocializmus felépíté­sére.” — Köztudomású, hogy ki­emelkedő politikai esemény­re, pártunk XI. kongresszu­sára készül országunk népe. Az iparban, a mezőgazda­ságban, a kereskedelemben, a tervező asztalnál, az okta­tásban dolgozó százezrek vállalták, hogy kongresszu­sunk tiszteletére még ered­ményesebben, hatékonyab­ban végzik munkájukat. Még nem fejeztük be az 1974. évet. A nyári mezőgazdasági munkafeladatokat sikerült elvégezni. Biztosított az or­szág kenyere, de a mezőgaz­daságban az őszi betakarí­tás, a talajelőkészítés a mun­ka dandárját jelenti. Ugyan­akkor előbbre kell tekinteni. Ki kell alakítani az eredmé­nyek alapján a következő öt esztendő terszerinti tenniva­lóit. A tettek idejét éljük — mondotta, majd végezetül gratulált a jubileumát ün­neplő szövetkezet tagjainak. Kitüntetés az alapítóknak A megyei pártbizottság el­ső titkára ezután kitünteté­seket, okleveleket adott át a nagyiváni tsz alapító tagjai­nak. Heten a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetés­ben részesültek, hárman megkapták a mezőgazdasági és élelmezésügyi’ miniszter elismerő oklevelét. Az ünnepség megható per­cei voltak, amikor az úttö­rők köszöntötték verssel, vi­rággal az alapítókat, akik­nek nevében hárman is szót kértek: a 75 esztendős Ku- rucz László. Lapcsok József és Virág Sándor. A KISZ- fiatalok nevében ifj. Gyöngy József szólt. A jubileumi gyűlés után a résztvevők megtekintették a művelődési ház előcsarnoká­ban és egyik termében ren­dezett jubileumi kiállítást és a kis bemutatót a Hortobágy gazdag állatvilágából. V. V. csak megtermeli, hanem szá­rítja és fel is dolgozza a rizst. A meglevő két Ben- tál—240-es típusú szárítóbe­rendezés mellé például tizen­öt szellőzőpadozatot vásárol­tak. A tároló helyek befogadó- képességét úiabb 180 vagon­nal bővítették. Készen várja az úi termést a gazdaság sa­ját rizshántolóia is. Naponta százhúsz mázsa rizst készíte­nek maid elő fogyasztásra. A feldolgozó üzem kapacitá­sa azonban már nem elég­séges. ezért úi rizshántoló építésének az előkészítését is megkezdték. Az úi létesít­ményhez csomagolóegységet is terveznek. Ezzel egyidőben a megle­vő és az énülő tárolóhe­lyek automatizálása is napirenden van. A rizs termelésére és feldol­gozására fordított pénz vi­szonylag gyorsan megtérülő befektetés Az ideihez ha­sonló ió termés esetén a rizs évente hektáronként négy­ezer. együttesen pedig több mint öt és fél millió forint vállalati nyereséget hoz. Tiszazugi körkép Szélévé» y Sürget a dohány Kiszántják as elöregedett szőlőt Kezdik a kukorica betakarítását Dr. Gergely István: Tisztelet és megbecsülés az elsőknek Csapolják a rizsföldeket — Jó termés Tiszasülyön Őszi BNV-mo ünnepi gyűlés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents