Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-21 / 221. szám
1974. szeptember 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Óvjuk gyermekeiket! A nyári nagy vakáció után sok dolgozó szülő meg- könnyebülten felsóhajt: végre. elkezdődött a tanítás, felügyelet alatt lesz a averek. Ez a körülmény azonban nem adhat teljes felmentést egyetlen szülőnek sem. mert az igaz ugyan, hogy az iskola, napközi otthon, sok külső veszedelemtől óvja a gyermeket, de a baj — kisebb baleset — az iskolában is megtörténhet. Különösen a tanítási évad első heteiben. Dehát mit tehet a szülő, aki reggel éokézláb eresztette el iskolába a gyermekét, s délután — vagy este — betört feiű. kificamodott lábú. körzővel, vagy más tanszerrel felsértett gyermke áll elé. Természetesen minden gyermek háta mögé nem állhat egy pedagógus. Az iskola azonban mindent elkövet azért, hogy az iskolán belül egyetlen gyermeknek se essék baia. De ahogy általában a gondos szülő részt vesz a pedagógus oktató, s nevelő munkáiéban. ugyanúgy együttműködik az iskolával a gyermekbalesetek megelőzésében is. A gondos szülő mindig, de szeptemberben. októberben fokozott figyelemmel kíséri gyermeke otthoni tevékenységét. Különösen a kisebbeket — úira rá kell szoktatni a rendre, többször és nagy türelemmel kell figyelmeztetni. hogy ne ugárljon fel lecketanulás közben, ne hagyi a szanaszét dolgait, ne heves- kedien a testvéreivel, vagy barátaival. Tudatába kell vésni, hogy komoly munkába kezdett s ez nem tűr fegyelmezetlenséget. A ió nevelésnek. az eredményes ráhatásnak legiobb módszere a szülői ió példa. ....' O tthon, a családi körben rendreszoktatott gyerek általában fegyelmezni tudja magát az iskolában, sőt iáték közben és az utcán is. A két utóbbi terület — tehát a játszótér, de méginkább az utca — rejti magában a legtöbb baleseti veszélyt. Nincs annál elszomorítóbb, mint amikor gyermeket ért kisebb, vagy súlyosabb balesetről hallani. Az esetek többségében elkerülhető lett volna a baj. ha a gyermeket időben figyelmezteti a szülő, ha nem lett volna közömbös egy — vagy több — utcai járó-kelő, ha a lakott területre vonatkozó, közlekedési szabályok betartásán túl még figyelmesebbb a gépkocsivezető. Lehetne hosszan sorolni, hol és mikor követnek el a felnőttek súlyos mulasztást. A gyermek tapasztalatlan, meggondolatlan, még nem tudia érzékelni a veszélyt. A felnőttek kötelessége gazdagítani a gyermek tapasztalatát. naponta figyelmeztetni őt a leselkedő veszélyekre és megértetni vele. hogy a vakmerőség nem egyenlő a bátorsággal. Nem véletlenül kezdtem ezt a pikket az otthonnal. Ha a családi körben sikerül a gyermeket rendre, önfegyelemre nevelni, s ez összhangban van az iskola, a pedagógus erőfeszítésével, akkor gyermekeink egyre biztonságosabban mozognak az életben. Nekünk felnőtteknek — bármennyire is felgyorsult az élet — észre kell vennünk a veszélyt meg kell akadályozni a bajt. a tragédiát. D. J. VV* «•: ■' .' • v 7.* Martfűi tervek Filmmúzeum és színházi sorozat A hindu síremlék című film bemutatásával kezdődött meg a martfűi művelődési központ filmmúzeumának negyedik sorozata szeptember 16-án „Nagy rendezők — nagy sikerek...” címmel. A sorozatban szereplő filmeket a klubtagok kívánságára válogatták ösz- sze. Eizenstein, De Sica, Fellini, Antonioni, Bergman filmjei azok, amelyeket hétfőnként vetítenek. A színházi sorozat első előadása október 6-án lesz. A békéscsabai Jókai, a kecskeméti Katona József és a szolnoki Szigligeti Színház művészei mutatják be többek között Jacobi Sybill, Katona József Bánk bán, Offenbach Gerolsteini nagyhercegnő, O’Neill Boldogtalan hold című művét. Befejezéshez közelednek a művelődési központ belső átalakítási munkái: a megszűnt presszó helyét a Kilián ifjúsági klub foglalja el, s megújul a színpad, s a két öltöző is. Uia7Ík a Magyar Állami Népi Együttes Tegnap a kora reggeli órákban nyugat-európai vendégszereplésre indult a Magyar Állami Népi Együttes 100 tagú csoportja. Az egyhónapos turné során először Svájcban lépnek fel. Lausanne-ban. Zürichben, és Baselben tartanak a következő napokban összesen öt előadást maid a franciaországi Bourges-ben adják elő koncertműsorukat. Szeptember 26-án mutatkoznak be Párizs közönsége előtt A katedra „újoncai” Tegnap még diák, ma tanár. Hosszú évek után most először: nem a padban, hanem a katedrán a helye. Pályakezdő pedagógus... A negyediket levelezőn — Az a legfurcsább, hogy tanár is vagyok egyben, meg diák is — kezdi a beszélgetést Boros Rozália, a tisza- kürti általános iskola „újonca”. — A nyáron még csak a harmadik évet fejeztem be a szegedi Tanárképző Főiskolán, de szüleim betegsége miatt levelezőn kell folytatnom. Magyar—orosz szakos vagyok, igaz egyelőre csak oroszt tanítok: ötödiktől — nyolcadikig. \ — Az első óra? — Izgalmas volt, tudom erre gondol. Szerencsére valami aprócska tapasztalatom már van, a főiskolai gyakorló tanítások révén. Különben is bízom benne, hofv hamar belejövök, hisz heti 22 órám van. — Egyéb elfoglaltság? — A tanári könyvtárat, valamint az orosz szakkört vezetem, és persze tanulok, készülök otthon. — Albérletben? — Igen. Háromszáz forint, plusz villany, plusz fűtés. — És a fizetés? — A területi pótlékkal együtt ezerkilencszáz forint. Az ösztöndíjhoz képest valóságos vagyon. — Tervei? ■— Jövőre államvizsgázom — ez a legfontosabb. Kinek könnyebb ? A jászladányi általános iskola tanárijában egymás mellett ülnek. Tolvaj Irén másodikosokat, Nagy Kálmánná harmadikosokat tanít ősztől, de mindketten pályakezdők. De nem egészen egyformán. Nagy Kálmánná idén szerzett tanítói diplo-' paát, míg Tolvaj Irén képesítés nélküli nevelő. Szeptember elsején '*a tanárival szomszédos gondnoki irodából költözött át. Hogy kinek könnyebb? — Egyformán nehéz — véli Nagyné. — Irén a községet, az iskolát ismeri jobban, én a tanítás módszertanát. Kölcsönösen segítünk egymásnak... —• És egyformán segít bennünket mindenki — folytatja kolléganője. — Nekem különösen Földes Klára, aki egy párhuzamos osztályt tanít. Nagyné szakosodni készül — rajztanár szeretne lenni —, Tolvaj Irén jövőre a jászberényi Tanítóképzőben felvételezik: — Eredetileg úgy terveztem, hogy nagyobb gyerekeket fogok tanítani, de ez az eltelt pár nap megszerettette velem a tanítói munkát. Ragaszkodók, kedvesek a tanítványaim, s szavamra még fegyelmezési gondjaim sincsenek. Legalábbis egyelőre ... Mindkettőjük közös gondja viszont az adminisztráció. Tanmenet, óravázlat... — Még álmunkban is írunk — mondják szinte egy1- szerre. — Hiába, az első év nagyon nehéz. Abban bízunk, hogy jövőre már köny- nyebb lesz. A megszólítás furcsa — Elszúrtam a felvételit csúnyán — mérgelődik még most is Vass Lajos. — Történelem — ének-zene szakra jelentkeztem Egerbe, s fél ponton múlt a sorsom. Ha sikerül... Ha sikerül, főiskolai hallgató — így „tanár bácsi” Zagyvarékason. — A legfurcsább a megszólítás. Tizenkilenc éves létemre bácsi vagyok, s ráadásul tanár. Az első órán. de még a másodikon is forgott velem a terem, azt hittem elszédülök. A kollegák segítettek,- megnyugtattak, s én lassan-lassan elhiszem, hogy megbirkózom a feladattal. — A szerződés egy évre szól. Mi lesz jövőre? — Újra jelentkezem, ezúttal Szegedre. A tanítás mellett rendszeresen tanulok otthon, még a gitárt is félre tettem, most ez a fontos. — Társadalmi munka? — A községi művelődési ház Röpülj páva-körét vezetem pár hónapja. Mondták is többen: ilyen névvel köny- nyű... — Diákként ilyennek képzelte a pedagógus munkát? • — Igen, ilyennek. Ilyen szépnek, és ilyen nehéznek. H. D. A szőlőhegyekből aszú-' illat libben be a vonat ablakán. Zötyögünk kitartóan, s miután unalmamban a szemben lévő fapad utolsó csavarját is alaposan szemügyre vettem, az utasok kerülnek sorra. Az ajtó mellett ül egy férfi és olvas. No nézd csak, ő lesz az, a Gál Jóska. Jó tizenöt éve nem láttam. Hirtelen emlékek kezdenek cikázni rend- szertelenül bennem, aztán összeállnak szép sorjában. • • • Húsz éve, vagy talán több is van... A gimnázium kockaköves udvarán évnyitóhoz gyülekeztünk. A felsősök régi ismerősként üdvözölték egymást, mi elsősök idegenül méregettük szomszédunkat előbb az udvaron, aztán a padban, majd az ebédlőasztalnál, a kollégiumi ágyon. Nekem rögtön szemet szúrt Gál Jóska: valamiféle gyermekkori nyavalya tette olyan fura Vastagabb lett a boríték Nagy-nagy találgatás előzte meg, de ennyire azért senki sem számított. Egy mondatban így lehetne ösz- szefoglalni a tanácsi dolgozók béremelését. A munkaügyi miniszter múlt év december 27-i rendelete értelmében rendezték áz állam- igazgatás és az igazságszolgáltatás dolgozóinak bérét. A rendelet életbe lépett, s Nem volt egyedül. Varga Sándorné egyike az ezerhat- száz tanácsi dolgozónak, aki a megyében béremelésben részesült. A megyei tanács személyzeti és oktatási osztályán már elkészültek az összesítő adatok. Dr. Sütő István osztályvezető-helyettest a béremelés elveiről, gyakorlati megvalósításáról kérdeztem. — A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének utasítása tartalmazza a bérrendezés alapelveit: így többek közt azt, hogy a tanácsi dolgozókat munkakörökbe kell sorolni. A munkaköröket meghatározó tényezők: az iskolai végzettség, a munkaviszonyban eltöltött idő és a végzett munka minősége. A statisztikai adatokból látható, hogy a bérek kedvezően alakultak. Az állam- igazgatás szakembereinek munkabére ezelőtt ugyanis elmaradt a vállalatoknál, szövetkezeteknél, intézményeknél dolgozó szakemberekétől. A fizetésrendezés célja többek közt épp e helyzet megszüntetése volt. Szólni kell azonban az ehhez kapcsolódó járulékos, de hasonlóan fontos célkitűzésekről is, nevezetesen arról, hogy a béremelés hatására várhatóan stabilizálódik a tanácsok szakembergárdája, valamint ösztönző hatással lesz a képzettségi szint növelésére. Azért fontos, ezt megemlíteni, mei;t a változás remélhetőleg mindkét esetben az ügyintézés magasabb szintű ellátását eredményezi. az elmúlt hónapokban már a felemelt béreket vehették kézhez a tanácsok dolgozói. — Amikor kibontottam a borítékot — mondta Varga Sándorné, a tiszaíöldvári tanács igazgatási előadója — nem akartam elhinni, hogy ezután ennyi pénzt viszek haza. ötszázkilencven forinttal emelkedett a fizetésem. Június 25-ig minden tanácsi dolgozó megkapta az új besorolásáról szóló határozatot. Személy szerint értékelték és indokolták, hogy ki miért és milyen összegben részesült. Akik kimaradtak, azoknak. is megmondták, mit kifogásolnak munkájukban, magatartásukban. Egyébként nem sokan voltak, a megyében százhuszon- kilencen, de ebben már azok is benne vannak, akiknek a korábbi fizetése elérte, vagy meghaladta az új besorolási határt. A béremelést a tanácsok között is differenciáltan hajtottuk végre. A megyei tanácsnál átlag 10,7 százalékos béremelés volt, a városi tanácsok 15—23, a nagyközségi és községi tanácsok dolgozói 15—17,8 százalékos fizetés- emelésben részesültek. Ezt a feltevést igazolták a szolnoki városi tanácsnál szerzett tapasztalatok is. Bencze Ernőné, a személyzeti és oktatási csoport vezetője így beszélt erről: — A városi tanácsok közül a szolnoki mint megye- központ és mint kiemelkedő várospolitikai feladatokat megvalósító apparátus kiemelt bérezésben részesül, 25 százalékos fizetésemelésről adhatok számot. Ezzel együtt jelenleg 3070 forint a tanács dolgozóinak .átlagbére. Sokat kaptunk, de az igazsághoz tartozik, hogy korábban igen elmaradtunk az országos átlagtóL Nyár vége felé, szeptember előtt lezajlottak a felvételik. Mint várható volt, sokkal többen jelentkeztek, és azoknak a száma is nőtt, akik az idei tanévben már valamilyen felső-, vagy középfokú oktatási intézményben levelező, esti tagozaton gyarapítják szakmai ismeretüket. Bencze Ernőné felvilágosítása szerint egyetemre és főiskolára tizenegy dolgozót vettek fel (korábban heten tanultak), öten végzik a középiskolát (tavaly hárman). Nőtt a különböző politikai képzésen résztvevők száma. A kifejezetten tanácsi szakképzésnek, az általános államigazgatási ismeretek tanfolyamának tizenhat hallgatója van az idén. Előrelátóan , A tanulásról, szakmai képzésről Tiszaföldváron a nagyközségi tanácsnál Varga Sándornéval is szót váltottunk. Varga Sándorné egy szaktanfolyamot már elvégzett, most is egyéves továbbképzésen vesz részt. Azt mondja: — „Nemcsak én vagyok így, hogy ,öreg fejjel’ megint elkezdtem, azok sem akarják elmulasztani az új lehetőséget, akik nem voltak olyan járatosak az ügyintézésben. Forgatják a jogszabályokat, rendeleteket. Dr. Bozsó Péterné, a szolnoki Városi Tanács V. B. pénzügyi osztályának revizora még előbbre tekint. Jelentkezett a Számviteli Főiskolára. Felvették. — A munkakörömhöz nincs előírva a főiskolai végzettség — mondta —, mégis úgy gondolom, megszerzése előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz. A tanácsoknál is tendencia: egyre képzettebb szakemberekre van szükség. Lehet, hogy már jövőre, talán öt év múlva az én munkakörömhöz is szükséges lesz ez az iskola. Mert az ember elvégzi a munkáját, de hosszú távon ez kevés. Lépést tartani, eleget tenni a növekvő követelményeknek, csak bővülő ismeretekkel lehet. A tanácsi béremelés azon túl, hogy kedvező anyagi helyzetet teremtett az á^laip- igazgatási dolgozók számára, folyamatosan (áttételeken keresztül) eléri célját: javul .a tanácsapparátus munkája. Ennek hasznát pedig az állampolgárok látják. Szőke György Ezerhatszázan Ös z'önző hatás Fotókiállítás Jugoszláviáról A Dunántúlon 2500 éves település nyomait találták meg A Kulturális Kapcsolatok Intézete és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem galériája ..a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság harminc éve” címmel fotókiállítást rendezet Jugoszlávia felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából. A jugoszláv nép életét az elmúlt három évtizedben elért eredményeit bemutató kiállítást pénteken délben nyitották meg a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudvarában. tartásává, hogy a sok száz diákból is kiválasztottam. Nyakát ferdén tartva lesett lefelé, olyasformán, ahogy a varjú lejj az üres csontba. Az osztályfőnök már az első nap első óráján megszólította a fiút: — Gál, állj fel! Mit olvasol a pad alatt? Jóska felállt — aztán Anci néni restellkedve ültette le. ö többet nem szólt az egyébként csendes gyereknek, de valamennyi tanár meggyanúsította a padalatti illegális tevékenységgel. Természetesen valamennyien restellkedve ültették le, amikor megbizonyosodtak az igazságról — ám ettől kezdve Jóska már valóban olvasott. Öra alatt egyhangúan zizzentek a lapok a hátam mögött. Egy oldal, A Vaszar határában levő halor.-,sírmező közelében dr. Mithay Sándor, a pápai múzeum igazgatója megtalálta a halomsírokhoz tartozó egykori település helyét. A pápai múzeum régésze már 1968-ban ásatásokat végzett a sírmezőn levő 16 halomsírban. Az idén nyáron — a pápai középiskolások részvételével — folytatta ásatásait a halomsírok és a Séd aztán még egy::: Szünetben egy ablakmélyedésbe húzódott, ott falta a sorokat. így ment ez négy éven keresztül.. Lassan a végállomáshoz közeledünk. Jóska behajtja a könyvet. A kölcsönös üdvözlés után az első kérdésem; hol dolgozol? » — Könyvtáros vagyok. Semmi meglepetés, a szakma és az érdeklődés soha nem találkozott tán nagyobb , egyetértésben mint nála. — Kezdetben szövetkezeti felvásárló voltam — folytatja. — Vidékre jártam nap mint nap. Olvastam a buszon, vonaton, aztán hol egy, hol meg három megállóval később szálltam le. Mert a könyv... az valami csodálatos dolog. patak közötti lankán. A település helyén a halomsírokkal azonos korú — koravaskor végéről származó cserepeket és agyagos, kiégett földtöredékeket talált Az utóbbiak értékét különösen emeli, hogy az átégett földtöredékekben magvak is találhatók. Feltehetően a mintegy 2500 éves település tömésfalas földházakból állt. Érzi, túl mélyről jött a vallomás, restellkedve tekint ki az ablakon. — Aztán következett a könyvtár? — Nem. Előbb még néhány hivatal. Hajnalig olvastam, reggel kialvatlanul mentem be, nem egyszer el is késtem. A rengeteg könyv a feleségemet is kiszorította a lakásból. Elváltunk. Ezután jöttem Sz.-be, ahol jól felszerelt üzemi könyvtár várt. Tízezer kötet! Három év 1 alatt két állvánnyal már végeztem. Ha végére érek, újabb könyvtárat keresek magamnak ... A vonat zöttyenve megáll. Mondom, megérkeztünk. Jóska kétségbeesetten tekint ki a nyitott ajtón. — Nem is mondtam neked, hogy N.-ben lakom. Ezek szerint két megállóval túljöttem ... Megrántja a vállát, aztán felszáll a végállomásról visszafelé induló szerelvényre. De — már a lépcsőn húzza elő a könyvet a táskájából. Palág.vi Béla Barátom, a könyvmoly
